Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-02 / 50. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. június 2. VSZ-ülés, bizottságok megszüntetése, közkegyelmi rendelkezés (Folytatás az 1. oldalról.) Az eljárási kegyelem a korábbi gya­korlattal szakítva a törvényben meghatá­rozott büntetési tételhez fűzi az ilyen ke­gyelemben részesülők körét. Az eddigi gyakorlat ugyanisajogalkalmazókra bíz­ta a várható a büntetés figyelembevételé­vel ezt a kérdést. Az előterjesztés ebben a körben kedvezően differenciál egyes olyan bűncselekményfajtákat illetően, amelyeknek a büntetési tételei arányta­lanul magas mértékben kerültek megál­lapításra a Btk.-ban (például gazdasági bűncselekmények). Tekintettel arra, hogy a kormány elő­terjesztése alapján a parlamentre vár a közkegyelmi rendelkezés törvényi sza­bályozása, a kormány nem látja indokolt­nak a törvényjavaslat részletes ismerte­tését, viszont sürgősségi indítvánnyal terjeszti az illetékes parlamenti bizottság, majd a Ház plenáris ülése elé, hogy a közvéleményt és az érintetteket régóta foglalkoztató kérdés nyugvópontra ke­rüljön. A kormány első olvasatban megtár­gyalta a helyi önkormányzatokról szóló és az önkormányzati képviselőtestületek tagjainak, a polgármestereknek a válasz­tásáról készülő törvénytervezeteket. A miniszterelnök megbízta a belügymi­nisztert és az igazságügy-minisztert, hogy a tárcák észrevételeinek, javasla­tainak össszegezése után készítsék el az Országgyűlés bizottsága elé kerülő elő­terjesztéseket. A kormány úgy határo­zott, hogy felkéri az Országgyűlést, hosz- szabbítsa meg ülésszakát a törvények megalkotása céljából. A Minisztertanács szándéka szerint a helyhatósági válasz­tásokat szeptember 23-án kell megtarta­ni. A kormány tételesen áttekintette az előző kormány által létrehozott kormány- szintű bizottságok, kollégiumok és taná­csok feladatait és összetételeit, határo­zatokat hozott ezek új miniszteri felügye­letére, egyesek fenntartására, mások átalakítására vagy megszüntetésére. En­nek során a Minisztertanács dr. Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok miniszterét nevezte ki a Magyar Köz­társaság képviselőjévé a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, és dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és köz­oktatási minisztert nevezte ki a magyar­szovjet kormányközi kulturális együttmű­ködési bizottság magyar társelnökévé. Megszüntették mai formájában a Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottságot, tudomásul vet­ték a nemzetbiztonsági szolgálatok meg­szervezését végző bizottság megszűné­sét és megszüntették a választásokkal kapcsolatos szakértőbizottságot. Ugyancsak megszűnt a Minisztertanács Gazdaságpolitikai Kollégiuma és Taná­csi* Kollégiuma, valamint az Országos Vallásügyi Tanács. Az Országos Érdek­egyeztető Tanácsban ezentúl a munka­ügyi miniszter képviseli a kormányt. A Minisztertanács - érdemeik elisme­rése mellett -1990. június 1. napjával fel­mentette dr. Martonyi János reprivatizá- lási és dr. Sárközy Tamás gazdasági de­regulációs kormánybiztost, 1990. június 15-i hatállyal pedig Szinetár Miklóst, az új Nemzeti Színház kormánybiztosát. Eze­ket a kormánybiztosságokat egyúttal meg is szüntették. A Minisztertanács ja­vasolja, hogy az Országgyűlés módosít­sa az állam-és közbiztonságról szóló 1974. évi törvényerejű rendeletet. A ter­vezet szerint a jövőben a miniszterelnök helyett kijelölt miniszter felügyeli a titkos- szolgálatok tevékenységét. A Miniszter- tanács egyúttal kinevezte Nagy Lajost a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának főigazgatójává, dr. Dercze Istvánt, a Magyar Köztársaság Informá­ciós Hivatalának főigazgatójává. A Minisztertanács áttekintette a koren­gedményes nyugdíjazásra vonatkozó rendeleteket. Úgy foglalt állást, hogy a jö­vőben csak különösen indokolt esetben célszerű a korábbi jogszabályok nyújtot­ta lehetőségekkel élni. Az alkalmazás so­rán előforduló problémák ugyanakkor nem tesznek szükségessé azonnali in­tézkedést. A kormány elrendelte, hogy készüljön részletes elemzés az 1987 és 1989 kö­zött engedélyezett korengedményes nyugdíjazásokról. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy a testület állapítsa meg a miniszte­rek és a kormányfő illetményét. A Minisz­tertanács saját hatáskörében június 1 -jei hatállyal az államtitkárok személyi alap­bérét bruttó 55 800 forintra, a helyettes államtitkárokét bruttó 52000 forintra emelte. A kormány határozott arról is, hogy az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelő­ség az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium feladatkörébe tartozzék. A Minisz­tertanács dr. Hárshegyi Frigyest kinevez­te a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­sévé, és több más személyi döntést ho­zott. Csúcsösszefoglaló csütörtökről Igen jó légkörben folytak le, őszinték és termékenyek voltak George Bush és Mihail Gorbacsov első napi, két forduló­ban megtartott tárgyalásai - közölte egy­behangzóan a két elnök. A várakozások­nak megfelelően a német kérdés állt az eszmecserék középpontjában, s ha fenn is maradtak mélyreható ellentétek, az ál­láspontok valamelyest közeledtek egy­máshoz. A két külügyminisztert megbízták, hogy vasárnapig tárgyaljanak tovább az ügyről, bár mindkét fél leszögezte, hogy a csúcson nem várnak megállapodást a német kérdésben. Először Mihail Gorbacsov célzott a saj­tó előtt arra, hogy új elemek merültek fel (a szóvivők szerint mindkét részről). Az esti fehér házi díszvacsorán, amelyet George Bush adott vendége tiszteletére, a szovjet államfő hangoztatta: - Lehetsé­ges, hogy a találkozó jelentős eredmé­nyeket fog hozni, talán jelentősebbeket, mint bármelyik korábbi szovjet-amerikai csúcs. Az elnök egyúttal biztosította házigaz­dáját, hogy „az ellenségkép a múlté, az ideológiai sémák eltűntek”, és „a Szov­jetunió nem tekinti ellenségének az Egyesült Államokat”. „Szilárd politikánk, hogy a megértéstől az együttműködésen át a közös cselekvésig jussunk el... Ellen­ségek voltunk, most, legalábbis részben, vetélytársak vagyunk. Partnerek akarunk lenni, de végig akarunk menni az úton, hogy barátok legyünk” - szögezte le. George Bush sokkal rövidebb és mér­téktartóbb beszédében azt mondotta, a máltai csúcs óta elért haladás mutatja, hogy a nézeteltérések magoldhatók, no­ha más ellentétek fennmaradnak. - Az amerikai nép ennek ellenére minden kér­dést abban az őszinte hitben közelít meg, hogy a két nemzet megtalálhatja a közös nevezőt. S miután a két ország egyedül­álló helyzetben van a világon, meg is kell találniuk a közös nevezőt - mondta. Az amerikai elnök újólag méltatta Mihail Gorbacsov személyes szerepét a politi­kai, a gazdasági reformokban, a Szovjet­unió átalakításában. George Bush délutáni tárgyalásaik után, a sajtó előtt kiemelte, hogy a csúcs- találkozó idején Kelet-Európa nagy része már élvezi a szabadságot, a demokrá­ciát. Ezt korábban senki nem tartotta le­hetségesnek, de a tény, hogy bekövet­kezhetett, jelentős mértékben Mihail Gorbacsov magatartásán múlt - tette hozzá. Hetvenketten kaptak elismerést Pedagógusnapi ünnepség a Művészetek Házában Az 5. sz. iskola tanulóinak műsora Nem könnyű dolog ma pedagó­gusnak lenni, hallottuk évekkel ez­előtt a sommás megállapítást, ami­kor szóba kerültek e pálya megpró­báltatásai. Iszonyúan nehéz ma pe­dagógusnak lenni, halljuk napjaink­ban egyre gyakrabban, hiszen a hi­vatással járó nehézségek az évek során csak fokozódnak. így aztán azok a tanárok, tanítók és az oktatási intézmények más dolgo­zói, akiket tegnap Szekszárdon, a Művészetek Házában a városi ta­nács által rendezett bensőséges ün­nepségen köszöntöttek, ugyancsak rászolgáltak a megbecsülésre. Először a Szekszárdi V. Sz. Általá­nos Iskola tanulóinak ajkáról csen­dültek fel köszöntő dallamok, majd a Kecskés Ferenc utcai óvoda gyer­mekcsoportja szórakoztatta az ün­nepeiteket. A gyermekműsor után Jutkusz Győző, Szekszárd Város Tanácsa általános elnökhelyettesének üdvöz­lő szavai hangzottak el, majd Fülöp- né Szűcs Mária, a pedagógus-szak­szervezet megyei titkára elismerése­ket adott át. •- km - Fotó: Gottvald Közéleti hír A Magyar Demokrata Fórum Szekszárdi Szervezete, kísérleti jelleggel, megszervez­te az MDF-piacot. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy minden ott árusított termék 30-40%-kal ol­csóbban vásárolható, első alkalommal június 5-én délelőtt 9 órakor. GONDOLKOD­JON ELŐRE! Kísérje figyelemmel minden kedden az Otthon Áruházzal szemben lévő árusítóhelyünket. Magyar Demokrata Fórum Szekszárdi Szervezete Az idő mindent megszépít? Emlékek szekszárdi emberekről - házakról (X.) A régi kórház a leégés előtt- Itt váltunk el tegnap, a Kispipánál...- De hát az az út másik felén van.- Igen most, de korábban.ezen a he­lyen állt az épület. Ez a város egyik köz­kedvelt szórakozóhelye volt. Elöl a sön- tés, beljebb az étterem, ahová pár lép­csőn kellett felmenni, majd az udvaron a kerthelyiség fogadta a vendégeket. Az utcáról ugyan nem látszott, de az udvar­ban 6-8 szoba is volt a szállóvendégek­nek. A zene külön említést érdemel, hisz mindig kitűnő zenészek játszottak náluk. A szemben lévő Kispipa tulajdonképpen utóda annak, mely a nyomda mellett állt.- És ez a saroképület?- A háborúzott itt is bank volt. Mint lá­tod, jelenleg a Népbolt 50. számú üzlete fogadja a vevőket. Amikor a bank székelt itt, valamivel rövidebb volt a helyiség, de azóta megnagyobbították. De talán men­jünk tovább. Ezen a soron volt a Rózsa egyenruhaszabó, Fábián rádiós, a Petri- cséknek egy hosszú, keskeny cukrász­dájuk és a Lugosi papírkereskedés. Ahol most az OTP épülete van - csak egy ki­csit hátrább és lejjebb - volt a Poós-féle vendéglő, emlékszem, a vendégek soha­sem Poós néven emlegették, csak úgy mondták, megyek a Masához. Az épület sarkán először Csötönyi, majd Bartha hentes mérte a húst.- Most merre?- Az Arany János utca következik, de ez is inkább gondolatban, mivel ott min­den megváltozott. Valamikor ezt a szabók utcájának nevezték, mivel itt volt a leg­több szabómester. Talán sorjában: Si­mon, Munsenbacher, Traubert, Gersl, Hevesi és Zucker árulta a pantallókat, a készruhákat, télikabátokat. Egy kicsit beljebb; az Arany János utcában volt a Gauser-féle raktár, aki nagykereskedő is volt, majd a háza, melyet Panta bácsi ko­vácsműhelye követett. Petritsék bábos és gyertyaöntő üzeme is ma már a múlté, sőt valószínű ez a szakma teljesen kihalt. A másik oldalon Fusz bádogos szorgos­kodott, míg a sarkon, a Hárs nevezetű ecetgyár működött. A régi kórház túlsó végén, az Alkotmány utca elején Steiger tüzelőkereskedö háza, telepe állt.- És a gimnázium mögötti utcákban?- Ott is volt több iparos és kereskedő. Például Simon fűszeres, Rochi asztalos és Rochi bőrös, Glied szappanfőző, de közelben két vendéglő is volt. Az egykori sportpálya felé eső részen, a Mikes utca sarkán a Csapó-féle nívós vendéglő vár­ta a sporteseményekről hazatérőket. Szép tekepályája és kerthelyisége is volt. A másik vendéglő egy sarokkal beljebb, a tulajdonosa Frei (Szekszárdi).- Gyere unokám, most kimegyünk a Béri Balogh Ádám utca elejére, a régi kórházig.- Ez itt templom?- Ez a Szent János és Pál kápolna, de a háború előtt itt rendszeresen tartottak miséket, sőt, tudomásom szerint ismét tartanak. A szekszárdi gazdák 1760 körül építették villám és jégverés ellen. A ká­polna közvetlen szomszédságában 1798-ban 6-6 beteg befogadására „kór­ház” épült, közadakozásból. A tébolyo- dottak részére - mert akkor így hívták az elme- vagy idegbetegeket - 1826-ban 4 kamraszerű épületet „szerkesztettek”.- Mikor épült ilyen naggyá a kórház?- A régi kórház emeletes épületének a kápolna melletti szárnya 1842-ben ké­szült el. A továbbépítés elég sokáig elhú­zódott és az átadásra 1896-ban került sor, ami a Ferenc közkórház nevet kapta.- Akkor már kétemeletes volt?- Nem. Csak egyemeletes. Egy tűz kel­let} ahhoz, hogy az épületet bővítsék. Hu­szonhét éve kigyulladt a szülészeti rész tetőszerkezete, az épület súlyosan meg­rongálódott. Ekkor a szülőanyákat ba­rakkokban, a kórház udvarán helyezték el és megkezdődött az újjáépítés, akkor nyerte el mai formáját. A szemben lévő kórház viszont aránylag fiatal, hatvan­éves, 1930-ban adták át rendeltetésé­nek. Persze, azóta sok új épülettel bővült. Ha belegondolok, hogy a kápolna mellet­ti „kórházban” 6-6 beteget tudtak elhe­lyezni...- És azt meg tudnád mondani, hogy hány beteget tudnak ma ellátni?- Igen. 1500 felett van az ágyak száma, és gondolom ezzel mindent megmond­tam.- Itt az ABC-nél is emlékezzünk a múlt­ra!- Szép, modern üzlet.- Igen, de ha még az autóknak több parkolási lehetőség lenne, talán még jobban szeretném. A háború előtt itt egy szerény fűszerüzlet volt, Fleischerék tu­lajdonában. Nem sokkal lejjebb - hátul - a Koncz mérleges dolgozott. A harmin­cas évek közepén, vége felé az óvoda előtt volt egy hentes, Méth nevezetű. Kö­rülbelül itt volt az óvoda. A rendkívül erős, masszív épületben, sok-sok nemzedék töltötte itt legszebb éveit. Amint látod, el­tűnt, lebontották. Az idősebbek még em­lékeznek, Vanitsek késesre, majd a két tantermes iskola következett. Természe­tesen ennek sincs már nyoma. Itt még van ugyan két ház, az egyik emlékeztet a Strényer-féle kovácsműhelyre, míg majdnem szemben egy másik kovács­mester dolgozott. Közelében Dánaiék ve­gyeskereskedése, majd a Dóczi rézöntő zárta a sort. Ezzel a temetőhöz értünk, mindjárt elárulom, hogy ezt a helyet 1860-ban jelölték ki erre a célra. Állítólag 15-20 éve múlva áthelyezik innen.- Akkor bemutattad most az egész vá­rost?- Részben, mert vannak utcák, melyek kimaradtak, de ha kiváncsi vagy rá, táv­irati stílusban elmondom. Például a Be- zerédj utcából meg kell említeni Szabó kőművesmestert. Most ugrunk egy na­gyot gondolatban. A Mátyás király utcá­ban Kecskéséknek, Hirtéknek és Unter- mülleréknek volt vegyeskereskedésük, sőt az utóbbinak még italmérése is. A Csaba utca sarkán működött a Fekete malom, majd az utca végén, a vasútnál Doráéknak is volt egy vegyeskereskedő-- sük. Igaz, hogy nem egészen itt, de még ma is megvan Varga-féle virágkerészet, mely egy 1930-ban megjelent újságban már hirdetett, ami azt jelenti, a cég több mint hatvanéves.- Egyéb érdekesség?- Van. A mai MÉH-telep „elődje” Lőwi bácsi ebben az utcában ütötte fel még a század elején tanyáját. Igaz, nem volt te­herautója, hidraulikus mázsája, alkalma­zottja, de volt egy öreg lova és még annál is öregebb kocsija. Nem is könyvelt, nem volt pénztárgépe, zsebből fizetett. Neki minden létezőt el lehetett adni. Az udvara tele volt értékes és értéktelen kacatokkal. Bármikor lehetett hozzá menni, akármit kérni, a limlom között megkereste, vagy ha nem volt, megszerezte. Igazi kereske­dő volt.- Vége?- Igen. Bár tudom, nem sikerült min­dent felidézni, mindenkinek a nevét meg­említeni, de nem is ez volt az elsődleges célom. Tudod, kisunokám, biztosan lesz­nek sértődött emberek, akik majd rekla­málnak. Sajnos, a közel hatvan év nagy idő, nem sikerül mindenre emlékezni. Esetleg tíz, vagy húsz év múlva akad vál­lalkozó hasonló feladatra. Kívánom, neki jobban sikerüljön...- kas

Next

/
Oldalképek
Tartalom