Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-16 / 35. szám
A szomszédos országokban élő magyar kisebbségek helyzete TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP évfolyam, 35. szám Az Országgyűlés tárgyal a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról, de nem sürgősségi eljárással Szabad György megbízott házéinak vezetésével, 337 képviselő jelenlétében, néhány perccel 10 óra után kezdte meg munkáját az Országgyűlés május 15-i plenáris ülése. A plénum elsőként Haraszti Miklós (SZDSZ), a budapesti 11. választókerület, valamint Bilecz Endre, a SZDSZ Nógrád megyei listáján megválasztott képviselő mandátumát igazolta. Szabad György ezt követően ismertette a benyújtott törvényjavaslatokat és egyéb indítványokat, amelyek napirendre kerüléséről témakörönként többször is szavazva határoztak. A tárgysorozat megállapításának procedúrája azért is hosszadalmassá vált, vett igénybe egy teljes órát, mert a sürgősségi kérelmek értelmezése, jogosságának eldöntése nemegyszer késztette szólásra a képviselőket, a levezető elnököt. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság sürgős tárgyalást kért az állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatról, illetve az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályzásáról szóló törvényjavaslatról. A képviselők nagy többsége egyetértett az indítványok napirendre tűzésével. Támogatták a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat napirendre kerülését, ám az a soron következő, a május 22-én kezdődő ülésszak egyjj* témája lesz. Az elnök itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a házbizottság hétfői ülésén úgy foglalt állást: elsősorban a kormány megalakításával összefüggő törvényjavaslatok esetében indokolt a sürgős tárgyalás. Más esetekben a sürgősség kimondása komoly megfontolást igényel. A házbizottság lényegesnek tartja ugyanis, hogy a törvényjavaslatok alapos bizottsági előkészítés után kerüljenek a plenáris ülés elé. A plénum ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szabad György emlékeztette a honatyákat, hogy az elmúlt ülésen Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) önálló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyának rendezésére. A Honvédelmi Bizottság a napirendre tűzés kérdésében nem foglalt állást, a Külügyi viszont támogatta a javaslat felvételét a napirendre, a sürgős tárgyalással azonban nem ért egyet. Vásárhelyi Miklós távollétében Demszky Gábor (SZDSZ) ismételten a sürgősség fontosságáról igyekezett meggyőzni a képviselőket azzal, hogy a Szabad Demokraták álláspontja szerint e határozatnak a rendszerváltás pillanatában kell megszületnie. A plénum az indítványt végül is napirendjére tűzte, a sürgősségi kérelmet azonban 232 ellenszavazattal, 106 igennel szemben elvetette. A képviselők egyetértettek viszont azzal, hogy Tamás Rajk elveti Csurka koncepcióját A múlt szombati Napzárta egyik érdekes színfoltja volt a sajtószabadsággal kapcsolatos vélekedések közül az MDF-es Csurka István és az SZDSZ-es ifj. Rajk László ösz- szecsapása. Ez utóbbi képviselő messzemenően nem értett egyet Csurka István elképzeléseivel.- Mi azt gondoljuk, hogy teljes egészében el kell vetni Csurka azon koncepcióját, mely szerint a sajtó a kormány ellenőrzése alá tartozzon - fejtette ki álláspontját a parlementi szünetben lapunknak Rajk László. - Viszont mi is érzékelünk néhány aggasztó jelenséget, így ide tartozik az Axel Springer-ügy. A Springer akciója monopolhelyzetet teremthet, ami elfogat- hatatlan egy demokráciában.- A Springer-lapoknál dolgozó újságírókat illetően mi a véleménye Rajk Lászlónak?- Én azt hiszem, hogy az újságírók belesodródtak ebbe az ügybe, ám ezzel egyikő- jüket sem akarom vádolni. Az újságírók, akiken a lap múlik, nem felelősek. Itt valami egészen más lehet a háttérben: az ok és a forrás az lehet, hogy az MSZP sajnos, nem teljesítette kötelezettségét. Ezért javasoltuk az ezzel foglalkozó bizottság létrehozását. Ifj. Rajk László Gáspár Miklós (SZDSZ) indítványát a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak védelme érdekében sürgősséggel tárgyalják. A tervezetet a Külügyi Bizottság valamelyest átdolgozta. A képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát, amely a lapeladási ügyletek kivizsgálását szorgalmazza. A keddi ülésnapon ily módon várhatóan döntenek az Axel Springer konszern magyarországi lapvásárlásait vizsgáló bizottság megalakításáról is. Szabad György ezután további képviselői önálló indítványokat terjesztett elő. Deme Zoltán (F) a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványról szóló minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezi. Zsíros Géza (FKgP) a szervezett termőföldeladásokat kifogásolja. Sürgősségi tárgyalást kér arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó szervezetek, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a földeket ne árusíthassák ki, a vagyont ne oszthassák fel. Az elnök indítványozta, hogy e kérdések napirendre tűzéséről a következő ülésen döntsön a plénum. Az elnök bejelentette, hogy több képviselő kérdést kíván feltenni a keddi ülésnapon. Varga Zoltán (MDF) a miniszterelnöktől a volt állami vezetők gépkocsihasználata és egyéb kedvezményei tárgyában kíván tudakozódni. Takács Péter (MDF) Medgyessy Péterhez, az ügyvezető kormány miniszterelnök-helyetteséhez nyújtott be kérdést, a Nagykálló körzetében épülő tranzitrepülőtér ügyében. Kelemen József (MDF) az önvédelmi fegyverek birtoklása tárgyában kíván kérdést intézni Gál Zoltán belügyi államtitkárhoz. Rótt Nándor (KDNP) az Állami Számvevőszék elnökétől és a legfőbb ügyésztől azt óhajtja megtudni, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni az állami, vállalati és szövetkezeti vagyon megóvása érdekében. A képviselők döntenek bizottsági tagok választásáról, s várhatóan megalakítják az IPU magyar tagozatát. Ezt követően rendkívüli ügyben, napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget dr. Ómolár Miklós (FKgP). Megosztotta képviselőtársaival az utóbbi hetekben a minisztériumokban újságíróként szerzett tapasztalatát, amely szerint dokumentumokkal alátámasztható hatalomátmentés folyik vezető minisztériumi tisztségviselők közreműködésével. Véleménye szerint kft-kbe, részvénytársaságokba (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés határozata a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét aggasztónak ítéli, és aggodalmát fejezi ki, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogi igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész térség demokratizálódási folyamatait és a jószomszédi kapcsolatok új alapokon történő kiépítését. Felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy - folytatva az ország nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi és különösen európai szintű kodifikálására tett erőfeszítéseit - kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú, illetve regionális szerződések kidolgozásáról. Ennek során támaszkodjék a legkorszerűbb európai kisebbségvédelmi egyezmények (például Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia között) tapasztalataira és az alábbi elvekre:- a Magyar Köztársaság elkötelezett az ENSZ-alapokmány céljai és elvei, az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi dokumentumok, valamint a helsinki záróokmányban foglalt elvek és az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása és a gyakorlatban való alkalmazása mellett,- a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nem képezheti egy állam kizárólagos belügyét, ezért szükséges, hogy az anyanemzetnek a nemzeti kisebbségei sorsa iránt érzett felelőssége és törődése szerződéses nemzetközi jogi keretet nyerjen,- alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek identitásának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása, a közéletben és saját ügyeik eldöntésében való részvételük, ön- szerveződésük és önkormányzatuk keretei, így kulturális autonómiájuk törvényes garantálása, a nemzetiségi igények kielégítése az anyanyelv használata, az oktatás, a kulturális élet, a vallásgyakorlás és a tájékoztatás terén. A Magyar Köztársaság Kormánya a helsinki folyamat szellemében és vállalt kötelezettségei végrehajtásaként legyen kész kétoldalú szerződésekben garantálni az emberek és eszmék szabad áramlását, beleértve a nemzeti kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását is. Nyújtson segítséget a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez, és kérje ugyanakkor a szomszédos országok támogatását a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez. A Magyar Köztársaság Országgyűlése bírálattal illeti az elmúlt évtizedek hazai kisebbségpolitikai gyakorlatát, és felkéri az új kormányt a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak - beleértve a megfelelő parlamenti képviseletüket is - intézményes biztosítására terjesszen mielőbb javaslatot az Országgyűlés elé. A Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy a fenti célok megvalósítása hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságok regionális és egyetemes érvényesüléséhez, a Magyar Köztársaság és valameny- nyi szomszédja közötti jó viszony megteremtéséhez, a kelet-közép-európai térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődéséhez, az európai biztonság és stabilitás erősítéséhez.” A Kárpátok mibenlétét Magyarországon aligha kell magyarázni bárkinek is. A Carpathia nevét a hegységéből képezték és 1912-ben írta be magát a hajózás történetébe, ugyanis ennek az osztrák-magyar gőzösnek a legénysége mentette meg a Titanic hajótöröttéiből megmaradta- kat. A Kárpátia viszont egy tavaly alakult kft. Szekszárdon, és hét különböző méretű és mintájú gépkocsival szállításokat végez belföldre, de legelsősorban külföldre. (Folytatás a 3. oldalon.) Jelcin éles támadása Gorbacsov ellen Borisz Jelcin, a radikális nézeteiről ismert szovjet parlamenti képviselő egy hétfői beszédében élesen bírálta Mihail Gorbacsov politikáját. Állítása szerint az elnök „nem ura már önmagának és kicsúszott kezéből az ország politikai irányítása.” Jelcin egy moszkvai filmszínházban beszélt mintegy kétezer fős, főleg értelmiségiekből álló hallgatóság előtt. Az ösz- szejövetelre az adott alkalmat, hogy most volta népszerű reformpárti politikus politikai pályafutásáról szóló dokumentumfilm bemutatója. Jelcin azzal vádolta Gor- bacsovot, hogy az államfő - saját hatalmának elvesztésétől félve - „pánikba esett” és megkeményítette politikáját a más véleményen lévökkel szemben. A képviselő ennek kapcsán „szégyenletesnek” minősítette, hogy Gorbacsov és a szovjet vezetés többi tagja május elsején az ellenük tüntetőket látva levonult a dísztribünről. „Lehet, hogy nem tetszett nekik, amit ott tapasztaltak, de kötelességük lett volna végighallgatni a nép mondandóját” - hangoztatta a hallgatóság tapsa közepette. * Mihail Gorbacsov szovjet elnököt az SZKP júliusi kongresszusának küldöttévé választották, de az erre jogosult moszkvai kerületben a párttagoknak mindössze 61 százaléka szavazott rá. A hírt kedden Moszkvában egy párttisztviselő közölte. Nyílt tárgyaláson vonják felelősségre Zsivkovot Nyílt tárgyaláson fogják felelősségre vonni Todor Zsivkovot - jelentette be a bolgár legfőbb ügyész annak a bolgár parlamenti bizottságnak az ülésén, amely a zsivkovi éra törvénytelenségeinek tisztázásával foglalkozik. Közölte, hogy a Zsivkov elleni nyomozást legkorábban csak egy hónap múlva tudják befejezni. A bolgár hadsereg központi kórházában őrizet alatt levő egykori bolgár vezető nem hallgat rádiót, nem néz televíziót és nem foglalkozik emlékiratai összeállításával. Zsivkovnak egyebek között nemzeti gyűlölködés szítása miatt is felelnie kell bírái előtt a bulgáriai törökök között erőszakkal végrehajtott „újjászületési folyamat” irányításáért. A jogászok között egyelőre vita van arról, hogy milyen paragrafus alapján döntsenek ebben a kérdésben, mert a hivatalos álláspont szerint Bulgáriában nincsenek nemzeti kisebbségek. Todor Zsivkov ellen vádiratot állítanak össze hivatali hatalommal való visszaélés, pazarlás miatt, valamint azért, mert súlyos személyes felelősség terheli az ország csődbe juttatásáért. A nyomozó hatóságok szerint egyelőre felmérhetetlen például az, hogy mekkora terhet jelentett az országnak annak a 22 kormányrezidenciának a felépítése, amelyek létesítésére Zsivkov adott utasítást. Csak a fenntartás több millió levát emésztett fel évente, miközben e rezidenciák többségét évente átlagosan csak 8-16 napig használták. Kiderült, hogy az országban nem is egy helyen több olyan vadrezervátum működött, ahová „a fővadászon” kívül más nem tehette be a lábát. Zsivkov több százezer leva értékben jogtalanul ajándékozgatott lakásokat, gépkocsikat és más értékeket. Csak az utóbbi 5 év alatt 200-300 lakást osztott szét hívei között. Az ellene folytatott nyomozás megállapította, hogy könyveiért, amelyek „elméleti munkásságát” voltak hivatottak bizonyítani, 1,9 millió leva honoráriumot kapott. (Bulgáriában az évi átlagbér mintegy 2700 leva.) A honoráriumok után 700 ezer leva adót fizetett, 550 ezer levát a BKP KB kasszájába utaltatott át. Állítólag nem tudott arról, hogy Bulgáriában egy rendelettel a szokásosnál jóval magasabb honoráriumokat adtak az akkori politikai bizottsági tagoknak. Négyen Szállítani nehéz...?
