Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-04 / 51. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. június 4. „A civilizáció egyik legszégyenletesebb lapja’ Trianon, egy hetvenéves szerződés nyomában (Folytatás az 1. oldalról.) A trianoni szerződés kihirdetését követően az országon úrrá lett a döbbenet. A pesti Napló így ad hangot a fájdalomnak: „A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós őszies levegőben a tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá a Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, iparkodó Temesvárt, vértanúk városát, Aradot és a többi mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyarcentrumo- kat. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték müvüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek.” A pótolhatatlan veszteségek azonban nemcsak a terület és a lakosság, hanem számos egyéb vonatkozásban is azonnal jelentkeztek. Száraz György, a közelmúltban elhunyt kiváló esszéista Így ír erről A tábornok cimű művében: „A tizenkét és fél millió erdőségből egymilliónyolcszázezer hold maradt meg, ennek is jó része véderdőség, kitermelésre alkalmatlan. Európa legfátlanabb országa lettünk, s ez egyebek mellett tönkretette a papírgyártást. A mezőgazdaság termésátlagai az 1880-as évek szintjére zuhantak vissza, az I. világháború előtti negyvenegymillió mázsás búzatermés húszmillióra csökkent. Az igen fejlett malomipar máról holnapra sorvadásnak indult... Elveszett valamennyi só- és nemesércbánya, s a vas termelése évi tizenkétmillió métermázsáról kétmillióra csökkent. A vas- és gépipar rohamosan kezdett visszafejlődni, s ugyanerre a sorsra jutott áfát és kőolajat nélkülöző csomópontok egész sora, vízi energiában gazdag országból egyszerre vizienergia-sze- gény ország lettünk...” A kulturális veszteségek adatai egy kisebbfajta kötetet tömhetnének meg. A szomorú statisztika szerint elvesztettünk 2 egyetemet (Kolozsvár és Pozsony), 4 jogakadémiát, 2 gazdasági és 1 erdészeti és bányászati akadémiát, 26 kereskedelmi iskolát, 33 tanítóképzőt, 22 tanitónőképzőt, 120 gimnáziumot és reáliskolát, 22 leánygimnáziumot, 294 felsőbb népiskolát és több, mint 10 ezer elemi népiskolát. Az 1348 tudományos és közműveldési könyvtárból - 9 és fél millió kötet - elvesztettünk 745 könyvtárat, több, mint 4 millió kötet könyvállománnyal. Nemzeti vagyonunk birtokállományából törölni kellett egy sereg pótolhatatlan, régi magyar könyvet, ősnyomtatványt. A magyar emlékművek, szobrok döntő többségét az elszakított területek új urai megsemmisítették. Pozsonyban (Csehszlovákia) a Fadrusz János alkotta, carrarai márványból faragott Mária Terézia-szobrot darabokra törték. Kassán (Csehszlovákia), az 1848-49-es szabadságharc vörössipkásainak emlékét megörökítő alkotást döntötték le. Marosvásárhelyen (Románia) Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc és Bem apó szobrait tüntették el, Losoncon (Csehszlovákia) a Kos- suth-szobrot,Zomborban (Jugoszlávia) Schwei- del tábornok, 1849-es vértanú, Nagybecskere- ken (Jugoszlávia) Kis Ernő, ugyancsak Aradon mártírhalált halt vértanú szobrát. Lőcsén (Csehszlovákia) honvédemlékművet, s ez a sors érte utol a körmöcbányai (Csehszlovákia) honvédemlékművet és a dobsinai (Csehszlovákia) Kossuth-szobrot. A sort hosszasan lehetne folytatni, mindenesetre a bronz és a márvány ellen indított irtóhadjáratok jórészt eltüntették az utódállamokban a magyar emlékeket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy - ha megkésve is - a Nyugat tárgyilagosabb politikusai és történészei hamarosan felismerték a trianoni békeszerződés igazságtalanságát és jogtalanságát. Az angol parlamentben Lord Newton, a Lordok Házának a tagja a szerződés tárgyalásakor az alábbiakat állapította meg: „A békeszerződés szerint Magyarország elveszíti művelhető földterületének 57 százalékát, a szarvasmarha-állományának 65 százalékát, a lótenyésztésének 56 százalékát, birkaállományának hetven százalékát, erdeinek 85 százalékát, vasútainak 65 százalékát... Ezért túlzás nélkül mondhatjuk, úgy látszik, az ország gazdaságilag képtelen lesz fennmaradni. De mindezeken felül a legsúlyosabb intézkedés, hogy körülbelül három és fél millió magyart csatolnak át - mintha ugyanannyi állat volna - egyik országból a másikba.” Nitti olasz miniszterelnök naplójegyzete: „Ez a szerencsétlen nagy ország, amely megmentette a civilizációt és a kereszténységet, olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amire nincs magyarázat. Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modem civilizáció egyik legszégyenletesebb lapja.” SZERI ÁRPÁD A megcsonkított Magyarország Avulóéból —r «000 km' Romániához 102 000 hm’ Szerbiához 63 000 km* A Xii$r*ani $ m ör&t&q, Smiihitwk kmekeft háromnegyed ré*/&t {f'2%"Qt)! Cit&hdnzkyhm 63 000 km* A templom egész környéke benépesült Templomszentelés Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) Kolbert Mátyás esperes plébános köszöntötte a vendégeket: Mayer Mihály pécsi megyés püspököt és kíséretét, Paks testvérvárosának, Reizhertshofen- nek volt és jelenlegi polgármesterét, Anton Westner és Hans Hammeri urakat, a vállalatok, cégek, munkahelyek, szövetkezetek és a Paksi Atomerőmű Vállalat vezetőit, köszönetét mondva mindazoknak, akik anyagi áldozatot hoztak, vagy kitartó munkájukkal részt vállaltak a templom emelésében. Jákli Péter, Paks város tanácselnöke mondott beszédet, majd nyújtotta át a paksi római katolikus egyházközség képviselőjének, Kovács Jánosnak az egyházközséget megillető Pro Űrbe Paks kitüntetést. Kovács János az egyházközség nevében mondott köszönetét mindazoknak, akik szivükön viselték az új templom ügyét. Josef Dunau reizherts- hofeni plébános miseruhát és stólát nyújtott át a paksi plébánosnak. Az ünnepségen a római katolikus egyházközség kórusa, a Paks városi vegyes kar és a Paks városi fúvószenekar is fellépett. Az eseményt öt televíziós társaság - köztük a bajor tévé - munkatársai kísérték figyelemmel. A szertartás a torony lábánál Miután a különböző egyházak képviselői és a paksi RózsafüzérTársulat Isten áldását kérték az új templomra, Mayer Mihály pécsi megyés püspök felszentelte a paksi Szentlélek templomot, melynek először megkonduló harangja a szeretet jegyében hívja ezentúl Isten házába a híveket. d.e.-gk Fitt testben fitt lélek Az egészségmegőrzés nemzeti program. Ennek beindítása halaszthatatlan. Európa beteg embere a XIX-XX. század fordulójára az oszmán Török Birodalom volt, napjainkban Magyarország! Közhelyként ismert, hogy a magyar férfiak szív- és érrendszeri halálozása. Európában a legmagasabb, a női statisztikában csupán Romániát sikerült „megelőzni” ebben a szomorú versenyben. Ennyi a leltár! Negyven év kommunista diktatúrája ezt hagyta | ránk: fejenkénti 2200 dollár tartozás, önpusztító nemzet, cinizmus, hamis próféciák és csődöt jelentett magyar népegészségügy! Ezen felhívás fiatalabb aláírói tudják, hogy a je- j lenlegi érvényes WHO-statisztikák szerint az ő életkoruk az Európában várható élettartamok között a legrövidebb. Magyarország 1990 tavaszán az 1956- os forradalomra szavazott. A konzekvenciák levonása ezek után már kötelező! Nem lehetünk és nem is leszünk tekintettel a Váci utca és Munkácsy utca kivételezettjeire! Széchenyiben gondolkodva: van kiút. Barmok módjára ezek után nem adjuk meg magunkat a sorsnak. A betegségek megelőzése hasznosabb a baj gyógyításánál és jobb, gazdaságosabb a társadalomnak is. A megelőzési tevékenység javítása nemcsak a halálozási, hanem a táppénzes mutatókat is j pozitívan befolyásolná, csökkenne a rokkantnyugdíjasok száma is. A szív- és érrendszeri megbetegedések nagy százalékának egyik rizikótényezője a mozgásszegény életmód. Ezen betegségek megelőzésében a rendszeres testmozgás hatékonyan felhasználható. Mindezek fényes bizonyítékát az USA, Kanada, Japán és a fejlett világ többi államainak pozitív tapasztalatai adták. Rendkívül fontos lenne, hogy a lakosság eddig passzív rétege a különböző mozgásprogramokba bekapcsolódjék. Nem közömbös azonban, hogy az eddig inaktív életmódot folytató, a mindennapi életfeltételek biztosításában agyonhajszolt, már rizikófaktorokkal is tér- j helt polgár milyen mozgásformát választ, hetente hányszor, milyen intenzitással edz. Az optimális szint alatti terhelés ugyanis nem képez kellő ingert a pozitív élettani változások kialakulásához, a túlzott terhelés pedig maga is rizikóként szerepelhet, kontroll nélkül akár életveszélyt is jelenthet. Szükségesnek látjuk, hogy a sportolni vágyók számára lehetőséget kell biztosítani a rizikóprofil | szakember által történő felmérése a mozgásterápiával foglalkozó igényeinek megfelelően. Ezen vizsgálatok alapján szakember tenne javaslatot kondicionálásukra, a mozgásprogram kialakítására, étkezésre, diétára, fogyásra vonatkozóan. Fontosnak tartjuk a jelenleg működő biztosítási társaságok együttműködésének megnyerését, a napi üzletmenet és a rízikóprofil felméréseinek összefüg- j gésére célozva. Ilyen, a lakosság szolgálatában, ún. „Fittnes- team”-t szeretnénk létrehozni sportorvos, kardioló- j gus, egészségnevelö, szakasszisztens segítségével. A rendelést a város központi fekvésében szeretnénk nyitottá tenni, tehát előjegyzés alapján bárki bejöhet, aki fittségi állapotára kíváncsi, valamint hátteret biztosítana a lakossági sportegyesületeknek, különféle fogyókúrás- és életmódkluboknak. Kapacitás függvényében vállalná a sérült élsporto- j lók rehabilitációját is. Fiatal Demokraták Szövetsége Szekszárdi Szervezete Szabad Demokraták Szövetsége Szekszárdi Szervezete H Magyar Demokrata Fórum Szekszárdi Szervezete Városi Sportorvosi Hivatal Szekszárd megyei sportfőorvos Szereplési vágy a parlamentben? Amire nemet mondanak a szabaddemokraták Interjú Kis Jánossal, az SZDSZ elnökével Nagyobb szerephez juthat a vidék Átalakulóban a Magyar Gazdasági Kamara Már-már „bejött” az ellendrukkerek - vagy ahogyan az egyik hozzászóló fogalmazott: a sanda mészárosok - várakozása. A Magyar Gazdasági Kamara április 28-án félbeszakadt, június 2-án folytatott közgyűlése szinte botrányba fulladt. A korábbi ügyvezetőség egyik tagja formai okokra hivatkozva törvényességi óvás kezdeményezését jelentette be, ám a részt vevő mintegy 600 tagvállalati képviselő ennek ellenére úgy döntött, hogy megtárgyalja a napirenden szereplő témákat. Elsőként az új alapszabály-tervezet megvitatására került sor. Bár a hozzászólásokból egyértelműen érezhető volt a színfalak mögött dúló hatalmi harc, a kamarát eddig uraló budapesti és nagyvállalati lobbi ezúttal kisebbségben maradt. Alulról építkező, piatíkonform, nyugati típusú kamara létrehozását tekintették a küldöttek célnak, mely területi és szakmai kamarák szövetségeként fog a jövőben funkcionálni. Közvetlenül a „szövetségek szövetségének” nem lehet tagja egyetlen vállalat, vállalkozás sem, hanem önkéntesség alapján az egyes regionális illetve szakmai kamarákba léphetnek be. Az MGK a hazai gazdálkodó szervezetek, vállalkozások érdekeinek képviselete mellett fölvállalja a tagszervezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését is. A fölszólaló tagvállalati képviselők többsége hangsúlyozta, hogy az új formában a kamara hatékonyabban léphet föl adott esetben a kormányzattal szemben, képviselheti a gazdaság érdekeit a társadalmi szervezetek, pártok, társ érdekképviseleti szervezetek felé. A közgyűlés végén megválasztották a képviselők a Magyar Gazdasági Kamara tisztségviselőit. Az új elnök Tolnay Lajos, 42 éves kohómérnök, mérnök közgazdász, a Di- mag Rt. elnök-vezérigazgatója, a főtitkár pedig Fodor László, az MGK eddigi alelnöke lett. (Folytatás az 1. oldalról.)- Akülőnbségek a külpolitika terén a legkisebbek - mondotta. - Viszont a mi megítélésünk szerint ez a kormánya gazdaságpolitika-szociálpolitika terén folytatja a korábbi hagyományokat a problémák elkenésének hagyományát. Ezenkívül mi a leghatározottabban ellenezzük a földtulajdon privatizálásának azt a változatát amelyet a kisgazdák képviselnek.- Ennek a programnak még egyes elemeit sem tartja az SZDSZ üdvözlendőnek?- Egy általános rendezésen belül lehet a ’47-es tulajdonviszonyoknak szerepük, s a mi álláspontunk értelmében is megilleti valamiféle kárpótlás a kisajátítások szenvedő alanyait De ennek semmiképpen nem lehet az a módja, hogy olyan emberek váljanak a föld tulajdonosává, akik nem foglalkoznak mezőgazdasággal, de mégcsak falun sem élnek. Ez a megoldás ellentétben állna a kisgazdák állításával, nevezetesen, hogy ők a parasztságot képviselik a városi lakossággal szemben.- Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter az iskolai oktatásban nagy szerepet szán a hitoktatásnak is. Erről miként vélekedik Kis János?- A hitoktatás szabadságát biztosítani kell, de az állami iskolákban az nem lehet a tanterv része. Világnézeti tantárgy nem szerepelhet a tantervben, mint ahogyan a marxizmus-leni- nizmussem. Ezzel természetesen nem kívánjuk korlátozni a hivőket a fakultatív világnézeti oktatásban, azonban az állami iskola nem a katolikusok, nem a protestánsok, nem a zsidók vagy az iszlámhívők iskolája, hanem valamennyiünké.- Ellentétes a kormány és az SZDSZ álláspontja a sajtó megítélésében is.- Szembenállunk azzal az MDF-képviselők által megtestesített törekvéssel, amely a sajtó tulajdonlásának a kérdését általános felügyeleti rendszer megteremtésével kívánja rendezni. Szerintünk viszont a megoldásnak a monopóliumellenes törvényben kellene rejtenie, s ezen túlmenően sem a kormánynak, sem a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak a sajtó fölött közvetlen ellenőrzést gyakorolni nincs joga.- Király Zoltán független képviselő mosKis János tanság kezdeményezi - s ehhez aláírásokat is gyűjt - a köztársasági elnök népszavazáson történő megválasztását Egyetért ezzel az akcióval?- Kezdettől fogva azt vallottuk, hogy egy parlamentáris demokráciában a köztársasági elnököt a parlamentnek kell megválasztania. Ellenkező esetben a rendszer eltolódik az elnöki szisztéma felé, az elnök a parlamenttel szemben egy önálló legitimitási forrással rendelkezne, s kritikus helyzetekben akár háttérbe is szorithatná a parlamenti intézményeket A közvélemény megosztott ebben a kérdésben: ilyen esetben az lenne a jó megoldás, ha egy olyan testület döntene, amelyiknek a legitimitásához nem fér kétség. Mi amellett vagyunk, hogy ezzel kapcsolatban a parlamentben történjen meg a döntés.- Nemrég az egyik honatya - megunva a parttalan vitát - cirkusznak nevezte az ülésszakot. Indokolt volt ez a fajta érzelemnyilvá- nitás?- A jelenlegi parlamentben - megítélésem szerint - csupán három olyan párt létezik, amelyik képes összehangoltan és a szükséges fegyelemmel fellépni. Ide tartoznak a szabaddemokraták, a fiatal demokraták és a szocialisták. A kormánypárti frakciók, amennyire én látom, belső fegyelem nélkül működnek. A képviselők kedvük szerint nyomogatják a gombot sokan közülük tökélete- sen átgondolatlan indítványokkal állnak elő, vagy éppen csak a szereplési vágyuk miatt jelentkeznek szólásra. Annak, hogy a parlament munkája normális mederbe terelődjék, a legelső feltétele az, hogy a kormánypárti frakciók rendesen működő képviselőcsoportokká alakuljanak.-szeriFotó: GOTTVALD KÁROLY
