Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-07 / 27. szám
1990. május 7. képújság 3 Versenyszellemben A MTESZ már váltott Május 8-tól Tolna megyei műszaki hetek (Folytatás az 1. oldalról.) Egy férfi és egy nő teregeti ki a Dacia motorházára az árut. Van ott minden: zokni harmincért, a legrosz- szabb konyak igencsak elérhető áron, pamutbugyi, hófehér férficipő mindössze ötszázért.- Mivel foglalkoznak odahaza?- Autószerelő vagyok, a hölgy kötőnő. Vásárló szándékkal megáll mellettünk valaki.- Tessék, madame - terem mellette a hölgy.- Házastársak? - kérdem. A férfi gyanakodva néz rám. Nem, csak barátok. Ismerősök - mondja. Az asszony nem hallja, lefoglalja a vevő, mikor ismét mellém lép, úgy beszél a férfiről, mint férjéről.- Két fiunk van - magyarázza. - Mindkettő katona. Főleg a kisebbikért aggódunk, áthelyezték a rendőrséghez. Végigkatonáskodták a forradalmat... Dévaiak. A fiúk Bukarestben katonák. Zalaegerszegre igyekeznek, hogy hazavigyék az asszony testvérét, akit átsodort a menekülthullám. Elég volt abból, hogy távol éljünk egymástól - mondják. Árulnak, mert kell a pénz benzinre, ennivalóra, kempingre. Mellettük, a másik Dacián négy aradi árul. Hogy csinálják? - érdeklődünk. Reggeltől estig eladnak, aztán megállnak valahol, többnyire magánháznál, mikor minden elkelt, pihennek, kirándulnak. Szabadságon vannak. De nehezen fogy a portéka. A határ közelében még nehezebb árulni, ott „nagyobb a fluxus”.- Valutát nem sikerült váltaniuk Romániában?- Egy vasat se. A Marosvásárhely melletti Kelementelkéről érkezett a bonyádi rokonsághoz a négyéves Katicával a fiatal házaspár, akik a nagymama keze munkáját, a gyönyörű makra- méterítőt kinálják eladásra. Szeptemberre jegyezték őket elő valuta- beváltásra... Most utaznak, akkor váltanak. Visszatérünk a dévaiakhoz. A körkérdésre, hogy nyugalom van-e ott, A kisebbik otthon maradt ahonnan jöttek, a kelementelkiek igennel, az aradiak semmivel, a dévaiak hümmögve válaszolnak. A zsil- völgyi bányászok hol dolgoznak, hol nem, mert autóbuszokkal hordják őket Bukarestbe a Frontot védeni... Nemcsak a jugoszlávok kétszázdolláros belépője húzódik meg a kis- KGST-piac mögött. Valami olyasmi is, amitől elszomorodik az ember. Az, hogy minden eladó, az emberi méltóság is a kiszolgáltatottságban. Az, hogy nemcsak a pénz inflálódik, hanem az eszmék is. A dévai házaspár dicséri a férficipőt: nagyon jó minőségű, okvetlen vegye meg, sebészcérnával varrták. Végigfut a hideg a hátamon. Tehát, ha igaz, amit mondanak, sebészcérnával. Ami hiányzik a kórházakból Romániában. Amiből annyit küldött Magyarország, amennyit csak tudott, hogy a forradalom sebesültjeit műteni lehessen. Most visszakerült oda, ahonnan küldték. A legnemesebb eszmék értéke is inflálódik? Hát lehet ezt bírni... cérnával? (A befejező rész holnapi számunkban.) DOMOKOS ESZTER ÓTÓS RÉKA Évtizedek alatt megszokott, belénk rögződött dolgokat meghaladni, új értékrend szerint dolgozni, élni most mindenkinek lehetősége,sőt kötelessége, egyéneknek és szervezeteknek egyaránt. Váltani kell és a váltásról beszélni köny- nyebb, mint megtenni azt. Aki előbb felismeri ennek elkerülhetetlenségét és előbb lép, az legyőzheti ellenfeleit a versenyben, az megtalálja a helyét a kialakuló új rendben.- A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége már váltott - mondja Baranyai Kálmán, a Tolna megyei szervezet titkára. - A MTESZ egész felépítése, működése alapjaiban változott, ez év elejétől a tagegyesületek önálló jogi személlyé és gazdálkodó egységgé váltak, ez pedig teljesen új kapcsolat- rendszert jelent. A tagdíj csak eszmeinek nevezhető, igen szerény összeg, amelyből megyei szinten egy egyszemélyes irodát sem lehetne fenntartani. El kell tartani magunkat, mégpedig úgy, hogy az egyesületek igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk pénzért és vállalkozunk. Azonkívül, hogy az egyesületek pénzügyeit rendezzük, bármiben segítünk nekik, amit kérnek tőlünk, a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a különböző rendezvények,kiállítások, tanfolyamok szervezésén át a szakemberek külföldi utaztatásáig. Természetesen az érdekképviseleti szerep sem szorulhat háttérbe, vannak ezen a téren nagyon fontos feladataink. El kell érnünk például, hogy a helyi önkormányzatokban kapjon súlyának megfelelő szerepet a műszaki értelmiség, jussanak szóhoz a szakemberek a döntéseknél olyan kérdésekben, mint az építészet, városfejlesztés, környezet- védelem, energiapolitika stb. A régi értelemben vett tudománypolitika, amely központi forrásokból finanszírozott, központi utasítások alapján végrehajtott akciókból áll, ma már nem járható út. A műszaki fejlesztést sokkal inkább szolgálja, ha részt veszünk a piacépítésben, a partnerkapcsolatok létrehozásában, a külföldi tőke letelepítésében, vállalkozások szervezésében. Mindezt üzleti alapon tesszük, jutalékot kérünk, vagy magunk is részt veszünk a vállalkozásokban. A MTESZ a műszaki értelmiség érdekeit képviseli és ehhez hozzá tartozik az is, hogy igyekszünk munkát és ezzel több jövedelmet biztosítani a jó szakembereknek. Éppen ezért hoztuk létre a Patrol ipari és kereskedelmi tervező, szaktanácsadási, szakértői mérnökirodát, amely kft. formájában működik. Rendkívül rugalmas és hatékony ez a szervezet, főállású tagja, alkalmazottja nincs, viszont a legjobb szakemberek állnak rendelkezésre egyedi megbízás alapján a feladatok teljesítéséhez. Foglalkozunk tervezéssel, beruházási, tőkebefektetési tanácsadással, partnerkereséssel, cég- és bankinformációk szolgáltatásával, műszaki szakértői tevékenységgel, kft-k, részvénytársaságok szervezésével. Igen kiterjedt kapcsolataink vannak nyugati cégekkel, tőkebefektető társaságokkal, menedzserirodákkal, így hatékonyan elősegíthetjük a potenciális partnerek összehozását, vegyes vállalatok alapítását. Nem panaszkodhatunk, jól megy az üzlet, keresnek bennünket a megbízásokkal. Azért a régi hagyományokat sem feledjük és ez azért aktuális most, mert május 8-án kezdődik szokásos rendezvény- sorozatunk, a Tolna megyei műszaki hetek. Számtalan érdekes műszaki-tudományos előadást, kiállítást szerveztünk a megye területén. Hadd hívjam fel itt az olvasók figyelmét az első fontos eseményre. A műszaki hetek ünnepélyes megnyitója alapján - május 8-án, kedden - számítástechnikai kiállítás és vásár nyílik a régi megyeháza dísztermének előterében, amelyen az iparág neves magyar és külföldi képviselői állítják ki legújabb hardver és szoftver termékeiket a csúcs- technika jegyében.- áa Mennyi? Tönkreteszi a jókat is Te nem fizetsz nekem, én nem fizetek neked... A tévéhíradóban láthattuk a Borsodi Érc- előkészítő Mű igazgatójának meglehetősen tanácstalan arcát, amint megerősítette a hírt: valóban leáll a vállalat, mert a gázművek a 15 milliós kifizetetlen számla miatt lezárta a gázcsapot Az igazgató érvelése ismert Nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetnek. Ha ez így megy tovább, önmagában is a gazdaság összeomlásához vezethet - ezt már nem a miskolci igazgató, hanem gazdasági szakértők állítják a mind félelmetesebb méretű vállalati fizetésképtelenséget látva. Valójában miért jött létre a ma már csaknem 300 milliárd forintos „körbetartozás"? A bankárok szerint azért, mert pénzszűke van, s a vállalati sorbanállás tulajdonképpen egy új magyar pénznemként értelmezhető. Ám a szakértők többsége ennél mélyebben keresi az okokat szerintük a gazdaságtalan termelés, az életképtelen vállalatok felszámolásának elhúzódása teremtett olyan helyzetet amely a rendkívül veszélyes sorbanálláshoz vezetett Hiába ugyanis a csődtörvény, nincsenek reális tulajdonosai a vállalatoknak, és nincs valódi piac sem, amely minősítené a gazdálkodók döntéseit Az állam, mint tulajdonos, névtelen és gyenge. Persze az állami szanálás nem kizárólag kelet-európai intézmény. Az állam sehol sem hagy elveszni egy gazdasági és társadalmi szempontból jelentős vál- 4 lalkozást Csakhogy a fejlett tőkés országokban az ilyen mentőakciókra is a piaci szempontok szigorn szem előtt tartásával kerül sor. A munkanélküliséggel persze ott is számolnak, de az állás nélkül maradók támogatása, átképzése olyan foglalkoztatási kérdés, amely hosszabb távon semmiképpen sem akadályozhatja meg a feleslegessé vált munkahelyek felszámolását A mai magyar viszonyok ismeretében nem lehet azon csodálkozni, hogy a vállalatok nem érzik közelinek és fenyegetőnek a csődveszélyt többségük változatlanul a túlélésre játszik. A vállalatvezetők ugyanis nem a szavakból, hanem a tettekből indulnak ki, s ez utóbbiak egyelőre nem ösztönzik különösebben a leépítést a racionalizálást a struktúraváltást Bért még mindig lehet emelni, s amúgy is számtalan titkos ösvénye van a gazdálkodási dzsungelnek, amelyen a fennmaradást biztosítani lehet A most tapasztalható sorbanállás három éve, a kormány amúgy önmagában indokolt pénzszűkítő intézkedései nyomán terjedt el. Fura mód a hitelek csökkentése sem oda vezetett, ahova „normális” gazdaságokban szokott tehát például nem az export fokozásához. A magyar vállalatok miután észlelték a korábbi hitelforrások eladását kezdtek nem fizetni. A „körbetartozás” járványa mind súlyosabb: 1987. december 31-én a mostaninak még csak az egytizede volt A magyar gazdaság többé már nem irányítható utasításokkal, nem lehet elrendelni a korszerűbb termékeket, a hatékonyabb munkát Ám ha a tervutasítás helyett alkalmazható szabályozó eszközök, nevezetesen a pénzmennyiség változtatása, az adók mértékének módosítása hatástalannak bizonyulnak, akkor igen nagy bajba kerül az ország. Továbbra sem alakul át a magyar gazdaság, a Nyugattól való leszakadás, az elszegényedés drámai méreteket ölthet A szakértők szerint nincs más kiút fel kell számolni az életképtelen vállalatokat mert a jelenlegi döntésképtelenség miatt előállt általános fizetésképtelenség a jól működő vállalkozásokat is tönkre fogja tenni. P. É. Agrárszerkezet a nyugati országokban Dr. Bélteky Béla és dr. Fekete Ferenc közös tanulmánya (Az Európai Gazdasági Közösség agrárpolitikája és lehetőségeik) címmel a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként jelent meg, ahol érdekes adatok olvashatók a nyugati mezőgazdaságról. Döntően az ö adataikra támaszkodom a továbbiakban. A farmok átlagterülete a nyugati országokban: ország hektár USA 185 EGK 12,9 Nagy-Britannia 65 Dánia 31 Luxemburg 29 Franciaország 27 NSZK 16 Portugália 4 Görögország 4 Olaszország 6 Japán 1 Látható, hogy nem igen jellemző a több száz hektáros'családi farm, sőtaz ilyen kifejezetten ritka. Nyugat-Európában, Angliában a legnagyobb a farmok átlagos területe, a legkisebb Portugáliában és Görögországban. Egyébként Lengyelországban és Jugoszláviában ennél is kisebb a parasztgazdaságok területe: 1-3 hektár. Japánban a törpefarmok többnyire intenzív rizstermesztéssel foglalkoznak. Az EGK-ban a 100 hektárnál nagyobb farmok részaránya mindössze 1,6 százalék, tehát elenyésző. Dániában a 100 hektárnál nagyobb gazdaságok az összes farm 3°/o-át teszik ki, Hollandiában 0,4 százalékát! Ugyancsak Dániában, a világ legnagyobb sertéshúsexportőr országában a farmok 14,2%-a rendelkezik 400-nál több sertéssel, Hollandiában ez az arány majdnem ugyanekkora: 14%. Nyugat-Európa farmermezőgazdasága évente 25-26 milliárd dollár tiszta, nettó állami támogatást kap a hivatalosan kimutatott statisztikák szerint Ennek ellenére afar- mok jelentős része nem képes megállni a saját lábán és mellékes jövedelmekre van szüksége. Spanyolországban a farmerek 58 százalékának van mellékfoglalkozása, az NSZK- ban a 42 százalékának. Hollandiában a legkisebb ez az arány: 20%. Összehasonlításul: Magyarországon évente kb. 30 milliárd Ft a nettó elvonás a mezőgazdaságból, és a mezőgazdasági üzemek árbevételének 52%-a származik a mezőgazdaságon kívüli tevékenységből. A mezőgazdaságban dolgozók több mint fele valójában nem mezőgazdasági termelést végez nálunk. Az NSZK a világ negyedik mezőgazda- sági exportőre (az első az USA), és élelmiszerexportjának 72%-a irányul az EGK országaiba. Egy jellemző adat az NSZK mezőgazdaságának fejlődéséről: az 1970-es évek elején a gazdák 20 százaléka rendelkezett középfokú iskolai végzettséggel, ma ez az arány 50 százalék felett van! A nyugati agrárgazdaságot a nagyfokú élőmunka-termelékenység és ezzel szemben a nagyon alacsony fokú állótőke-kihasználtság jellemzi. A farmok túlgépesítettek, a gépi technika kihasználtsága minimális. Magas fokú viszont az anyag- és energiatakarékosság, egyre terjed a szalma, a szár, a gyümölcsfanyesedék energetikai hasznosítása. A nyugati farmer általában nagyon sokféle szövetségnek, érdekképviseleti és érdekösszehangoló szervezetnek az állandó tagja, szigort! játékszabályokhoz kell alkalmazkodnia. Többnyire hitelre vesz minden eszközt ezért jelennek meg gyakran elképesztő adatok a sajtóban a nyugati farmerek eladósodásának fantasztikus mértékéről. Ez persze őket nem zavarja, az agrártermelésben ez teljesen természetes, kitűnő bankhálózat finanszírozza a termelést a vetéstől a betakarításig. A világpiaci agrárárak erősen nyomottak, azonban ebből a farmerek nem éreznek meg semmit Az EGK belső forgalmában az árszínvonal többszörösen meghaladja a világpiaci árakat de például az Egyesült Államok belső piacán is hasonló az árszínvonal. Az EGK-n kívüli export esetén a farmer megkapja a belső ár és a világpiaci árkülönbözetét így veszteség neméri öt Tulajdonképpen az agrártömegáruk világpiacán 1na már csupán a belső forgalomban eladhatatlan feleslegeket értékesítik. Magyarország nagy problémája viszont hogy mi jelentős exporttermelő kapacitásokat építettünk ki agrártömegáru előállítására, tehát mi nem feleslegeket értékesítünk csupán. A tömegárut viszont leértékelte a világpiac, és semmi reményünk hogy ez a helyzet alapvetően megváltozzon. Bedőltünk „az élelmiszer mindig is stratégiai cikk lesz" tetszetős jelszavának, ésel- mulasztottuk agrártermelésünk átállítását az 1980-as évek elején a minőségi termelés pályájára. (Más kérdés, hogy a hazai tőkehiány sem tette lehetővé ezt a váltást, tehát jelenlegi termelési szerkezetünk erősen determinált!) Ideje, hogy megkezdjük az elkésett váltás végrehajtását a tőkehiány ellenére is! GAZDAG LÁSZLÓ KGST-piac (1.) Mit bír a cérna?
