Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-06 / 53. szám
Legyen vagy ne legyen Varsói Szerződés? TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP mmmm »B I. évfolyam, 53. szám Varsó: Lengyelország a VSZ-t és a NATO-t is a jelenlegi európai katonai egyensúly és biztonság, a határok sérthetetlensége garanciájának tekinti. A lengyel külpolitika nem tartja egyelőre időszerűnek sem a két katonai tömb felszámolását, sem pedig Lengyelország kiválását a Varsói Szerződésből. Szorgalmazza ugyanakkor a VSZ reformját, politikai, konzultatív jellegének erősítését. Varsó kezdettől az egységes Németország NATO-tagsága mellett foglal állást. Lengyelország mindaddig óvatos véleményt fog képviselni a VSZ és a területén állomásozó szovjet egységek kérdésében - ez utóbbi vonatkozásban csak fokozatos csökkentést, és nem teljes kivonást szorgalmaz -, amíg úgy vélekedik, hogy nem teljesen tisztázott nyugati határainak végleges, nemzetközi jogi érvényű garantálása az egységes német állam által. Egyébként azt követően is elég kényes stratégiai helyzetben lesz Németország és a Szovjetunió szomszédjaként. így érthető, hogy egyre több lengyel politikai erő - és miniszterelnök is - követeli a lengyel hadsereg megerősítését, korszerűsítését, a katonai kiadások növelését. Mostanában sok bírálat érte az egy éve kidolgozott lengyel védelmi doktrínát, amiért az csak nyugati irányból lehetséges támadással számol. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés keddi munkanapja Az alkotmánymódosítás általános vitájával kezdődött meg kedden az Ország- gyűlés egyébként május 24-e óta tartó ülése. A napirend előtt ismételten elhangzott az igazoltan távol lévők névsora, és megállapították, hogy az ülésteremben 295 képviselő foglal helyet; majd Oláh Sándor (FKgP) kifogásolta, hogy a képviselők a hivatalos előterjesztésekkel együtt különböző, a parlament munkáját zavaró, s olykor a kormány tekintélyét romboló reklámokat, köriratokat kapnak. Az elnöklő Szűrös Mátyás a kifogással egyetértett, majd átadta a szót az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjének, Kónyáné Kutrucz Katalinnak (MDF). A parlamenti pártfrakciók vezetői illetve a képviselők a kormányprogram vitájához hasonlóan meghatározott sorrendben - SZDSZ, FKgP, MSZP, Fidesz, KDNP, függetlenek, MDF - kaptak szót, majd más képviselők felszólalásai következtek, a napirend vitája azonban nem ért véget. Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a parlament soron következő plenáris ülését június 11-én, hétfőn 10.30 órakor tartja. A képviselők folytatják az alkotmánymódosítási törvényjavaslat általános vitáját, s amennyiben a szükséges bizottsági előkészítés megtörténik, várhatóan napirendre kerül a közkegyelem gyakorlásának törvényjavaslata. Ugyancsak foglalkozni kíván a parlament Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével. A mostani ülésen elnapolt interpellációk és kérdések megtárgyalására június 12-én, kedden kerül sor. Kirgizia! zavargások - halottakkal Az első hivatalos adatok szerint hat ember meghalt, több mint kétszáz megsebesült a hétfő esti kirgíziai zavargások során. Egyes moszkvai sajtóértesülések szerint a halottak száma viszont meghaladja a tízet. A dél-kirgíziai Os városban és környékén rendkívüli állapotot vezettek be. A hétfői zavargások közvetlen oka az volt, hogy kirgizek egy csoportja önkényesen megpróbálta a város környékén fekvő mezőgazdasági művelés alatt álló területek egy részét házépítés céljára lefoglalni, miközben az ott élő üzbégek egy csoportja is igényt tartott a földre. Az érintett területen hétfőn este mintegy tízezer üzbég és ezerötszáz kirgiz gyűlt össze. A felkorbácsolt indulatokat a helyszínre érkezett köztársasági kormányfő és a helyi vezetők megpróbálták lecsillapítani. A kivezényelt belügyi alakulatoknak egy darabig sikerült ugyan meggátolni az összecsapást, azonban egy újabb kirgiz csoport érkeztével elszabadult a pokol. A feldühödött tömeg a város központja felé vonult. Útközben betörték az üzletek ablakait, és a TASZSZ jelentése szerint fegyverszerzés céljából több rendőrségi épületet is megtámadtak, azonban az akciókat a belügyi alakulatok visszaverték. A szovjet hírügynökség kedd esti közlése szerint felgyújtottak hét lakóházat, nyolc gépkocsit és több üzletet is kifosztottak. Az összecsapásban a rendfenntartó erők 21 embere megsebesült, s a zavargások 51 résztvevőjét letartóztatták. Hétfőn este rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat vezettek be a városban, s a kirgiz belügyminisztert kinevezték a város katonai parancsnokává. Az utcákon a belügyi csapatok járőröz- nek. A konfliktus kivizsgálására kormánybizottságot hoztak létre. A zavargások hátterében elsősorban szociális okok állnak. A többi közép- ázsiai köztársasághoz hasonlóan Kirgí- ziában is súlyos gondot jelent a lakáshiány, s a jelek szerint elsősorban ez állt az építési terület körül kirobbant vita hátterében. A közép-ázsiai köztársaságokban a megoldatlan társadalmi problémák nem egy esetben - tavaly Üzbegisztánban, az idén pedig Tádzsikisztánban nemzetiségi konfliktusok formájában jelentkeztek. Eddig azonban Kirgíziában nem voltak hasonló véres konfliktusok. MONDIALE ’90 Mondialógus: Hermann Neuberger A világbajnoki rajt előtt nemcsak a fő- nyitói, a nemzetközi szövetség tisztségvi- szereplők, a csapatok hallatnak maguk- selői is. Ők vajon mit várnak az itáliai na- ról, de előtérbe kerülnek a sportág irá- póktól? (Folytatás a 6. oldalon.) Románia - Trianon A trianoni szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a román nemzet igényét Erdélyre - hangoztatták a román televízió hétfő esti adásában. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti történészek áttekintették az első világháborút lezáró párizsi békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni békeszerződés által szentesített Nagy-Románia létrejötte nem történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése volt. Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat jelölte ki Nagy- Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták, hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást, mert az ideológiai előítéletekre épült, mégis egyértelműen kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban Romániára rákény- szerítették a nemzetiségi előírásokat, de értékelésük szerint ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem tértek ki a gyula- fehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott nemzetiségi jogokra. A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést. Rámutattak: a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt testvériségbe. Segíteni, amíg a helyén van Vélemények Gorbacsov helyzetéről Washington: Mind az amerikai kormányon belül, mind független szakértők körében többségi vélemény, hogy Mihail Gorbacsov az egyidejű belpolitikai, gazdasági és nemzetiségi feszültségekkel hosszabb távon nem fog tudni megbirkózni, és távozásra kényszerülhet. E meggondolás magyarázhatja elsősorban, hogy Bush elnök - meglepetésre aláírta a kereskedelmi egyezményt, az egyetlen, belpolitikailag hatásos „csúcstrófeát" nyújtva vendégének. Baker külügyminiszter egyébként szokatlan nyíltsággal megfogalmazta: Amerika érdeke rögzíteni a megállapodásokat Gorbacsowal - amíg az a helyén van. A tájékozottabb szovjetológusok egyöntetűen remélik, hogy Gorbacsov még minél hosszabb ideig helyén marad, mert távozta esetén káosztól tartanak. Borisz Jelcin tavaly Amerikában igen előnytelen benyomást tett: amerikai szakértők felszínes, demagóg, így veszélyes politikusnak tartják, aki nacionalizmusával nem sok jót ígér. (Folytatás a 2. oldalon.) Sztrájk a brnói fegyvergyárban Egy héten belül harmadik alkalommal léptek sztrájkba a brnói Zbrojovka fegyvergyár számítástechnikai üzemének a dolgozói, s legutóbb hétfőn tették le a munkát. A brnói fegyvergyár dolgozói amiatt tiltakoznak, hogy kétszáz társukat, miután az üzemet polgári termelésre állítják át el akarják bocsátani. Asztrájkok nyomán a helyi szakszervezet tárgyalásokat kezdett a vállalatvezetéssel. Az üzem szakszervezeti elnöke azt közölte a csehszlovák hírszolgálati irodával, hogy a munka nélkül maradt alkalmazottakat más munkakörbe helyezikát, vagy átképzik őket, s ha ezt nem fogadják el, pénzbeli végkielégítésben részesítik őket. Az üggyel kapcsolatos Slavomir Stracar szövetségi kohászati, gépipari és elektrotechnikai miniszter hétfői nyilatkozata. A miniszter a csehszlovák hírszolgálati irodának elmondotta, a VSZ-tagállamok, valamint a fejlődő országok katonai megrendeléseinek a csökkenése, valamint a bécsi leszerelési tárgyalások következményeképpen a csehszlovák katonai ipart fokozatosan polgári termelésre állítják át. A katonai termelés csökkentését egyébként már 1988-ban elhatározták, és az idén az állami költségvetésből 1,2 milliárd koronát szánnak az átállás okozta szociális problémák megoldására. Indulás félgőzzel A jövő bizonytalan | Helyzetkép a BHG-ból Két héttel ezelőtt lapunk hasábjairól értesülhettek arról olvasóink, hogy a BHG Szekszárdi Gyáregysége anyaghiány miatt két hétre leáll. Nos, ez az idő letelt, ezért újra ellátogattunk az üzembe, hogy megtudjuk, sikerült-e a folyamatos termelés feltételeit megteremteni. (Folytatás a 3. oldalon.) ! Mjl HL. 1 i 1 \ f| '; j§ j Ijgi. IjOjl i 1\L A présüzemben már dolgoztak az emberek és a gépek A szerelde üres marad még egy hétig Délután egy órára már elfogyott a munka
