Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-05 / 52. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. június 5. Törvénymódosítással próbálják megakadályozni a tsz-földek felelőtlen szétosztását (Folytatás az 1. oldalról.) tétes lenne a Házbizottság állásfoglalásával, s még inkább Orbán Viktornak azt a „szóhasználatát”, amely szerint ezzel ismételten szétveri az ülést. Indítványa - mondotta - az egyszerű logikával egyezően lehetőséget teremt arra, hogy a következő napirendi pontot - amennyiben a képviselők megrövidítik felszólalásaikat, esetleg átemeljék a jelenlegi tárgyalási sorrendbe. Pozsgay Imrének és valamennyi ügyrendi kérdésben szólónak feltette a kérdést: vajon a képviselőcsoportok vezetői eleget tettek-e annak a másik házbizottsági határozatnak, amely szerint az alkotmánymódosítás sürgősségének elfogadása okán a keddi ülésnapra nem terjesztenek be interpellációkat és a kérdéseket a képviselők. Ezek ugyanis mégis nagy számban érkeztek be. (A napirenden szereplő négy interpelláció közül hármat az MDF, egyet a Független Kisgazdapárt, a nyolc kérdés közül pedig négyet az MDF, egyet a Független Kisgazdapárt, mig kettőt az SZDSZ és egyet a Fidesz nyújtott be.) Harmadszor is elismételve javaslata mellett szóló érveit Szabad György több jelentkezőnek nem adott szót, hanem szavazásra bocsátotta a kérdést. A plé- num 163 egyetértő szavazattal, 118 ellenében, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette az alkotmány- módosítás vitáját Ezt követően - a kormány kérésére sürgősséggel - napirendjére tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről rendelkező országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslatot. Ezután ismét a képviselőké lett a szó. Eőrsi Mátyás (SZDSZ) például emlékeztetve az ügyrendi vitára megkérdezte: van-e akadálya annak, hogy ne csak a képviselői hozzászólások, hanem az elnöki megnyilvánulások időtartamát is jel- lezze a számitógép? Szabad György erre annyit válaszolt: az ügyrendi felszólalások miatt kényszerült többször ismétlésre. Ezután arról tájékoztatta a plénumot, hogy különböző bíróságok Bogárdi Zoltán (MDF), Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt) és Speidl Zoltán (MDF) képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Országgyűléstől, ezeket a kezdeményezéseket a Mentelmi és Ösz- szeférhetetlenségi Bizottság megkapta, és javaslatait az Országgyűlés elé terjeszti. Még a napirend előtt jelentést tett az Ügyrendi Bizottság nevében Király B. Izabella a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió-és Sajtóbizottság május 24-én elhangzott nyilatkozatának vizsgálatáról is. (Ismeretes, ez a nyilatkozat kifogásolta, hogy a televízió a kormány eskütételének sugárzását megszakítva nemzetközi futballmérkőzést közvetített.) Az Ügyrendi Bizottság megállapította, hogy az említett bizottságnak joga volt az adott kérdéssel foglalkozni. Nem közvetlenül fordult a bizottság a televízióhoz, hanem az Országgyűlésen keresztül, s a nyilatkozat egy véleményt fejez ki, s mint ilyen, nem korlátozta a tv hatáskörét és felelősségét. Az Ügyrendi Bizottság határozatának elfogadásakor kisebbségben maradt véleményt Hack Péter (SZDSZ) ismertette, ez a kisebbségi vélemény pedig pontról pontra ellentétes az Ügyrendi Bizottság határozatával. Még mielőtt a plénum rátérhetett volna a napirend tárgyalására, Lukács Tamás (KDNP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke bejelentette: a bizottság eláll sürgősségi indítványától, amely a volt egyházi ingatlanok elidegenítésének tilalmára vonatkozott. A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított alapjavaslata a hétfői ülésnapon már a Gazdasági, illetve Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság támogatását is élvezte, igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt ülésszak óta folytatott egyeztetések eredményeként új címet kapott: a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekkel foglalkozó 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatként foglalkozott vele a plénum. Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni hatalmának átmentésére. Véleménye szerint az Országgyűlés felismerve e „sötét” törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonú földek elherdálásának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek forgalmát. E védelmet indítványa szerint a szövetkezeti földekre is ki kell terjeszteni. Amennyiben ugyanis a termőterületek vagyonmentő ügyletek tárgyává válnak, akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem legnagyobb nemzeti értékünk is az „eddigi országrontók” spekulációjának áldozata lesz. A képviselő utalt arra, hogy önálló, átdolgozott indítványát az MDF és az SZDSZ azon képviselői is támogatják, akik előzőleg annak módosítását szorgalmazták. A kisgazdapárti indítvány - mint mondta - kitér arra, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, felélesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat, amelyet eddig a tsz-ek alapszabálya korlátozhatott. A termelőszövetkezetekben a vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy kiadásának feltételét a törvény eddig csak részben szabályozta. Ezért szükséges előírni, hogy a kiosztásra kerülő vagyonrészt - amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadása - a termelőszövetkezetben ledolgozott évek alapján kell megállapítani. Fontos előírás az is, hogy a „pártállam gigantomániája" nyomán létrehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag kiválásával új szövetkezetét alapíthat. A módosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező vagyonfelosztás nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket nem nélkülöző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordá- sának, a föld felosztásának sürgős megakadályozására helyezte a hangsúlyt, fontosnak tartva, hogy a módosítás nyomán ne álljanak le azok a kedvező folyamatok, melyeknek jelei már érzékelhetők. E megfogalmazást az SZDSZ üdvözölte, mert ezzel úgy tűnik lekerült a napirendről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez az álláspont a magántulajdonon alapuló szabad piacgazdaság megteremtéséhez közelít, amelyt az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz felszólalója arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az új földtörvényre várnak, s félő, hogy annak megszületéséig elmaradnak a fontos beruházások. Vargáné Piros Ildikó független képviselő az Agrárszövetség álláspontját ismertetve rámutatott: az önálló indítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállóságát, a versenysemlegességet, korlátozza a vállalkozás jogát, s elriasztja a mezőgazdaságba befektetni szándékozókat. Balogh Gábor (KDNP) a javaslat társadalombiztosítási összefüggéseiről szólt. Figyelmeztetett: amennyiben a mezőgazdasági tag földjét kikéri, tsz-járadékra nem lesz jogosult, s ha beviszi vagyonát bármiféle gazdasági társaságba, nem jár neki társadalombiztosítási ellátás. A vitának ebben a szakaszában kért szót Torgyán József (FKgP), aki annak a véleményének adott hangot, hogy már minden lehetséges érv elhangzott a javaslat mellett, illetve ellene, ezért a vita lezárását indítványozta. A képviselők a felvetésjogosságát szavazataikkal erősítették meg. Zsíros Géza rövid válaszában - még szavazás kezdete előtt - leszögezte: javaslatának lényegét abban látja, hogy a jövőben, miként eddig, ne élősködhes- senek a vidék „nyakán” azok a technokraták, akik a TOT támogatásával kerültek oda, s végre a parasztság gazdálkodhasson jogos tulajdonával, a termőfölddel. A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal, 27 ellenében, 38 tartózkodással fogadta el. Ezt követően kért szót Deme Zoltán (MDF), s bejelentette: visszavonja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálata ügyében tett indítványát, mivel információi szerint a kormány már megkezdte a tisztátalan ügyletek kivizsgálását, és úgy tűnik, a kérdés megnyugtatóan fog zárulni. Döntését az is motiválta - tette hozzá kissé indignáltan -, hogy megelőzze az ellenzéki képviselők által benyújtandó módosító javaslatokat, s ezáltal elkerülje a meddő vitát. Mádai Péter (SZDSZ) az ellenzék nevében visszautasította a vádló szavakat, s kijelentette: az ellenzéknek a parlamentben igenis az a dolga, hogy kötekedjen. Hozzátette: méltatlan egy lelkészhez, hogy feltételezze a kötekedő szándékot. Az elnöklő Vörös Vince javaslatot tett arra, hogy az alkotmánymódosítás feletti vitával folytassák a munkát, ám mielőtt ezt megszavaztatta volna, Kónya Imre (MDF) újabb indítvánnyal élt: mivel olyan nagy horderejű kérdésről van szó, amelynek megvitatása hosszabb időt vesz igénybe, célszerűbb lenne kedden reggel, kipihenve hozzákezdeni ehhez a témakörhöz. Vörös Vince - érzékelve a helyeslő hangokat - berekesztette a hétfői ülést. Az elfogadott tanácskozási rendnek megfelelően a parlament kedden délelőtt 10.30 órakor folytatja ülését. Számítógépes sorsolás Nem dohányzó közösségek! (Folytatás az 1. oldalról.) Hangsúlyozta a környezetvédelmi akciók jelentőségét, így azét is, melyet a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei vezetősége szervezett a nem dohányzó közösségekért, a Tolna Megyei Tanács Környezetvédelmi Bizottságával. Mint ismeretes, e pályázat célja: a nem dohányzók védelme, szóértéssel, példamutatással megakadályozni a gyermek- és serdülőkori dohányzás elkezdését, továbbá a dohányzásról leszokni akarók támogatását. Családi közösségek, munkahelyi kollektívák, választott testületek, szervezetek és kulturális, szórakoztató, vendéglátó-intézmények, -egységek jelentkezhettek e pályázatra. Az egészségért folyó versenyben résztvevőket rendszeresen ellenőrizték a kiírók, meghirdetők. Tegnap délután a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat nagytermében számitógépek segítségével sorsolták ki a győzteseket. A családi közösség kategóriában nyolcezer forintos jutalmat nyert Máté József szekszárdi, hétezer forintosat Nagy Géza nagymányoki, ötezer forintosat Hartmann Béla bonyhádi lakos. A munkahelyi közösségek közül tizenötezer forintos jutalmat nyert a tolnai szolgáltatóház, tízezer forintot a dombóvári kórház gyógyszertára, ötezer forintot a Tamási Kop-Ka Áfész leltárelszámolási csoportja. A választott szervezetek kategóriájában tizenötezer forintos jutalmat kapott a Vöröskereszt Szekszárd városi vezetősége. Ugyancsak tizenötezer forintos utalványt kapott a vendéglátóegységek közül a Tamási Kop-Ka Áfész Dám éttermének fagylaltozója. Az elnyert utalványok az egészség- megőrzést szolgáló felszerelésekre, cikkekre, szolgáltatásokra válthatók be. dkj. Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1990. június 5-től 11-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 10 596,1311 251,57 ausztrál dollár 4871,36 5172,68 belga frank 181,10 192,30 dán korona 977,58 1038,04 finn márka 1591,42 1689,86 francia frank 1104,67 1173,01 görög drachma a/b 38,00 40,36 holland forint 3307,39 3511,97 ír font 10 024,6910 644,77 japán yen (1000) 415,65 441,36 kanadai dollár 5390,89 5724,35 kuvaiti dinár 21 670,46 23 010,90 norvég korona 969,20 1029,16 NSZK márka 3723,77 3954,13 olasz lira (1000) 50,64 53,78 osztrák schilling 531,97 564,87 portugál escudo 42,35 44,97 spanyol peseta 60,29 64,01 svájci frank 4400,29 4672,47 svéd korona 1032,35 1096,21 USA dollár 6338,61 6730,69 ECU (közös piac) 7666,43 8140,65 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,14 39,22 Castro - nem tágít... Kuba inkább a halált választja, de nem mond le a szocializmusról - erősítette meg vasárnap Havannában Fidel Castro kubai államfő, aki egyben arra figyelmeztette honfitársait, hogy komoly gazdasági nehézségekre kell felkészülni a karib-tengeri szigetországban. „Az imperializmus abban reménykedik, hogy a Szovjetunió és a keleteurópai országok belső problémái miatt Kuba nem jut hozzá a számára létfontosságú erőforrásokhoz” mondta a kubai vezető. A Szovjetunió azonban szolidáris Kubával, igaz, az említett nehézségek - a kölcsönös jóakarat ellenére - ilyen vagy olyan formában hatással lesznek a két ország kapcsolataira - tette hozzá. A fűtőanyagok és nyersanyagok szűkös voltára utalva Castro arra figyelmeztetett, hogy a helyzet romlása esetén „rendkívüli gazdasági intézkedéseket” hozhatnak Kubában. Ilyen lehetőségként említette a tömegfogyasztási cikkek termelésének és exportjának radikális visszafogását, az oktatásra, az egészségügyre és más szociális célokra fordított összegek csökkentését. Hova gurul a narancs? Beszámoló a Fidesz III. kongresszusáról 1990. június elsején megkezdődött a Fiatal Demokraták Szövetségének harmadik országos kongresszusa. A nyitóbeszédet, mely igen szenvedélyes hangvételű volt, Orbán Viktor mondta el. Szavaival óva intette a tagságot a szövetség belső ellentéteinek kiélezésétől, mely lehetségessé vált volna, amennyiben a kongresszus hitelt ad annak a pénzügyi vizsgálóbizottságnak, amely a választmány egyes tagjait nagy összegű visz- szaélésekkel vádolta meg. A nyitóbeszéd után a szervezet külföldi vendégei adták át üdvözleteiket, melyek amerikai, nyugatnémet, román, finn, francia, grúz, erdélyi magyar és litván szervezetek gratulációit és köszönetnyilvánításait tartalmazták. A Fidesz választmánya is köszönetét mondott a választási kampányban részt vevő tagságának az elért sikerekért és időt, energiát nem kímélő lelkes munkájukért. Második nap plenáris ülést tartott a kongresszus, aminek tárgya lényegében a gazdasági helyzet tisztázása és a politikai kérdések ettől való különválasztása volt. Deutsch Tamás felszólalásában elmondotta: a gazdasági hiányok kilencven százaléka pénzügyi manőverekből és egyszerűsítésekből származik, és mivel ezek az összegek megvannak, nem tekinthetőek hiánynak. A kongresszus ezután meghallgatta a vizsgálóbizottság szavait is, de mivel csak a jelentésükben szereplő, azóta már megdőlt érveket ismételgették, a bizalmat az eddigi választmány kapta. így a szövetség irányítása továbbra is egységes maradt. Délután a különböző szekciók üléseit tartották a Kaffka Margit Gimnáziumban, majd az esti órákba húzódó vita folyt a szervezet működési szabályzatáról. Ennek végeredménye a vidék számára kedvező lett; Kövér László javaslatait fogadták el, mely a vidéki csoportok szélesebb körű részvételét teszi lehetővé a politikai munkában. Harmadik nap folytatódott a plenáris ülés, ezúttal a Kertészeti Egyetem aulájában. A működési szabályzatot érintő rövid vita után tisztújításra került sor, vagyis megválasztották a szövetség új választmányát. Ez a vezető szerv egy évig fogja a szervezet politikáját irányítani. A jelöltek között elhangzott a szekszárdi Németh Zsolt neve is. A jelölővita rendkívül szenvedélyes hangnemben zajlott, így történhetett meg, hogy az egyik felszólaló még Orbán Viktort is „bolsevizmussal” vádolta. Ezt a nevetséges vádat természetesen senki sem vette komolyan, így Orbán Viktor is tagja lett a vezető testületnek. A végeredmény kedvezőnek mondható, hiszen a vidéki választmányi tagok számának növelésével teret nyert a vidék - és ilyen értelemben talán megyénk is - a többségbe kerülő pesti befolyással szemben, így nőtt a szervezet döntéseibe való beleszólás súlya is. Sz. T. Ünnepi könyvhét Bátaszéki találkozó Beke Györggyel Pénteken este a bátaszéki könyvtár vendége volt Beke György, az erdélyi magyar publicisztika kiemelkedő riportere, akinek nevét harminc-negyven megjelent kötete ismertette meg a magyarországi olvasóközönséggel. Az ismert írót, újságírót, aki december vége óta él Magyarországon, Zöldi László, a Magvető Könyvkiadó igazgatóhelyettese mutatta be. Kiadás alatt álló legújabb könyvéből, mely a Magvetőnél jelenik meg, s amelyből még nem tudtak példányt hozni a találkozóra, mert két iv szedése hátra van, olvasott fel a szerző. A könyv címe: Magyar gondok Erdélyben. A regény rövidesen a könyvüzletekbe kerül. A találkozón Beke György a moldvai székelyek életéröl, létkörülményeiről - róluk szóló riportjainak megszületéséről beszélt mint e kérdés egyik legalaposabb ismerője, majd könyveit dedikálta. d. e. Közéleti hír A Magyar Orvosi Kamara Tolna Megyei Szervezete megyei közgyűlést tart a megyei kórház kultúrtermében június 8-án, pénteken du. 5 órakor. Témák: 1. Beszámoló a küldöttközgyűlésről; 2. A megyei etikai bizottság tagjainak megválasztása; 3. Szavazás tagdíj ügyben. DR. HULIN ISTVÁN a MOK megyei elnöke
