Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-01 / 49. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. június 1. A parlament módosította az 1987-es földtörvényt (Folytatás az 1. oldalról.) önkormányzati tulajdonról, egykori pa­raszti és polgári magántulajdonról. A vita alaphangját mégis a Fidesz és elsősorban Orbán Viktor előző napon el­hangzott hozzászólása adta meg - s ahogyan ők fogalmaztak a képviselők ma inkább az ő nézeteiket minősítették, semmint érveiket ellenérvekkel cáfolták volnak. Mások pedig - miként az elnöklő Szabad György egyik kommentárjában erre is kitérve utalt - a konkrét témától el­térve szólaltak meg. A Fidesz - amelynek véleményét ezút­tal Ungár Klára, majd később Tirts Tamás fejtette ki ismételten - következetesen kiállt amellett, hogy a törvénymódosítás­ra szellemét tekintve szükség van, ám benyújtott formájában, a módosító javas­latokkal együtt kezelhetetlen, ezért ismé­telten sürgette a teljes tulajdonkoncep­ciót a kormánytól. Torgyán József, a Független Kisgaz­dapárt frakcióvezetője arra figyelmezte­tett: a közvélemény nem érti a vita lénye­gét, nem érti, hogy itt még nem a paraszt­ság sok-sok sérelmét orvosló új földtör­vény tárgyalásáról van szó, hanem olyan törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a privatizációs és a föld­törvénnyel összefüggésben a parla­mentnek legyen még miről tárgyalnia. Idézett is egy levélből saját véleményé­nek alátámasztására. Ám az Országgyű­léshez, a képviselőkhöz érkező állampol­gári levelek ismertetésétől Fodor István, a független képviselők megbízottja óva intett, viszont Kónya Imre, az MDF parla­menti-csoportjának vezetője „megvédte” a felszólalót azzal, hogy a közvéleményre igenis figyelni kell, különösen akkor, ami­kor a törvényhozás botladozik, s a képvi­selők előkészítés nélkül alkotnak tör­vényt. Ekkor kért szót Kövér László (Fidesz), kijelentve: sem Torgyán Józsefnek, sem másnak nem fog sikerülni az, hogy a Fi- deszre rákényszerítse a parasztság-, a vallás- és az egyházellenesség szerepét. Ugyan utalt arra, hogy a beterjesztett tör­vényjavaslat elfogadását éppen a kor­mánypártoktól érkező módosító javasla­tok sokasága hátráltatja, mégis módosító javaslatot tett, amelyet a módosítások módosításának nevezett. Dörnbach Ala­jos (SZDSZ) később ezt úgy értékelte, mint a „benyújtott módosítások paródiá­ját”; más képviselők viszont obstrukció­nak minősítették az általános vitában jogszerűen beterjesztett javaslatot. Szabad György megfontolásra aján­lotta Kövér Lászlónak indítványa fenntar­tását vagy visszavonását, felhiva a figyel­mét: ha fenntartja akkor az a jelenlegi tör­vényjavaslat elnapolásának veszélyével jár. Kövér László úgy válaszolt erre: nem szerencsés indítványát zsarolásnak vagy obstrukciónak nevezni azzal a kitétellel, hogy ez akadályozza a törvényhozás me­netét. Bejelentette: mégis visszavonja ja­vaslatát, ha ugyanezt megteszi a KDNP - pontosabban az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság - is. A törvényjavaslat részletes vitája és az ebédszünet végül is oda vezetett, hogy a benyújtott öt módosító javaslatból hár­mat visszavontak, egyet a plénum utasí­tott el, egyet pedig elfogadtak a képvise­lők. így végül is csaknem eredeti formá­jában született meg a törvény. Ennek lé­nyege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát átru­házni vagy megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyékben és a főváros­ban létrehozandó vagyonellenőrző bi­zottságok engedélyével lehet. A törvény kivételt tesz a lakóház építését szolgáló telkek magánszemélyek részére történő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bér­lők kívánják megvásárolni, illetve a ren­delkezés nem terjed ki az Állami Vagyon­ügynökség, továbbá a PM zárolt állami vagyonkezelő és hasznosító intézmé­nyének hatáskörébe tartozó ügyletekre. Hatálya kiterjed viszont a folyamatban lé­vő ügyekre is. Rövid idő alatt vitatta meg az Ország- gyűlés a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény módosításának javaslatát. Fodor István (független) írásban beter­jesztett indítványában azért kérte az em­lített törvény módosítását, mert az mind­össze 30 napot biztosított arra, hogy kije­löljék azokat a személyeket, akik a ki­sebbségeket képviselik majd a parla­mentben. Mivel azonban időközben ki­derült, hogy az ilyesfajta, azaz kooptálás- sal történő képviselőválasztással sokan, sőt maguk a kisebbségek szövetségei sem értenek egyet, indokoltnak tűnt: a határidőt - amely egyébként egy héten belül lejár - az Országgyűlés alakuló ülé­sét követő 60. napban jelöljék meg. A meghosszabbított terminus várhatóan lehetőséget teremt az új jogi szabályozás átgondoltabb előkészítésére. Fodor István szóbeli kiegészítésében felhívta az igazságügyi tárca figyelmét: a nemzetiségek képviseletének a megol­dására a beterjesztett javaslat csak idő­beli haladékot ad, nem rendezi érdem­ben a kérdést. A haladékként kapható 30 nap alatt vagy az érvényben lévő rendel­kezéseket kell végrehajtani, vagy pedig alternatív módozatot kell a parlament elé terjeszteni. Hangoztatta: most már nem várathat magára az ombudsman-tör- vény. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a Házbizottság álláspontja szerint az ál­lampolgári, valamint a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt ne valamelyik parlamenti bizottság, illet­ve képviselőcsoport terjessze a parla­ment elé, hanem az Igazságügyi Minisz­térium. Az előterjesztést két országgyűlési bi­zottság vitatta meg: az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizott­ság, valamint az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, s mindkét testü­let előadója bejelentette, hogy támogat­ják a törvénymódosító javaslatot. Az együttesen lefolytatott általános és rész­letes vitában Baka András (MDF) kifejtet­te: szükségesnek tartja az ombudsman intézményét, ám véleménye szerint ez nem pótolja megnyugtatóan a kisebbsé­gek országgyűlési képviseletét. Sipos Imre (FKgP) azt javasolta, hogy amíg nem rendezik véglegesen ezt a kérdést, a nemzetiségi szövetségek jelöljenek ki olyan személyeket, akik tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt a par­lament ülésein. A továbbiakban a vita már meglehetősen eltért az eredeti tárgy­tól, így tehát az elnök határozathozatalt rendelt el: az Országgyűlés a javaslatot 275 igen szavazattal, 4 tartózkodás mel­lett elfogadta. A szövetkezeti tulajdonban lévő termő­föld tulajdonátruházásának átmeneti ti­lalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját berekesztve fejezte be csütörtöki ülésnapját az Országgyűlés. A kérdést, éppúgy, mint a csütörtökre tervezett, idő hiányában azonban nem tárgyalt többi témát hétfői ülésén vitatja meg a plénum, amennyiben bizottsági előkészítésük megtörténik. A soros elnök este hat óra­kor zárta be az ülést, azzal, hogy a jövő héttől már az új tanácskozási rend szerint tevékenykedik a parlament. Bem utatkozta k a pártok Több napirendet tárgyalt tegnap Tamási Város Tanácsa, s ezek közül a legérdekesebbnek tűnt a városban működő politikai szervezetek bemu­tatkozása. Nem beszámoltatásról, csak ismerkedésről, bemutatkozás­ról volt szó, azzal a céllal, hogy egy­más munkáját megismerve együtt léphessenek előre. A FKgP képviselője, Csike György miután bemutatta pártját és eddigi eredményeiket, elmondta, megalakí­tották a földhasznosítási bizottságot és hetente egy alkalommal - csütör­tökön - ügyeletet tartanak a volt föld­hivatalban. A helyi Gazdaszövetség­gel együtt egészségügyi és oktatási reform bevezetésén, valamint arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyam indításán tevékenykednek. Ez utób­bit a helyi szakmunkásképzőben ol­danák meg. Az FKgP Tamási Szervezete gon­doskodik egy húsbolt megnyitásán, ahol az árukat 10-15 százalékkal ol­csóbban adnák a jelenlegi hatósági áraknál, valamint javasolják a havi vásárok visszaállítását és a felszaba­duló laktanyában a magángazdálko­dók gépei szervizelésének megszer­vezését. Az MDF képviselője, Pálinkás Jó­zsef azt hangsúlyozta, hogy minden okos, jövőbe látó programot támo­gatnak, az új önkormányzati válasz­tás után pedig a bejuttatott képvise­lőiken keresztül, a pártjuk programja szerint tevékenykednek. Az MDF részletesen megismerteti elképzelé­seit -1-1,5 hónapon belül - a város polgáraival. Vincze József, a Magyar Néppárt képviselője arról beszélt, hogy mind­azt szeretnék megvalósítani, amitTa- mási hagyományai alapján el lehet érni. Tervezik a Társas Kör visszaállí­tását, faluházat szeretnének a város­ban és a vasárnapi nagymise után bevezetik az ingyenes adok-veszek hirdetéseket. Felvetette az 1921-22- ben telepített gesztenyesor védelmét is. Az MSZMP megbízásáról Király József hangsúlyozta, szeretnének hasznos, együttműködő partnerei lenni a városban működő valameny- nyi politikai szerveződésnek, mert erre van is lehetőség, hiszen azonos a cél. Erősíteni ami összeköt - ez az álláspontjuk - mondotta. Kis Sebők Ernő az MSZP-t képvi­selte, s azt mondta, egy-másfél hó­nap múlva megismeri a város lakos­sága pártja programját. Javasolta, támogatni kell, az FKgP előzőekben ismertetett elképzelé­seit, és mindent, ami előre viszi a vá­ros életét. Khiesz Sándor az SZDSZ állás­pontját ismertetve egy fórum lehető­ségét kérte, ahol a pártok, a tanács, a helyi intézmények, gazdálkodó egy­ségek képviselői találkozhatnának kéthetenként. Ennek a megvalósítá­sához kérte e segítséget. Javasolta, ha változik a város címere, akkor ah­hoz vegyék alapul a Héderváry Ta- mássy család címerét. Megállapítot­ta - mint ahogy a többi párt képvise­lője is hangoztatta, kevés az informá­ciójuk. A bemutatkozásokra dr. Benkő András tanácselnök-helyettes rea­gált, kifejezve örömét az ötletes ja­vaslatok hallatán.- él ­Szűrös Mátyás olasz parlamenti küldöttséget fogadott Az idő mindent megszépít? Emlékek szekszárdi emberekről - házakról (IX.) Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alel- nöke csütörtökön a Parlamentben fo­gadta az olasz képviselőház védelmi bi­zottsága küldöttségét. A találkozón szó volt az európai bizton­ság aktuális kérdéseiről. Ezzel kapcso­latban Szűrös Mátyás kifejtette, hogy a magyar külpolitika célja a tömbök nélküli A VSZ-tagállamok előzetes megálla­podásának megfelelően június 7-én Moszkvában tartja soron következő ülé­sét a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé. * Az MTI külügyi forrásból származó ér­tesülése szerint a tanácskozás tervezett napirendjének megfelelően a résztvevők áttekintik az összeurópai folyamat alaku­lását, illetve az új európai biztonsági struktúrák kialakulásának és az európai stabilitás megerősítésének távlatait. Ez­zel összefüggésben véleménycserét folytatnak a Varsói Szerződés keretein belüli együttműködés demokratizálásá­Európa kialakítása, amelyet fokozatosan valósíthatunk meg. Az Országgyűlés alelnöke szólt arról is, hogy magyar részről nagy jelentő­séget tulajdonítunk a regionális együtt­működéseknek, s ezen belül is a most formálódó Adria-Duna együttműködés­nek. ról, korszerűsítéséről és átalakításáról. Az ülés résztvevői tájékoztatást kapnak a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról is. A Magyar Köztársaság állami küldött­ségében jelen lesz Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnök, Antall József mi­niszterelnök, Für Lajos honvédelmi mi­niszter és Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár. A tanácskozáson a magyar delegáció a kormány jóváhagyott külpolitikai programja alapján, illetve a kérdésről az Országgyűlésben folyó vitát figyelembe véve, kifejti álláspontját az összeurópai kollektív biztonsági és együttműködési rendszerről, valamint a Varsói Szerződés jövőjéről. MÁV­kedvezmények Az eddigi 20 százalékos helyett 33 százalékos kedvezményes vasúti menet­jegy váltására lesznek jogosultak június 1-től a 26 éven aluli fiatalok. A Magyar Államvasutak tájékoztatása szerint ezentúl ugyanilyen mértékű ked­vezményben részesülnek a családosok is (két 18 éven aluli gyermekkel együtt utazó egy, vagy két felnőtt személy). Ez­zel egyidejűleg a MÁV az üzletpolitikai kedvezmények közül megszünteti a ba­latoni helyi kedvezményt, a nagycsalá­dosok kedvezményét, a rokkant- és kor­kedvezményes nyugdíjasok kedvezmé­nyét, valamint a SZOT üdülőhelyi bérle­tet. ' A változásokról részletes tájékoztatást az állomások és a jegykiadó helyek ad­nak. Táv/ SZEKSZARD Bolti eladókat FELVESZÜNK Házépítő Boltunkba. Fizetés megállapodás szerint ÉRDEKLŐDNI: TÁÉV Szekszárd, Tartsay u. 10. kereskedelmi főüzemnél. Telefon: 74-11-964 (373/40)- Most haladjunk a Béla tértől lefelé, a Garay térre. Ez a szép, nagy épület a há­ború előtt a Szekszárdi Takarékpénztár székháza volt. Először nem is úgy írták, hogy Szekszárd, hanem Szegzárd, mivel ez volt a város neve. Egy rendelet folytán 1903-ban változott, egyértelműen Szek- szárdra. A takarékpénztárt 1896-ban avatták fel. Az öreg szekszárdiak szerint a bank három vagy négy család pénzével dolgozott.- Földbirtokosok voltak azok?- Egyáltalán nem. Majer vaskereske­dő, Horácskó lisztkereskedő, Laskó asz­talos és állítólag a negyedik, a Fleiser fa­telep tulajdonosa volt. Igaz, hogy nem tartoztak a szegény emberek közé, jól áll­tak anyagilag. Akkor sok ilyen iparos és kereskedő élt a városban, ők voltak a viri­listák.- Hát ez vajon mit jelent?- így hívták azokat, a polgárokat, akik a településnek a legtöbb adót fizették. De nézd csak ezt a szép Szentháromság­szobrot. 1753-ban állították egy pestis- járvány után - hálából. Az érdekessége, amikor leégett a templom, a Szenthárom­ság-szobornál tartották az istentisztele­teket. Az oltár még ma is ott áll a szobor Garay tér felől eső részén. Amint látod, itt balra a plébániahivatal áll, ez is elég régi, de szépen gondozott épület. Az egykori bank után a központ felé is volt sok érde­kes üzlet. így például a Fekete Sas gyógyszertár, mely az Ulrich családé volt, a köztisztviselők gazdag, széles skálájú boltja, a Mizerák szűcs, aztán volt egy hentesüzlet, egy vendéglő, majd a mozi, szemben Leposáék cukorkás bódéja. A sarkon ma is áll az egykori Pirnitzer ház.- Ez egy szép áruház lehetett.- Az bizony. Az élelmiszeren kívül a pe­lenkától a koporsóig mindent lehetett ná­luk kapni. Nagy múltú, de mégis modern üzlet állt a vevők rendelkezésére. De most kanyarodjunk jobbra, a kórház felé. A Zöldért üzlete helyén a Schlézinger ne­vű nagykereskedés volt. Itt is lehetett kapni a cukorkától, a kávétól, a sótól kezdve a festékig, a petróleumig min­dent. Továbbmegyek: a ház előtt még benzinkútjuk is volt. A háború után az a monda járta Szekszárdon, hogy a ház udvarában megtalálták az elhurcolt csa­lád elásott kincseit.- És ez igaz volt?- Ki tudja! Ilyet nem lehet ellenőrizni. Az bizonyos, hogy beszélték, de az igaz­ságot esetleg csak az tudja, aki megta­lálta a kincseket. Szóval a Schlézinger ház után a Spányi ügyvéd háza követke­zett. Ahol most az illatszerüzlet van, ez az emeletes épület a század elején épült szintén. Úgy a negyvenes években, eset­leg még előbb. Táncos nevezetű festék­kereskedő bérelte az üzletet. A Zalai pati­ka helyén az Ofotért található. A követke­ző Laskó asztalos. Korábban már emlí­tettem, a város leggazdagabb emberei közé számított ő is. Sorrendben a dr. Lichtenberg, majd az Óbernich ház kö­vetkezett. Utánuk három, komoly iparos, illetve kereskedő volt a sarokig, ahol most a toronyház áll. Először Fischl asz­talos és bútorkereskedő nevét kell emlí­teni. A modern gépekkel felszerelt aszta­losüzem 1887-ben kezdte működését és a harmincas évek elején a kaszárnya ösz- szes ajtaját, ablakát és egyéb berende­zését itt készítették. A Zámbó lakatos ne­ve márka volt, az idősebbek még ma is nagyon jól emlékeznek rá. A szülők har­coltak azért, hogy gyereküket felvegyék inasnak, sőt ezért még fizettek is. Akinek aztán sikerült odakerülni, tökéletesen ki­tanulta a szakmát, annak minden csinját- binját, sőt még a gépszerelést is, mivel két cséplőgépük is volt.- Mit csináltak a cséplőgéppel?- Akkor még nem volt kombájn, hogy a földről aratáskor azonnal a szemes ga­bonát elszállítsák. A cséplőgépekkel ver­ték ki a szemet a gabonából, és ez bizony nagyon fárasztó, poros munka volt, az öregek tudnának erről sokat regélni. Tanácskozás a világkiállításról A Budapest-Bécs világkiállítás megvalósítható, az előkészületi munkák gyorsításá­val még lehetőség van zavartalan megrendezésére és színvonalas lebonyolítására - ebben összegezhető annak az országos konferenciának a mondanivalója, amelyet a világkiállítás megrendezésében érdekelt és érintett több mint száz hazai és külföldi szakember részvételével rendezett csütörtökön Miskolcon a Consulting-Szenzor Mar­keting- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. Az eszmecserén Szabó Iván országgyűlési képviselő pártja, az MDF világkiállítással kapcsolatos állásfoglalását ismertette, Baráth Etele kormánybiztos az előkészületek­ről számolt be, Ottó Leissinger, a bécsi Consulting Ag. vezérigazgatója pedig az oszt­rák parterek eddigi és tervezett tevékenységét vázolta. Ülést tart a VSZ PTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom