Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-01 / 49. szám
•er Szerény forgalom vásárzárás Negyedmillió vásárlátogató, szerényebb közületi forgalom, külsőségeiben is változó vásárkép, a magánszektor erőteljesebb jelenléte - ezek jellemezték a csütörtökön zárult tavaszi BNV-t, a beruházási javak szakvásárát. A BNV-n ezúttal 28 ország, továbbá Nyugat-Berlin, Hongkong és hazánk 1800 kiállítója mutatkozott be. Szembetűnő volt, hogy a kelet-európai standokról eltűntek az évtizedeken át megszokott, vezetőket és jelmondatokat ábrázoló óriás tablók, viszont ezeken a kiállításokon nagy számban jelentek meg a szövetkezetek és a vállalkozások. Elmaradtak az általában erre az időpontra időzített milliárdos üzletkötések is, ami köttetett az is jórészt konvertibilis valutában. így Ganz-darukat vettek dollárért a szovjet üzletkötők és kiállított szerszámgépeikből adtak el néhányat a magyar felhasználóknak. A lengyelek malom- és sütőipari gépeket szállítanak még az idén hozzánk, ugyanakkor vásároltak is magyar vegyipari berendezéseket - szintén konvertibilis valutáért. Több üzletet kötöttek, illetve kereskedelmi tárgyalásokat folytattak a magyar kiállítók nyugati cégekkel; a Peko Művek például Mexikóba kíván eladni 15-20 millió dollárért vasúti sinalátéteket. Az Ikarus 3000 iskolabusz exportjára kap rövidesen konkrét ajánlatot a tengerentúlról. TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. június 1., PENTEK ARA: 4,30 Ft I. évfolyam, 49. szám A parlament módosította az 1987-os földtörvényt Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott csütörtökön a parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés, szinte „egymásba értek” a plenáris ülések. Az áldatlanná váló helyzet rendezéséről a Házbizottság sürgősséggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált tanácskozási rendnek, biztosítva így a parlament folyamatos működését. A csütörtöki ülésnap indításakor bejelentett rend szerint a képviselők keddenként - az ebédszünetet követően - az interpellációkkal és a kérdésekkel foglalkoznak majd. Az Országgyűlés bizottságai - szükség szerint - szerdán és csütörtökön üléseznek, a plenáris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A plénum munkarendjéhez hasonlóan 10.30- kor kezdik tanácskozásaikat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők parlamenten kívüli feladatainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő, azaz a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd. Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette; az Országgyűlés a földtörvény módosításának előző napon félbeszakadt vitájával folytatja munkáját. Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügyrendi és politikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az Országgyűlés - 266 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27 tartózkodás mellett - elfogadta a földtörvény módosításáról szóló, s az állami ingatlanok elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet. A csütörtök délelőtt lezajlott általános vita mottójául Dénes Jánosnak (MDF) az a mondata szolgálhatna: „amennyire egyszerű volt mocsokká gyűrni a tulajdont, annál bonyolultabb ezt törvényesen, a kor szintjén, a világ erkölcsének megfelelően rendezni”. Már ebből a megjegyzésből is kitűnt: szó volt az ülésteremben állami, termelőszövetkezeti, volt egyházi, jelenlegi tanácsi és leendő (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov Washingtonban Mihail Gorbacsov szerdán, közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban megérkezett a washingtoni csúcstalálkozóra. A szovjet elnök és házigazdái aznapi nyilatkozatai arra utaltak, hogy nehéz, kemény tárgyalások várhatók a német kérdésről, s a fegyverzetkorlátozásról csakúgy, mint a balti államok önállóságáról. A szovjet államfő 30 órás kanadai látogatását záró szerdai sajtóértekezletén szokatlanul - és váratlanul - keményen fogalmazott. Kifejezte ugyan reményét, hogy a német kérdésben „vannak még tartalékok” a szovjet és az amerikai álláspont közelítésére, de hozzátette: a Nyugat „nem sokat gondolkodott az ügyben - azt hiszik, hogy diktálhatnak, s számunkra ez elfogadhatatlan”. „Csalódnak, akik azt hiszik: a Szovjetuniót annyira leköti a peresztrojka, hogy halászhatnak a zavarosban”, fogalmazott Gorbacsov. Gorbacsov sajtóértekezletén kijelentette, hogy a litván önállóság igénye „politikai kalandoroktól” származik, akik kihasználták céljaikra a nemzetközi rokon- szenvet. A litván kérdést a Szovjetunió „a maga módján”, a peresztrojka stílusában fogja megoldani, „s ez nem zárja ki a legszigorúbb rendszabályokat sem” tudatta az elnök. Gorbacsov kemény álláspontja nem sok jót ígér a szovjet-amerikai kereskedelmi szerződés, a Moszkva által igényelt legnagyobb kedvezmény szempontjából: az amerikai kormány jelezte, hogy aligha lesz módja megkötni a megállapodást addig, amíg a balti kérdés meg nem oldódik. Magyar küldöttség utazik a tervezett drávai vízlépcső területére A magyar félnek a lehetőségekhez képest mihamarabb fel kell mondania a Jugoszláviával a Dráva hasznosítására két eve kötött keretegyezményt, mivel a folyó vidékének páratlan természeti értékeit nem szabad a bös-nagymarosihoz hasonló síkvidéki üzemvízcsatornás erőművekkel tönkretenni. Az elmúlt években több neves szakember fejtette ki emiatt aggályait tanulmányokban, hatáselemzésekben, de e vélemények egy része nem került nyilvánosságra - mondotta Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára az MTI munkatársának. A jövő hét elején az államtitkár a parlament Környezetvédelmi Bizottságának e célra létrehozott munka- csoportjával a helyszínen tanulmányozza, milyen terepmunkák készültek el a jugoszláv oldalon, és kikérik a jugoszláv szakemberek véleményét az előzetes megállapodások felmondását illetően. A keretegyezmény alapján - mint ismeretes - négy vízlépcső épülne fel a magyar-jugoszláv határfolyón Gyurgye- vác, Barcs, Drávacsabolcs, valamint Eszék térségében. Az eredeti tervek szerint a gyurgyeváci erőmű már 1993-ban áramot termelne. Az építkezés következtében elpusztulna a Dráva és a Duna vidékének jellegzetes növény- és állatvilága, s teljesen tönkretennék a még szabályozatlan Dráva árterének egyedülálló természeti értékeit A gyurgyeváci vízerőmű térségénél, Gyékényes és Murakeresztúr között a Dráva és a Mura vidéke elmocsarasodna, Bélavárés Berzence között viszont hatalmas területek száradnának ki. Az RMDSZ tiltakozik a magyar nyelvű röplapok miatt A román sajtóügynökség, a Rompres hírül adta, hogy május 30-án Arad közelében magyar nyelvű röpcédulákat találtak. A miskolci nyomdában előállított röplap a hívőket arra szólítja fel, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából a bazilika előtti téren megtartandó istentiszteleten jelenjenek meg. A röplapokat a Nemzeti Keresztény Unió Trianoni Szervezési Fóruma adta ki. A röpcéduláknak Romániába juttatásával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezi: „Ez a szervezet irredenta magatartásáról ismert és tevékenységét az RMDSZ május 12-én a román televízióban már nyilvánosan elítélte. A szövetség úgy véli, ezúttal olyan provokáció történik, amely a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok megrontására, valamint az etnikai feszültségek szítására irányul Romániában. Elvi álláspontjához híven az RMDSZ szembeszáll minden olyan akcióval, amely széthúzást szít a románok és a magyarok között. Felszólítja a romániai magyarságot, ne hagyja magát befolyásolni olyan akciókkal, amelyeknek a célja ellentétes a magyar-román közös érdekekkel, a romániai demokratizálódási folyamatokkal”. A szövetség hivatalos nyilatkozatát Domokos Géza, az RMDSZ elnöke írta alá. Lámpások, világítsatok! Ha valaki azt a feladatot adná, hogy rajzoljam le, formázzam meg agyagból, kőből, fából, bronzból, vagy bármilyen anyagból a tanítót, nehéz helyzetben lennék. Nemcsak a kezem tehetetlensége (ügyetlensége) állíthatna megoldhatatlan feladat elé, hanem az agyam és a szívem is. Nem tudnék modellt választani a sok közül. Ugyanis nekem sok, nagyon sok jó pedagógusom - óvónőm, tanítóm, tanárom, oktatóm, nevelőm - volt, és ismeretségi körömben is számos olyan akad, aki nyugodtan megfelelne a modellnek. Tudom, néhányan bizonyára túlzónak tartják (látják) állításomat, de mentségemre szolgáljon az, hogy nem általánosítok. Nem általánosítok úgy, mint azok tették, akik egykor a tanítót a nemzet napszámosának nevezték. Sajnos, még mai elanyagiasult világunkban is dívik ez a nézet, de természetesen nem a tanító, nem az iskola nevelte ezt az emberekbe, sokkal inkább a volt társadalmi értelmiségi politikája juttatta a magvetőket - mert, hogy azok - a jelenlegi mélységbe. Napszámos szerep (volt) ez teljesen, ugyanúgy, mint általában az értelmiségi. Csak míg a műszaki értelmiség nyugatra ment, mentette magát, kimentette szürke állományát, addig a tanító itthon kereste (keresi), más pályán, a megélhetést, a boldogulást. És most amikor általános válságról, kulturális lejtőről beszélünk, ők hiányoznak az iskolákból, hatásuk a mindennapokból, szellemi életünkből... Ha valaki azt mondaná, formázzam meg a tanító jelképét, nehéz helyzetben lennék, nem tudnék újat mondani, alkotni. Biztos vagyok abban, hogy ugyanúgy, mint Gárdonyi Géza és Váci Mihály én is lámpáshoz hasonlítanám őket. Olyan fényforráshoz, ami egyszerre gyújt világosságot a fejekben és világít a láb elé, hogy el ne botoljunk, de feléleszti bennünk, emberekben is a tüzet. Most, amikor egy új világot építünk, történelmünket, múltunkat újra tanuljuk, a kitartás, a hit mellett erre van legnagyobb szükség. Nem véletlen azért az sem, hogy ha a pedagógusnap előtt arra biztatom a sokszor lenézett, megalázott magvetőket, hogy: Lámpások, világítsatok! ÉKES LÁSZLÓ Táskában a laboratórium KSZE-bemutató Iregszemcsén „Bízunk abban, hogy a nehéz időket átvészeljük, s ismét a régi fényében tündököl majd a magyar mezőgazdaság” - ezekkel a szavakkal kezdte megnyitóbeszédét Lakatos Csabá, a KSZE Részvénytársaság igazgatója azon az immár hagyományos nyár eleji találkozón, amelyet tegnap tartottak Iregszemcsén. Az ország számos vidékéről érkeztek szakemberek, részvényesek, tagvállalatok képviselői a KSZE kísérleti telepére, hogy megtekintsék a kisparcellás árpa, búza, rozs, triti- cale, repce és borsó kisparcellás kísérleteket, a nagyüzemi fajtakísérleteket, valamint a gépbemutatót. Igen nagy sikere volt annak a bemutatónak, amelyet Karl Griesmaier, az NSZK-beli Agritechnik cég osztrák képviselője tartott. Az apró, zsebben hordható nedvességtartalom-mérő másodpercek alatt jelzi a gabona nedvességtartalmát. A mini számkijelzős műszerek a mezőgazdasági termelésben is tért hódítottak. A talaj kémhatását igen gyorsan, a helyszínen, a tábla szélén is mérheti a szakember. Számos műszer, így többek között a fotométer egy diplomatatáskánál nem nagyobb, - a taiajoldatot a reagenssel összekeverik, kémcsőbe helyezik, s a kijelző készülék mutatja többek között a talaj nitrogén-, foszfor-, kálium-, magnézium és cinktartalmát. (jyn, Fotó: kpm Kalászol az árpa A bemutató résztvevői A „diplomatatáskában” - minilaboratórium
