Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-26 / 70. szám
1990. június 26. Képújság 5 Ausztriai mozaik Jellegzetes osztrák ház, melyben az év minden szakában 5-6 szoba kiadó Micsoda változások: egy éve még szigorú ellenőrzések voltak a határ magyar oldalán, még a kocsiból is kiparancsolták az utasokat. Most szinte rájuk se néznek. A vámos Rábafüzesen lebélyegezte a valutakiviteli engedélyt és intett: mehetünk. És az útlevelet nem bélyegzik? - kérdeztem. Jó utat és mutatott a felnyitott sorompóra. Hogy mennyi időt töltöttünk a határon? Talán harminc másodpercet. * Engem nem lepett meg, hisz talán vagy huszadszor utaztam Ausztriába, vagy azon át az NSZK-ba, de útitársam, aki először járt „sógoréknál”, nem akart hinni a. szemének. Az utakon tisztaság, a parkolókban ragyog minden, asztalok, padok azoknak, akik éppen megpihenni vagy enni akarnak. Hamar megnyugtattam: csak azóta van ez ismét így, amióta megszűnt a magyarok „inváziója”. * Az osztrák kereskedők biztosan visz- szasírják azokat a szép napokat, amikor hajnaltól késő estig sorban állás volt az üzletekben a hűtőládákért, a tévékért, videókért és ki tudja még mi mindenért. Ma csend és nyugalom honol az üzletekben. Nemcsak az ország belső városaiban, hanem a határ mentén elterülő helyiségekben is. Pedig áru, kínálat és vele együtt reklám bőven van. Magyar rendszámú gépkocsit viszont alig-alig látni. Hiába, az 50 dollárral nem lehettél mesz- szire menni. * Még a tavasszal Budapesten, az Utazás '90 kiállításán az osztrák pavilonban kaptam egy négyoldalas magyar nyelvű Ízléses meghívót Feldbachba. Kerestem a térképen a négyezer lakosú kisvárost, és csak nagy nehezen találtam meg. Ezért túlzottnak találtam a kedves invitálás felsorolását, mely szerint a városnak kétszáz üzlete várja a magyar turistákat, vevőket. Kellemesen csalódtam. Textilüzletek, szupermarketek, ékszerboltok, autószalonok, speciális elektroüzletek dugig tömve árukkal. A magyar nyelvű reklám tehát nem túlzott, a látottak alapján még szerénynek mondható. * Útitársam buzgón nézegetett minden kirakatot és talált egy fantasztikusan szép női szandált. Már azzal a gondolattal foglalkozott, hogy megveszi feleségének, de amikor átszámolta, hogy mennyi is a 950 schilling magyar forintban, azonnal elpárolgott vásárlási kedve. Aztán nézegettük az árakat: a férfiöltönyök 3000, a férfiingek 4-500 schillingnél kezdődnek. Egy 6-8 éves fiúnak való tiroli nadrág szövetből 500 schilling... * Graz közelében egy kisváros központjában egy reklámfeliratra figyeltem fel: egy kilogramm Tomato 8,50. Gyors fejszámolás: ez mindössze csak ötven forint körül van. Aztán megnéztem a faládát, melyben ízlésesen kínálta magát a paradicsom. A felirat made in Holland. Ha már ott voltam, megnéztem, vajon mennyi a banán ára. Az első osztályú 133, a másodosztályú 10-11 schilling. Hát ez sem több mint hetven, illetve ötven forint. Másnap hazafelé megnéztem Zalaegerszegen az árakat. A paradicsom és banán egyaránt 100-110 forint volt. * Mariazell várakozáson felül adott szépséget, látnivalót. A közel ezer méter magasságban lévő 2500 lakosú kegyhely központját a hatalmas háromtornyú dóm uralja. Körülötte luxusszállodák, éttermek, minden ami a kényelmet szolgálja. Mert Mariazell is a többi sok-sok osztrák városhoz hasonlóan idegenforgalmi nevezetesség, és ehhez megvan minden alapfeltétel. A magyarok különösen kedvelik a várost és a dómot, hisz ott helyezték el Mindszenty József bíboros földi maradványait. A kápolna és annak bejárata zsúfolásig tele piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúkkal. A kriptája felett fényképe, előtte mécses ég. ' Mivel a dómban magyarul is gyóntatnak, sikerült beszélnem a páterrel, aki többek között elmondta: hétközben napi 100-150 magyar látogatója van a templomnak és a kardinális hamvainak helyt adó kápolnának. Szombaton és vasárnap a magyarok száma megugrik, ezer-ezerötszázan is leróják kegyeletüket. * Semmering közelében működik a hegyilift. A magyar libegőhöz hasonlóan itt is nagyon szeretik a turisták, a kirándulók. Igaz, nem éppen a magyar pénztárcához mérték, szabták meg a díjszabást. Személyenként oda-vissza 65 schilling. Ez magyar pénzben megfelel kb. 360 forintnak. Az összeg sok, de a szépség, látványosság arányban áll ezzel. 1532 méter magasságba viszi fel az utasokat a libegő, ahol csend, nyugalom, kellemes környezet, étel is ital is várja őket. Mielőtt bárki sajnálkozni kezdene az osztrákokon a már többször említett árak miatt, gyorsan hozzáteszem: különösképpen nem kell sajnálni őket, a fizetésük kb. négyszer annyi schillingben, mint a mienk forintban.- kas Zsebtolvajok alkonya? „Sejtelmem sincs, hová tettem a pénztárcámat” - a népszerű sláger bizony gyakran időszerűvé válik, mikor a gyanútlan állampolgár fizetni akar. ilyenkor döbben rá, hogy a keresett tárgynak nyoma veszett, pontosabban csak gazdát cserélt. Kimegyünk a piacra és gyakran észre se vesszük, hogy hemzsegnek körülöttünk a zsebtolvajok. Akik nevükkel ellentétben elsősorban nem a zsebekre, hanem a táskákra utaznak, melyben a figyelmetlen vásárló bukszája nem egyszer ejti kísértésbe az alkalmi szarkát. És ekkor kezdetét veszi a jól ismert forgatókönyv: az idős ember rendőrért kiált és a tolvajokat gyakran kézre is kerítik, de a pénzt már nem tudják visszaszolgáltatni. Hiszen láncreakciószerűen működik a hálózat és a zsákmány a piaci forgatagban a pillanat tört része alatt továbbvándorol biztos helyre. De ha a tolvajok jól meg tudják szervezni „munkájukat”, miért ne lennének rá képesek a bűnüldöző szervek? Az Országos Rendőr-főkapitányság ebből a megfontolásból döntött úgy, hogy a városi rendőrkapitányságokon megelőzési csoportot kell szervezni. A változtatásra Szekszárdon is sor került, így létrehozták a megelőzési alosztályt.- Az alosztály hat főből áll, feladatunk, hogy szemmel tartsuk a megyeszékhely forgalmas részeit, ahol a legtöbb zsebtolvaj „dolgozik” - hallottuk Szíjártó István rendőr századost, az alosztály vezetőjét.- Járőreink rendszeresen figyelik majd a piac, a vásárcsarnok környékét, nem egyszer hangosbeszélőn is figyelmeztetjük a lakosságot a leselkedő veszélyre. , Tanácsokat adunk a gazdálkodó szervezeteknek is a vagyonvédelemre vonatkozólag, hiszen a vállalkozóknál, szövetkezeteknél ezen a téren igen nagy hiányosságokat tapasztalunk.- km Környezetvédelem - svéd módra Amióta a Springer-lapok sorába tartozunk, elég bőven hozzájutunk korábban csak nehezen és drágán beszerezhető nyugati lapokhoz, melyekben érdemes tallózni. Az alábbi összegezés Günter Graf- fenberger cikkének tömörítése, mely a Die Welt május 25-i számában jelent meg. A környezetvédelem éllovasának számító skandináv ország parlamentje rövidesen jelentős ösz- szegeket szavaz meg - szemétválogatásra. A korábbi papír, vagy műanyag zsákok, konténerek helyett minden lakóházat ellátnak olyan gyűjtő alkalmatosságokkal, melyek lehetővé teszik, hogy a szemetet már keletkezése helyén válogassák a későbbi felhasználásnak megfelelően. A „későbbi felhasználás” nem téves kifejezés. Szakemberek kiszámították, hogy a 8 és fél millió svéd mindegyike évi 370 kiló szemetet, hulladékot „termel”. Ennek felét, ipari hulladék esetében 90 százalékát elégetik ugyan, de még így is évi 40 millió köbméter befogadóképességű szeméttelepekre lenne szükség. Ezekből a szeméthegyekből veszélyes anyagok szivárognak visz- sza a talajvízbe, vagy ugyanilyen gázok fejlődnek. Az eddigi tapasztalatok szerint egy hulladékgyűjtő zsák tartalmának 35-40 százaléka papír, tizede plasztik, 25-35 százaléka kerti és konyhai hulladék, 3-4 százalék fém. A többi gumi, bőr, fa. Az üveget már régóta külön gyűjtik - a magyarországi hasonló próbálkozásokkal szemben, sikerrel. Svédországban évente 4 és félmillió tonna hulladék, továbbá fél millió tonna, speciális körülmények közt megsemmisítésre kerülő, veszélyes anyag képződik. A távfűtés már idáig is hulladékok elégetéséből nyeri energiája 15 százalé- kát(l), de ez az arány hozzáértők szerint a duplájára emelhető, ha a szemét és hulladék válogatása már a háztartásoknál elkezdődik. 1994-től minden háztartás három különböző gyűjtőzsákot kap: „Elégetendő”, „Komposztálható”, „Újra felhasználható” jelzéssel. Mindehhez hozzáteendő, hogy a svéd csomagolóipar már az idei nyáron megszünteti valamennyi környezetet károsító anyag fel- használását és műanyag flaskák helyett például visszatér a jó, öreg üveghez. A papírgyűjtés sikere minden elképzelést felülmúlt. Manapság három kiolvasott újság közül kettőből ismét újságpapír, vagy toalettpapír lesz. Tavaly 20 ezer teherautó szállította rendeltetési helyére a 450 ezer tonna régi papírt. Egyre több svéd irodában nem egy, hanem két szemétkosár található. Ezek egyike csak papír- gyűjtésre szolgál, amire a rajta olvasható felirat figyelmeztet: „Mentsétek meg a svéd erdőt!” Mit szóljunk akkor mi, magyarok...? (Ordas) A nagyokat visszatették, a kicsiket eldobták Márványcímer a házalapban Az ötvenes években a hőgyészi Apponyi-kastély külső és belső homlokfaláról eltűnt az Apponyiak családi címere. Kis idő múltán győzött a józan ész, és a leszedetők visz- szatetették őket a helyükre. Azóta is ott vannak, és a barokk stílusú kastély külsejének egyik fontos meghatározói. zül előkerült egy levesestányér nagyságú címer. Az Apponyiak fehér márványból faragott családi címere. .Hol volt (voltak) annak idején a kastélyban? Nem tudjuk! Úgy, ahogy azt sem, hogy miért, mikor és hogyan került a régi ház udvarának a földjébe. Kérdéseinkre valószínűleg nem lesz válasz. Némi eligazítást ad azonban egy letűnt korszellem. A háború után országszerte széthordták a kastélyok kincseit. Itt sem volt másképpen. Szemtanútól hallottam, hogy annak idején például a kastélybeli könyvtár könyveinek egy része halomba dobva hevert a magtár mögötti udvaron. Az idegennyelvű könyvekbe bele-belelapoztak a kíváncsibbak. A veretes borítójúakból talán haza is vittek, de a könyvkupac hamuvá vált a tűzben. Szerencsére a kövek nem égnek! A belőlük faragott „idejétmúlt” tárgyakat legfeljebb összetörik, esetleg egészben kidobják. Kár! Nem is any- nyira a tárgyakért. Velük együtt akkor kidobódott valami más is. Nemrégen Hőgyész központjában lebontottak egy régi házat, és a helyén az újnak ásták az alapját. A kilapátolt cserép- és téglatörmelék köA kastély 65-ös út felöli oldalán levő nagy címerhez korona is tartozik. Itt a kürt más irányba mutat, mint a kicsin. A földből előkerült kis címer STEFÁN GYÖRGY
