Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-21 / 66. szám

1990. június 21. KÉPÚJSÁG 5 Az önkormányzatok dolga Hová mennek a szakemberek? Mostanság legtöbbnyire az önkor­mányzat fogalma foglalkoztatja honfitár­saimat. Nem kell ezen csodálkozni, hi­szen a rendszerváltáshoz vezető út fon­tos állomása, ha úgy tetszik, utolsó mér­földköve lesz a majdan kialakuló testület. Sokan felteszik a kérdést: mi lesz az ön- kormányzat dolga, azon kívül, hogy a te­lepülés fejlesztése, a helyi közszolgálta­tások biztosítása, helyi ügyekben a köz­hatalom gyakorlása a fő feladata. Ha kicsit részletesebben is meg aka­runk ismerkedni önként (?) vállalt tevé­kenységi körükkel, hívjuk segítségül a más helyen már említett, két hete megje­lent, s korántsem biztos, hogy szöveghü- ségét ma is őrző, törvénytervezetet. Mindjárt kitűnik, feladat a településfej­lesztés, a településrendezés, a helyi utak, közterületek fenntartása, a köztisz­Az Országgyűlés május 24-i ülésén törvényt alkotott, amellyel szeptember 23-ig meghosszabbította a tanácsok megbízatását. Az azóta eltelt idő alatt már több testület megtartotta cikluszáró ülé­sét, s helyettük (?) ezután már csak a végrehajtó bizottság dönt és tart nyilvá­nos ülést. Ez utóbbi nyíltság nem véletlen, hiszen törvény van rá, s arra is, hogy a parla­mentben helyet foglaló pártok helyi kép­viselőit értesíteni kell az ülés időpontjáról és napirendjéről. Mivel az említettek hozzászólási joggal rendelkeznek, jónak mondható az a gya­korlat, hogy a vb-tagokhoz hasonlóan a pártok képviselői is megkapják a beszá­taság biztosítása, a helyi energiaellátás, csatornázás, helyi tömegközlekedés megszervezése, a környezetvédelem, a temető fenntartása, a közművelődési, tu­dományos, művészeti tevékenység tá­mogatása, a nemzetiségi, etnikai és nyel­vi kisebbség jogai érvényesítésének elő­segítése. A vízellátásról, az általános is­kolai oktatásról és az egészségügyi-szo­ciális ellátásról való gondoskodás az ön- kormányzatok törvényben előírt köteles­sége. Ha megnézzük az önkormányzatok tervezett felépítését, elmondhatjuk, ha­sonlít a jelenlegi tanácsokéhoz. Képvi­selőtestületek - a helyhatósági választá­sok után alkotják meg őket - irányítják majd a települések életét. Az egyes fel­adatokat részben a polgármesterre, részben pedig a bizottságokra ruházzák. mólókat, mert így felkészültebben vehet­nek részt az ülésen. Az előzőekben kérdőjelet tettünk a ta­nácstestület cikluszáró ülése utáni dön­téshez. Ez nem volt véletlen, hiszen jelen­leg vannak olyan hatályos jogszabályok, amelyek bizonyos jogokat a tanácstestü­let számára tartanak fenn. Ilyen például a költségvetés módosítása. A cikluszáró ülés után két lehetőség van: vagy összehívják újra a régi tanács­testületet - kérdés, összejön-e újra, és az is választ vár, nem elsietett-e a zárás -, vagy szabálytalankodnak a tanácsok és a vb dönt. Gond ugyanis az, hogy a ta­nácstagok egy része - jogos vagy jogta­lan bírálat miatt - kedvetlen, nem kíván Tanácskozásaikat a nyilvánosság előtt tartják és azokra úgynevezett közmeg­hallgatási napirendet is beiktathatnak. Széles körű jogosítványokat kaphatnak a képviselők - közülük egyesek tanácsno­kok is lehetnek -, s feladatuk a testületi döntések felügyelete, ellenőrzése. Választmány, kollégium - korábban végrehajtó bizottság - alakítása nem lesz kötelező, s az önkormányzat dönti el, hogy milyen bizottságokat hoz létre, s kiknek ad át döntési jogosítványokat. Polgármester lesz a városokban és a falvakban is. Őket vagy mi állampolgárok vagy a képviselőtestület választja, külö­nösen az apró falvakban - 2000 lélek- szám alatt - várható, hogy társadalmi munkában látja el feladatát. Itt adódik a kérdés: ha egy falu el tudja tartani a pol­gármesterét is, miért nem teheti? részt venni az üléseken. Jó néhányan az aktívak közül közölték, nem kívánnak a leendő önkormányzatban semmiféle funkciót vállalni. Várhatóan radikális sze­mélycsere lesz. Igen megnőtt a pártok felelőssége, ugyanis ők azok a szerveződések, akik­nek olyan embereket kell ringbe állítani, akik tudják, mit vállalnak és hajlandók a pluszmunkára, a lemondásra. Ez pedig nem könnyű. Cikluszárás ide, cikluszárás oda, tény, van még teendő bőven - elég csak a helyhatósági választáosk előkészítésére és lebonyolítására gondolni és az önkor­mányzati törvény is hozhat „meglepe­tést”. A rendszerváltás - vagy ma még hatalomváltás? - kapcsán erősen foglalkoztatja a közvéleményt, de fő­leg a tanácsoknál foglalkoztatotta­kat, hogy mi lesz a sorsuk. Munka­társunk is erről kérdezte dr. Schutz­bach Ferencet, a Tamási Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának tit­kárát.- Nagy gond a bizonytalanság - kezdte a vb-titkár -, mert a sokat em­legetett, ígért közszolgálati törvény késik és késnek azok az átmeneti jogszabályok, amelyek a tanács- rendszerből az önkormányzatba va­ló átmenetet szolgálnák, segítenék. Nem tudjuk, hogyan módosulnak a feladatok, ugyanis ezek pontos is­meretében lehet csak az apparátus átszervezésében gondolkodni.- Hallani - sőt, tapasztalni is hogy megindult a jó szakemberek el­vándorlása a tanácsoktól. Márpedig ez nem kedvező tendencia. Tamási­ban ezzel kapcsolatban mi a hely­zet?- Nálunk nem olyan nagymérvű az elvándorlás, mint országosan. Akire szüksége lehet az új önkormányzat­nak, azt igyekszünk megtartani. Nem tudjuk azonban megakadályozni azt - és nem is akarjuk hogy akinek jobb hely adódik, az ne menjen el. Ha tényleg érdemi változást képzel el a kormányzat, meg kell teremteni an­nak az alapját, hogy ütőképes szak- apparátus lehessen. Az anyagi, a tárgyi és a személyi feltétel szorosan összefügg, s addig míg ezt nem biz­tosítják, addig a diplomások kft-be mennek, ahol jóval magasabb a jö­vedelem.- Van-e szó, beszélhetünk-e a te­kintélyrombolásról. Megállítható-e a szakemberek elmenetele?- A rendszerváltás kapcsán elin­dult egy tanácsellenes hangulatkel­tés, ami beindított olyan erőket, ami azokat is rosszul érinti, akik elindítot­ták. Ha rövid időn belül átlátható helyzetet lehet teremteni, van re­mény arra, hogy sikerül megfelelő szakmai gárdát összeszedni, vagy a régit megtartani. Gond, hogy a tiszt­ségviselők körében nagy a bizonyta­lanság. Egyik oldalon érezhető az el­lenszenv a régi emberekkel szem­ben, másrészt itt a környékünkön nem nagyon tolonganak a potenciá­lisan számba jöhető polgármesterje­löltek. Óva intek minden karrieristát, mert soha nem látott idők jönnek ugyanis. Mindenfajta hurráoptimista megnyil­vánulás ellenére félő, hogy az önkor­mányzatok nem lesznek jobb anyagi helyzetben, mint a jelenlegi taná­csok. Márpedig ide is igaz a mondás: pénz nélkül mulatni bajos...- Ebben egyetértünk... Cikluszárás előtt és után A tamási kerekasztal véleménye Törvénycsomag kellene Hetente, kéthetente ül össze Tamásiban a parlamenti pártok helyi kerekasztala az­zal a céllal, hogy az aktuális és a várost érintő gondokat megbeszéljék, információt cseréljenek, ötleteket adjanak a hogyan tovább?-hoz. A tanács vezetői és az említettek közti állandó kapcsolat egyik ilyen állomása volt az, amikor többek között az önkormányzati törvénytervezetet is megvitatták. Szükséges volt ez, hiszen a nem szakemberek kevésbé látják a visszásságokat, azt például, hogy ez a törvény önmagában nem sokat ér. Törvénycsomag kell(ene), aminek részét ké­pezné a közszolgálatról, az államháztartásról, az önkormányzati tulajdonról, a helyha­tósági választásokról szóló törvény és újra kéne alkotni az államigazgatási eljárási tör­vényt is. Ennek a csomagnak nagyon fontos része az önkormányzati tervezet - fogal­mazták meg Tamásiban, de egyedül áll és nem nagyon látják a garanciát arra, hogy jobbító átalakulást eredményezzen. Elnagyoltnak és eléggé kapkodva összeállítottnak tartják. Kimaradt a fontos önkormányzati feladatoknál a kizárólagos hatáskörök felso­rolása, de kifelejtették az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos döntéseket is. Egyetértettek a pártok abban - ez a szakma véleménye is -, hogy a polgármestert demokratikusan - titkos szavazással, közvetlen válasszák, hiszen így megelőzhető, ki­szűrhető a manipuláció. Teljes ellenérzést váltott ki és szakmailag alátámaszthatatlan az, hogy a polgármesteri és a hivatalvezetői funkciót egybeolvasztja a törvénytervezet. Ha a szakmát alárendelik a változó politikai viszonyoknak, az anarchiához vezethet. Garanciarendszert kell beépíteni - hangsúlyozták -, hogy a polgármester beavatkoz­hasson az államigazgatási ügyekbe is, ha az önkormányzat érdeke sérül. Nagyon kidolgozatlan az úgynevezett közös képviselőtestületre vonatkozó része is a törvényjavaslatnak. Nincs meghatározva - több minden mellett az sem -, hogy mi­lyen alapon hozzák létre stb. Sarkallatos probléma a megyét érintő elképzelés. A tervezet az eddiginél szűkebb hatáskörű, az újra elosztó szerepet kizáró hatáskörrel rendelkező önkormányzati me­gyét képzel el. A helyi tanácsok azonban úgy vélekednek, megfelelő garanciarendszer nélkül a megyei apparátus ne avatkozzon be a helyi önkormányzatok ügyeibe. Nem igazi akternatíva a társulásos megye, hiszen nincsenek hagyományai, kidolgozatlan, nehézkesen működtethető. Közigazgatási megyét kéne létrehozni - ezt az álláspontot képviselték egyébként a Tolna megyei városok vb-titkárai egy megyei megbeszélésen -, nem lenne szükség választott tisztségviselőkre, testületre a megyében, kizárólag szakmai segítséget adna, a kormányzat kinyújtott karja lenne. A tulajdonnal kapcsolatos része nagyon homályos és gyakorlatilag ez a legnagyobb gond. Nincs meg az az átmenet, ami a jelenlegi tanácsrendszerből elvezet az önkor­mányzathoz. Vagyis hiányzik az, hogy ezeket az osztott szakigazgatási szerveket ho­gyan kell átszervezni, és melyek a hatáskör gyakorlás módjai. Vannak (voltak) fenntartások azzal kapcsolatban is, hogy a fogalomrendszerben visszahoz olyan elnevezéseket - főispán, jegyző stb. - amelyekhez negatív élmény kapcsolódik. A tamási kerekasztal-megbeszélésen elhangzott az is, hogy ebből a tervezetből csak július második felében lesz valami. Márpedig ha szeptemberben választást akar­nak, akkor arra már el kellett volna kezdeni a felkészülést. Ugyanis továbbra is válasz­tókörzetet képviselnek a törvényalkotók, mivel csökken a körzetek száma, az eddigie­ket át kell alakítani, újra osztani, el kell készíteni a névjegyzéket, gépre és testület elé kell vinni, az értesítőket ki kell küldeni, a szavazólapokat el kell készíteni stb. Mindebből következik, hogy a technikai részre nem lesz elég idő. Ahhoz, hogy min­den flottul menjen, 3-4 hónap szükséges, de akkor nem ilyen tétova módon kellene dolgozni. Koronaőr és a bolha Köijegyzőség Visszaállítják a körjegyzőséget. Az ezer lakosnál kevesebb népességű, a megyén belül egymással határos közsé­gek az igazgatási feladatok többségének ellátására körjegyzőséget tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb la­kosú község is csatlakozhat a körjegyző­séghez, de község várossal is alkothat körjegyzőséget. A fenntartás költségeihez az érintett képviselőtestületek lakosságának ará­nyában járulnak hozzá. Az ezer lakosnál kevesebb népességű község képviselő­testülete is létrehozhat saját hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A körjegyző ellátja a képviselőtestüle­tek, a bizottságok, a képviselők működé­sével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármester hatáskörébe tartozó ál- lamigazgatái döntések előkészítését és végrehajtását. Évente köteles minden képviselőtestületnek beszámolni a kör­jegyzőség munkájáról. A körjegyző vagy megbízottja személyesen, a képviselő- testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatáro­zott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben hely­színi ügyfélfogadást tartani. A képviselő- testületek a körjegyzőség, valamint a kö­zös intézmény irányítására választmányt is alakíthatnak. „A község, a város, a me­gye, a főváros és kerületi vá­lasztópolgárainak közössé­gét a helyi érdekű közügyek­ben megilleti az önkormány­zás joga. A helyi önkormány­záshoz való jog lehetővé te­szi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetle­nül vagy választott önkor­mányzás útján - demokrati­kusan és önállóan intézze a helyi érdekű közügyeket. A választópolgárok helyi kö­zösségének - a községben, a városban, a megyében, a fővárosban és kerületében - az önkormányzáshoz való alapjogai egyenlőek. Az alapjogokat csak törvény­ben lehet korlátozni, és azo­kat csak alkotmány vonhatja meg.” (A fenti idézet az önkományzati törvénytervezet városi tanácsokhoz eljuttatott példányából, annak I. feje­zetéből való.) Hol volt, hol nem volt... Kérem, ne gondolják, hogy valami hihetetlen történettel akarom szóra­koztatni önöket. Nem. Csupán azt kí­vánom elmondani, hogy volt egyszer egy önkormányzati törvénytervezet, amit először májusban kívánt tár­gyalni az Országgyűlés. Aztán... mint ahogy azt mondani szokták: ember tervez, Isten végez. így volt ez ese­tünkben is, hiszen májusban még nem került a T. Ház elé. Nem is ke­rülhetett, mivel többek között olyan fontos kérdések izgatták a honanyá­kat és honapákat, mint az, hogy a ko­ronaőr gatyaszárának melyik ráncá­ban legyen a bolha, és ez az állat Ke­letről vagy Nyugatról kerüljön oda. (Megjegyzem: nem vették figye­lembe, hogy a fejlett Nyugaton az ilyen és hasonló állatkákat már nem lehet megtalálni a gatyakorcban, csupán állatkertben láthatók.) No, szóval, volt egyszer egy tör­vénytervezet, ami olyan volt, mint a mesekezdet: hol volt, hol nem volt. Ugyanis bő két hete leküldte a Bel­ügyminisztérium a megyei taná­csokhoz, ott lefénymásolták a váro­soknak, megvitatták a vb-titkárok és közös állásfoglalást alakítottak ki, az­tán azt eljuttatták illetékes helyre. Az elmúlt hét végén még volt olyan nagyközségi(l) tanács, ahol nem ju­tottak hozzá, a kistelepüléseken még úgy sem. Van (volt?) tehát egy törvényterve­zet, amihez csak sógor, koma, jóba­rát, ismerős jóvoltából lehetett hoz­zájutni. Ki tudja miért? Márpedig nem ár­tott volna, ha azok is időben érte­sülhetnek egy döntés háttérről, akik­ről döntenek... Tehát van újabb téma: bolha a fül­ben. No, de az a kérdés, hogy kerül majd az a gatyaszárba... Talán egy újabb rendkívüli ülésszak azt is kide­ríti. BURKOLÓLAP­VÁSÁR! 5-30% ENGEDMÉNNYEL ROMHÁNYBAN Minden termékünket termelői áron kínáljuk vásárlóinknak, mely további 10% megtakarítást jelent önnek! Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Tel.: 27-11-345, 27-12-134, Levélféle szülőfalumba Kedves Szalai Józsi! Tudom, nem azon lepődsz meg, hogy nem szólítalak polgármester uramnak, ha­nem azért, mert a nyilvánosságra hozott le­vélkével felkereslek. írásom célja nem más, mint önként vállalt feladatod ellátásához - a falu érdekében is - segítséget adjak. Gondolom, miután kikecmeregtetek a Nagykónyival köttetett kényszerházasság­ból, amiben a szegény rokon szerepe jutott a falunak, nem lett kevesebb a gondotok. Sőt, több lett, hiszen egy élni akaró telepü­lést kell romjaiból újjáépíteni. Én hiszem, ha ti is nagyon akarjátok és tesztek érte, akkor sikerül. Józsi! Ne törődj a gáncsoskodókkal, az okoskodókkal, a kishitűekkel, azokkal, akik csak papolnak, kritizálnak és nem tudják helyesen megítélni saját helyzetüket sem. Vagytok bőven - pontosabban elegen -, akik akartok és mertek tenni. Fogjatok most össze, mert csak ez segíthet a nehéz na­pokban. Nem várhattok ugyanis támoga­tást - anyagira gondolok - senkitől, ha ott helyben nem mutattok fel semmit sem. A gesztenye már látszik, de nektek kell kika­parni. Bízom benne, hogy sikerül. És most itt térnék rá a levelem elején em­lített segítségre. Örülök, hogy jól működik az idősek klubja, s annak is - korábban meghatározó közösségteremtő tényező volt -, hogy egy községet megmozgató ön­kéntes tűzoltó egyesületet kívántok létre­hozni és mindkettőnek egy állandó klubhe­lyiséget kialakítani. Nos én javasolnék egy másik szerveződést is. Mivel sok értelmes ember van Értényben, javaslom, hozzatok létre egy olyan, különböző korosztályúak- ból álló szerveződést - lehetne közéleti klub is -, ahol meghánynák-vetnék a falu dolgait, akikjavaslataikkal segítenék az ön- kormányzat munkáját és akik a községért végzendő feladatokra nemcsak mozgósí­tanának, hanem önmaguk is élen járnának. .No és persze a segítségükkel visszaadhat­nátok az emberek hitét. Mert ugye, azt jól tudod, hogy nemcsak falu-, hanem lélek- rombolás is volt Értényben. Józsi! Most ennyit írnék, bízva abban, hogy talán így is tudok segíteni valamics­két. Hiszem azonban, hogy hamarosan az első eredményekről is beszámolhatok. Szeretettel üdvözöl: ÉKES LÁSZLÓ, aki az oldalt írta és összeállította BURKOLÓLAP­VÁSÁR! 5-30% ENGEDMÉNNYEL ROMHÁNYBAN Minden termékünket termelői áron kínáljuk vásárlóinknak, mely további 10% megtakarítást jelent önnek! Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Tel.: 27-11-345, 27-12-134,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom