Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-30 / 47. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. május 30. Nem történt palotaforradalom Beszélgetés dr. Pálos Miklós államtitkárral, a KDNP társelnökével (Folytatás az 1. oldalról.) Ami az eddigi vezetést illeti, elmondha­tom, hogy elég szűk körből került kivá­lasztásra. Főként a volt Barankovics- párthoz tartozó egykori képviselők szer­vezték a pártot és segítettek nekik emig­rációban élő társaik. A Keresztényde­mokrata Néppárt eddig azért nem volt kellőképpen vonzó, sikeres, mert hiá­nyoztak a nagy formátumú politikus egyéniségek.- Én nem nevezném sikertelenségnek a választási eredményüket, hiszen beju­tottak a parlamentbe.- Ez egy egységes elégedetlenség. Köz­rejátszik az is, hogy a kereszténydemokra­ta pártok Európában nagyon jelentős, sok­szor meghatározó helyet foglalnak el a po­litikai palettán. Úgy érzem Magyarországon nagyobb bázisuk van a kereszténydemok­raták által vallott eszméknek, mint ahogy az eddig tükröződött a taglétszám alakulásá­ban, a választásokon elért eredmények­ben. Sajnos, az elmúlt negyven évnek az is az egyik következménye, hogy az emberek nem kellően tájékozottak a politikai kérdé­seket illetően...- Sokan például valamiféle vallási pártnak hiszik a Kereszténydemokrata Néppártot.- Pedig nem kell keresztény hívőnek, feltétlenül a keresztény világnézet mellett elkötelezettnek lenni ahhoz, hogy valaki tagja legyen a pártnak, elég ha elismeri a keresztény érdekeket. Szó sincs arról, hogy ez nyugdíjas sekrestyések és ki­öregedett ministránsok pártja.- Ha viszont végignézzük az új öttagú elnökség névsorát, és tudjuk, hogy a négy társelnök - köztük ön is - korábban mivel foglalkozott, azt hihetnénk, ez a párt a jogászok pártja.- Az az igazság, hogy a jogászok a parlamentben, kvázi, átvették egy kicsit az irányítást, hetven körüli a létszámuk. Szükség is van rájuk ebben az időszak­ban. Ami a párt vezetésének a megvá­lasztását illeti, az teljesen demokratiku­san történt. A kongresszust az élénk viták ellenére a kulturáltság, a megértés, a szeretet jellemezte. Szinte jó volt végig­nézni a küldöttek sorain, a sok fiatalon.- Végezetül egy személyes jellegű kér­dés: önnek államtitkárként mi lesz a fel­adata?- A csütörtöki minisztertanácsi ülésen kapom meg a beosztásomat. Egyelőre annyi bizonyos, hogy egyházi ügyekkel foglalkozom. Az állam és az egyház elvá­lasztása, az egyházak identitásának biz­tosítása a kormánynak elhatározott programja, tehát ez jórészt megszabja a feladataimat. A program másik része az államosított egyházi ingatlanok, az egy­házi tulajdon ésszerű mértékben történő visszajuttatása, a korábbi sérelmek lehe­tőség szerinti orvoslása.- Köszönöm a beszélgetést! GYURICZA MIHÁLY Távközlési távlatok Már versenyképesek az olimpiai rendszerek (Folytatás az 1. oldalról.) Ehhez tudni kell, hogy a hagyományos rézkábelek esetén rengeteg közbenső erősítőre van szükség ilyen nagy távol­ságon. Az optikai kábelek legnagyobb előnye a rendkívüli információsűrűség, ami azt jelenti, hogy egyetlen hajszálnyi vastag­ságú üvegszál körülbelül 8000 telefon- beszélgetést tud egyidejűleg továbbítani. További előny a kis átmérőből és kis tö­megből adódó könnyű telepíthetőség. Az előadó bemutatott egy arasznyi hosszú­ságú, ujjnyi vastag, 60 üvegszálat tartal­mazó kábeldarabot, amelyet az NSZK és Nyugat-Berlin között fektettek le és amely 40 ezer egyidejű telefonbeszélge­tést képes továbbítani. A jövő rohamosan növekvő információforgalma, az úgyne­vezett integrált szolgáltatású digitális há­lózatok - telefon, telefax, számítógép­összeköttetés, kábeltévé stb. interaktív kapcsolat az előfizetők között - létesíté­se már nem képzelhető el optikai kábelek nélkül és ez nemcsak a legfejlettebb or­szágokra, hanem például Magyaror­szágra iS igaz. Szőke Albert tudományos munkatárs a hazai kísérletekkel kapcsolatban el­mondta, hogy Esztergom és Dorog között létesítettek egy 14 kilométeres összeköt­tetést japán gyártmányú önhordó optikai kábellel, amelyet a meglevő erősáramú távvezetékoszlopokra szereltek fel. A kí­sérlet teljes sikerrel zárult, kedvező ta­pasztalatokat szereztek ezzel a techno­lógiával, amely ráadásul olcsó is. Buda­pesti telefonközpontok között is létesítet­tek már üvegszálas összeköttetést, szin­tén értékes tapasztalatokat gyűjtve és Tolna megyei kezdeményezésekről is hallhattunk. Ismerve a hazai telefonhely­zetet és az óriási igényeket, biztosra ve­hető, hogy e téren látványos fejlődésnek lehetünk tanúi a következő években. Eb­ben a fejlődésben a szakemberek szerint meghatározó szerepet játszanak az opti­kai kábelek, hiszen gazdasági szem­pontból már egyértelműen versenyképe­sek a hagyományos technológiákkal, legalábbis a nagy információsűrűségű összeköttetések tekintetében. A tegnap még technikai kuriózumként publikált új­donság holnapra számunkra is kézzel­fogható valóság lesz: hajszálvékony üvegkábel közvetítésével hallhatjuk be­szélgetőtársunk hangját, ha felemeljük a telefont.- áa ­Domokos Géza nyilatkozata a tervezett demonstrációról Felvonulást akar szervezni Temesvár­ra, illetőleg Magyarországon a román ha­tárhoz az Erdélyi Világszövetség nevű szervezet. A megmozdulást „a magyar­román barátság és a közös európaiság jegyében” tervezik június 2-ra és 3-ra - közölte Simó Endrével, az MTI Buenos Aires-i tudósítójával Zolcsák István, a szervezet vezetője. Fenntartásait hangoztatta a tervezett megmozdulással kapcsolatban Domo­kos Géza, a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség elnöke. Oltványi Ottónak, az MTI bukaresti tu­dósítójának nyilatkozva felhívta rá a fi­gyelmet, hogy Romániában a május 20- án megtartott választások után meglehe­tősen feszült a helyzet. Az RMDSZ ko­moly sikert ért el, az ország második leg­nagyobb politikai erejévé vált, s ez a ro­mán közvéleményben kérdőjeleket vet fel. Ilyen helyzetben a tervezett felvonulás és a hozzá hasonló lépések nem biztos, hogy segítik a román-magyar barátság építését, támogatást szereznek a romá­niai magyarság jogainak. Félő, hogy az akciót félreértenék, feszültségek forrá­sává válna. Domokos Géza végezetül leszögezte: jó lenne, ha a jövőben az ilyen jellegű kezdeményezések előtt megkérdeznék annak a városnak az illetékes politikai vezetőit, ahova a találkozót szervezik. Je­len esetben ajánlatos lett volna az RMDSZ temesvári vezetőivel konzultálni. Megmozdul az ország színe-java Képviselők-választók eszmecseréje Tolnán (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Témák Gábor bevezető szavaiban arra mutatott rá, hogy a rendszerváltás könnyebbik részén vagyunk túl, hátra van még az igazi megmérettetés, s ezzel nem­csak az ’őszi helyhatósági választásokra, hanem a termelőüzemek, intézmények élén adott esetben szükséges személy- cserékre is utalt Azonban mindenkinek biztosítani kell a tisztességes visszavonu­lás lehetőségét nem lehet cél a megfélem­lítés és a megalázás. Nyerges Tibor mind­ezt egyebek mellett azzal egészítette ki, hogy a parlamenti munka java része átte­vődött a bizottságokba, a plenáris ülések szócsatái sok esetben csak a televíziót né­ző állampolgárokhoz szólnak. Ezt követően több hozzászóló ecsetelte - a paksi atom­erőmű, illetve a tolnai szovjet laktanya pél­dáján keresztül - a környezetvédelem fon­tosságát Szó esett a szellemi környezetvé­delem, illetve környezetszennyezés kirívó eseteiről, így a fiatalok között tapasztalható trágár megnyilvánulásokról, az alkoholiz­musról, a nem dohányzók érdekeinek semmibevételéről, valamint a televízió kriti­kára okot adó gyenge műsorairól. Nyerges Tibor egyfajta megoldást látott az új ifjúsági szervezetek, illetve az egyházak nevelő te­vékenységében. Ami pedig a televíziót illeti, ott most tart a huzavona, ennek egyik kö­vetkezménye lehetett az új kormány eskü­tételének a műsorról való levétele. Ez arcul- csapása volt ennek a történelmi esemény­nek - vélekedett dr. Ternák Gábor, s Nyer­ges Tibor az alábbiakat fűzte hozzá: még egy ilyen lehetősége nem lesz a tévének. A beszélgetés befejező részében a már a bevezetőben említett tulajdoni kérdések’ körüljárása következett, s a képviselők vé­leménye szerint ebben majd a legilletéke­sebbnek, a helyi önkormányzatnak kell megnyugtató döntést hozni. Ami pedig az elkövetkezőket illeti, minden okunk meg­van a bizakodásra, hiszen joggal remélhet­jük azt, hogy végre megmozdul az ország színe-java.- szá - kpm ­Novoth Zoltán, az MDF helyi képviselője (középen) mutatta be dr. Ternák Gábort (a kép bal oldalán) és Nyerges Tibort. - A talál­kozó résztvevői A földtörvény a T. Ház előtt (Folytatás az 1. oldalról.)- Mennyiben érinti a törvénymódosítás a la­kosságot, milyen közvetlen következményekkel jár, ha a javaslatot a parlament a héten megsza­vazza?- Mindenekelőtt korlátozza, megtiltja az állami és szövetkezeti tulajdonban álló termőföldek át­ruházását s a tagok közötti vagyonrészként tör ­ténő felosztását, illetőleg gátolja, hogy hozzájá­rulásként vigyék be gazdasági társaságokba. Azt szándékozunk korlátozni, hogy a magyar termő­föld ne kerüljön áron alul illetéktelenek kezére. A kérdés megértéséhez abból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezet milyen módon lett a termő­föld tulajdonosa. Akkor lett ugyanis tulajdonos, amikor a tagokat kizárta, ha a tag elhunyt, netán kilépett. Ilyenkor a tsz bagóért megválthatta a föl- * det.- De mégiscsak érvényes jogszabály alapján!- Igen, ez az 1964-es IV. törvény. Mindazonál­tal olyan tulajdonhoz jutott, amely voltaképp nem lehetne az övé. Sok helyütt most ezt a tulajdont akarják eladni, még mielőtt az új földtörvény ezt lehetetlenné tenné.- Ön szerint miért csinálják?- Két alapvető okot említenék. Az egyik, hogy áron alul - 3-5 hektárjával - több száz embernek juttassanak földtulajdont. Például szükebb pát­riámban, Újkígyóson hektáronként 10 ezer forin­tért, a békéscsabai Szabadság Tsz esetében pe­dig aranykoronánként 1000 forintért árulják. De az egész országban egytized-egyhuszad érté­kért kótyavetyélik el a földeket. Azért tehetik, mert az érvényben lévő földtörvény megengedi, hogy a szövetkezet eladja a tulajdonában lévő földe­ket. Másrészt, mert a termőföldnek nincs kiala­kult piaci ára. A jelenlegi törvények ilyen szabá­lyozást nem is tartalmaznak. Ezért mehet ez a csiki-csuki.- Az elmúlt évben még jelentősebb földeladá­sokról nem lehetett hallani, most hol tartunk?- Úgy tűnik, felgyorsu It az akció. Az év első ne- gyedében több mint 40 ezer hektár termőföld cserélt gazdát. Ez a szám önmagában is figyel­meztető.- A tervezett földeladási moratórium azokat is érintené, akik talán épp most fogalmazzák meg kérelmüket a visszaadás reményében?- A földeladások befagyasztása nem sújthatja azokat, akik annak idején földet vittek be a kö­zösbe. A törvénynek ehhez a részéhez nem nyú­lunk. Annak tehát, aki ma termelőszövetkezeti tagként dolgozik, vagy nyugdíjas, nem kell attól tartania, hogy visszaigénylési kérelmét a fiókba teszik. A mi felfogásunk szerint a tulajdonos a földjét bármikor visszaigényelheti.- Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a törvényja­vaslattal inkább a nem tulajdonosokat kívánják korlátozni?- Pontosan Így van. De befagyasztjuk a terme­lőszövetkezetek közös használatában lévő föl­dek vagyonnevesitési akcióját is. Sok visszaélést tapasztalunk ugyanis ezen a területen is. Példáig hogy nem a munkában eltöltött évek szerint ad­ják ki a névre szóló vagyonhányadot, hanem a felvett fizetés alapján. A legkülönbözőbb kombi­nációkkal semmizik ki az alapitó tagságot, meg azok törvényes örököseit.- Ehhez képest mit tanácsol jelenleg a kisgaz­da politikus a termelőszövetkezeteknek és a ta­goknak?- Azt, hogy legyenek türelemmel néhány hó­napig, amíg nagyon korrekt módon nevesíthetik majd a szövetkezeti vagyont, nem pedig vissza­élésgyanús intézkedésekkel, mint ahogy mosta­nában történik. Mi nem a privatizáció ellen va­gyunk, hanem éppen a privatizáció érdekében védjük a földvagyont. A törvényjavaslat készíté­sénél a már folyamatban lévő ügyekre is gondol­tunk, ezekre is kiterjed a tilalom. így nem kerülhet átvezetésre az a több ezer hektár, amelynek át­játszására mostanában tesznek kísérletet. Ja­vaslatunk ugyanakkor nem érinti a beépítendő telkeket, a lakóépületeket. A régi háztulajdono­sok igényének benyújtásától sem kell tartani. - Számítása szerint mikorra rendeződhet a kritikus 1947. évi állapotnak megfelelően a termőföld tu­lajdonjogi helyzete? Az ütemezésről ugyanis ed­dig vajmi keveset hallottunk. Márpedig azt az embert, aki nemcsak telekkönyvileg, de érzelmi­leg is kötődik a földhöz ez talán minden elvi kér­désnél jobban izgatja.- A rehabilitációs törvénytervezet - az eredeti állapot helyreállítása érdekében néhány héten belül elkészülhet, s azt a parlament asztalára le­het tenni. Nagy hiba lenne ha csak ősszel kerülne a parlament elé a földtörvény! Hiszen, ha szep­temberben, októberben kezdődik a parlamenti vita, hogyan tervezzen a parasztember a jövő év­re vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert, meg sok egyebet? Ha ez így történne, elveszítenénk egy mezőgazdasági évet. A törvényalkotásnál a természet rendjét is figyelembe kell venni. A mi véleményünk szerint a betakarítás befejezését kővetően mielőbb biztosítani kell a lehetőséget, hogy a tulajdonosok és törvényes örököseik visz- szakapják az őket megillető termőföldeket. Moszkvai vásárlási korlátozások A múlt hét végi, óriási moszkvai felvásár­lási láz nyomán hétfőtől bevezetett korláto­zó intézkedések a fővároshoz közel eső te­rületeken felháborodást keltettek. Ezt jelzi, hogy a Moszkvától mintegy 150 kilométer­re fekvő Kalinyin területi tanácsa kedden tiltakozott a Moszkvai Városi Tanács intéz­kedése ellen, s követelte a korlátozó intéz­kedések haladéktalan visszavonását A határozat értelmében kizárólag a Moszkvában és a moszkvai területen élők, s ők is csak személyi igazolványuk felmu­tatásával vásárolhatnak a fővárosi üzletek­ben. Számukra is korlátozták viszont az egyes árukból megvásárolható mennyisé­get. A Moszkvai Városi Tanács intézkedése különösen súlyosan érinti a Moszkvához viszonylag közel eső területek lakosságát ugyanis eddig több millió ember a főváros­ban szerezte be a szükséges élelmiszert mivel a helyi üzletekben gyakorlatilag sem­mit sem lehetett kapni. Az idő mindent megszépít? Emlékek szekszárdi emberekről - házakról (VII.)- Most egy kicsit időzzünk itt, a Garay téren, majd elmegyünk a Béla térre.- Rendben van, nagypapa! Kezdhe­ted.- Itt az étterem mellett, ahol most van a szállodafeljárat, volt Rencz Ilona üveg- és porcelánkereskedése, majd Glied Sán­dor szappan-piperecikk üzlete, Sommer Béla müszerészműhelye és Löwiné liszt­kereskedése következett. A téren, ahol most a gépkocsik parkolnak, a taxik áll­nak, várakoztak egykor a bérkocsik. A harmincas évek elején, annak közepén itt hat-nyolc bérautó sorakozott, várva az utasokat. Kovács Jenő bácsinak, aki az idén 90 éves, két Lancia gyártmányú autója dolgozott. Nagy Pista bácsinak, akit csak pipás Pista bácsinak hívtak, is Lanciája volt. Barát bácsi Mercedessel fuvarozott, Tóthnak és Szabónak Anszal- dó márkájú kocsija gurult. Hogy a Sza- nyó testvéreknek, valamint Bárdosnak Nagy Pista bácsi Lancia bérkocsija a harmincas évek közepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom