Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-01 / 49. szám

•er Szerény forgalom ­vásárzárás Negyedmillió vásárlátogató, szerényebb közületi forgalom, külsőségeiben is változó vásárkép, a magánszektor erőteljesebb jelenléte - ezek jellemezték a csütörtökön zárult tavaszi BNV-t, a beruházási javak szakvásárát. A BNV-n ezúttal 28 ország, továbbá Nyugat-Berlin, Hongkong és hazánk 1800 kiállítója mutatkozott be. Szembetűnő volt, hogy a kelet-európai standokról eltűntek az évtizedeken át megszokott, vezetőket és jelmondatokat ábrázoló óriás tablók, viszont ezeken a kiállításokon nagy számban jelentek meg a szövetkeze­tek és a vállalkozások. Elmaradtak az általában erre az időpontra időzített milliárdos üzletkötések is, ami köttetett az is jórészt konvertibilis valutában. így Ganz-darukat vettek dollárért a szovjet üzletkötők és kiállított szerszámgépeikből adtak el néhányat a magyar felhasználóknak. A lengyelek malom- és sütőipari gépeket szállítanak még az idén hozzánk, ugyanakkor vásároltak is magyar vegyipari berendezéseket - szin­tén konvertibilis valutáért. Több üzletet kötöttek, illetve kereskedelmi tárgyalásokat folytattak a magyar kiállítók nyugati cégekkel; a Peko Művek például Mexikóba kíván eladni 15-20 millió dollárért vasúti sinalátéteket. Az Ikarus 3000 iskolabusz exportjára kap rö­videsen konkrét ajánlatot a tengerentúlról. TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP ­1990. június 1., PENTEK ARA: 4,30 Ft I. évfolyam, 49. szám A parlament módosította az 1987-os földtörvényt Az Országgyűlés jövőbeni munka­rendjét alapvetően meghatározó beje­lentéssel folytatódott csütörtökön a par­lament előző nap berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmé­ben hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s álta­lában 18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a képviselők akara­tával, hiszen amióta megalakult az új Or­szággyűlés, szinte „egymásba értek” a plenáris ülések. Az áldatlanná váló hely­zet rendezéséről a Házbizottság sürgős­séggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált tanácskozási rendnek, biztosítva így a parlament folyamatos működését. A csütörtöki ülésnap indításakor beje­lentett rend szerint a képviselők kedden­ként - az ebédszünetet követően - az in­terpellációkkal és a kérdésekkel foglal­koznak majd. Az Országgyűlés bizottsá­gai - szükség szerint - szerdán és csü­törtökön üléseznek, a plenáris tanácsko­zások napján nem tarthatnak ülést. A plé­num munkarendjéhez hasonlóan 10.30- kor kezdik tanácskozásaikat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők parlamenten kívüli feladatainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel benyúj­tott indítványokat mindig a következő, azaz a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd. Az elnöklő Szabad György ezután be­jelentette; az Országgyűlés a földtörvény módosításának előző napon félbesza­kadt vitájával folytatja munkáját. Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügyrendi és politikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az Országgyű­lés - 266 egyetértő, 3 elutasító szavazat­tal, 27 tartózkodás mellett - elfogadta a földtörvény módosításáról szóló, s az ál­lami ingatlanok elkótyavetyélését meg­akadályozó tervezetet. A csütörtök délelőtt lezajlott általános vita mottójául Dénes Jánosnak (MDF) az a mondata szolgálhatna: „amennyire egyszerű volt mocsokká gyűrni a tulaj­dont, annál bonyolultabb ezt törvénye­sen, a kor szintjén, a világ erkölcsének megfelelően rendezni”. Már ebből a megjegyzésből is kitűnt: szó volt az ülés­teremben állami, termelőszövetkezeti, volt egyházi, jelenlegi tanácsi és leendő (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov Washingtonban Mihail Gorbacsov szerdán, közép-eu­rópai idő szerint csütörtök hajnalban megérkezett a washingtoni csúcstalál­kozóra. A szovjet elnök és házigazdái aznapi nyilatkozatai arra utaltak, hogy nehéz, kemény tárgyalások várhatók a német kérdésről, s a fegyverzetkorlátozásról csakúgy, mint a balti államok önálló­ságáról. A szovjet államfő 30 órás kanadai láto­gatását záró szerdai sajtóértekezletén szokatlanul - és váratlanul - keményen fogalmazott. Kifejezte ugyan reményét, hogy a né­met kérdésben „vannak még tartalékok” a szovjet és az amerikai álláspont közelí­tésére, de hozzátette: a Nyugat „nem so­kat gondolkodott az ügyben - azt hiszik, hogy diktálhatnak, s számunkra ez elfo­gadhatatlan”. „Csalódnak, akik azt hiszik: a Szovjet­uniót annyira leköti a peresztrojka, hogy halászhatnak a zavarosban”, fogalma­zott Gorbacsov. Gorbacsov sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy a litván önállóság igénye „po­litikai kalandoroktól” származik, akik ki­használták céljaikra a nemzetközi rokon- szenvet. A litván kérdést a Szovjetunió „a maga módján”, a peresztrojka stílusában fogja megoldani, „s ez nem zárja ki a leg­szigorúbb rendszabályokat sem” tudatta az elnök. Gorbacsov kemény álláspontja nem sok jót ígér a szovjet-amerikai kereske­delmi szerződés, a Moszkva által igényelt legnagyobb kedvezmény szempontjá­ból: az amerikai kormány jelezte, hogy aligha lesz módja megkötni a megállapo­dást addig, amíg a balti kérdés meg nem oldódik. Magyar küldöttség utazik a tervezett drávai vízlépcső területére A magyar félnek a lehetőségekhez ké­pest mihamarabb fel kell mondania a Ju­goszláviával a Dráva hasznosítására két eve kötött keretegyezményt, mivel a folyó vidékének páratlan természeti értékeit nem szabad a bös-nagymarosihoz ha­sonló síkvidéki üzemvízcsatornás erő­művekkel tönkretenni. Az elmúlt években több neves szakember fejtette ki emiatt aggályait tanulmányokban, hatáselem­zésekben, de e vélemények egy része nem került nyilvánosságra - mondotta Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitkára az MTI munkatársának. A jövő hét elején az ál­lamtitkár a parlament Környezetvédelmi Bizottságának e célra létrehozott munka- csoportjával a helyszínen tanulmányoz­za, milyen terepmunkák készültek el a ju­goszláv oldalon, és kikérik a jugoszláv szakemberek véleményét az előzetes megállapodások felmondását illetően. A keretegyezmény alapján - mint is­meretes - négy vízlépcső épülne fel a magyar-jugoszláv határfolyón Gyurgye- vác, Barcs, Drávacsabolcs, valamint Eszék térségében. Az eredeti tervek szerint a gyurgyeváci erőmű már 1993-ban áramot termelne. Az építkezés következtében el­pusztulna a Dráva és a Duna vidékének jel­legzetes növény- és állatvilága, s teljesen tönkretennék a még szabályozatlan Dráva árterének egyedülálló természeti értékeit A gyurgyeváci vízerőmű térségénél, Gyé­kényes és Murakeresztúr között a Dráva és a Mura vidéke elmocsarasodna, Bélavárés Berzence között viszont hatalmas területek száradnának ki. Az RMDSZ tiltakozik a magyar nyelvű röplapok miatt A román sajtóügynökség, a Rompres hírül adta, hogy május 30-án Arad köze­lében magyar nyelvű röpcédulákat talál­tak. A miskolci nyomdában előállított röplap a hívőket arra szólítja fel, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából a bazilika előtti téren megtartandó istentiszteleten jelen­jenek meg. A röplapokat a Nemzeti Ke­resztény Unió Trianoni Szervezési Fóru­ma adta ki. A röpcéduláknak Romániába juttatá­sával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezi: „Ez a szervezet irre­denta magatartásáról ismert és tevé­kenységét az RMDSZ május 12-én a ro­mán televízióban már nyilvánosan elítél­te. A szövetség úgy véli, ezúttal olyan provokáció történik, amely a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok meg­rontására, valamint az etnikai feszültsé­gek szítására irányul Romániában. Elvi álláspontjához híven az RMDSZ szembe­száll minden olyan akcióval, amely szét­húzást szít a románok és a magyarok kö­zött. Felszólítja a romániai magyarságot, ne hagyja magát befolyásolni olyan ak­ciókkal, amelyeknek a célja ellentétes a magyar-román közös érdekekkel, a ro­mániai demokratizálódási folyamatok­kal”. A szövetség hivatalos nyilatkozatát Domokos Géza, az RMDSZ elnöke írta alá. Lámpások, világítsatok! Ha valaki azt a feladatot adná, hogy rajzoljam le, formázzam meg agyagból, kőből, fából, bronzból, vagy bármilyen anyagból a tanítót, nehéz helyzetben len­nék. Nemcsak a kezem tehetetlensége (ügyetlensége) állíthatna megoldhatatlan feladat elé, hanem az agyam és a szívem is. Nem tudnék modellt választani a sok közül. Ugyanis nekem sok, nagyon sok jó pedagógusom - óvónőm, tanítóm, tanárom, oktatóm, nevelőm - volt, és is­meretségi körömben is számos olyan akad, aki nyugodtan megfelelne a modell­nek. Tudom, néhányan bizonyára túlzónak tartják (látják) állításomat, de mentsé­gemre szolgáljon az, hogy nem általánosítok. Nem általánosítok úgy, mint azok tették, akik egykor a tanítót a nemzet napszámosának nevezték. Sajnos, még mai elanyagiasult világunkban is dívik ez a nézet, de természetesen nem a tanító, nem az iskola nevelte ezt az emberekbe, sokkal inkább a volt társadalmi értelmiségi politikája juttatta a magvetőket - mert, hogy azok - a jelenlegi mélységbe. Nap­számos szerep (volt) ez teljesen, ugyanúgy, mint általában az értelmiségi. Csak míg a műszaki értelmiség nyugatra ment, mentette magát, kimentette szürke állo­mányát, addig a tanító itthon kereste (keresi), más pályán, a megélhetést, a boldo­gulást. És most amikor általános válságról, kulturális lejtőről beszélünk, ők hiá­nyoznak az iskolákból, hatásuk a mindennapokból, szellemi életünkből... Ha valaki azt mondaná, formázzam meg a tanító jelképét, nehéz helyzetben lennék, nem tudnék újat mondani, alkotni. Biztos vagyok abban, hogy ugyanúgy, mint Gárdonyi Géza és Váci Mihály én is lámpáshoz hasonlítanám őket. Olyan fényforráshoz, ami egyszerre gyújt világosságot a fejekben és világít a láb elé, hogy el ne botoljunk, de feléleszti bennünk, emberekben is a tüzet. Most, amikor egy új világot építünk, történelmünket, múltunkat újra tanuljuk, a kitartás, a hit mel­lett erre van legnagyobb szükség. Nem véletlen azért az sem, hogy ha a pedagó­gusnap előtt arra biztatom a sokszor lenézett, megalázott magvetőket, hogy: Lám­pások, világítsatok! ÉKES LÁSZLÓ Táskában a laboratórium KSZE-bemutató Iregszemcsén „Bízunk abban, hogy a nehéz időket átvészeljük, s ismét a régi fényében tündö­köl majd a magyar mezőgazdaság” - ezekkel a szavakkal kezdte megnyitóbeszé­dét Lakatos Csabá, a KSZE Részvénytársaság igazgatója azon az immár hagyo­mányos nyár eleji találkozón, amelyet tegnap tartottak Iregszemcsén. Az ország számos vidékéről érkeztek szakemberek, részvényesek, tagvállalatok képviselői a KSZE kísérleti telepére, hogy megtekintsék a kisparcellás árpa, búza, rozs, triti- cale, repce és borsó kisparcellás kísérleteket, a nagyüzemi fajtakísérleteket, valamint a gépbemutatót. Igen nagy sikere volt annak a bemutatónak, amelyet Karl Griesmaier, az NSZK-beli Agritechnik cég osztrák képviselője tartott. Az apró, zsebben hordható nedvességtartalom-mérő másodpercek alatt jelzi a gabona nedvességtartalmát. A mini számkijelzős műszerek a mezőgazdasági termelésben is tért hódítottak. A talaj kémhatását igen gyorsan, a helyszínen, a tábla szélén is mérheti a szakem­ber. Számos műszer, így többek között a fotométer egy diplomatatáskánál nem nagyobb, - a taiajoldatot a reagenssel összekeverik, kémcsőbe helyezik, s a kijelző készülék mutatja többek között a talaj nitrogén-, foszfor-, kálium-, magné­zium és cinktartalmát. (jyn, Fotó: kpm Kalászol az árpa A bemutató résztvevői A „diplomatatáskában” - minilaboratórium

Next

/
Oldalképek
Tartalom