Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-06 / 53. szám

1990. június 6. NÉPÚJSÁG 3 * SSSei Helyzetkép a BHG-ból Privát profit Hogyan alakítsunk kft-t és rt-t? (Folytatás az 1. oldalról.) Stendl Károly igazgató arról tájékozta­tott bennünket, hogy az indulás hétfőn reggel megtörtént, de a több mint ezer fős összlétszámból mintegy kétszáz dol­gozónak egyelőre nem tudnak munkát biztosítani, és ezentúl a többieknek is csak egy műszakos munkarendben kell bejárniuk. Kétféle hazai és egy import­anyag hiánya miatt nem tudják egyelőre a szereidét működtetni, ezek beszállítása talán hétfőre megtörténik. A BHG rossz gazdasági helyzetét elő­idéző alapproblémák persze nem oldód­tak meg két hét alatt, és kérdés, hogy egyáltalán megoldódnak-e hosszabb tá­von. Nem az önállóság hiánya okozza a legfőbb gondot, hiszen a gyáregység gyakorlatilag most is önálló. Persze, a formai önállóság alapjait is meg kell idő­vel teremteni - a terv szerint a jövő év ele­jétől -, ehhez azonban itt, Szekszárdon is létre kell hozni a megfelelő apparátust. De nem ez az igazi égető probléma, ha­nem az eladósodás, a fizetésképtelen­ség, és az ebből adódó anyagellátási hiányok. Újabb hiteleket felvenni képte­lenség az irreálisan magas kamatok miatt. Ipari termeléssel nem lehet elérni 30 százalék feletti jövedelmezőséget, márpedig hitelt nyilvánvalóan csak akkor érdemes felvenni, ha a kamatnál jóval magasabb nyereségre számíthatunk. Mindez nemcsak a BHG problémája, ha­nem az egész magyar ipar alapvető gondja, hiszen kevés olyan iparvállalat van, amelyik nem szorul hitelre. A nyugati tőke sem hoz egyelőre meg­váltást, nincs elég munka, megrendelés. Hiába olcsó nálunk a munkaerő, nagyon kevés a kézimunka-igényes feladat, ahol ezt az előnyt kamatoztatni lehetne. A BHG-nál együttműködési szándékkal je­lentkező egyik külföldi céggel például azért nem tudtak dűlőre jutni, mert a part­ner éppen a kézimunkát nem fogadta el. Nyugaton már minőségi garanciákat követelnek, az alkatrészek kézi beülteté­se pedig nem garantálja a tökéletes mi­nőséget. Az automatizálás szóba sem jö­het, mert ez rendkívül tőkeigényes, rá­adásul a dolgozók foglalkoztatását sem oldaná meg.- Váltani, változni kellene - mondta Stendl Károly csak ennek nincsenek meg a stratégiai és az anyagi alapjai. Na­gyon sok minden tisztázatlan még a ma­gyar gazdaság jövőjét illetően, és ezen belül a BHG jövője is bizonytalan. „Közös az érdekünk.”- Ez a leállás csak egy folt a lyukas zsákon - mondta Szabó Zoltán, a Szoli­daritás Szakszervezeti Szövetség BHG- ben működő szekszárdi szervezetének vezetője, amikor a múlt héten felkeresett bennünket, hogy a tagság véleményét ki­fejtse a gyáregység gondjairól. - A BHG budapesti központja eddig megakadályo­zott minden önállósodási törekvést, már­pedig a szekszárdi gyáregységnek nincs más útja, el kell szakadnia. Persze, ehhez meg kell teremteni itt az önálló pénzügyet, anyaggazdálkodást, gyártmányfejlesztést, kereskedelmi apparátust, ami nem lesz könnyű, de nem lehetetlen. Tisztázni kelle­ne végre a tulajdonviszonyokat is, legyen munkásrészvény-rendszer, vagy kerüljön a gyáregység önkormányzati tulajdonba. Ezzel és az önállóság megteremtésével fel­lendülés következhetne be a cég életében. Sok nyugati cég képviselője járt már itt, de a tárgyalások rendre elakadtak az önállót- lanság és a tulajdonviszonyok rendezet­lensége miatt. Egy új helyzetben egy dina­mikus, hozzáértő vezetés érhetne el ko­moly eredményeket a külföldi tőke bevoná­sában. Egy dolgot kell tisztán látni. A dolgo­zók és mi, a Szolidaritási Szakszervezeti Szövetség, segíteni akarunk a vezetésnek, hogy ez megvalósulhasson, hiszen az ér­dekünk közös; a gyáregység megmentése. Árki Fotó: Gottvald A gazdasági társaságok két olyan for­máját ismertetjük, amelyeket leggyakrab­ban hoznak létre magánszemélyek. A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatá­rozott törzsbetétekből álló törzstőkével ala­kul. A tag felelőssége törzsbetétjének szol­gáltatására és - a társasági szerződésben megállapított - egyéb vagyoni hozzájárulá­sára terjed ki. A társaság kötelezettségeiért nem felel. A törzstőke minimális összege egymillió forint, a törzsbetéteké százezer forint. Min­den tagnak egy üzletrésze lehet. Az üzlet­rész a bejegyzést követően - a törzsbeté­tekhez igazodó - vagyoni részesedést tes­tesíti meg. Kft-t jogi és magánszemélyek egyaránt alapíthatnak. Sőt a törvény lehetővé teszi, hogy tisztán magánszemélyekből álló kft. is alakulhasson. Lehetőség van arra is, hogy egyetlen személy hozzon létre korlátolt fe­lelősségű vállalkozást. Ebben az esetben a vállalkozni kívánó személy választhat: vagy egyéni vállalkozóként, szigorú felelősségi szabályok szerint, vagy a társasági jog szi­gorú hitelezővédelmi rendelkezéseinek al­kalmazásával működik. Egyszemélyes kft. esetén is biztosítani kell ugyanis az egymil­lió forintos törzstőkét, és kötelező könyv- vizsgálót alkalmazni. A korlátolt felelősségű társaság jogi személy, a tagok korlátolt felelősségével. A közös vállalkozásban üzleti kockázatu­kat a befektetett tőkéjük erejéig korlátoz­zák. A kft. a néhány tagból álló, kisebb mére­tű, de tőkeerős gazdasági vállalkozások legjellemzőbb típusa. Legfőbb szerve a közgyűlés. Minden tagnak legalább tíz sza­vazata van, ugyanis a törzsbetétek minden tízezer forintja egy szavazatra jogosít. Amíg a korlátolt felelősségű társaság fé­lig személy-, félig tőkeegyesítő forma, ad­dig a részvénytársaság tipikusan tőke­egyesülés. Előre meghatározott öszszegű és névértékű részvényekből áHó, alaptőké­vel alakuló társasági forma. A tag, vagyis a részvényes felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy ki­bocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság tartozásaiért a tag nenvfelel. Az alaptőke minimum tízmillió forint a rész­vény - a tagsági jogokat megtestesítő ér­tékpapír - minimális összege korábban tíz­ezer forint volt. Március 1 -je óta nem szab­ják meg az alsó határt. A részvénytársaság alapítói, illetve a tu­lajdonosi jogokat gyakorló részvényesei jogi és magánszemélyek egyaránt lehet­nek. Lehetőség van arra is, hogy tisztán magánszemélyek - zárt körű alapítással - hozzanak létre részvénytársaságot. Egy­személyes részvénytársaságot alapítani azonban nem lehet Az rt. tulajdonosi szer­ve a közgyűlés. A tagok szavazatának mér­téke a részvény névértékéhez igazodik. V. M. Szív- és érbetegek repülőgépen A szakirodalomban és az ismeretterjesztésben vissza-visszatérő kérdés, hogy mek­kora az a veszély, amely a hosszú időtartamú repülőút alatt az utasok szív- és érrend­szerét fenyegeti, különösen azokét, akik tüdőembóliára és értrombózisra hajlamosak. De tudjuk: a vesebetegek is veszélyben lehetnek. Három brit orvosnak a The Lancet cí­mű szakfolyóiratban közzétett tanulmánya szerint érbetegeknél a baj bekövetkeztét nem okvetlenül jelzi például a lábikráknak a fájdalma. A veszélyt mindebben nem maga a repülés, hanem azok a kényelmetlen, egészség­telen körülmények okozzák, amelyek a „takarékosnak” vagy a „turistának” elnevezett utastérben uralkodnak. Minthogy a légitársaságok igyekeznek minél több ülést he­lyezni el a gépen, a szűkre szabott sorközök miatt az utasok nem tudják kinyújtani a lá­bukat, s emiatt alsó végtagjaikban a vérkeringésük kedvezőtlenül alakulhat. A brit or­vosok felpanaszolják, hogy a repülőtársaságok nem hajlandók ezen változtatni. A fran­cia Science et Vie ismeretterjesztő folyóirat ehhez hozzáfűzi, ebből a szempontból a helyzet a legtöbb járaton csak rosszabbodik. Ezért követeli: a nemzetközi és a nemzeti egészségügyi hatóságok kötelezzék a légitársaságokat arra, hogy az ülések között akkora távolságot hagyjanak, amely tekintettel van az egészségügyi követelményekre. Bővült a nyomdatermékek választéka - mégsem nőtt a papírfelhasználás Újságok, folyóiratok, könyvek soha nem tapasztalt választékát kínálják immár egy esztendeje országszerte az újságos- és könyvesstandokon. Honnan lett egyszeri­ben ennyi papír, amikor nem is olyan régen még a papírimport nehézségeire hivatkoz­tak a gyártók és a forgalmazók, ha valaki számon kérte akár a legalapvetőbb papír­ipari termékek hiányát - erről érdeklődött az illetékeseknél az MTI munkatársa. A válasz eléggé meglepő. Horváth Tibor, a Papíripari Vállalat kereskedelmi igazga­tója elmondta: az országban valamivel ke­vesebb papír fogy, mint két-három évvel ezelőtt. (Az évi átlagos papirszükséglet kö­rülbelül háromnegyedmillió tonna.) A csökkenés ugyan elenyésző, de jellemző, hogy e tendencia tartósnak mutatkozik, hi­szen az idén, az első negyedévben is ezer tonnával kevesebb papírt használt fel az or­szág, mint a múlt év azonos időszakában. A könyv- és újságárusok színes kínálata vá­lasztékbővítést tükröz, a felhasznált papír mennyisége viszont nem változott - hang­súlyozta a szakember. Az újságokhoz egy év alatt 20 százalékkal kevesebb papírt használnak - eltűnt például a Magyar Ifjú­ság, s jelentősen csökkent a Népszabad­ság példányszáma -, s a rubelexport visz- szaesése miatt lényegesen kevesebb pa­pírra van szükség a gyűjtőcsomagolások­hoz. A rengeteg új könyv és folyóirat mosta­nában kevesebb papírt emészt fel, mint ko­rábban a kötelezően óriási példányszám­ban megjelenő napi- és hetilapok. Jellem­ző egyébként az is, hogy a szépirodalmi könyvek példányszáma meglehetősen ösz- szezsugorodott, míg néhány évvel ezelőtt átlagosan 10-től 80 ezerig, napjainkban 3- tól 12 ezer példányig terjedő szériában nyomják e könyveket. Újabban az egészségügyi papírokból sincs hiány. A papírzsebkendők 80-90 százalékát, a toalettpapíroknak pedig mint­egy háromnegyedét itthon gyártott papír­ból állítják elő. A hazai ipar azonban e két termékből a teljes igényt ma sem tudja ki­elégíteni. A múlt évtől „liberalizációban” vá­sárolható importtermékek színesítik ugyan a választékot, viszont drágábbak is. Ma még arra is futja, hogy papírt expor­táljunk. A hazai gyártókapacitás ugyanis jó néhány termékből meghaladja a belföldi keresletet, ezeket meglehetősen jó áron le­het eladni. Jelenleg a papíripar termelésé­nek 16 százalékát exportálja, s várható, hogy ha tovább csökken a hazai igény, az export növekedni fog. Márpedig a kereslet csökkenésére szá­mítani lehet, hiszen a papíripari szakembe­rek véleménye szerint az újonnan alakult kiadóvállalatok csak akkor találják meg számításaikat, ha optimális példányszám­ban, keresett kiadványokkal jelentkeznek a piacon. Ebben azonban nincs kellő ta­pasztalatuk, amit az is igazol, hogy tízesével mennek tönkre azok a kiadók, amelyek a nagy haszon reményében piacra dobják azokat a szépirodalmi műveket, különféle újságokat, folyóiratokat, amelyeket 40 évig nem engedett Magyarországon napvilágra kerülni a cenzúra. Izrael, református szemmel Mint arról hírt adtunk, Bogyiszló refor­mátus lelkésze, Horváth Emil Tibor ez év elején Izraelben járt. Most, hogy ott szerzett gondolati és tárgyi emlékeit ren­dezte, és útinaplója végére is pontot tett, részletesen elmesélte élményeit. A Malév egyetlen, közvetlen Izraelbe irányuló járatán sem volt hely, merta kite­lepülő szovjet zsidók lefoglalták azokat, így kerülővel mentünk: Kairóig repülővel, onnan busszal. A Pegazus Tours utazási iroda ingyenes utat szervezett katolikus és református papok számára. Nyilván olyan üzletpolitikai céllal, hogy egyrészt mi is toborozzunk turistákat a Szentföld­re, másrészt, hogy későbbi kiránduló­csoportoknál segédkezhessünk: bő­vebb magyarázatot adhassunk az érdek­lődőknek, mintáz idegenvezetők, esetleg helyszíni misét celebrálhassunk. Mikor átléptük a határt, elcsodálkoz­tunk. Óriási volt a kontraszt az egyiptomi kosz, szegénység és az izraeli higiénia, jómód között. Az első ebédünk narancs volt. Kísérőnk így szólt: most pedig Izrael megvendégel bennünket. És megálltunk egy narancsliget közepén. Mindenki any- nyit téphetett a fáról, amennyi belefért. Ott van egy ilyen szokás, bárki bárkinek a kertjéből ehet, csak zsebre tenni nem szabad. Izraelben a péntek az araboké, a szombat a zsidóké, a vasárnap a keresz­tényeké. Mivel a lakosság ilyen vegyes, nyugodtan mondhatjuk, hogy hetente három munkaszüneti nap van. A kis ország három nagyvárosáról a Horváth Emil Tibor lelkész következő szólásmondás járja: Haifa dol­gozik, Tel-Aviv szórakozik, Jeruzsálem imádkozik. Sajátmagunk is megbizonyo­sodhattunk ennek igaz voltáról. Haifában például eljutottunk egy gyémántcsiszo­lóba. (Ebben a városban nyeri el végle­ges formáját a világ piacaira kerülő gyé­mántok 90 százaléka.) Meglátogattunk néhány kibucot is. Sok ilyen van Izraelben. Leginkább úgy tudnám definiálni őket, hogy sajátos mó­don élő, dolgozó csoportok, kolóniák, hit-, élet- és munkaközösségek. Néhány száz ember összefog, és speciális élette­ret alakít ki. Van közös vagyonuk - töb­bek között szállodákkal is rendelkeznek-, gyerekeiket is közösen nevelik - a szü­lők este elmennek elaltatni őket, aztán hazatérnek -, és közösen szervezik programjaikat: a munkát, a kereskedel­met, a szórakozást. Bekukkantottunk egy beduin sátorba is. A kívül ilyen-olyan bőrökből összefol­tozott lakhely belül perzsaszőnyegeket, pompás rézedényeket rejtegetett. A csa­ládfőnek volt 3 felesége, 17 gyereke, egy teve-, két birka-, egy kecskenyája, ö nem dolgozott. A feleségei elvégezték a házi munkát, a fiai pásztorkodtak. Még egy turistalátványosságot szeret­nék megemlíteni, a Holt-tengert, aztán rátérek azokra az élményekre, amik ne­kem, mint lelkésznek jelentettek sokat. Tehát a Holt-tenger: partján a tábla, hogy ez a világ legmélyebb szárazföldi pontja. Szintje az átlagtengerszint alatt 394 méterre van. Sótartalma 36 százalék, míg más óceánok, tengerek esetében ez a szám 3 százalék körüli. Nincs benne semmi élet. Se hal, se nád, se alga. Tiszta vize sófehér. Református szemmel elsősorban azo­kat a bibliai helyeket csodáltam, ahol Jé­zus járt. Izraelben kétfajta zarándokhely létezik. Olyanok, melyek természetes ál­lapotukban megmaradtak és olyanok, melyeket oda illő vagy nem illő kápolnák­kal, templomokkal, kőkolosszusokkal te­leépítettek. Számomra az érintetlenek je­lentettek nagyobb gyönyörűséget. Ilyen volt Caesarea Filippi romváros a Jordán felső folyásánál. A Galilei tó vagy a Tha- bor-hegy, melynek csúcsáról megcso­dálható egész Galilea. Azt érezhette az ember: kétezer év úgy múlt el, mint egy pillanat. Jeruzsálem már más, és Betlehem is. Itt a szent helyeket a keresztesek védték, a mohamedánokkal szemben. Erődsze­rű templomokat emeltek, alacsony ajtók­kal, hogy a támadók ne tudjanak lóval bemenni, megszentségteleníteni a bibliai történések színtereit. Mindezek ellenére örök lelki élmény­ként őrzöm, hogy imádkozhattam és énekelhettem a Születés templomban, az Olajfák hegyén, a Golgotánál, a Szent sír­nál, az Utolsó vacsora termében, vagy a Mi Atyánk templomban, ahol a világ ösz- szes nyelvén - így magyarul is - olvasha­tó az Úr imája. WESSELY Fotó: KPM Emléktárgyak a Szentföldről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom