Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-19 / 64. szám
1990. június 19., KEDD I. évfolyam, 64. szám Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Hétfőn megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Mielőtt a képviselők megkezdték volna az első ülésnap napirendjének, a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, az Országgyűlés határozott a kormány által sürgősséggel kért törvényjavaslatok napirendre tűzéséről, valamint több képviselő is szót kért a napirend előtt. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályának rendezéséről szóló törvényjavaslatot; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosítását; valamint az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot. Kónya Imre (MDF) ismertette az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi Bizottság együttes állásfoglalását arról, hogy miként tűzhetők a rendkívüli ülésszak napirendjére interpellációk, illetőleg kérdések. Ennek lényege, hogy az interpellációk napirendre tűzését a képviselők egyötödének aláírásával kell javasolni, s ennek alapján az Országgyűlés dönt interpellá- ciós nap beiktatásáról a rendkívüli ülésszak alatt. Az elnöklő Szabad György bejelentette: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök javaslatot tett a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a személyére. A megbízott házelnök közölte: a jelölteket meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága, s ezután kerülhet sor megválasztásukra. A napirend előtt szót kérő képviselők sorát Debreceni József (MDF), a sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság elnöke nyitotta meg, aki reagált Molnár Péternek, a bizottság titkárának a múlt kedden felvetett indítványára. Úgy vélekedett, hogy a Fidesz képviselőjének javaslatában nem állja meg a helyét a házszabályra tett hivatkozás, mert az az állandó bizottságokra vonatkozik. (Emlékezetes, Molnár Péter kifogásolta, hogy a sajtóprivatizációs bizottság munkarendjében a zárt ülések módszerét helyezte előtérbe, s ezért kérte: az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben.) (Folytatás a 2. oldalon.) Gombagyűjtés, terrorizmus - NDK „RAF-terroristák búvóhelye az NDK?" - tette föl a kérdést a Berliner Morgenpost alig egy hete, Susanne Albrecht őrizetbe vételének másnapján. Ami akkor a Springer-riporterek fantazmagóriájának, szenzációkra mindig éhes tudósítók vaklármájának tűnt, az mostanra hgyon is valószínűvé vált. Inge Viett és négy társának letartóztatása megerősíti a szakértők és a sajtó föltevését, amely szerint az NSZK-ban évek óta körözött terroristák jelentős része a kisebbik német állam területén rejtőzködik. Az egy hét leforgása alatt őrizetbe vett Susanne Albrecht (39) és a „RAF-nagy- mamaként” számon tartott Inge Viett (46) minden bizonnyal a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) azon tagjai közé tartozik, akik feladták egykori elveiket a tőkés társadalom erőszakos megváltoztatásával kapcsolatban. Erre enged következtetni, hogy mindketten a RAF-vezérkar jóváhagyásával fordíthattak hátat a terro- (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi istentisztelet Leningrádban Borisz Jelcin jelenlétében vasárnap ünnepi istentiszteletet rendeztek a leningrádi Izsák Székesegyházban. Az 1920-as évek óta ez volt az első eset hogy ez a templom ilyen rendezvény színhelye lehetett. Az istentiszteletet a nemrégiben fölszentelt új orosz pátriáka, Alekszij tartotta. Jelcin - akit három héttel ezelőtt választottak meg az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának elnökévé - a szovjet televíziónak adott rövid interjújában úgy vélekedett, hogy az államnak és az egyháznak a szellemi és morális értékek nevében együtt kell dolgoznia. Az istentisztelet olyan tömeget vonzott, hogy az - mint a TASZSZ hírül adta - néhány órára még a városközpont forgalmát is megzavarta. | MONDIALE ’90 Piros lap a gyenge bíróknak Blatter „háborút” hirdetett Szinte állandó vitatéma a Mondialén a játékvezetők működésének megítélése. Ismert, hogy a FIFA szigorúbb bíráskodásra szólította fel a „feketeruhásokat”, de ezeket az intelmeket a játékvezetők nem egységesen értelmezték. Így előfordulhatott, hogy azért a szabálytalanságért, amelyért az egyik találkozón kiállítás járt, más mérkőzésen legfeljebb szóbeli figyelmeztetést - vagy még azt sem - kaptak a fegyelmezetlenkedők. Sepp Blatter, a szövetség főtitkára a jelek szerint elveszítette türelmét: legutóbbi nyilatkozatában valóságos „háborút” hirdetett a játékvezetők ellen.- Eddig a FIFA inkább védte, mintsem bírálta a sípmesterek tevékenységét, még akkor is, ha egyesek nem tartották be az előírásokat - háborgott a főtitkár. - Ennek egyszer s mindenkorra véget vetünk, épp ideje, hogy észrevegyük a hiányosságokat. Anélkül, hogy beavatkoznék a játékvezetői bizottság belügyeibe, szeretném felhívni a figyelmet a káros jelenségekre. Blatter ezután megnevezte azokat a bírókat, akiket szerinte ki kellene zárni a világbajnokságról. Elsőként Erik Fredriks- sont említette, a svéd játékvezető ugyanis június 13-án, a Nápolyban rendezett Argentína-Szovjetunió (2-0) találkozón nem vette észre, hogy Diego Maradona a büntetőterületen belül kézzel ért a labdához. Az elmaradt szovjet 11-es pedig nagymértékben befolyásolhatta az eredmény alakulását. A főtitkár hasonlóképp vélekedett az olasz Luigi Agnolinról és a szovjet Alekszej Szpirinről, miután mindketten elnézőek voltak a durva szabálytalanságokat vétőkkel szemben. Ag- nolin a Jugoszlávia-Kolumbia (1-0), Szpirin pedig az NSZK-Egyesült Arab Emirátusok (5-1) mérkőzést vezette. A játékvezetői bizottság következő ülése 22-én lesz, ekkor jelölik ki a nyolcad- döntők biráit. A folytatásban már csak 16-an maradnak az eredeti 36-os keretből, s valószínűnek tűnik, hogy azokat a bírókat, akik ellen kifogás merült fel, ha- zaküldik. A Mondiale ’90 esményeinek részletes tudósítása lapunk 6. oldalán. Nyomásálló edények nyugatra A BNV-n, azaz a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatkozott, méghozzá sikerrel, a Tolna Megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat új terméke, a nyomásálló edény. A hosszas munka eredményeképpen kifejlesztett gyártmánycsalád felhasználási köre széles skálát ölel fel: a henger alakú, különböző űrméretű tartályokat egyebek mellett mint kompresszorokat, hidroforokat vagy melegvíz-tárolókat lehet alkalmazni. A gyártás szigorú feltételeire jellemző, hogy a közelmúltban egy nyugatnémet műszaki felügyeleti szervezet vizsgálta a Totévnél a körülményeket: mivel alkalmasság szempontjából nem merült fel kifogás, a nyomásálló edények „zöld utat” kaptak. A Totév által garantáltan kiváló minőséget elérő edények után már mutatkozott nyugatnémet érdeklődés, és nemrég Ausztriába is indult szállítmány. A BNV tovább növelte a termék jó hírét, S jelenleg tartanak az újabb üzleti tárgyalások.- szá - kpm Borban továbbra is a vörös a mérvadó A világ bortermelésének kereken hetven százalékát Európa adja - hangzott el tegnap délután a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát tanácstermében a megyei borverseny ünnepélyes eredményhirdetése alkalmából. Dr. Diófási Lajos, a bírálóbizottság elnöke értékelésében elmondta, hogy idén a vártnál kevesebb nevező kapott aranyérmet, a kétszáznegyven minta közül tizenöt érte el ezt a minősítést. A fajták versenyében a vörös óborok kaptak dicséretet, s ez jelzi a szekszárdi bortermelés jó adottságait. A tapasztalatok összegzése után a díjazottak átvették a bronz, ezüst, illetve arany fokozatokat: különdíjban, mint a legeredményesebb nagyüzem, a szekszárdi Aliscavin részesült, míg a kistermelőkre vonatkozó hasonló minősítést a tolnai Saramó János szerezte meg, aki egyúttal a Hungarovin Vállalat különdíját is átvehette.- szá - gk Dr. Diófási Lajos értékeli a versenyt Somogyi László festő a félkész és a már befestett tartályok mellett Saramó János a díjakkal
