Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-07 / 27. szám

1990. május 7. képújság 3 Versenyszellemben A MTESZ már váltott Május 8-tól Tolna megyei műszaki hetek (Folytatás az 1. oldalról.) Egy férfi és egy nő teregeti ki a Da­cia motorházára az árut. Van ott min­den: zokni harmincért, a legrosz- szabb konyak igencsak elérhető áron, pamutbugyi, hófehér férficipő mindössze ötszázért.- Mivel foglalkoznak odahaza?- Autószerelő vagyok, a hölgy kö­tőnő. Vásárló szándékkal megáll mellet­tünk valaki.- Tessék, madame - terem mellet­te a hölgy.- Házastársak? - kérdem. A férfi gyanakodva néz rám. Nem, csak barátok. Ismerősök - mondja. Az asszony nem hallja, lefoglalja a vevő, mikor ismét mellém lép, úgy beszél a férfiről, mint férjéről.- Két fiunk van - magyarázza. - Mindkettő katona. Főleg a kisebbi­kért aggódunk, áthelyezték a rend­őrséghez. Végigkatonáskodták a forradalmat... Dévaiak. A fiúk Bukarestben kato­nák. Zalaegerszegre igyekeznek, hogy hazavigyék az asszony testvé­rét, akit átsodort a menekülthullám. Elég volt abból, hogy távol éljünk egymástól - mondják. Árulnak, mert kell a pénz benzinre, ennivalóra, kempingre. Mellettük, a másik Dacián négy aradi árul. Hogy csinálják? - érdek­lődünk. Reggeltől estig eladnak, az­tán megállnak valahol, többnyire ma­gánháznál, mikor minden elkelt, pi­hennek, kirándulnak. Szabadságon vannak. De nehezen fogy a portéka. A határ közelében még nehezebb árulni, ott „nagyobb a fluxus”.- Valutát nem sikerült váltaniuk Romániában?- Egy vasat se. A Marosvásárhely melletti Kele­mentelkéről érkezett a bonyádi ro­konsághoz a négyéves Katicával a fiatal házaspár, akik a nagymama keze munkáját, a gyönyörű makra- méterítőt kinálják eladásra. Szep­temberre jegyezték őket elő valuta- beváltásra... Most utaznak, akkor váltanak. Visszatérünk a dévaiakhoz. A kör­kérdésre, hogy nyugalom van-e ott, A kisebbik otthon maradt ahonnan jöttek, a kelementelkiek igennel, az aradiak semmivel, a dé­vaiak hümmögve válaszolnak. A zsil- völgyi bányászok hol dolgoznak, hol nem, mert autóbuszokkal hordják őket Bukarestbe a Frontot védeni... Nemcsak a jugoszlávok kétszáz­dolláros belépője húzódik meg a kis- KGST-piac mögött. Valami olyasmi is, amitől elszomorodik az ember. Az, hogy minden eladó, az emberi mél­tóság is a kiszolgáltatottságban. Az, hogy nemcsak a pénz inflálódik, ha­nem az eszmék is. A dévai házaspár dicséri a férficipőt: nagyon jó minő­ségű, okvetlen vegye meg, sebész­cérnával varrták. Végigfut a hideg a hátamon. Tehát, ha igaz, amit mondanak, sebészcér­nával. Ami hiányzik a kórházakból Romániában. Amiből annyit küldött Magyarország, amennyit csak tu­dott, hogy a forradalom sebesültjeit műteni lehessen. Most visszakerült oda, ahonnan küldték. A legnemesebb eszmék értéke is inflálódik? Hát lehet ezt bírni... cérná­val? (A befejező rész holnapi számunk­ban.) DOMOKOS ESZTER ÓTÓS RÉKA Évtizedek alatt megszokott, belénk rögződött dolgokat meghaladni, új érték­rend szerint dolgozni, élni most minden­kinek lehetősége,sőt kötelessége, egyé­neknek és szervezeteknek egyaránt. Vál­tani kell és a váltásról beszélni köny- nyebb, mint megtenni azt. Aki előbb felis­meri ennek elkerülhetetlenségét és előbb lép, az legyőzheti ellenfeleit a ver­senyben, az megtalálja a helyét a kiala­kuló új rendben.- A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége már váltott - mondja Baranyai Kálmán, a Tolna me­gyei szervezet titkára. - A MTESZ egész felépítése, működése alapjaiban válto­zott, ez év elejétől a tagegyesületek önál­ló jogi személlyé és gazdálkodó egység­gé váltak, ez pedig teljesen új kapcsolat- rendszert jelent. A tagdíj csak eszmeinek nevezhető, igen szerény összeg, amely­ből megyei szinten egy egyszemélyes irodát sem lehetne fenntartani. El kell tar­tani magunkat, mégpedig úgy, hogy az egyesületek igényeinek megfelelő szol­gáltatásokat nyújtunk pénzért és vállal­kozunk. Azonkívül, hogy az egyesületek pénz­ügyeit rendezzük, bármiben segítünk ne­kik, amit kérnek tőlünk, a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a különböző ren­dezvények,kiállítások, tanfolyamok szer­vezésén át a szakemberek külföldi utaz­tatásáig. Természetesen az érdekképvi­seleti szerep sem szorulhat háttérbe, vannak ezen a téren nagyon fontos fel­adataink. El kell érnünk például, hogy a helyi önkormányzatokban kapjon súlyá­nak megfelelő szerepet a műszaki értel­miség, jussanak szóhoz a szakemberek a döntéseknél olyan kérdésekben, mint az építészet, városfejlesztés, környezet- védelem, energiapolitika stb. A régi értelemben vett tudománypoliti­ka, amely központi forrásokból finanszí­rozott, központi utasítások alapján vég­rehajtott akciókból áll, ma már nem jár­ható út. A műszaki fejlesztést sokkal in­kább szolgálja, ha részt veszünk a piac­építésben, a partnerkapcsolatok létreho­zásában, a külföldi tőke letelepítésében, vállalkozások szervezésében. Mindezt üzleti alapon tesszük, jutalékot kérünk, vagy magunk is részt veszünk a vállalko­zásokban. A MTESZ a műszaki értelmiség érde­keit képviseli és ehhez hozzá tartozik az is, hogy igyekszünk munkát és ezzel több jövedelmet biztosítani a jó szakemberek­nek. Éppen ezért hoztuk létre a Patrol ipari és kereskedelmi tervező, szakta­nácsadási, szakértői mérnökirodát, amely kft. formájában működik. Rendkí­vül rugalmas és hatékony ez a szervezet, főállású tagja, alkalmazottja nincs, vi­szont a legjobb szakemberek állnak ren­delkezésre egyedi megbízás alapján a feladatok teljesítéséhez. Foglalkozunk tervezéssel, beruházási, tőkebefektetési tanácsadással, partnerkereséssel, cég- és bankinformációk szolgáltatásával, műszaki szakértői tevékenységgel, kft-k, részvénytársaságok szervezésével. Igen kiterjedt kapcsolataink vannak nyugati cégekkel, tőkebefektető társaságokkal, menedzserirodákkal, így hatékonyan elősegíthetjük a potenciális partnerek összehozását, vegyes vállalatok alapítá­sát. Nem panaszkodhatunk, jól megy az üzlet, keresnek bennünket a megbízá­sokkal. Azért a régi hagyományokat sem fe­ledjük és ez azért aktuális most, mert má­jus 8-án kezdődik szokásos rendezvény- sorozatunk, a Tolna megyei műszaki he­tek. Számtalan érdekes műszaki-tudo­mányos előadást, kiállítást szerveztünk a megye területén. Hadd hívjam fel itt az ol­vasók figyelmét az első fontos esemény­re. A műszaki hetek ünnepélyes megnyi­tója alapján - május 8-án, kedden - szá­mítástechnikai kiállítás és vásár nyílik a régi megyeháza dísztermének előteré­ben, amelyen az iparág neves magyar és külföldi képviselői állítják ki legújabb hardver és szoftver termékeiket a csúcs- technika jegyében.- áa ­Mennyi? Tönkreteszi a jókat is Te nem fizetsz nekem, én nem fizetek neked... A tévéhíradóban láthattuk a Borsodi Érc- előkészítő Mű igazgatójának meglehetősen tanácstalan arcát, amint megerősítette a hírt: valóban leáll a vállalat, mert a gázművek a 15 milliós kifizetetlen számla miatt lezárta a gáz­csapot Az igazgató érvelése ismert Nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetnek. Ha ez így megy tovább, önmagában is a gazdaság összeomlásához vezethet - ezt már nem a miskolci igazgató, hanem gazda­sági szakértők állítják a mind félelmetesebb méretű vállalati fizetésképtelenséget látva. Valójában miért jött létre a ma már csak­nem 300 milliárd forintos „körbetartozás"? A bankárok szerint azért, mert pénzszűke van, s a vállalati sorbanállás tulajdonképpen egy új magyar pénznemként értelmezhető. Ám a szakértők többsége ennél mélyebben keresi az okokat szerintük a gazdaságtalan terme­lés, az életképtelen vállalatok felszámolásá­nak elhúzódása teremtett olyan helyzetet amely a rendkívül veszélyes sorbanálláshoz vezetett Hiába ugyanis a csődtörvény, nincsenek reális tulajdonosai a vállalatoknak, és nincs valódi piac sem, amely minősítené a gazdál­kodók döntéseit Az állam, mint tulajdonos, névtelen és gyenge. Persze az állami szaná­lás nem kizárólag kelet-európai intézmény. Az állam sehol sem hagy elveszni egy gazda­sági és társadalmi szempontból jelentős vál- 4 lalkozást Csakhogy a fejlett tőkés országok­ban az ilyen mentőakciókra is a piaci szem­pontok szigorn szem előtt tartásával kerül sor. A munkanélküliséggel persze ott is szá­molnak, de az állás nélkül maradók támoga­tása, átképzése olyan foglalkoztatási kérdés, amely hosszabb távon semmiképpen sem akadályozhatja meg a feleslegessé vált mun­kahelyek felszámolását A mai magyar viszonyok ismeretében nem lehet azon csodálkozni, hogy a vállalatok nem érzik közelinek és fenyegetőnek a csőd­veszélyt többségük változatlanul a túlélésre játszik. A vállalatvezetők ugyanis nem a sza­vakból, hanem a tettekből indulnak ki, s ez utóbbiak egyelőre nem ösztönzik különö­sebben a leépítést a racionalizálást a struk­túraváltást Bért még mindig lehet emelni, s amúgy is számtalan titkos ösvénye van a gaz­dálkodási dzsungelnek, amelyen a fennma­radást biztosítani lehet A most tapasztalható sorbanállás három éve, a kormány amúgy önmagában indokolt pénzszűkítő intézkedései nyomán terjedt el. Fura mód a hitelek csökkentése sem oda ve­zetett, ahova „normális” gazdaságokban szokott tehát például nem az export fokozá­sához. A magyar vállalatok miután észlelték a korábbi hitelforrások eladását kezdtek nem fizetni. A „körbetartozás” járványa mind sú­lyosabb: 1987. december 31-én a mostani­nak még csak az egytizede volt A magyar gazdaság többé már nem irá­nyítható utasításokkal, nem lehet elrendelni a korszerűbb termékeket, a hatékonyabb munkát Ám ha a tervutasítás helyett alkal­mazható szabályozó eszközök, nevezetesen a pénzmennyiség változtatása, az adók mér­tékének módosítása hatástalannak bizo­nyulnak, akkor igen nagy bajba kerül az or­szág. Továbbra sem alakul át a magyar gaz­daság, a Nyugattól való leszakadás, az elsze­gényedés drámai méreteket ölthet A szakértők szerint nincs más kiút fel kell számolni az életképtelen vállalatokat mert a jelenlegi döntésképtelenség miatt előállt ál­talános fizetésképtelenség a jól működő vál­lalkozásokat is tönkre fogja tenni. P. É. Agrárszerkezet a nyugati országokban Dr. Bélteky Béla és dr. Fekete Ferenc kö­zös tanulmánya (Az Európai Gazdasági Kö­zösség agrárpolitikája és lehetőségeik) címmel a Magyar Mezőgazdaság mellékle­teként jelent meg, ahol érdekes adatok ol­vashatók a nyugati mezőgazdaságról. Dön­tően az ö adataikra támaszkodom a továb­biakban. A farmok átlagterülete a nyugati orszá­gokban: ország hektár USA 185 EGK 12,9 Nagy-Britannia 65 Dánia 31 Luxemburg 29 Franciaország 27 NSZK 16 Portugália 4 Görögország 4 Olaszország 6 Japán 1 Látható, hogy nem igen jellemző a több száz hektáros'családi farm, sőtaz ilyen kife­jezetten ritka. Nyugat-Európában, Angliában a legna­gyobb a farmok átlagos területe, a legki­sebb Portugáliában és Görögországban. Egyébként Lengyelországban és Jugo­szláviában ennél is kisebb a parasztgazda­ságok területe: 1-3 hektár. Japánban a tör­pefarmok többnyire intenzív rizstermesz­téssel foglalkoznak. Az EGK-ban a 100 hektárnál nagyobb farmok részaránya mindössze 1,6 száza­lék, tehát elenyésző. Dániában a 100 hek­tárnál nagyobb gazdaságok az összes farm 3°/o-át teszik ki, Hollandiában 0,4 százalé­kát! Ugyancsak Dániában, a világ legna­gyobb sertéshúsexportőr országában a farmok 14,2%-a rendelkezik 400-nál több sertéssel, Hollandiában ez az arány majd­nem ugyanekkora: 14%. Nyugat-Európa farmermezőgazdasága évente 25-26 milliárd dollár tiszta, nettó ál­lami támogatást kap a hivatalosan kimuta­tott statisztikák szerint Ennek ellenére afar- mok jelentős része nem képes megállni a saját lábán és mellékes jövedelmekre van szüksége. Spanyolországban a farmerek 58 száza­lékának van mellékfoglalkozása, az NSZK- ban a 42 százalékának. Hollandiában a legkisebb ez az arány: 20%. Összehasonlításul: Magyarországon évente kb. 30 milliárd Ft a nettó elvonás a mezőgazdaságból, és a mezőgazdasági üzemek árbevételének 52%-a származik a mezőgazdaságon kívüli tevékenységből. A mezőgazdaságban dolgozók több mint fele valójában nem mezőgazdasági termelést végez nálunk. Az NSZK a világ negyedik mezőgazda- sági exportőre (az első az USA), és élelmi­szerexportjának 72%-a irányul az EGK or­szágaiba. Egy jellemző adat az NSZK mezőgazda­ságának fejlődéséről: az 1970-es évek ele­jén a gazdák 20 százaléka rendelkezett kö­zépfokú iskolai végzettséggel, ma ez az arány 50 százalék felett van! A nyugati agrárgazdaságot a nagyfokú élőmunka-termelékenység és ezzel szem­ben a nagyon alacsony fokú állótőke-ki­használtság jellemzi. A farmok túlgépesítet­tek, a gépi technika kihasználtsága mini­mális. Magas fokú viszont az anyag- és ener­giatakarékosság, egyre terjed a szalma, a szár, a gyümölcsfanyesedék energetikai hasznosítása. A nyugati farmer általában nagyon sok­féle szövetségnek, érdekképviseleti és ér­dekösszehangoló szervezetnek az állandó tagja, szigort! játékszabályokhoz kell alkal­mazkodnia. Többnyire hitelre vesz minden eszközt ezért jelennek meg gyakran elké­pesztő adatok a sajtóban a nyugati farme­rek eladósodásának fantasztikus mértéké­ről. Ez persze őket nem zavarja, az agrárter­melésben ez teljesen természetes, kitűnő bankhálózat finanszírozza a termelést a ve­téstől a betakarításig. A világpiaci agrárárak erősen nyomot­tak, azonban ebből a farmerek nem érez­nek meg semmit Az EGK belső forgalmá­ban az árszínvonal többszörösen megha­ladja a világpiaci árakat de például az Egyesült Államok belső piacán is hasonló az árszínvonal. Az EGK-n kívüli export ese­tén a farmer megkapja a belső ár és a világ­piaci árkülönbözetét így veszteség neméri öt Tulajdonképpen az agrártömegáruk vi­lágpiacán 1na már csupán a belső forga­lomban eladhatatlan feleslegeket értékesí­tik. Magyarország nagy problémája viszont hogy mi jelentős exporttermelő kapacitáso­kat építettünk ki agrártömegáru előállításá­ra, tehát mi nem feleslegeket értékesítünk csupán. A tömegárut viszont leértékelte a világpiac, és semmi reményünk hogy ez a helyzet alapvetően megváltozzon. Bedőltünk „az élelmiszer mindig is stra­tégiai cikk lesz" tetszetős jelszavának, ésel- mulasztottuk agrártermelésünk átállítását az 1980-as évek elején a minőségi terme­lés pályájára. (Más kérdés, hogy a hazai tő­kehiány sem tette lehetővé ezt a váltást, te­hát jelenlegi termelési szerkezetünk erősen determinált!) Ideje, hogy megkezdjük az elkésett vál­tás végrehajtását a tőkehiány ellenére is! GAZDAG LÁSZLÓ KGST-piac (1.) Mit bír a cérna?

Next

/
Oldalképek
Tartalom