Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

.1990. március 5. Képújság 3 Német nemzetiségi egyesület Pakson Immár egy hónapja, hogy Pakson a Munkásművelődési Köz­pont színháztermében megalakult a Paks és Vidéke Nemzetisé­geinek és Baráti Körének Nemzetközi Egyesülete. Az ünnepi eseményen alapitó tagként részt vett dr. Tóth Lajos, a Paksi Vá­rosi Tanács vb-titkára is, hozzá fordultunk az egyesületet érintő kérdésekkel:- Mi volt az indíték, hogy éppen most alapították meg a nem­zetiségi egyesületet?- Az ország demokratizálódása, az állampolgárok nagyobb szabadsága adta meg a lehetőséget erre. A nyitás, az Európá­hoz való közeledés, a kapcsolatok ápolása, erősítése terén megfelelő kereteket biztosíthat egy ilyen egyesület, amelynek fő célja emellett a nemzetiségi, nyelvi kultúra megőrzése itthon. A lakosság összetételéből fakadóan természetesen itt elsősor­ban német nemzetiségről, nyelvről, kapcsolatokról van szó. A Magyarországon bekövetkezett változások miatt gyakrabban látogathatnak haza a szétszakított családok NSZK-ban élő tag­jai, a világútlevél bevezetése óta mi is többet utazthatunk hozzá­juk, tehát erősödnek a kapcsolatok polgári szinten, de a külön­böző testvérvárosi kötődések, kapcsolatok is új lendületet kap­tak az utóbbi időben. Ezek a folyamatok indokolták, hogy ösz- szefogjunk és egyesületet alapítsunk.- Hányán léptek be a nemzetiségi egyesületbe?- Az alapító tagok száma meghaladja a száz főt. Az alakuló ülésen egyébként alapszabályt fogadtunk el és vezetőséget is választottunk. Egyesületünk elnöke Forster József, a Magyaror­szági Németek Szövetségének választmányi tagja lett, a kilenc­tagú vezetőségbe pedig vegyesen kerültek be NSZK-beli és magyar állampolgárok. Az egyesületnek egyébként tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, függetlenül anya­nyelvi hovatartozásától, ha az egyesület céljaival azonosulni tud, azok valóra váltásáért tenni akar.- Kérem soroljon fel néhányat az alapszabályban szereplő alapvető célok közül.- A legfontosabbak: a német nemzetiség szokásainak és kul­túrájának ápolása, a nemzetiségi lakosság szervezése, érde­keinek képviselete, belföldi és külföldi partnerkapcsolatok szervezése, ápolása külföldi német nyelvű intézményekkel, egyesületekkel való kapcsolattartás, nemzetiségi pedagógus- képzés és továbbképzés támogatása, nemzetiségi csoportok támogatása. A nemzetiségi kultúra egyik legfontosabb része­ként külön kell beszélnünk a nyelvről. Sajnos volt olyan időszak hazánkban, amikor a magyarországi németek alárendelt svá­bok voltak és tiltott volt az utcán a német nyelv használata. Ge­nerációk nőttek fel úgy, hogy nem tanulták meg szüleiktől a né­met anyanyelvet, illetve azok is elfelejtették, akik valamikor tud­ták. Gyermekeinket tehát most meg kell tanítani a nyelvre, a kul­turális hagyományok ápolására. Sok a tennivaló, de azért van­nak már eredmények is. Németkéren például megoldódottt az óvodában és az iskolában is a német nyelv oktatása, de ha­sonlóan jó a helyzet a paksi általános és középiskolákban is.- Ön személy szerint miért vállalta a tagsággal járó többlet­feladatokat?- A 60-as évek végén nősültem, feleségem Hollenbach Kata­lin, attól az időponttól vallom német nemzetiségű családba tar­tozónak magam. Feleségem testvére, más rokonai az NSZK- ban élnek, tehát szintén kettészakították a családját. Akkoriban még nem tudtuk, hogy felbontják-e leveleinket (néha nagyon gyanúsak voltak), de biztosan tudtuk, hogy komoly figyelmet szentelnek rendszeresen érkező német rokonainknak és ezzel együtt nekünk is. Az akkor vállalt identitás ma hála Istennek sokkal könnyebb. így örömmel vállaltuk, hogy alapító tagjai le­szünk az egyesületnek.-áa­A Magyar Statisztikai Társaság alakuló közgyűlése Szombaton, a KSH székházában tar­totta alakuló közgyűlését a Magyar Sta­tisztikai Társaság. Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese bevezető előadásában körvonalazta a társaság céljait. Elmondta: a piac kiala­kulásának megkezdődésével Magyaror­szágon a gazdaságstatisztika is teljesen új helyzet előtt áll. Gyarapodnak az új vál­lalkozások, főként a kisebb, 10-20-30 al­kalmazottal dolgozó társaságok, havonta százával alakulnak az új szervezetek. Miután a statisztikusok arra számítanak, hogy az idén a gazdálkodók száma ha­sonló ütemben növekszik, a KSH-ban megkezdődött a megváltozott körülmé­nyekhez alkalmazkodó statisztikai mód­szerek kidolgozása. Az adatgyűjtési módszerek és technikák modernizálása elkerülhetetlenné teszi a vállalkozások új, országos nyilvántartási rendszerének megtervezését és kiépítését is. Emellett szükség lesz új statisztikák megteremté­sére, amelyek adatokat szolgáltatnak egyebek közt a bankokról, a biztositó inté­zetekről, a sztrájkokról, a csődeljárásokról, vagy a politikai események alakulásáról. A kialakult politikai és alkotmányos ke­retek között egyik évről a másikra elavult­tá vált az 1973-ban hozott statisztikai törvény is, egyes kategóriái ma már értel­mezhetetlenek. Ezért a KSH-ban kidol­gozták a várhatóan 1991-ben beveze­tendő új statisztikai törvény szakmai vá­zát, a nyugat-európai megoldások adap­Szóval értéktelen az Atryum, a Fórum Hotel, a Kereskedelmi Bank és a Tungs­ram. Minden értéktelen, ha a régi és az újgazdagok kezére lehet átjátszani. A Tungsram példáját érdemes megemlíte­ni: az egykori vásárló fél év múlva 50 mil­lió dolláros felárral adta tovább anélkül, hogy akár egy szöget invesztált volna be­le. Most világos, miért értékelik le az el­múlt 45 év munkájának eredményeit. Ez a leértékelés nem véletlen. Ahogyan nem véletlen a mai válság néhány eleme sem, olyan értelemben, hogy az objektív té­nyek mellett a szubjektív tényezők is erő­teljesen érvényesülnek, sőt, azokat terv­szerűen mozgósították bizonyos cél ér­dekében. (Költségvetési politika, restrik­tiv pénzügypolitika a nemzetközi pénz­ügyi szervezetek előírásai szerint.) Itt né­hány politikus részéről klasszikus farr- zeizmus, álszentség figyelhető meg, ami­kor a szubjektív okok után kutatnak. Ilyenkor eszembe jut a vadászok esete, akik látják a farkast, de nem merik lelőni, inkább a nyomai után kutatnak. A farkas itt nem más, mint a modern uzsorás. És ez még a jobbik eset, mert az is előfordul, hogy a tetszését vagy az együttműködé­sét próbálják megnyerni. Az utóbbi időkben néhány politikus megmutatta nagylelkűségét, és azt java­solta, hogy kapjanak a dolgozók is a tálására törekedve. A KSH azt kéri a most megalakuló Magyar Statisztikai Társaságtól - mondotta a KSH elnökhe­lyettese -, hogy egyéb céljai és törekvé­sei mellett találjon módot javaslataival, ál­lásfoglalásaival a hivatalos statisztikai szolgálat támogatására. A KSH is fel­ajánlja segítségét, egyebek közt a társa­sági munkához szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával. Végvári Jenő hangsúlyozta: világszer­te, így nálunk is csökken a társadalom­nak a statisztikai szervezetekkel való együttműködési készsége, s nem csak a lakosságé, hanem a gazdálkodóké is. Növekszik a bizalmatlanság a statisztiká­val szemben a közvéleményé és az adat- felhasználóké egyaránt. A társaság jó szolgálatot tehetne a szakmának, ha nem csupán a profi statisztikusok zárt klubja lenne, hanem befogadná mindazokat, akik azonosulnak a társaság céljaival. A társaságban nem lehet helye sem­miféle politikai vagy más érdekcsoportok befolyásának, kizárólag a statisztikai tu­domány, a statisztikai gyakorlat érdekei és szempontjai lehetnek irányadók - mondotta végezetül az elnökhelyettes. A közgyűlés a bevezetőt követően megvitatta, majd elfogadta a társaság alapszabályát, ezután megválasztották a tisztségviselőket; a Magyar Statisztikai Társaság elnökének Kupcsik Józsefet, főtitkárának pedig Marton Ádámot vá­lasztották meg. I részvényekből 15 százalékot. Voltak, akik ezt az arányt túlzottnak találták és in­kább 10 százalékot javasoltak. Mintha a dolgozó valamilyen másodrangú lény volna. Ha már részvényekről van szó, ak­kor fel kell hívni a figyelmet, hogy nem szabad ebbe a csapdába esni. Se 10, se 15, se 50, se 100 százalék, mert ha IN­GYEN adják is most a dolgozóknak a részvényeket, a megélhetési költségek emelésével nagyon hamar rá tudják kényszeríteni őket, hogy eladják a rész­vényeiket, így az ismét a gazdagok kezé­be kerül vissza. Tehát a dolgozók által vá­sárolt részvényekről szóló koncepció nem más, mint csapda, amelyben a rész­vény a csalétek. Ezzel a csellel időt nyer­nek, és saját pozícióikat erősítik az újgaz­dagok. Nem is beszélünk a dolog jogi és etikai oldaláról. Mert a vállalat nem csak a mos­tani, jelenlegi dolgozóinak a munkájából jött létre, hanem a többiekéből is, akik azóta munkahelyet változtattak, nyugdíj­ba mentek vagy meghaltak. És ha a szó­ban forgó vállalat állami támogatásban is részesült, akkor a helyzet még bonyolul­tabb. Nem is beszélve az etikai oldalról, hogy a vállalat milyen áldozatok árán gyarapodott, mert az emberek hittek benne, hogy az egész nép jövője és jóléte ‘érdekében cselekszenek, és nem né­hány ügyeskedő érdekében dolgoztak, Magyar-kanadai spermatermelő vegyes vállalat alakult Mesterséges termékenyítő és sperma­termelő kft alapító okiratát írták alá a me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és a kanadai Semex cég képviselői. A kft-t 108 millió forint alaptőkével hozták létre, a résztvevők 50-50 százalékos tőkehoz­zájárulásával. A Mezőhegyesen az év második felé­ben kialakuló tenyésztelepep a világhírű holstein-fríz tenyészbikákkal termeltetnek spermát, amelynek nagy részét belföldön hasznosítják, kisebb hányadát pedig ex­portálják. A telepre - pontosabban szólva átmenetileg a magyarországi karanténba - március végén érkeznek be az apaállatok. A holstein-friz szarvasmarhafaj caknem két évtizede ismert hazánkban. A magyar fajtákkal keresztezett változata különösen nagy teljesítményekre képes a tejtermelés­ben. A hazai állományfrissítés eredménye­ként az országos fejési átlag másfél évtized alatt a korábbi 2400 literről évi 4800 literre növekedett. Jelenleg 14 olyan nagyüze­münk van, ahol a fejési átlag 7000 literfölöt- ti. Ennél jobb eredményt csak izraeli gaz­daságok értei el holstein-frizzel kereszte­zett tejtermelő tehenekkel. Magyarorszá­gon a tejelő tehenek nagyobb hányada, csaknem félmillió állat Holstein eredetű. akik most „rendezni” akarják a tulajdon- viszonyokat. Mert ha kapitalista módon rendezik a tulajdon kérdését, lehetséges, hogy a föl­deket nem kezdik azonnal művelni, mű­ködtetni, hanem várakoznak, ki tudja meddig, hogy rendeződjön a helyzet. Ha a türelmük elfogy, továbbadják egy má­sik vevőnek. Ebből a spekulációból a tár­sadalomnak nem sok haszna lesz. Itt lát­szik meg a Periodikus Rendszer előnyös oldala. Először is kizárja annak lehetősé­gét, hogy véglegesen „rendezzék” a föld, a bank, a gyár tulajdonának kérdését a tár­sadalom 99 százalékának kizárásával. Másodszor is kényszeríti a PR elvei alapján létrejött vállalatokat azonnal, ma­ximális kihasználtsággal működésbe lépni. A Periodikus Rendszerben a tulajdon fogalma mindenre kiterjed, kivéve a „leg­általánosabb munkaeszközt” amely nem más, mint „maga a föld, mert ez adja a munkásnak a LOCUS STANDIT (a helyet, ahol áll) és a munkás végezte folyamat­nak a hatóteret (FILD OF EMPLOYMENT) (Marx: A tőke. I. kötet, III. Az abszolút ér­téktöbblet termelése). Ebből is látszik, milyen igazságtalanok a tulajdonreform­ról azok a koncepciók, amelyek ponto­san ettől a helytől fosztják meg a dolgo­zót, ahol állhat. DUNAI DÖMÖTÖR (Folytatjuk) Bemutatkozik a szekszárdi I. Számú Általános Iskola speciális tagozata Mottó: Egy társadalom fejlettségét az mutatja meg, hogy mennyit képes áldozni elesettjeiért. Az ország mostani nehéz helyzetében nem jut annyi támogatás a sérült emberekre, mint amennyire szükség lenne. Ezért a kisközösségek megpróbálnak cselekedni, és felhívják magukra a figyelmet. Tagozatunkon enyhe fokban eltérő ér­telmi képességekkel rendelkező tanulók nevelését-oktatását végezzük. A 117 diák nagy része - eltérő képességeik mellett - otthoni körülményeik miatt is hátrányos helyzetű. Iskolatípusunkban elsősorban tanulá­si nehézségekkel küszködünk. Hogy ta­nítványaink biztosan eligazodjanak a be­tűk birodalmában és értsék a mögötte húzódó tartalmat, Meixner-féle módszer­rel tanítjuk az olvasást. E módszer alkal­mazása igen eredményes az olvasási za­var megelőzésére. Gondjaink másik fő területe a tovább­tanulás, a munkába állítás. Az 1985-ben megjelent Oktatási Törvény értelmében bármely középiskolába jelentkezhetnek továbbtanulásra a tőlünk kikerülő ta­nulók is. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy a megnövekedett követelmények­nek csak nagyon kevesen tudnak meg­felelni. Az 505-ös Sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet szerkezetlakatos szakmá­ban külön osztályt indít a megyebeli azo­nos iskolatípusból kikerülő, arra alkal­mas fiúk részére. Ez már nagy eredmény, de nincs szakmaválasztási lehetőség. A továbbtanulásra képes lányok prob­lémáját még mindig nem tudtuk meg­nyugtatóan rendezni. Az előítélet miatt sajnos falakba ütközünk olyan helyeken is, ahonnan segítséget várnánk. A megnövekedett munkanélküliség mellett tanítványaink munkába állítása egyre nehezebb. Pedig munkabírásuk, kitartásuk irigylésre méltó. Persze, ezt csak akkor tudják bebizonyítani, ha a munkahelyek erre lehetőséget adnak, s az ilyen fiatalokat befogadják, felkarolják, támogatják. Tehát, a mi tanítványaink nem lesznek diplomaták, orvosok, mérnökök, de lesz­nek - nagyobb odafigyelés, több bátorí­tás mellett - kiváló szakmunkások, meg­bízható betanított és segédmunkások. Tudatosítani akarjuk mindenkiben, hogy ezek a gyerekek - majd felnőttek - nem elszigetelten, a társadalomból kire­kesztetten tanuljanak, dolgozzanak, élje­nek; hogy a sérült emberben is lehet te­hetség, lehet és van érték! E gondolatot kívánjuk erősíteni már­cius 9-i műsoros estünkkel, melyet a Ka­maraszínházban tartunk. Vendégeink lesznek: Decsi Kiss János, Liszt Ferenc Pedagógus Kórus, Szekszárd Big Band. A tanulók munkáiból kiállítást rende­zünk a Babits Mihály művelődési ház kiállítótermében. A műsorral és a kiállí­tással nem megméretni, nem összeha- sonlíttatni, hanem megmutatni szeret­nénk magunkat. Ezt a bemutatkozást használjuk fel tor- naterem-épitési akciónkhoz támogatók szerzésére. Ugyanis harmadik nagy problémánk a tornaterem hiánya. Sze­retnénk egy kisméretű, szer- és gyógy­tornára alkalmas saját termet építeni. Bízva városunk lakosságának megérté­sében, összefogásában, vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket keres­tünk fel segítségkérő levelünkkel. A re­méltnél kevesebb, de lelkes támogatókra találtunk. Segítő szándékukkal álmaink megvalósulása elérhetőbbnek tűnik. Talán ez az újságcikk újabb vállalatok, szervezetek, egyének megnyerését eredményezi. Szívesen fogadunk min­den felajánlást, ami tornaterem-épité- sünket előrébb viszi. Talán egyre többen érzik, hogy az eltérő értelmi képeségűek ügyét is nemes cél támogatni. Kinyitjuk az iskola kapuját, hogy ér­deklődésből, hogy támogató szándékból bárki bejöhessen hozzánk. Kinyitjuk az iskola kapuját hogy bárki észrevehesse tanulóinkat. Nem a másságukat. Azt, hogy emberek! Pesti Gyuláné ig. h. Húsvéti csokoládéfigurák A Szerencsi Édesipari Vállalat diósgyőri gyárában már a húsvéti csokoládéfigurák készülnek. Az idén 23 féle változatot készítenek a különböző figurákból, amelyekből összesen 250 tonnát külföldön, Ausztriában, az NSZK-ban, Franciaországban, Finn­országban és Hollandiában értékesítenek. - (MTI-fotó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom