Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-29 / 73. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. június 29. Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre találkozója Sütő Andrással Sütő András és Szűrös Mátyás Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alel- nöke és Pozsgay Imre, az MSZP parla­menti képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön az Országházban találkozott Sütő Andrással, a neves íróval, aki ha­zánkban folytatja gyógykezeltetését. A szívélyes hangvételű találkozón a képvi­selők tájékoztatták a vendéget Magyar- ország időszerű politikai kérdéseiről, Sü­tő András beszámolt amerikai élményei­ről, tapasztalatairól a bennünket különö­sen foglalkoztató nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban. Szót váltottak a magyar- román kapcsolatok várható alakulásáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Egyönte­tűen úgy vélik, hogy az a politika, amelyik szűkkeblűén bánik a nemzeti kisebbsé­gekkel, türelmetlen velük szemben, nem lehet igazán eredményes, továbbá ide­gen a modern Európától. Hárompárti kérés Szekszárdon Továbbra is patthelyzet az oktatási igazgatóság ügyében Rendhagyó rövidség jellemezte Szek- szárd Város Tanácsának tegnapi ülését, hiszen a testület alig két óra alatt tárgyal­ta meg a napirendeket. Még ezek előtt kért szót dr. Say István, a Babits Mihály művelődési központ igazgatója, aki a kö­zelgő X. Duna Menti Folklórfesztivál fon­tosságát hangsúlyozva kért segítséget és támogatást a város lakosságától. Szö­gi Béla az MDF, a kereszténydemokraták és az MSZP városi szervezeteinek közös kérését tolmácsolta Kovács János ta­nácselnöknek: a helyhatósági, önkor­mányzati választásokra történő felkészü­lés jegyében a tanácselnök két héten be­lül gondoskodjon egy olyan megfelelő léptékű térkép elkészítéséről, mely tartal­mazza a város huszonhét választókerü­letének pontos határait. A különböző szempontoknak megfelelő térképet a pártok véleményezik. A szakigazgatási szervek hatósági ügyintéző munkájának törvényességéről dr. Ferincz János vb-titkár számolt be. Ezt a tevékenységet megfelelően érté­kelte, amit egyebek mellett az is jelez, hogy a meghozott határozatok kevesebb mint egy százaléka ellen fellebbeznek az állampolgárok. Az adóügyi munkával kapcsolatos tanácsrendelet végrehajtá­sáról szólva pedig elmondta, hogy a tele­pülésfejlesztési hozzájárulásból adódó kintlévőségek - közel hétszázezer forint - bevételezésére nincs lehetőség, ezért a megoldás a tehoalap és a pótlék eltör­lése. Számos - bár többnyire nem döntő je­lentőségű - kérdés szerepelt az interpel­lációk között. A lényegesebbek közé so­rolhatjuk a római katolikus templom lép­csőjének rendbehozatalára tett javasla­tot, a második világháborús emlékhely ügyét érintő felvetést, illetve a volt oktatá­si igazgatóság hasznosítására vonatko­zó érdeklődést. Ez utóbbival kapcsolat­ban a tanácselnök arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy fél év után sem sike­rült olyan egyértelmű helyzetet elérni, amelynek értelmében a helyi tanács ki­zárólagosan rendelkezhetne az épület­tel. Hogy meddig tart még a türelme a nyugatnémet partnernek, aki szállodát kívánna kialakítani az általa megvásárolt oktatási igazgatóságból, nem tudjuk. Társadalmi bizottság alakult Zombán A Szabad Demokraták Szövetségének zombai szervezete kezdeményezésére az SZDSZ, az MDF zombai szervezete és a Kisgazdapárt helyi képviselői 1990. jú­nius 27-én többpárti megbeszélést tar­tottak. A megbeszélésen áttekintették a jelenlegi politikai helyzetet és a helyi vi­szonyokat. Egyeztették elképzeléseiket jövendő önkormányzati választásokról. Döntés született, hogy a falut érintő vala­mennyi kérdésben (ingatlanátruházá­sok, közintézmények működése, földel­adások, termelőszövetkezeti vagyon sor­sa stb.) közösen kialakított véleményt szeretnének érvényesíteni. Ezért társa­dalmi bizottságot hoztak létre, melynek elnöke Stocker Antal (SZDSZ), elnökhe­lyettese Fűzi János (Kisgazdapárt), tagjai Illés László (MDF), Faragó István (MDF), Länger József (SZDSZ) és Schneider Já­nos (Kisgazdapárt). A társadalmi bizott­ság kéri Zomba község lakosságát, hogy a falut érintő problémákkal személyesen a bizottság tagjait keressék, írásban pe­dig a Zomba, Ff. 4, címre várják az ész­revételeket, javaslatokat. Felmentések, kinevezések A Magyar Köztársaság ideiglenes el­nöke Bartha Ferenc államtitkárt, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökét a tisztségei­ből, érdemei elismerése mellett, saját ké­résére 1990. június 30-i hatállyal felmen­tette. Dr. Surányi Györgyöt 1990. július 1- jei hatállyal a Magyar Nemzeti Bank'elnö- kévé kinevezte. Egyidejűleg Tarafás Im­rét, az MNB első elnökhelyettesét, dr. Bódy László, Czirják Sándor és dr. Hárs­hegyi Frigyes elnökhelyetteseket jelenle­gi beosztásukban megerősítették. Dr. Hoós Jánost a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke államtitkári, a Minisz­tertanács a KSH elnöki tisztségéből, ér­demei elismerésével, 1990. június 20-i hatállyal felmentette. Egyidejűleg a Mi­nisztertanács dr. Vukovich Györgyöt ne­vezte ki a KSH új elnökévé. Mindkét újonnan kinevezett letette a hivatali esküt. (MTI) Temesvári tüntetés Mintegy ezer diák tüntetett Temesvá­ron szerda este a román kormány és Iliescu elnök ellen. Elitélték a kormány­nak a június 13-15-i véres események­ben játszott szerepét és sztrájkkal fenye­getőztek, ha nem teljesítik követelései­ket. A megmozdulást szervező egyik diák- szervezet vezetője, Mariana Radomir a Reuter hírügynökség bukaresti tudósító­jának telefonon elmondta, hogy az Opera téren tartott mintegy három és fél órás tüntetés békésen zajlott le. Követelték, hogy azonnal, feltétel nélkül bocsássák szabadon a bukaresti összecsapások nyomán letartóztatott diákokat, köztük Marian Munteanu diákvezért. Felszólítot­ták a kormányt, hogy haladéktalanul in­dítson vizsgálatot a két héttel ezelőtti események pontos felderítésére, s hoz­zák nyilvánosságra a halálos áldozatok, valamint az erőszakos cselekmények fe­lelőseinek nevét. Disztingvált nyilvánosság Újabb nagykövetjelölteket hallgattak meg A bécsi és a párizsi nágykövetjelöltet szándékozott meghallgatni csütörtöki ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága. Mielőtt azonban ajelöltek bemutat­kozhattak volna Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter felvetette: nem minden esetben tartja célszerűnek, hogy az ilyen jellegű, külpolitikai érdekeinket is érintő események teljes nyilvánosságot kapja­nak. Hosszas vita alakult ki a kérdésről, végül a testület két ellenszavazattal úgy döntött, hogy a „disztingvált nyilvános­ságnak” ezeken az üléseken is helye van, azaz az újságírók jelen lehetnek, ám csak olyan adatokat publikálhatnak, amelyek nem sértik az ország érdekeit, il­letve a külkapcsolatokat. Ezt követően kapott szót Hunkár Dé­nes, akit a bécsi nagyköveti posztra sze­meltek ki. A 68 éves közlekedési szakember munkája révén igen jó kapcsolatokat épített ki osztrák kormány és vállalati kö­rökkel. Rendszeresen tart előadásokat a bécsi közgazdasági egyetemen, bevon­ták az osztrák vasúti rendszer kialakítá­sába is. Pályafutása elején, 1946-ban- egyike volt Magyarország első ENSZ-al- kalmazottainak. Ez egyébként a későb­biekben hosszas börtönbüntetést „ered­ményezett” számára, ugyanis az ENSZ javára végzett kémkedés vádjával élet­fogytiglani börtönre ítélték, s ebből 6 év 3 hónapot le is ült. Kérdésekre vála­szolva elmondta, hogy meggyőződése szerint veszteség nélkül lehet megren­dezni a világkiállítást. Tájékozódása alapján kijelentette: az osztrákok bizo­nyára hajlandóak lesznek a bős-nagy­marosi beruházással kapcsolatos köve­teléseiket a világkiállítás magyarországi építkezéseivel kompenzálni. Ezután Szávai Jánost, a leendő párizsi nagykövetet hallgatta meg a bizottság. Az ötvenéves tanár saját elmondása szerint mind ez idáig nem foglalkozott sem dip­lomáciával, sem külpolitikával. Két évvel ezelőtt kapcsolódott be az MDF külügyi munkájába, azóta módja volt megismer­nie a francia politikai élet kiemelkedő személyiségeit. Elképzelései közé tarto­zik, hogy javítsa Franciaországban a ha­zánkról kialakult képet, ebben számít a magyar emigráció támogatására is. Véle­ménye szerint tanácsadó testületet kelle­ne felállítani a nagykövet mellé, olyan magyar ‘személyiségek bevonásával, akik már tekintélyre tettek szert a francia közéletben. A bizottság mindkét leendő diplomata nagyköveti jelölését ellenszavazat nélkül elfogadta. (MTI) Jeszenszky Géza Brüsszelbe utazott Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön elutazott Brüsszelbe, ahol megbeszélést folytat Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával, és találkozik Peter Corterierrel, az Észak-atlanti Közgyűlés főtitkárával. (MTI) Tovább bővül a távhívás A Magyar Távközlési Vállalattól kapott tájékoztatás szerint június 29-től, pén­tektől Szigetszentmiklós, Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Taksony, Ócsa, Alsónémedi, Lórév, Szi- getszentmárton, Szigethalom és Sziget­újfalu telefonelőfizetői is bekapcsolód­nak a hazai és nemzetközi távhívásba. A körzetszám: 26. Tanácsülés Tolnán A Karaszi-fokot bogozza ki Bogyiszlói Kinn kopog két tűsarok, benn meleg van és tanácsülés. A tűsarokpár negyed­óránként elvonul a nyitott teremajtó előtt. Miről van szó? Tanácsülés zajlik Tolnán. Csütörtök van, kora délután. A laktanya. A laktanya felét még szov­jetek lakják, másik felét magyarok őrzik. Nem őrzik. Nem az övék. Egy liter borért eladnak egy ablakszárnyat. A kiürítés óta újabb 25 százalékos romlás észlelhető azon a térfélen. A mözsi iskola. Szánalmas az állaga. Nyolcmillió forintot igényeltek a felújítá­sához. De a választások előtt már nem ad pénzt a megye. Tehát az idén abból se lesz semmi. Karaszi-fok. Egy 84-ben kötött megál­lapodás szerint Tolnán intézik Bogyiszló műszaki szakhatósági feladatait is. Ezt a szerződést most felmondják, mert annyi kibogozhatatlan ügy, „fekete” hétvégi- ház-épités van a bogyiszlói Duna-parton, hogy a tolnai tanács műszaki csoportjá­nál a feladatok felét ezek kisilabizálása adja. Illetéktelen szervek és személyek (pl. téeszelnök) szentesítettek építési en­gedélyeket. Tavalyi költségvetés. 40 millió hiteltar­tozás - főként közműfejlesztésre - s ez­zel közel egyenlő 38-39 millió kintlévő­ség. A gázprogramba beszállt Patex több mint négymillióval tartozik jelenleg a ta­nácsnak. Szekszárdi tanács levele. Költségát­vállalást kérnek, a náluk tanuló tolnai diá­kok ellátásáért. Közel kétmillió forintot. Zeneiskolásokról, tagozatos iskolákba járókról, értelmi fogyatékosokról van szó. 25 tanács kapott hasonló megállapodási javaslatot. Az idén nem megy. Másoknak sem. Úgy tűnik, mondják, hogy mikor Szekszárd élvezte az oktatási támogatá­sok előnyeit, azt nem sietett megosztani a környező településekkel. Most, hogy szorít a cipő, igyekszik áthárítani a terhe­ket. A tűsarkú cipő újra kopog. Az elnök, Szilák Mihály pénzjutalomban részesül. Többen meg is dicsérik. Elődeinél agili- sabb volt. Sok mindenbe bátran belevá­gott. Mire ez a furcsa múltidő?- Wy­Hétfőn indul a Kurír A Kurír a több százezer „eltűnt” olvasót szeretné megnyerni magának, jelentette ki Szűcs Gábor, az új napilap főszerkesz­tője csütörtöki sajtótájékoztató­ján. A lap a magyar sajtó régi hagyományát követi azzal, hogy naponta két kiadás­ban, reggel és kora délután kerül az ut­cára. A bulvársajtó hangvételét idéző or­gánum szerkesztői arra törekednek, hogy sok képet és az események „sztori" oldalát bemutató írásokat közöljenek. Az egyelőre reggelente 80 ezer, délutánon­ként 60 ezer példány terjesztésére rik­kancsokat is szerződtettek. A főszerkesztő, aki a lap kiadására szerveződött osztrák-magyar vállalko­zás egyik tulajdonosa is, elmondta, hogy Magyarországon eddig szokatlan feltéte­leket kellett aláírniuk az alkalmazottak­nak: nem vállalhatnak tisztséget egyetlen pártban sem, a Kuríron kívül más számá­ra nem dolgozhatnak, a telefonokat szá­mítógép ellenőrzi és még az üres papírt is tilos hazavinni. A piros kísérőszínnel megjelenő reggeli és a kék délutáni Kurír hétfőtől kapható, a lap ára 9,10 forint. Az új csehszlovák parlament Megtartotta szerdán Prágában alakuló ülését a június 8-9-én megválasztott új csehszlovák szövetségi parlament. A tör­vényhozás elnökévé ismét Alexander Dubceket választották meg. A parlament Népi Kamarájának elnöke Rudolf Battek, a Polgári Fórum képvise­lője, a Charta ’77 egyik alapítója, politoló­gus. A Nemzetek Kamarájának elnöke Mitan Sutovec, a Közvélemény az Erő­szak Ellen szlovákiai mozgalom képvise­lője lett. A Népi Kamara elnökségébe került a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom, Együttélés koalíció képvisele­tében Szőcz Ferenc. A Nemzetek Ka­marája Elnökségének szlovák tagozatá­ba beválasztották Duray Miklóst, az Együttélés nemzetiségi politikai mozga­lom vezetőjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom