Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-10 / 30. szám
2 Képújság 1990. május 10. Munkában az új parlament (Folytatás az 1. oldalról.) ló törvényjavaslatot, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló javaslatot, azok sürgősségi tárgyalását kérve. A képviselők döntő többsége egyetértett azzal, hogy e törvényjavaslatokat sürgősségi alapon még ezen az ülésen, tárgyalják meg. Szűrös Mátyás bejelentette továbbá, hogy Király Zoltán (MDF) interpellációt nyújtott be a honvédelmi és a kereskedelmi miniszterekhez a közvéleményt foglalkoztató magyar fegyvereladási és kereskedelmi akciókról. Még a tárgysorozat elfogadása előtt kértek soron kivül szót Vásárhelyi Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Fodor Tamás SZDSZ-es képviselők, akik arról számoltak be, hogy parlamenti csoportjuk három határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlés megbízott elnökéhez, kérve azok sürgősségi tárgyalását. Vásárhelyi Miklós ismertette azt a határozati javaslatot, amelyben indítványozzák: az Országgyűlés kérje fel a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az a magyar forradalmi kormány 1956. november 1-jei nyilatkozata alapján - amelyben Magyarország a varsói szerződésbeli tagságát azonnali hatállyal felmondta, de amelynek megvalósítását a későbbi események meghiúsították - jelentse ki azt a szándékát, miszerint Magyarországnak a Varsói Szerződésben való részvételét fel kívánja mondani. A javaslat felkérné a kormányt továbbá arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival az 1956. november 1 -jei helyzet visszaállításáról, s a Szovjetunióval való kívánatos egyetértés érdekében arról, hogy hazánk ne legyen tagja a VSZ-nek. A szabad demokraták azt javasolják: addig Is, amíg az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy ilyen értelemben járjon el, hazánk szüneteltesse részvételét a VSZ katonai szervezetében. Kérik továbbá, hogy VSZ keretében létrejött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagállamaival vizsgálja felül mindazokat a kérdéseket, amelyek katonai beavatkozásra adhatnak alkalmat és sértik országunk szuverenitását. Egyben törekedni kell arra, hogy a kétoldalú barátsági szerződésekbe megfelelő kisebbségvédelmi rendelkezések kerüljenek. A határozati javaslat kimondaná azt is, hogy Magyarország nem kíván semmiféle tömbhöz tartozni, hazánk területét nem bocsátjuk senkinek rendelkezésére egy harmadik ország elleni támadás vagy fenyegetés céljára. Ugyanakkor rögzíteni kívánatos azt is, hogy Magyar- ország mindent megtesz az össz-euró- pai biztonsági rendszer létrehozása érdekében, és ezen erőfeszítéseit egyezteti a VSZ tagállamaival. Tamás Gáspár Miklós a szabad demokraták másik határozati javaslatát ismertette, amely tartalmazza: a magyar Országgyűlés tekintettel arra, hogy aggasztónak ítéli a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét, érzékeli a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalanságát a Ke- let-Közép-Európában fellobbant nacionalista indulatok miatt, felelősséget érez a fiatal kelet-közép-európai demokráciák sorsáért, az európai egyensúlyért és biztonságért, felhívással fordul a kormányhoz. A javaslat szerint a kormány kezdjen tárgyalásokat azoknak a hazánkkal határos államoknak a kormányaival, ahol magyarok élnek, a célból, hogy azokkal kölcsönös kisebbségvédelmi egyezményeket kössünk. A javasA kereszténydemokrata frakció, középen dr. Pálos Miklós, szekszárdi képviselő Padtársak a demokrácia iskolapadjában. Nyers Rezső és Orbán Viktor. lat egyebek között kimondaná: Magyarország sérthetetlennek tekinti hazánk határait és szuverenitását. Éppen a status quo védelmében elengedhetetlennek tekinti a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektiv jogainak intézményes és szerződéses biztosítását. Magyarország kész megadni mindazon jogokat a honi kisebbségeknek, amelyeket a határainkon túlra került magyarok számára igényel. Fodor Tamás az SZDSZ parlamenti csoportjának harmadik javaslatáról szólva kiemelte: szükségesnek ítélik a vizsgálóbizottság kiküldését az Axel Springer-Budapest Kft. ügyében, amely megszerezte több Szabad? Talán ezt kérdezi Szabad György Göncz Árpádtól. Király Zoltán a fegyvereladás felől érdeklődött hazai napi- és hetilap kiadási jogát Ez az akció a képviselőcsoport szerint súlyosan sérti a nemzet anyagi érdekeit, s az ügyletek mögött az MSZP tevékenységét vélik felfedezni-amit, mint mondta, tanúkés dokumentumok is bizonyítanak. Szerintük az MSZP így kívánja meghiúsítani a népszavazás döntését vagyonelszámoltatásáról. A határozati javaslatokat Szűrös Mátyás kiadta megvitatásra az illetékes bizottságoknak. E kérdéseket az Országgyűlés következő ülésén tűzik napirendre, mivel az előterjesztők nem kérték, hogy már most döntsenek azokról. Ezután határoztak a képviselők a jelenlegi ülésszak tárgysorozatáról. A 345 igenlő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett elfogadott napirend:- a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat;- a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat;- a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;- interpelláció. A parlament munkája ezután a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot - amely kihirdetése nap-, ján lép hatályba - a parlament 308 igen, 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. Az ebédszünet után új levezető elnök kezdett munkába: Vörös Vince, az Ország- gyűlés alelnöke első Ízben foglalt helyet az elnöki pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslat megvitatásával folytatódik. Ezt a törvényjavaslatot a képviselők 278 egyetértő, 10 elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadták. A plénum ezt követően - Szűrös Mátyás elnökletével - a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. Az Országgyűlés nagy vita" után ülésén 278 egyetértő szavazattal elfogadta, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A Minisztertanács megalakulásával egyidejűleg hatályba lépő alkotmányerejű törvény szerint a Magyar Köztársaságban 13 minisztérium működik majd: a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Dr. Jávor Andrással egy hír nyomában Kéri Kálmán az egykori Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. A törvény hatályba lépésével megszűnik az Országos Tervhivatal, feladatát és hatásköréta Pénzügyminisztérium veszi át Ez időtől fogva az Országos Árhivatal működését is a pénzügyminiszter irányítja majd. Király Zoltán interpellációjának megtárgyalását követően hét óra után néhány perccel befejezte munkáját az Országgyűlés. Az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a parlament következő plenáris ülését május 15-én, kedden délelőtt 10 órára hívják össze. A tervezett napirend szerint ekkor tárgyalják meg a képviselők a miniszterek és az államtitkárok jogállásáról, felelősségéről szóló törvényjavaslatot, s ekkor rendezik a Nagy Ferenc volt miniszterelnök és sorstársai posztumusz állampolgárságát. Ugyancsak napirenden szerepel majd a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról, valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat, s a sajtóeladással kapcsolatos vizsgálóbizottság felállításának megvitatása. Az ülés után várhatóan megalakul az Interparlamentáris Unió magyar tagozata. Azt követően május 22-én ül össze ismét a parlament; akkor kerül sor a miniszterelnök megválasztására, a kormány programjának megvitatására, s a kormány tagjainak bemutatkozására. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Hát mégis igaz lenne a híresztelés? Az újságíró rögtön erre gondol, amikor a parlamenti szünetben dr. Jávor Andrással, a Tolna Megyei Kórház és Rendelőintézet főorvosával (aki tudvalévőén nem országgyűlési képviselő) találkozik.- Valóban esélyes dr. Jávor András az egészségügyi miniszterhelyettesi tisztségre? - hangzott az első kérdés.- Miniszterhelyettes valószínűleg nem lesz az új magyar kormányban, legalábbis eddigi tudomásom szerint - válaszolt a főorvos.- Esetleg valamilyen más tisztséget illetően felmerült az ön személye?- A tárgyalások jelenleg tartanak, semmi sem eldöntött, ezért minden kombináció - a jelen pillanatban - korai.- De az nyilván nem véletlen, hogy dr. Jávor András éppen itt tartózkodik...- Ennek egyszerű oka van. Mint az egészségügyi reformtitkárság vezetője, már korábban is foglalkoztam az ide kapcsolódó problémákkal. Bizottságunk ma ülésezett volna, az első szünetben, de mint kiderült, erre az ülésre később kerül sor.- Az új egészségügyi - immár néptolnai tüzérhadnagy jóléti - minisztériumban vállalna valamilyen beosztást?- Amennyiben a magyar egészségügy érdekében szükség lenne a munkámra, s az én gondolataim, valamint az új kormány gondolatai közel állnának egymáshoz, akkor az erről folyó tárgyalások komoly formát is nyerhetnek. Dr. Jávor András. Mit hoz a jövő? Vékony testalkatú, alacsony, ősz hajú ember az előző országgyűlésről már jól ismert Kéri Kálmán, nyugalmazott katonatiszt, MDF-es képviselő aki kilencven évével egyúttal a parlament korelnöke is. ,- Csak nyolcvankilenc, ez évben leszek kilencven - vág közbe azonnal Kéri Kálmán, amikor a korát emlitem. S hogy minek tulajdonítja tökéletes szellemi és testi frissességét két megélt világháború, forradalmak és ellenforradalmak, börtönbüntetések és háttérbe szorítások után? Erre némi tűnődés után így felel ^Talán a katonaélet, az ami igazán megedzett. Kéri Kálmán mostanság a Recski Szövetség elnöke, s az annyi, mások által megjelentetett, megjelent emlékirat után mégsem kívánja saját memoárjaival megismertetni az olvasóközönséget.- Nem vagyok hajlandó voft elöljáróimról egyetlenegy rossz szót sem leírni - indokolja elhatározását. - Egyébként örülök annak, hogy Tolna megyei újságírókkal beszélgethetek. Szép emlékek kötnek ehhez a megyéhez. 1921-től 1924 végéig Tolnán szolgáltam, mint fiatal tüzérhadnagy, illetve főhadnagy. Életem egyik legboldogabb korszaka volt ez az időszak: amikor elhelyeztek innen Budapestre, a szó szoros értelmében könnyezve vettem búcsút Tolnától. Szeri Árpád Kéri Kálmán, aki nem veszi szigorúan a dohányzási tilalmat
