Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-19 / 38. szám
1990. május 19. KiÉPÚJSAG 3 A Népbolt-hálózat átszervezése Szekszárdon Helycserés támadás Cél a racionálisabb kihasználás fc"""' ; P^umwTTre Az átszervezés első lépése: az Otthon Áruház földszintjén illatszer-, kristály-, üvegrészleg nyílik Kényszer szülte lépésekre szánta el magát a Tolna Megyei Népbolt Vállalat vezetése, mégpedig úgy, hogy e kényszerből megpróbálnak erényt kovácsolni. A kényszer abból fakad, hogy a tanácsi tulajdonú üzlethelyiségek bérleti díját a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat idén nyolcvan százalékkal emelte, ami csak itt mintegy hárommillió forintos többletkiadást jelentene a Népboltnak.- Vállalatunk kártalanítás fejében viszszaad a tanácsnak három üzlet- helyiséget és ezt összekapcsoljuk egy komoly hálózatátszervezéssel úgy, hogy ezzel akut problémákat oldunk meg, intenzívebb helykihasználást érünk el és szélesebb áruválasztékot biztosítunk a vásárlóknak - mondta Pámer Ferenc kereskedelmi igazgatóhelyettes. A szekszárdiaknak tehát több változásra kell felkészülniük az elkövetkezendő másfél hónapban, üzletek cserélnek helyet, költöznek tevékenységüknek és forgalmuknak jobban megfelelő helyiségbe. Első lépésként az Otthon Áruház földszintjén alakítanak ki egy illatszer-, kristály-, üvegosztályt, amely már május 18-án, pénteken fogadja a vásárlókat. Az áruház melletti, eddigi Amfora üzletbe költözik a Széchenyi utcai jármű- és járműalkatrész-bolt, annak helyére pedig a vasbolt. Ez utóbbi helyzete régóta gondot okozott, hiszen a Domus Áruház hátsó frontján néhány évvel ezelőtt történt elhelyezését mindig ideiglenesnek tekintették. Nagyobb, 440 négyzetméteres alapterületen vas-mezőgazda- sági-munkaruházati profillal működik majd az új helyén, szélesebb áru- választékkal, a kisgazdaságok igényeit jobban kiszolgáló mezőgazdasági gépekkel, eszközökkel áll a vásárlók rendelkezésére. A Széchenyi utcai volt illatszerbolt helyére költözik a Tisza Cipőgyárral közösen üzemeltetett cipőüzlet, ennek korábbi - a postával szemközti - helyiségét visszaadják a tanácsnak, rossz műszaki állapota miatt szanálásra kerül. A Kölcsey lakótelepi munkaruházati bolt megszűnik, ennek helyén a városban működő oktatási kabineteket összevonják és a kereskedőtanulók számára tanboltot alakítanak ki műszaki-ruházati profillal. A Korzó Áruházban játékrészleg kerül kialakításra, ide költözik a Garay téri üzlet, a műszaki bizományi melletti nyomtatványbolt pedig a volt játékbolt helyére kerül. Itt elsősorban a számítástechnikában használatos nyomtatványok kínálatát szeretnék bővíteni. Végeredményben tehát három helyiséget ad le a Népbolt a tanácsnak Szekszárdon, mégpedig a volt Tisza cipőbolt, a Garay téri nyomtatvány- bolt és a Gemenc Hotel melletti 72. számú húsbolt helyiségeit. Ez utóbbi nem költözik, hanem megszűnik a húskereslet csökkenése miatt. Az átköltözések előtt az üzlethelyiségeket természetesen rendbe hozza, felújítja a Népbolt ami bizony rá is fér azokra. Az akció július 1 -jén zárul, ebben az időpontban már valamennyi említett üzlet új helyen várja a vásárlókat.- áa - Fotó: Gottvald Az ezüsttál titka Elkésett tanúk „A földön a természet nem eszelt ki sosem gonoszabbat, mint aki barátságot színlel, a képmutatót...” (Lukianosz) 7. A fenyegető jövőt előrevetítő rajzolatokat Seianus nem fedezte fel. Ennek bizonyítéka, hogy hadsereg nélkül, sőt az egyszerű nép számára vidámságot keltő módon jelent meg családjával a találkozón. Ezt egy korabeli ezüstpénzen láthatják, mely a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona és Tiberius római pénzének eraviscus változata. Hogy miért nem az utánzat szót használtam, arra jó okom van. A római pénzen Tiberius feje látható, körben felirattal. Az eraviscus pénzen is fejet látunk, de vizsgálódásunk során kiderül, hogy ez különböző formák különleges módon való elhelyezésének csalóka látszata. Hátul a tarkó fölött sisakszerű ábra. Ez egy hal, amely valósággal összefonódik a fejjel, ránőtt. A Hal, mint tudjuk Seianust jelenti. Az érme szélén kopottas domborulatok. A valóságban egy vonuló hatalmas tömeg, zászlókkal, gyalogosan, lóháton. A tömegből három apró fehér folt emelkedik ki. Haladásuk iránya kiderül újbóli feltűnésükkor. Előttük Vesta istennő, fából faragott szobrát cipelik. A menet, hatalmas tömeg által közrefogott (fal?) mellett (az orr vonala) halad el, s egy zárt térbe jut (a szem). A későbbiek során látni fogjuk, hogy ez Vesta kerek szentélye. De mielőtt tovább mennénk, hasonlítsuk össze a fejről lecsüngő szalagszerű díszítményeket Tiberius pénzén valódi szalag. A korábbi forgatós módszert ismerve kíséreljük meg e titok megfejtését is. Ha a látszólagos orrnyerget az érme aljára fordítjuk és vízszintes helyzetben tekintetünket a „szalagokra” emeljük, négy emberi alakot látunk: egy kitárt karú szakállas, bajuszos férfit, négyszögletes fejfedővel, egy sötétken- dős női fejet, testét eltakarja az ölében ülő nevető gyermek és mintegy őket szemlélve, mellettük szőrmeszegélyes, csúcsos sapkában, mely alól kikunkoroÉszakí germán fejedelmi szán a IX. századból Balra fönn: Tiberius pénze. Római dénár eraviscus utánzata dik a haja, kerek arcú, fiatal lány áll, hátra tett kezekkel. Ismerősök, ugye? őket láttuk a Tiberius által ajándékba küldött tálon is. A lányalak mögött egy magas homlokú férfiarc látszik, mögötte római sisak árnyéka. Ez Tiberius. Azt ígértem bebizonyítom, hogy katonai kiséret nélkül érkeztek a valószínűleg nagyszabásúnak ígérkező, sok embert vonzó ünnepség színhelyére. A sisak (nevezzük a fej furcsa díszítését ezután így), alulról negyedik díszítménye, mely egy csúzliszerű ág alsó szája, valójában jegesmedvék által húzott szánok sora. Mögöttük, a bámészkodó néptől jól elkülöníthetően, kevés kíséret. A központba érve, fehér ruhás alakok fogják közre őket. A fejtetőn három hófehérbe öltözött papnőt látunk (velük egy újabb bizonyítékként szolgáló tárgyon találkozunk újra). A középen haladó szögletes csuklyás papnő mögött, sötét köpenyes, fejtetőn kopaszodó férfit látunk. Tiberius az, még ugyanezen az érmén ismét feltűnik. Ha a bevonulási képhez Tiberius ajkának lefelé fordított csúcsán át egyenes vonalat húzunk, ott találjuk a bal karját előrenyújtó Hare istennő szobrát, fején sisak, jobb karjánál pajzs, lábai előtt térdeplő alak, s valamilyen állat. Most fordítsuk úgy az érmét, hogy „Tiberius” ajka felfelé mutasson. A hal fejéből, mint egy kemencéből a tűz-láng, fény árad ki, megvilágítva egy kisgyermek fejét és felsőtestét. Karjával támaszkodik. Mögötte, a hal testén kívül, hegyes sipkás alak hatalmas pallossal. Ha kissé balra fordítjuk a képet, a lábain álló „csúzlit” látjuk és termékenység-istennő fából faragott képmását. A csúzli egyik szára (a szemlélőnek a bal oldali) nem fa. Láthatóan felakasztott, előrehajló fejű meztelen fiatal nő, combjai között fabunkóval (Seianus leánya). A „csúzli” mellett balról, negatívban (halálra váltan) földbe gyökerezett lábbal a már jól ismert négyszögletes süvegben szakállas, bajuszos alak áll, átölelve az előtte álló nőt. Ez Seianus és felesége. Most már betekintést nyerünk a barlangba. Két karját fához szögezve, fehér ruhás alak áll. Mellette feketében, kényszeríti (fejét tartva), hogy az előtte lejátszódó eseményt nézze. A kép annyira kicsiny, hogy tárgyismeret hiányában (elnézést, de közel kétezer év nagy idő) be kell iktatni egy Tolna megyei községben, Regölyben talált öntőmintát. A rajta látható kép ugyanezt az eseményt rögzítette és részleteiben jól látható. Kegyetlen kínzóeszközt láthatunk. Az úgynevezett „istenlovát”. Amelynek tulajdonképpen semmi köze nem volta lóhoz, mindössze annyi, hogy lábai voltak. Az ezen való „lovaglással” büntették a há- zasságtörőket. Egyik fele a férfi számára Pénz öntőminta Regölyből készült, másik pedig a nőére. Erre a célra a rugalmasságáról ismert fagyöngy törzsét és ágait használták fel. Bármelyikük mozgása mérhetetlen fájdalmat váltott ki, mely végül is halálhoz vezetett. A „ló” mozgatható része a barlang falának támaszkodik, így lefelé csúszása közben egyre beljebb hatolnak a közepén kihegyezett részek a rajta ülő testekbe. A nagy állat teste alatt kerékkel forgatható újabb kinzóeszközt láthatunk, mely a férfitestet satuba fogva forgatja. A világ edig nem ismert legnagyobb kegyetlenséggel elkövetett gyilkossága volt ez. Egyik oldalon az anya, szemben vele kisfia térdel a mozgatható rúdon, a másik oldalra, ahol a „ló” hátsó fele van, éppen az áléit lányt helyezik rá. Az őt cipelő alak arcáról ítélve, maga Tiberius. A közhasználatú pénzen levő állatnak figyelemelterelő feladata van. Bár a részleteiben lévő ábrák az események folyamatát illusztrálják. Farkának tört vonalában (fény) fekete köpenyben, látjuk Tiberiust. Legalul, ál- dozókövön, összecsavarodott testű alakot látunk, fején a jól ismert négyszögletes süveg, ő Seianus. De térjünk vissza a római dénár eraviscus ábráihoz. A barlang fölött, ahol ezek a szörnyű események lejátszódtak, fénycsíkkal a háta mögött, karjában gyermeket vive köpenyes férfit látunk. Aztán már csak egy gyermekarcot sötét, göndör hajjal egy gőzölgő üstben. Fordítsuk meg a képet úgy, hogy a még együtt lévő, felöltözött család legyen előttünk. Az apa teste alatt, amely rész tulajdonképpen Tiberius arca lenne, egy gyermek szőrmesapkát látunk, s benne egy kis koponyát. (A mellékleten erősen felnagyított pénz mindössze 18x19 milliméteres, tehát nem egészen kettő centiméter. Anyaga ezüst, 510. sorszám alatt a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Elnevezése: Istennőfej.) Állítsuk még egyszer fejtetőre a „sisakot”. A borzalmak barlangjából sötét köpenyben, fehér gallérral, Tiberiust látjuk kilépni, kezében gyertya, melynek fénye megvilágítja az arcát. (folytatjuk) - SZNÉVÉ Milyen kapitalizmust akarunk? A szocialista gazdálkodás teljes csődjét megélt kelet-európaiakat ma már aligha kell győzködni arról, hogy a szabadpiac, nevezzük nevén, a kapitalizmus felé vezet az oly nagyon keresett kiút. Csakhogy ez a piacgazdaság, ahogy közeledünk hozzá, egyre bonyolultabbnak látszik, s sajnos az is. A kapitalizmus is sokféle, és nem biztos, hogy például Magyar- ország máris megtalálta azt a piacgazdasági modellt, amely az ország adottságainak megfelel. Az újonnan „piacositó” országok egyik nagy buktatójára hivja fel a figyelmet az International Herald Tribune cikke, amely a kelet-ázsiai gazdasági csoda néhány tapasztalatát veti egybe a Kelet-Európábán kibontakozó folyamatokkal. Dél-Koreát, Tajvant és a többi „kis tigrist” gyakran állítják elénk példaként, ám mint a cikkből is kitűnik, az ott alkalmazott módszerek gyökereiben eltérnek a minálunk most tervezettektől. Széles köbén elterjedt nézet, hogy a szabadpiaci sokkterápiára van leginkább szükségünk: azaz győzzön a jobb, ha a Videoton nem életképes, jöjjön a Samsung, ha a Tisza Cipő képtelen felzárkózni a cipőnagyhatalmakhoz, jöjjön a kinai ci- pődömping. A tekintélyes amerikai lap szerint a „kis tigrisek” ezt nem így csinálták. Az ottani kormányok évtizedeken át tudatosan eltérítették az árakat a világpiactól, hogy ösztönözzék a hazai beruházásokat és a kereskedelmet. Sőt a nálunk most teljesen felszámolásra ítélt állami támogatást is bevetették, hogy versenyképessé tegyék a hazai termelést. Dél- Korea és Tajvan exporttámogatással és kereskedelmi korlátokkal védte a belső piacot és kedvező feltételek mellett nyújtott hiteleket. Államosították a magánbankokat, és a kölcsönöket azoknak az iparágaknak nyújtották, amelyek más országokban már bizonyították versenyképességüket. A szöuli kormány következetesen vállalta a költségvetési hiányokat, hogy ily módon finanszírozza az infrastruktúra hallatlan korszerűsítését, és létrehozza többek között a világon a legkisebb önköltséggel működő acélgyártását. Dél-Korea ugyanakkor szigorúan fellépett a hazai monopóliumok létrejötte ellen. A mai hazai liberális gazdaságszemlélet mellett talán furcsának tűnik, hogy a szöuli kormány olyan részletekig szabályozta a gazdaságot, mint a nejlonharisnya vagy a cement maximális ára. Mindez azért történik, hogy az egész gazdaság versenyképességét veszélyeztető monopóliumokat visz- szaszorítsák. Persze, az állami támogatás igen sok veszéllyel jár, visz- szaélésekre adhat lehetőséget. Ezért sok múlik az illető ország politikai intézményein. Az amerikai lap szerint Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon a kormány alaposan szemügyre veszi azt a vállalatot, amelynek támogatást ad. Kedvezményes hitelt folyósít neki, de az nem fordulhat elő, hogy ezzel a pénzzel később mondjuk Svájcban spekulálnak. A kelet-ázsiai intézmények valószínűleg nem honosíthatók meg Kelet-Európábán - írja az International Herald Tribune. A tanulság azonban leszűrhető; nálunk is olyan intézményeket kell létrehozni, amelyek kamatoztatják a piac ösztönző hatását, de ugyanakkor ezt korlátozzák is addig, amíg az új iparágak el nem érik a külföldi versenytársak színvonalát. P. É. A felújított kirakatok is várják az új árukat
