Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-04 / 25. szám
1990. május 4. 2 NÉPÚJSÁG Antall József alakíthat kormányt (Folytatás az 1. oldalról.) szőr a kormány megalakításának kísérletére. Mint mondta: szeretné hinni, hogy a képviselők segítségével és a magyar nép támogatásával sikerül megalakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős első kormányt. Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket. Hazánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor tűnt úgy, hogy lehetőségünk van_ egy jobb, egy szabadabb, függetlenebb ország megteremtésére - mondta. - Most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni, illúzióink azonban nem lehetnek - tette hozzá. Bármennyire kedvező is a nemzetközi helyzet, ha összehasonlítjuk akár a második világháborút követő időszakkal, akár 1956 nemzetközi környezetével, mégsem beszélhetünk arról, hogy körülöttünk már minden megoldódott, és felhőtlen külpolitikai körülmények között vállalkozunk e lépésre. Antall József kifejezte reményét, hogy az első koalíciós kormány azon politikai erők összefogását jelenti majd, amelyek már a választási szövetség keretében is együttműködtek. A magyar politikai életnek az Országgyűlés olyan közös otthona lesz, ahol kormánypártiak és ellenzékiek a politikában egymással érintkezve, magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva alkotnak közösséget. A magyar alkotmányjogi fejlődés történeti útjának vázolása után leszögezte: a történelmi örökségnek kell meghatároznia magatartásunkat, hogy megőrizzük mindazt a múltból, ami jó. De most hozzá kell fognunk a jövő építéséhez, mert a magyar nép problémái megoldását, hitének visszaadását és szorongásainak, belső feszültségeinek megszüntetését várja tőlünk - hangoztatta. „E hittel, szolgálatként kísérlem meg teljesíteni a számomra megren- dítően és - nyugodtan mondhatom - igen nagy megtiszteltetéssel átvett megbízatást" - mondta végezetül Antall József. A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József szavait. Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt frakcióvezetője, a leköszönt kormány elnöke és több tagja gratulált a kormányalakítással megbízott politikusnak. A kormányalakítással megbízott Antall József felszólalása után a képviselők rátértek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására. A képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozása miatt hosszúra nyúlt szünet után az Országgyűlés megtárgyalta a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló határozati javaslatot. A képviselők - vita nélkül - 308 egyetértő szavazattal elfogadták a tervezetet, melynek értelmében havi tiszteletdíjuk a miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg, azaz bruttó 32 500 forint. Emellett tisztségenként eltérő mértékű pótdíjban részesül az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője, valamint az egyes bizottságok tisztségviselői. Az elfogadott határozat szerint a képviselők havonta tiszteletdíjuk alapösszegének 30 százalékáig költség- térítési átalányra, valamint szállás- költség megtérítésére jogosultak. Hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza a képviselők a LitParlamenti pillanatok várnával kapcsolatos kérdés tárgyalására. A külügyi bizottság állásfoglalástervezetéhez Horn Gyula (MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt felolvasta. A külügyi bizottság állásfoglalástervezetére szövegmódosítás nélkül 198-an - a képviselők 55 százaléka - szavaztak, 149-en ellenezték és 15-en tartózkodtak. A külügyi bizottság által előterjesztett, s csekély többséggel elfogadott állásfoglalás tartalmazza: „A Magyar Köztársaság Ország- gyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépé'st, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését. Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának érvényesülését, valamint a Szovjetunió politikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzését”. A Litvániával kapcsolatos állásfoglalás elfogadását követően - néhány perccel fél öt után - Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke bezárta a parlament alakuló ülését. Szabad György kifejezte meggyőződését, hogy az alakuló ülés - a kezdet nehézségeit is figyelembe véve - hasznos munkát végzett. Kérte a képviselőket, hogy teremtsék meg a bizottsági munkában és a személyes felkészülésben a jó folytatás további feltételeit. Egyúttal emlékeztette a képviselőket: az Országgyűlés legközelebb május 9-én, szerdán délelőtt 10 órakor ül össze. Csurka István és az élő közvetítés Túlzás lenne azt állítani, hogy kifejezetten használt Csurka István író és egyúttal MDF-képviselő népszerűségének az a kívánalma, hogy korlátozni vagy adott esetben mellőzni kellene az Országgyűlés tévébeli egyenes közvetítését.- Amit mondtam, az semmiképpen sem erre a mostani ülésre vonatkozott - pontosította kijelentését Csurka István, akit a szünetben sikerült utolérni. - Én egy hosszabb beszélgetés során mondtam, hogy ennek az Országgyűlésnek el kellene gondolkodnia a folyamatos munka közvetítésének szükségességéről. Persze, ezt ez az Országgyűlés fogja eldönteni. Azon viszont, hogy mi legyen a későbbiekben, mindenképpen el kell gondolkodni. Hiszen ez az Országgyűlés dolgozni fog, s ez állandó ülésekkel jár együtt. Ha ezt mind közvetíteni akarja a televízió... Hát, nem tudom... Ez sok, meg unalmas.- Nem most lesz igazán érdekes az Országgyűlés?- Nem mindig lesz ez érdekes. Olyan jogi kérdések, ügyrendi viták, belső viták merülhetnek fel, amelyek nem biztos, hogy mindenkiből egyforma érdeklődést váltanak ki. Ennek a parlamentnek nincs szüksége arra, ami korábban történt: akkor a párt döntötte el, hogy már pedig közvetítjük az Országgyűlést. Most ez az Országgyűlés dönt a közvetítésről. Egy történész 1956-ról 1956. Egy dátum, amely körül már évtizedek óta összecsapnak a vélemények. Nevezték már ellenforradalomnak, tragikus eseményeknek, felkelésnek, forradalomnak és szabadságharcnak. Ez utóbbi megfogalmazást tette magáévá az Országgyűlés, s úgy tűnik, ezzel elérkeztünk a pontos megnevezéshez. Mégis, nem lett volna szerencsésebb, ha ezt a kérdést az arra legilletékesebbek, a történészek döntik el? A kérdésre Raffay Ernő történész, megannyi Erdéllyel kapcsolatos nagy sikerű könyv szerzője, az MDF szegedi képviselője válaszolt.- Erről az a pontos véleményem, hogy egy forradalmat és szabadságharcot, miként egy nemzeti ünnepet sem, nem lehet törvénnyel szabályozni. Úgy tudtam elfogadni ezt a törvényjavaslatot, hogy az a forradalom és szabadságharc jelentőségét ítéli meg a mostani parlament szerint. Tehát akinek más a véleménye, az nem követ el törvénysértést.- Lesz folytatása a Románia újabb kori történelmét tárgyaló könyveinek?- Négy-öt könyvszerződésem van, de tekintettel a jelenlegi helyzetre, nem biztos, hogy azok mostanában jelennek meg. Főleg a királyi Románia történelmét szeretném bemutatni, mivel az még kevéssé ismert a magyar olvasó előtt. Habsburg Ottó Szekszárdra látogat Dr. Habsburg Ottó a Parlamentben újságírók kérdéseire válaszol Dr. Habsburg Ottó, az utolsó magyar király (és osztrák császár), IV. Károly fia az utóbbi időben már több alkalommal ellátogatott hazánkba. Parlamenti megjelenése azonban mégis eseményszámba ment, s talán nem felesleges megemlíteni, hogy díszvendégként történő meghívása az egyik Tolna megyei kereszténydemokrata képviselő, dr. Pálos Miklós nevéhez fűződik.- A múlt hét végén a kereszténydemokrata frakció Keszthelyen tartotta ülését, ahol is szó esett a lehetséges díszvendégekről - idézte fel a történteket dr. Pálos Miklós. - Javaslatomra dr. Habsburg Ottó is felkerült a jelöltek listájára. Ezt követően egyeztettük ezt az elképzelést Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével, aki azonnal elfogadta a javaslatot, s elküldte a meghívólevelet. Tagja lehettem a repülőtéri fogadóbizottságnak, s meghívást kaptam dr. Habsburg Ottótól arra a fogadásra, amelyen összesen tizenketten vehetünk részt. Hadd ragadjam meg az alkalmat egy rövid bejelentés erejéig: dr. Habsburg Ottó határozott ígéretet tett arra, fiogy a lehető legrövidebb időn belül Szekszárdra látogat. A meghívás már régebben megtörtént, úgy tűnik, most sikerül az időpont egyeztetése is. Dr. Habsburg Ottó természetesen az egész város vendége lesz, a szervezést a Keresztény- demokrata Néppárt helyi szervezete vállalja. „A legnagyobb magyar antibolsevista” Akik látták a televízióban a szatirikus stílusáról ismert Parabola című műsort, azok tudják, hogy ezt a titulust dr. Torgyán József, a kisgazdák sztárpolitikusa nyerte el. Dicséretnek vagy korholásnak tartja ezt a címet? - kerestük meg Torgyán urat, aki mint mindig, sok kritikára okot adó szónoki stílusát feledtetve ezúttal is készséggel állt a sajtó rendelkezésére.- Sajnos nem láttam a legutóbbi Parabolát, így nem tudok ezzel kapcsolatban véleményt mondani.- A Hócipő című vicclappal kapcsolatban viszont remélhetőleg már igen, mivel azt a lapot dr. Torgyán József beperelte. Ez a lap jelenítette meg önt munkásőrként.- Végül is nincs per, mert a lap főszerkesztője, Farkasházy Tivadar elismerte, hogy én nem voltam munkásőr, ezt ők csak humornak szánták. A helyre- igazításra kaptam is ígéretet, ami meg is történt.- Ha már a sajtónál tartunk: meglepett, hogy a Kisgazda Párt nagyválasztmányi ülésére nem mehettek be a hazai sajtó képviselői... ■- Ez testületi döntés volt, én viszont azt az álláspontot képviselem, melynek értelmében minden tanácskozásunkon legyenek jelen a médiák képviselői. Egy kép a karzatról: jobb oldalon Faludy György költő Ugyanis a nyilvánosság a demokrácia legfőbb bizonyítéka. Dr. Torgyán József az ülésteremben Egyszemélyes demonstráció Új divat a parlamentben
