Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-03 / 24. szám
Törvény 1956 jelentőségéről TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. május 3., CSÜTÖRTÖK I. évfolyam, 24. szám ^tolnaT" Munkához látott a szabadon választott, új Országgyűlés A parlament elnöke és egyben az ország Ideiglenes köztársasági elnöke: Göncz Árpád Az Országgyűlés alakuló ülésének első napján - a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség kívánságának is megfelelően - törvényt alkotott az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A nagy többséggel - 366 egyetértő szavazattal - és vastapssal fogadott törvény preambuluma és szövege a kővetkező: „A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép leikéből ’56 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét. Az új Országgyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. Ezért első ülésén elsőként a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus: Az Országgyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg. 2 paragrafus: Október 23-át, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítja. Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság - az ünnepi pillanatokban még - ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a43 év utáni első szabad, demokratikus választás eredményét tükröző parlamentet. Ezt követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzet- gyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill alelnököt; a határokon kívül élő magyarság jelen lévő vezetőit, képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt elmondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad demokratikus választásokon a rendszer- változás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai fordulat zajlik, új, reményteljes kor veszi kezdetét. Államfői megbízatásának lejártával köszönetét mondott a bizalomért honfitársainak, a népnek „Hálás vagyok a sorsnak, hogy felelős posztokon szolgálva a nemzetet, tevőleges részese lehettem a nagy időknek” - mondta Szűrös Mátyás. Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet. Bevezetőben köszönetét mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhetett hazájába és jelen lehet a magyar történelem új korszakának nyitányán, majd a többi közt hangsúlyozta:- Köszönöm a Gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbra- fordulását. Köszönöm a meghívást. Kö- szönetem szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét. Elismeréssel adózom a nagy orosz birodalom vezetőjének is, aki nagy államférfihez illően zárja be a kis magyar nép és ama nagy nép viszonyának legszomorúbb fejezetét. De legnagyobb köszönetem a A ház új elnöke: Göncz Árpád Antall József mögött a Tolna megyei MDF-es képviselők: dr. Dávid Ibolya, Figler János, dr. Témák Gábor, Nyerges Tibor és Horváth Lajos magyar népé, amely szabadságszerete- tét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna. Utána Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: meg- hatottan szól azon az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Országgyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető szavazással hozott létre. A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő körjegyzőként látja el. így Szűrös Mátyás a korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla - ő egyébként a legfiatalabb parlamenti képviselő -, továbbá Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és WachslerTa- más felváltva segíti; mindnyájan a Fidesz képviselői. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyújtott 383 megbízólevelet - mandátumvizsgálat céljából - a korelnök és a körjegyzők rendelkezésére bocsátotta. Ezután nagy taps kíséretében lépett az elnöki pulpitusra Kéri Kálmán, továbbá Glattfelder Béla és Wachsler Tamás. Á korelnök köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy évszázadról, attól kezdve, hogy „I. Ferenc József apostoli királyunk uralkodásának idejében felöltötte a katonai egyenruhát”. A korelnök köszönetét fejezte ki a kormánynak, amely emelt fővel távozhat, hiszen tagjai büszkék lehetnek arra, amit teljesítettek - mondotta és jó kívánságait tolmácsolta az új törvényhozásnak. Ezt követően az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgy- sorozatát, amelyre egyébként a parlamenti pártok frakcióvezetői és a független képviselők megbízottja tett javaslatot. Az alakuló ülés napirendje: 1. a) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a képviselőválasztásról. b) A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolója az országgyűlési képviselői választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. Fidesz: nem a ruha teszi az embert A Fidesz képviselői ismét meglepetést okoztak. Méghozzá jó értelemben vett meglepetést, mert hiszen a beígért hétköznapi utcai öltözet helyett mindannyian elegáns öltönyben feszítettek. Csoda, ha ezek után az újságíró csalódott, s rögvest megkeresi Deutsch Tamás képviselőt, akitől a stílusváltás hátteréről érdeklődött- Nincs szó stílusváltásról - jelentette ki az ismert Fidesz-képvise- lő. - Ez a mai nap egy olyan ünnepi alkalom, hogy más érzékenységét nem sérthetjük a hétköznapi viselettel. A következő parlamenti ülésen azonban már minden Fidesz-es kéviselő úgy öltözik, ahogyan éppen akar.- Esetleg farmernadrágot is felvesznek?- Rajtam pont az lesz. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőjük, továbbá a független képviselők megbízottjának személyéről. 4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. 5. Az Országgyűlés megbízott elnökének kijelölése. 6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése. 7. Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Európai Parlamenthez való csatlakozás szándékának kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról: 10. Az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 11. A képviselők tiszteletdijának és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról szóló országgyűlési határozat- tervezet megtárgyalása. (Folytatás a 2. oldalon.) Holnap: A Képújság műsormelléklete Megkérdeztük Döntöttek: menjen az igazgató Szekszárdon a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat vállalati tanácsa ülést tartott május 2-án. Megújították e testületet. Elnöke Ádám Miklós osztályvezető lett, helyettese, Csup- rik László főgépész. Ugyanezen az ülésen titkos szavazás útján úgy döntött a vállalati tanács, hogy Villányi Józsefet felmentik igazgatói munkakörének ellátása alól.- Milyennek értékeli a TÁÉV tevékenységét a vállalati tanács új elnöke, Ádám Miklós?- Adatokkal is igazolható, hogy a vállalatnak anyagi gondjai nincsenek, a munkaellátottság jó. Vannak hiányszakmák. Eredményesen zártunk, negyven egész kéttized millió forintos nyereséggel, ami az építőiparban jónak mondható.- Mi volt, ami kéfségessé vált?- A versenyképességünk kérdője- leződött meg. A vállalat átszervezésére, a költségek csökkentésére kellett volna határozott lépéseket tenni. Az igazgató részéről ezek elmaradtak. Emiatt bizonytalanság kezdett eluralkodni. (Folytatás a 3. oldalon.) A csúcsforgalom nem káosz A Népújság április 19-i számában „Közlekedési káosz Szekszárdon” c. írásra reagálva megfogadom a szerző intelmét: nem magyarázok meg semmit. A cikkben felvetettek arra nem is érdemesek, többségük egyébként is az utak kezelőit érintik, akik, ha „gondolkodva” olyan ésszerű „megoldásokra" jutnának, amikéi - a szerző elképzelése szerint - pénz nélkül végre is hajthatnának, szerintem a Nobel-díj várományosai lehetnének. (Folytatás az 5. oldalon.)
