Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-08 / 57. szám
1990. március 8. Képújság 3 „Kérem, itt mindenki fél” Végre nyugalom és béke kéne! Közgyűlés az Aranykalászban Termelési beszámoló - közöny az arcokon Közmunkások Tamásiban A januárban bejelentett és bevezetett szocialista országokba irányuló export stopja a Koppány menti városban működő ipari üzemek alapjait is megrázta. Ismert, hogy a településen többségében budapesti és megyei vállalati központok gyáregységei, telephelyei vannak - Orion, Páva, Közgép, BCR, Sütőipari Vállalat, tejüzem, téglagyár... - és ezek nemcsak a városlakóknak, hanem a környéken élőknek is munkaalkalmat, jövedelmet és megélhetést biztosítanak. Az említett stop csökkentette a foglalkoztatottak számát, Gyönk, Hőgyész, Simontornya kivételével Tamásiban és környékén 220-230 a munkanélküli. Nagyobb leépítés az Orionban és a Ta-Lux-ban volt, a többi üzemnél inkább a minőségi fluktuáció a jellemző. Az állás nélkül maradtak - nők, férfiak - mindegyike igényelt munkanélküli segélyt, egy részük már kapott is, a többié folyamatban van. Általában a segéd-, illetve a betanított munkások azok, akiknek az említett sors jutott osztályrészül, de elvétve akad közöttük szakmunkás is. Mi lesz a munkanélküliekkel? - vetődik fel a kérdés. Egy részük újrakezdési kölcsönt vett fel, tehát vállalkozni akar, más részük - harmincán - közhasznú munkát végeznek. Az ÁBMH március 1 -jétől 30 személy részére engedélyezte a Foglalkoztatási Alap terhére a közhasznú munkavégzését, 4500 forint minimális havibér kifizetése mellett, három hónapos szerződéssel. A városi tanács tizenegy személyt kiértesített, közülük hatan bementek a tanácshoz, ketten nem, négyen pedig vállalták a felkínált közhasznú munkát. Egyelőre tamásiaknak kínálták, így ők éltek, élhettek a lehetőséggel. S hogy mit dolgoznak? Árkok, utak, járdák, átereszek, parkok, temetők tisztítása, gondozása a feladatuk, s tevékenységüket a városi tanács pénzügyi, terv-és munkaügyi osztályának gondnoksága irányítja. Tamásiban azt tervezik, hogy ha a közhasznú munkavégzők megfelelnek az elvárásoknak, megbízhatónak bizonyulnak, akkor - a tanácstagokkal együttműködve - a városrészekben állandó jelleggel foglalkoztatják őket, az említett tennivalók elvégzésére - teljesítmény utáni premizálással.- él Szumma Agro Kft. Csiga-biga és a világpiac (Folytatás az 1. oldalról.) A közgyűlést, amelyen a szövetkezet gazdálkodásának értékelésén kívül az elnökválasztásra is sor került, tegnap tartották a város művelődési házában. A tagság csöndes közönnyel hallgatta a termelési beszámolót, a nap legfontosabb eseménye nem ez, hanem az elnökválasztás volt. Lajkó István nem hagyta sokáig kétségek között a tagokat, alig várta, hogy szólhasson.- Tudomásul vettem a tagság döntését, és az elhatározásomat véglegesnek tekintem. A szövetkezetben 19 évet dolgoztam le, s ebből négy évet elnökként. A négy esztendő munkája meglátszik a szövetkezeten: ilyen szép nyereséggel nem zárt még az Aranykalász. Azonban ez egy olyan téesz, ahonnan egyetlen téeszelnök sem ment még nyugdíjba, s nem biztos, hogy az elnökökben volt a hiba. Én is elmegyek, de úgy, hogy a szövetkezetben semmiféle funkciót nem vágyók hajlandó vállalni. Kérem én itt nem loptam, nem csaltam, a munkámat becsületesen elvégeztem, s kérem ne mocskoljanak engem a hátam mögött. Az életem hátralévő részét magángazdálkodóként kívánom leélni, nyugalomban. A házam ajtaja azonban mindenki előtt nyitva áll, s szívesen látok bárkit, aki a látogatásával megtisztel. A közgyűlés munkájában a továbbiakban nem kívánok részt venni - mondta Lajkó István, majd lejött a kultúrház színpadjának lépcsőjéről és elhagyta a termet. A jelölőbizottság javaslatot tesz az elnök személyére. Az egyik jelölt Baracskai A magángazdálkodóból lett elnök: Baracskai Sándor Sándor, aki négy évvel ezelőtt már volt a szövetkezet elnöke, de mennie kellett a fővárosban zavarosan működő nyomdaipari melléküzemág, no meg a négy millió veszteség miatt. A másik jelölt Kus- tár Dániel, ő növényvédő szakmérnökként dolgozott itt, aztán a Duna túlsó partján lelt munkahelyet. A szavazás megtörténik, de Kustár Dániel nem kerül fel a listára, -, ezek után ö is elhagyja a termet. A szünetben mindenki békétlenkedik, ki a jelölőbizottság munkájával nincs megelégedve, mások a sógor, koma jó barátságokat emlegetik, aztán szóbajön az önhatalmú gazdálkodás, s a legfőbb bún: Lajkó István potom pénzért eladta a műhelyből a gépeket, anélkül, hogy ezt bárkivel is megbeszélte volna. A szóbeszéd szerint például egy felújított, új moLajkó István: magángazdálkodó kívánok lenni torral felszerelt ZUK négyezer forintért talált gazdára, s a gépműhelyben nincs egy eke, egy borona, amivel idén tavasz- szal meg lehetne kezdeni a talajmunkákat. Mindenki mond mindent, csak az egyetlen Braun Lajosnén kívül a nevét nem árulja el senki. „Kérem! Itt mindenki fél -, aki szólni mer, annak mennie kell” - mondják kórusban. Baracskai Sándort 107 szavazattal választották meg elnöknek -, pontosan egy- gyel több a rá adott szavazatok száma, mint ami a kétharmados többséghez kell. Megkérdeztük tőle: miért vállalta a jelölést, amikor veszteséget hagyott maga mögött, s sokan úgy vélik, hogy idegen, pártatlan elnök kellene a sok viszályt megért téesz élére.- Megkerestek, hogy vállaljam ismét az elnöki funkciót, s mert hívtak, jöttem. 1985-ben, 11 évi téeszelnökség után hagytam itt az Aranykalászt. Magamtól mentem el, és magamtól jöttem vissza. Pedig magángazdálkodóként kényelmes, nyugalmas életem volt, hogy mást ne mondjak, naponta rendszeresen reggeliztem. Ami a pártatlanságot illeti. Pártatlan vagyok, és többet érek egy idegennél. Tudom, hogy hol van a határban egy elásott kilométerkő, ahol a traktorosnak vigyáznia kell. Mindenkit ismerek, a hibáit, a gyöngéit, tudom mit lehet kihozni belőlük, s lehet-e velük vállalkozni. Most más világ van, mint régen, s én azt szeretném, ha nyugodtan békességben dolgozhatnának, és jól keresnének a téesz- ben dolgozó emberek. A dunaföldvári téeszben sajátos a helyzet: magángazdálkodó volt az új elnök, s a régi pedig most lesz az. Egyébként mindketten fiatalok még.- d - Fotó: - kpm Olasz-, Francia-, Görög-, Németországon kívül évről évre nő a kereslet az USA- ban, Kanadában és a gazdaságilag fejlett távolkeleti országokban az egyik legismertebb csigafaj, a Helix pomatia iránt. A csigatenyésztéssel és értékesítéssel, külföldi piac biztosításával foglalkozik Keszthelyen a Szumma Agro Kft Ügyvezető igazgatójával, Kalló Zoltánnal beszélgetünk:- Mit kell tenni annak, aki csigát akar tenyészteni? Vegye fel először a kapcsolatot önökkel?- Nem feltétlenül fontos velünk szerződést, megállapodást, bármilyen kapcsolatot teremteni, de nekünk vannak olyan lehetőségeink, melyekkel könnyíthetünk a tenyésztők helyzetén. Tanácsadással készséggel állunk rendelkezésre, ha látjuk a határozott szándékot. Tőmondatokban, vázlatosan ismertetem, hogy a tenyésztés teendői közül melyek a legfontosabbak. Először is a terület kiválasztása, a talajvizsgálatok elvégzése. Ez ne legyen túl kötött, túl laza, homokos vagy kavicsos talaj. Jó vízgazdálkodású, nem pangós területre van szükség, ahonnan a vízelvezetés megoldható. Az öntözéshez a közelben viznye- rési lehetőség legyen. Tehát fontos a talajvizsgálati eredmények alapján a fertőtlenítés, meszelés, az őszi növények elvetése. A külső, belső kerítések megépítése, a csigák betelepítése.- Ittatavasz, elmaradtak az őszi munkák, mit lehet tenni?- Ezekben a napokban, a Szumma Agro Kft. gyorsított ütemben végzi a kertek kijelölését, a talajvizsgálatokat és olyan helyettesítő vetőmagvakat biztosit például tavaszi tak repce, amelyek lehetővé teszik a májusi betelepítést. A csigatenyésztés két éves forgóban történik. Az első év tavaszán ezer négyzetméteres kertből háromszázhatvan négyzetméter területet kell betelepíteni. Egy négyzetméterre tizennyolc, húsz darab tenyészcsiga kell. A nyár végén kell előkészíteni a második szakaszt- Egy rövid interjúban nem lehet részletesen elmondani a csigatenyésztés apró, de nélkülözhetetlen teendőit. Milyen haszon reményében láthat munkához egy- egy vállalkozó?- A technológia betartása esetén az első szakaszból, a második év őszén, körülbelül 2000 kilogramm csiga értékesíthető a Szumma Agro Kft közreműködésével, a világpiaci árak figyelembevételével. A szerződésben rögzített száztíz forintos kilogrammonkénti áron kétszázhúszezer forintos árbevétel érhető el ezer négyzetméter területen.- Nyilván ez nem a tiszta haszon, hiszen befektetéshez a pénzintézetek hitelt is biztosítanak.- Az említett ezer négyzetméteres területen ötven, hatvanezer forintos haszon várható. Pontos számításaink, költségvetésünk van az anyagszükségletre vonatkozóan. Erről személyesen készséggel adunk tájékoztatást akár Keszthelyen a Kossuth utca 66. szám alatt, de felkeressük a tenyésztőinket Tolna megyében is vannak partnereink, például Regölyben. . -D.K.J.A FÉRFI ÉS A NÖ Legenda a két fél almáról (Folytatás az 1. oldalról.) A két nem viszonyáról és iszonyairól, az azonosságokról és a másféleségekről beszélgettem a Székesfehérváron élő Takács Imrével, József Attila-díjas költővel, a sokat csellengő, nyughatatlan és szüntelenül meditáló öreg poétával. *- Látott életében olyan kakast, amelyik lenézi a tyúkot? A férfi viszont öntelt, a teremtés dölyfös koronája. Gőgjéért persze fizetnie kell, ingyen csak az alázatot mérik.- A tyúk káricsál, ha jól érzi magát, kot- kodácsol, ha sikerélménye van, ha tojt. Aztán a szárnya alá dugja a fejét, ha szo- morkodik. A „beteg tyúk” benne foglaltatik a népi szólásrendben. „Beteg kakasról” nincs szó a népi szólások között. A kakas, ha legénykedik, akkor egy nagyot kukorékol, kijelöli a hárem határait, ha pedig egy jót búbolt, büszkén eloldalaz, ha pedig élelmet talál: ke-ke-ke-ke! - hívja lakomára az egész rokonságot. Tehát a kakas pátriárka, magyarabb szóval törzsfőnök. A tyúk pedig tyúk. Ami persze azt is jelenti, hogy a kottás sikere után anya. Tyúkanyó. Fajfenntartó. A törzsfőnök törzsének a folyamatosságát biztosító. Valóban, sohase láttam kakast, aki lenézte volna a tyúkokat. A szerep itt nem elsőrangú, és nem másodrangú, hanem megosztott. Az emberi okoskodások ebbe a megosztottságba próbálnak becsempészni, belehamisitani valamiféle rangsort. Ha egy nő kiszolgáltatja magát, vagyis érteni engedi, hogy minden oké lehetne, de a férfi elmulasztja, hogy betegye a lábát a nyitott kapun, vagy ha észre se veszi a nyitott kaput, akkor azt a nő nem tudja megbocsátani soha. A férfi jelentkezése lehet eredménytelen, újra megkísérli. Tizenharmadszorra is megkísérli. A nők mégis a férfiakat tartják gőgösnek, talán mivel nem egykönnyen lehet csinálni akármelyikükből is majmot. Olyasféle majmot egyébként, aki szarvasbika- ságát is megőrzi. A párkeresés időszakában a nők próbálják magasra tenni a lécet, a házasságban a nők a türőképesebbek. Itt - a baromfiakhoz hasonlóan - ismét egy biológiai különbözőségről van szó. Ismerek már negyven éve egy mondást: Más dolog ám, ha én a csizmámmal abba a tojba belelépek, és megint más, ha valaki beletojik a csizmámba. Ez mehet el odáig, hogy némelyik asszony még büszke is a férjének a hódításaira, ám a férfi nem bírja elviselni, ha a feleségé zsákmányolt trófeákkal tér haza. Okosan teszi a férfi is, ha nem teszi a felesége éjjeliszekrényére a zsákmányairól készült fényképeket.- Múlhatatlan a csodálkozásom azon, hogy a nőnek akkor is gátlásai vannak, ha szalad a szem a harisnyáján, míg a férfi akkor is magabiztos, fölényes, ha ntosdatlan, ha fokhagymaszagú és pókhasú. A metró lépcsőjén szoktam figyelni az embereket. A megfigyeléseim eredményei a nők javára szólnak, mert bizony én közülük a 20 százalékot örömmel elfogadnám, és talán 60 százalékukkal tudnék megalkudni. A metrólépcsőn a férfiak alacsonyabb százalékot kapnának tőlem, ha nő lennék. Sok nő a fészekrakás végett alkuszik meg a 20 százalékba alig illő kis kanikákkal, vagy „pókhasú” bikákkal, másféle szerencsétlenekkel. Ebben a szexuális megalkuvásban hatalomvágy is munkál. Egy sokak által kívánatosnak látott paradicsommadár hímnek az igába törése nagy feladat. A férfiak alulmaradnak szépségben, és ennek történelmi oka is lehet. Az elmúlt évezredekben a férfiak voltak nagyobb veszélyben egyfolytában, talán ezért nem törekedett rájuk nézve a biológiai fejlődés szépségre. A paradicsom- madarak hímjei akkor szépültek meg - ehhez persze évezredekre volt szükségük -, amikor egy olyan szigetre kóboroltak el, ahol semmiféle ragadozó se fenyegette létüket. Ha egy ilyen szigetre macskákat telepítenének, a legszebb kakasok pusztulnának el legelőbb. így akkor arra is lehetne számítani, hogy a több ezer éves háborús veszélyeztetettséget követően egy több ezer éves békekorszak megszépítené a férfiakat.- Számos mítosz, misztikus magyarázat szerint a nő a férfi fele (feleség), a kettő együtt: egy. Mások a különbözőségüket hangsúlyozzák, s azt, hogy a nőt megérteni ugyanarról az alapról, mint a férfit, nem szabad és nem lehet. Ön a harmónia-gondolat híve, vagy a gyökeres másféleségre esküszik. Közös nevezőre nem hozható lénynek tartja a nőt és a férfit?- Nehéz beszélni a szerelemről, a két fél almáról, ésennek a két fél almának az egymást kereséséről, mivel hogy ez a keresés mindig a társadalom mágneses tereiben történik, teljesül be, vagy válik be- teljesíthetetlenné. Majdnem annyi szere- lemlehetöség ment tönkre, mint amennyi pipacs elpusztul, leszakitódik, mielőtt magot hozhatna. És eközben nemcsak a meg se született testek maradnak lent az alvilágban, de kíváncsian gondolom végig azt is, hogy mennyi szellemi érték megszületését, mennyi érzelmi gyönyörűség kiteljesedését teszik lehetetlenné a nem megfelelő körülmények. Nem beszélve azokról az elpusztulásokról, amelyek már a „készterméket” fektetik bele a homokba. Az első világháborúban tizenhat fiatalember, termő férfi halt meg a szülőfalum lakosai közül. Tehát tizenhat vénlány, tizenhat meg nem épített ház negativ valósága, aztán néggyel szorozva 64 gyerek hiánya „született” meg ezáltal.- A politika és a gazdaság mai „melegágyában”, úgy tűnik, a férfiak egy része reformkörökben, ellenzéki fórumokon, pártalakulatokban forgolódik. Én a „csendes többségben” bízom, azokban, akik most is alkotnak, gyarapítanak, művelik kertjeiket. A forradalmi idők hogy hatnak a „két fél almára”? Áldott a csendes forradalom? A méhek gyümölcsének is kedvez?- Mikor egy társadalom, általában a demokrácia és az önkormányzati szabadság segítségével kiegyensúlyozza a hasznosnak és az ártalmasnak a viszonyát, akkor az a társadalom elindul a fejlődés útján. Folyamatosan fejlődővé, prosperálóvá alakul, és benne a személyek is a fejlődés állapotában élhetnek. Ha egy magatehetetlenné tett férfi otthon nyűgölődik a felesége szoknyáján napi nyolc órán át, abban az öröm kevesebb, mintha egy sikeres életű ember a cselekvés boldogságának vagy kellemes fáradtságának az állapotában hazaugor- hat egy órára. Nem az időtartam, hanem az érték dönt. A cselekvésben boldogult férfi mellett lehet igazán boldog a feleség is. Még „méhének gyümölcse” is könnyebben csírázik ki egy boldog férj mellett. Aki a politikában sikert ér el, az törölhető az öngyilkosok, az alkoholisták, a deviánsok, a randalírozók listájáról. Talán még az infarktust, a trombózist vagy koszorúérgörcsöt majdan elszenvedők, és azoknak okából idejekorán elhullók listájáról is. A szabadság fárasztó lehet, mégis a legéltetőbb. A „két fél alma” - ahogyan ennek a beszélgetésnek a tárgyát megneveztük - eltérőbb és mégis egymásba illeszthetőbb lesz a végre életszerű életkörülmények révén. A polgármester úr sem mosta a pelenkákat, este még a kaszinóba is el kellett mennie, hogy szinten maradhasson, de gyerekeiről akart és tudott gondoskodni. Ha a kislány egy félórára a polgármester apa térdére ülhetett, ott csingálózhatott, az nagyobb, jobb élmény volt, mint a megkeseredett apa morgolódásainak az elszenvedése. Ha nő lennék, ilyen férjet tudnék szeretni, még ha eljárogat is a pártba, vagy egyéb szervezetbe. Az ember, ha csak önmagában létezhet, csonkult lény, rossz kedélyű, durva, romlott. A szabad, küzdelmes társadalmi életet élhető ember arca tiszta. És ehhez a tiszta férfiarchoz tisztul a nő arca is. Nem beszélve az egészséges lelkű gyerekekről. ZÁGONI ERZSÉBET
