Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-09 / 29. szám

1990. május 9. NÉPÚJSÁG 3 Csődbe menni sem könnyű (Folytatás az 1. oldalról.) Meg is indult ilyen eljárás az Ikarusszal szemben, ám ekkor annak egyik partne­re hirtelen mentőövet dobott neki, egy nagyobb összeggel megsegítette. Fogal­mazhatok úgy is, hogy a segítőkész part­ner keresztbe tett a csődeljárásnak. Ez többnyire igy van: jobbára mindig akad valaki - egy bank vagy egy üzleti partner -, amelyik kihúzza a pácból a bajbajutott nagyvállalatot.- Nem arról van inkább szó, hogy a bankok nem igazán érdekeltek a csődel­járás kezdeményezésében? Hiszen akiknek hiteleznek, a nagyvállalatok, egyben tulajdonosai is a bankoknak.- Erről is szó van; egyre nyilvánvalóbb a kereszttulajdonlás képtelensége, és az, hogy a bankok számos ok miatt nem iga­zán érdekeltek a csődeljárás megindítá­sában. A kereszttulajdonlásnál nyomó- sabb ok az, hogy amíg nincs csődeljárás, addig a bank hozzájut hiteleinek leg­alább a kamataihoz, ám ha a vállalat for­málisan is csődbe jut, akkor a bank nem­csak a kamatnyereséget veszti el, hanem vagyonából is kénytelen leimi a behajt­hatatlan követeléseket Ezért lépett be az a szabály, amelynek értelmében a ban­koknak évente le kell írniuk behajthatat­lan követeléseik tíz százalékát.- így azonban a fizetésképtelen válla­latok csak nagyon lassan mennek tönk­re. Ha a kormány legutóbbi lépése, a bankoknak tett ígérete sem hoz valós megoldást, akkor mi lesz az érintett válla­latok sorsa?- Azt gondolom, hogy ezt az élet foko­zatosan elrendezi. A szovjet export kény­szerű visszafogása az idén 18-20 száza­lékos, de a gépiparban, ahol a termelés 30-40 százaléka szovjet megrendelésre készült ennek súlyosabb a hatása. Az érintett vállalatok tehát valamit tenni kényszerülnek. Remélhetőleg átállítják termelésüket, és más piacokra próbál­nak szállítani.- Rosszabb esetben csődöt kérnek maguk ellen?- A vállalat vezetőinek érdeke a csőd elkerülése, ezért csődbemenetel helyett inkább lassan leépülés történik. Persze a csőd nem önmagában gyönyör, ne ért­sen félre, hanem csak annál jobb, mint ha a vállalat lassan feléli vagyonát, és az­után megy tönkre.- Tehát az várható, hogy a bajbajutot­tak lassan eladogatják vagyonrészeik.- Nem kell eladogatniuk, van ennél egyszerűbb megoldás is számukra, pél­dául az, ha bérköltségeiket az amortizá­cióból fedezik. Ezzel nőnek a vállalatot terhelő adósságok, ami lényegében ugyanolyan, mintha vagyontárgyát el­adogatná. Példának okáért: Magyaror­szágnak x milliárd adóssága van, amit felfoghatok úgy is, hogy a magyar nem­zeti vagyonon x milliárd jelzálog van. Ezért furcsa, hogy most beszélnek a nemzeti vagyon elherdálásáról, holott az már megtörtént.- Visszatérve a vállalatokhoz, lassú el­halálozásuk annyiban talán előnyösebb a csődnél, hogy csak mérsékelt munka- nélküliséget okoz. Más, jobb megoldás nem lehetséges?- Néhány vállalat esetében valószínű­leg lesz jobb is. Az, hogy egy létrehozan­dó állami vagyonkezelő veszi kézbe a vállalatot, megoldja legnyilvánvalóbb problémáit, és miután rendbe hozta, ki- stafírozta, eladja valós tulajdonosnak. Mi javasoljuk az új-kormánynak, hogy hoz­zon létre ilyen vagyonkezelőt.- Mit értsünk kistrafirozáson?- Ha maga el akarja adni az autóját, ak­kor előbb rendbe hozatja, nem? így lehet eljárni azokkal a vállalatokkal is, amelyek erre még alkalmasak. Felszámolni legnyil­vánvalóbb veszteségforrásaikat, meg­szüntetni legpazarlóbb anyagfelhasználá­saikat, eltávolítani legtehetetlenebb veze­tőiket, leválasztani felesleges funkcióikat, ha kell, magukat a vállalatokat is részekre bontani. Sok mindent lehet tenni, hogy ezek a vállalatok eladhatók legyenek. A mérlegeikben szereplő bizonytalan tételek rombolják a vevő bizalmát, ezért mérlegei­ket is rendbe kell tenni.- Mindabból, amit elmond, számomra az tűnik ki, hogy a veszteséges nagyvál­lalatok ügyében ez a kormány sem tudott semmi érdemlegeset tenni.- Ezt igy nem mondanám. Abban való­ban nem tudott semmire jutni, hogy a csődöket keresztül erőszakolja. Rész­ben, mert maga sem volt elég eltökélt, részben mert sok ellenérdekelt partner van, részben mert nem vált a gazdasági etika részévé a fizetési fegyelem. Sehol sem veszik olyan rossznéven a nemfize­tést, mint egy piacgazdaságban, ahol nem bíznak többé abban a cégben. Amit a kormány mégis tett, az az, hogy nyílttá tette a csődöt.- Nyílttá tette? Ez mit jelent? És miért érdem? r- A szocialista export korábban is veszteséges volt az ország számára; ak­tívuma képződött, amit dollárbevételeiből kényszerült fedezni. Ezt azonban az ex­portőr vállalatok nem érezték, azok vi­szonylag jó helyzetben voltak. Most az­zal, hogy a kormány visszafogta az ex­portot, nyílttá tette a vállalati csődöt. Most az ország van kevésbé, és a vállalat van inkább csődben. Ez a helyzet pedig nyo­mást gyakorol a vállalatokra. Ha mondjuk 40 százalékkal kénytelenek csökkenteni exportjukat, akkor nyilvánvaló, hogy va­lamit tenniük kell, különben minden irányban fizetésképtelenné válnak.- Talán csődöt fognak kérni önmaguk ellen?- Ez bizonyos helyzetekben kötelező lesz, de önmagában nem hoz megoldást. Elképesztő ugyanis, hogy a vállalatok ezt a kötelezettséget sem fogják teljesíteni, hiszen, mint említettem, a vállalat vezetői­nek elemi érdeke, hogy elkerüljék a csődeljárást. Akkor viszont az államnak már lesz jogalapja, hogy fellépjen a válla­lat ellen, amely nem teljesítette kötele­zettségét, amit pedig jogszabály ír elő.- Alighanem a tartósan veszteséges vállalatok ügyében is egyedül a normális piaci viszonyok hoznak majd generális megoldást.- Természetesen. A magyar gazdaság­ban a problémák, a felemás jelenségek olyan halmaza van, amit egy piacgazda­ságban felnevelkedett szakértő meg sem érthet De, mint említettem, egy állami hol­ding néhány tönkrement vállalatot rendbe hozhat és eladhat ami esetünkben meg­nyugtató megoldásnak ígérkezik. GÁL ZSUZSA A kft-k adózási tapasztalatai Korlátolt ismeretek Nem lehet zsebből gazdálkodni A gazdasággal foglalkozó újság­írók egyik leggyakoribb témája ma­napság a vállalkozás, ami nem is csoda, hiszen a különböző egyéni és társas vállalkozások létrehozá­sát lehetővé tevő, illetve könnyítő jogszabályok hatására látványosan emelkedik a számuk. A társasági törvényben meghirdetett vállalko­zási formák közül kétségkívül a korlátolt felelősségű társasig lett a legnépszerűbb, mert igy viszonylag kicsi törzstőkével alapítható jogi személyiségű vállalkozás és továb­bi előny, hogy a tagok csak a bevitt vagyon erejéig tartoznak felelős­séggel a cég tevékenységéért Egy kft alapítása sem egyszerű feladat óm a cégbejegyzést köve­tően is komoly nyilvántartási, adó­zási, adminisztrációs kötelezettsé­gek terhelik a már működő társasá­gokat, amelyeknek igen nagy szá­mú jogszabályi előírás között kell eligazodniuk. Vajon mennyire sike­rül ez - a gazdasági tevékenység mellett - a kft-knek? Az eddigi tapasztalatokról Kristóf Gézánét az APEH Tolna Megyei Igazgatósága osztályvezetőjét kérdeztük:- Hány kft. működik a megyé­ben?- Eddig mintegy 180 ilyen társa­ság alakult, többségük kereskedel­mi és szolgáltatói tevékenységre, kisebb hányaduk az iparban és a mezőgazdaságban.- Milyen adminisztrációs kötele­zettségek terhelik ezeket és meny­nyire képesek megbirkózni e fel­adatokkal?- Először is a cégbejegyzést kö­vető 15 napon belül a társaságnak be kell jelentkeznie írásban az adó­hatóságnál. Ekkor el kell döntenie a kft-nek, hogy milyen áfa-fizetési módot és milyen könyvvezetési for­mát választ. Sajnos elég rossz ta­pasztalataink vannak, gyakran már az első lépésnél nehézségek je­lentkeznek. Sokan nem tudják, hogy a kft, mint jogi személy nem vezethet egyszeres nyilvántartást, csak kettős vagy egyszerűsített kettős könyvvitelt választhat. A kő­vetkező gond akkor jelentkezik, amikor a cégbejegyzést követő 90 napon belül a társaságnak nyitó­mérleget kell benyújtania hozzánk, amely az eszközök és a források értékét tartalmazza a megalakulás időpontjában. E kötelezettségnek is több kft csak - esetleg többszöri - felszólításra tett eleget.- E kezdeti feladatok után a tár­saságoknak év közben folyamatos nyilvántartási és adózási kötele­zettségei vannak. E téren milyen a helyzet?- Gyakran jelentkező gond a nyil­vántartási rendszer kialakításakor figyelembe veendő előírások isme­retének hiánya, az alkalmazandó bizonylatok, azok jellemzői, egyes számviteli előirások, stb. Több tár­saság esetében az adózási kérdé­sek vagy annak egyes részletei okoznak gondot, hogy milyen adók vonatkoznak a kft-re, azokat mi­lyen módon, mikor, hová kell befi­zetni. További problémát okoz, hogy a társaságnak, mint kifizetőhelynek, a kifizetett személyi jövedelmek után adóelőleg levonási kötelezett­sége van.- Milyen feladatokat jelent a kft- nek az év végi zárás?- A kft. is, mint minden más vállal­kozó, év végén mérleget és adóbe­vallást ad. Annak módját a válasz­tott könyvvezetési mód határozza meg. Az 1989. év végi mérlegátvé­teli tapasztalatok alapján úgy tűnik, a kft-k széles köre nem, vagy csak részben ismerte a mérlegkészítés tartalmi, illetve formai követelmé­nyeit. Ez megmutatkozott a hibá­san, hiányosan, pontatlanul kiállí­tott mérlegekben, de a mérlegle­adási határidő be nem tartásában is.- Átalakuló világban élünk, amelyhez hozzá tartozik a jogsza­bályok állandó változása is. Ezek naprakész követése nem könnyű még a szakembernek sem, nem beszélve azokról a vállalkozókról, akiknek figyelmét - magától ér­tetődően - elsősorban a gazdasági tevékenység köti le, vagyis az, hogy az erősödő verseny közepette si­kerre vigyék* megalakított kft-t. így talán érthetőek a kezdeti hiányos­ságok.- Lehet, hogy érthetőek, de sem­miképpen sem engedhetöek meg. Sokan csak nyűgnek tekintik e kö­telezettségeket, de szerintem a kft- k nagyságrendjében már nem lehet zsebből gazdálkodni. A jól áttekint­hető, pontos, naprakész nyilvántar­tások vezetése szükséges a gaz­dasági tisztánlátáshoz, és ez a kft-k érdeke is. Ezek hiány ugyanis - azon túl, hogy az előírások be nem tartását bizonyítja - kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdálkodás eredményességét. - áa ­A főnök duzzog Az újságíró csak ül és hallgat. Egyelőre türelmesen. A Főnököt nézi, aki fontossá­ga teljes tudatában trónol íróasztala mö­gött, és roppant elégedett. Hogy bár a ri­porter nem vele, hanem egyik beosztott­jával szeretett volna beszélgetni, nem si­került kijátszaniuk a főnöki éberséget, és kénytelenek öt is bevonni a diskurzus­ba. Ráadásul nem a szemfüles felettes háta mögött lefixált időpontban, hanem itt és most. Mert - és ezt a telefonba is el­mondta - nem akar ő mindenáron nyilat­kozni, de ez egy kis munkahely, ahol még a főnök is dolgozik, s bizonyára rengeteg hasznos információval szolgálhat a bon­colgatni kívánt témával kapcsolatban. Az újságíró csak ül és hallgat. Kissé már türelmetlen, mert a Főnök nem hagy­ja szóhoz jutni mérnökét, belevág min­den mondatába, megcáfolja, helyreiga­zítja a szakember beszámolóját munkája során észlelt tapasztalatairól, sorozato­san rendre utasítja, mint valarfíi dedós gyereket. Évtizedek óta szajkózott frázi­sokat pufogtat, megtorpedóz minden az érintett vállalat tevékenységét kritizáló ki­jelentést, fáradhatatlanul igyekszik tom­pítani minden bíráló megjegyzés élét. Hangjában csupán akkor érződik a bará­ti szeretet melege, amikor az illető gaz­dálkodóegység vezérkarát emlegeti, megindító közvetlenséggel egyszerűen így: Jóskáék. Az újságíró csak ül és kérdez. Nem a Főnököt. Néhány adatra, vizsgálati ered­ményre kíváncsi, de a Főnök kioktatja. Na, csak ne olyan hevesen azokkal a számokkal, a statisztika ugyebár csalhat, abból még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Különben se igy kellene hozzáfogni az íráshoz, és előadja, hogyan kellene felépíteni a cik­ket, mi legyen az eleje, mi a vége. Le­ereszkedően elmagyarázza a gyengeel­méjű firkásznak, hogy mit jelent ez vagy az a kifejezés, mert volt ám már itt egy új­ságíró, azt is jól kiiskolázták, hogy tudja, eszik vagy isszák ezt a szakterületet. Ar­ról se feledkezik meg a Főnök, hogy szól­jon, mikor mit jegyezzen le az újságíró, bár - mint megjegyzi - nem akar belebe­szélni a dolgába. Az újságíró csak ül és kissé megkemé­nyíti a hangját. Hősiesen titkolva, hogy legszívesebben ráborítaná az asztalt a Főnökre, lehető legszelídebb hangján közli: azt talán bízzák rá, hogy mit ír fel magának, s hogy néhány tájékoztató adat nélkül nem sokra megy. Alig bírja, hogy fel ne sóhajtson, mikor a Főnök végre elhallgat és látványosan papírjaiba mélyed. Úgy tesz, mintha ügyet se vetne az eszmecserére, precíz alapossággal adminisztrál valamit, s csak időnként szakítja félbe halaszthatatlan teendőit, hogy hanyagul keresztbe vetett cipőtlen bal lába zoknijáról leszedegessen valami szöszmöszöket. Mikor már abszolút szösztelen a zokni, feláll a Főnök és többször ki-be megy az irodájából, félreérthetetlenül értésére adva a két beszélgetőnek: kérem, én itt se vagyok, nyugodtan nézzenek csak keresztül rajtam, aztán majd csodálkoz­nak, ha csupa hülyeség kerekedik ki a társalgásukból. A beszélgetés végén az­tán főúri eleganciával nyújt kezet és mindössze ennyivel búcsúzik: a megje- ' lenés előtt a kéziratot természetesen látni akarom. - cser ­Boltról boltra, Tolnán Helycserés támadás Ez a harc, ez a támadás nem a ve­vők megkopasztására irányul. A Népbolt tolnai egységeinek kollektí­vája a kínálat fegyvereivel kíván dia­dalmaskodni, azaz: eladni, eladni, eladni. Költöznek az üzletek. Van, amelyik csak ideiglenesen, csak ad­dig, míg eredeti otthonát felújítják, van amelyik véglegesen, hogy bérelt helyiségből Népbolt-tulajdonú épü­letben folytassa tevékenységét.- A boltok javát eddig béreltük - mondta Palánki Ervinné területi bolt­csoportvezető. - Most ezzel az át­csoportosítással azt szeretnénk elérni, hogy a bérleményeket fel­mondhassuk, és kulturáltabb körül­mények között dolgozhassunk. Kép­zelheti, hogy a legtöbb helyen még a viz se volt bevezetve...- A visszaadott üzlethelyiségekkel mi történik?- Sok az érdeklődő. Lesz gazdá­juk.- Elsorolná, hogy most mi hova és miért költözik, mert eléggé kusza a kép?- A ruházati egység (konfekció, ci­pő, lakástextil, méteráru stb.) eddig három helyen működött. Most két blokkba vontuk össze. A bálás áruda átköltözött az utca'túlolda­lára, a volt ferületi irodánk­ba. Helyére és a méteráru helyére tettük ideiglene­sen a műszaki boltot. Csak addig, míg a műsza­ki eredeti épületét felújít­tatjuk. Ott az irodákat is papír-, játék-stb. osztá­lyokká alakítjuk, így egy nagyobb alapterületű ve­gyesiparcikk áruházat nyithatunk majd; várha­tóan októberben. Ekkor szabadulnának fel az álta­lunk bérelt üzlethelyisé­gek, Tolnán. A tanácshá­zánál lévő vasbolttal kap­csolatban az elképzelés a következő. Mivel az egy­kori tulajdonos (a Hága vaskereskedés) örököse még él, elképzelhető, hogy visszaköveteli a há­zat. Ezért a kisebb cikke­ket a leendő műszaki áru­házban, a nehéz vasárut pedig egy, a Dom bori úton kialakítandó vasudvarban kínálnánk a vásárlóknak.- Ezek tehát a tervek. S mindez mennyibe kerül?- Legjelentősebb tétel a műszaki bolt átalakítása. Körülbelül 5-6 millió forint lesz. Az egyéb költözéseknek, átcsoportosításoknak komolyabb költségvonzata nincs. Illetve még egy dologról szólni kell. Idén szeret­nénk elvégeztetni Tolna központi élelmiszerüzletének a 11-esnek, a homlokzati felújítását is. Ez, a kalku­láció szerint 300 ezer forintot visz el. A következő, az 1991-es évet a Népbolt rendezett körülmények kö­zött kezdheti Tolnán. Saját tulajdonú épületeiben három jelentős boltcso­portot működtet majd: az élelmiszert, a ruházatit és a műszakit. Jók, jók ezek a kis- és közepes üzletek, di­cséretes a törekvés, mely szépítésü­ket, vonzóbbá tételüket hivatott szol­gálni. De egy tizenötezres városnak bi­zony már szüksége lenne egy va­lódi nagyáruházra is. Ahogy illik: mozgólépcsővel, és az előtérben gyerekeket lovagoltató automata pa­cikkal. WESSELY Fotó; KPM Kettős állapot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom