Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-31 / 76. szám

III. évfolyam, 13. szám 1990. március 31. Tevel község névadójának előkelő származását még a legigényesebb Habsburg se kifogásolhat­ná. Annál kevésbé, mert ők még ismeretlen őrgró- focskák voltak egy jelentéktelen váracskában, amikor az Árpád-ház már régóta történelmi szere­pet játszott. A névadó családfája egyébként (Düm- mert Dezső könyve szerint) az alábbi: Ugek, felesége Emese I Álmos fejedelem 819(?)—895 I Árpád nagyfejedelem kb. 850-907 I Tarhos I Tevel I Tormás Utóbbi három nem volt fejedelem, csak dukátu- si, azaz hercegi rangot viselt, de valamennyiük ne­vét máig létező települések őrzik, utóbbi kettőét megyénkben három is. Tevelnek mérhetetlen bir­tokai lehettek, mert Nyitra és a Vág vidéke szintén az övé volt. Innen mérsékelten barátságos lovastú­rákat vezetett Morvaországba és Szászországba, melynek székhelyét - ha akkor egyáltalán már lé­tezett - Chemnitznek hívták és lakói aligha gondol­hattak testvérvárosi érzelmekkel a magyarokra. Fényes Elek 1851 -es Geographiai szótárában a következők olvashatók Tévéiről: „Tevel német mezőváros Tolna vármegyében. 2228 katolikus, 3 ágostai (=evangélikus), 4 refor­mátus, 131 zsidó lakos. Katolikus parókia szent­egyházzal és zsinagóga. Határa tágas, de közepes termékenységű, dohányt sokat termeszt és patak­malmai is vannak. A mostani német lakosok 1712 táján ülték meg, miután a régi rácz lakosok kiűzet­tek. Földesura a Dőry nemzetség utolsó pósta Tol- na.”(!) A németeket Dőry László Badenből hozatta, ami pedig a „kiűzetést” illeti, a szerbek temperamentu­mának ismeretében aligha történhetett a legbéké­sebb eszközökkel. Hála Szauer János iskolaigazgató gyűjtésének (Tolna megye földrajzi nevei című kötet) a betele­pülők nyelvének érdekes változásait figyelhetjük meg. A Winkgasseból Vinkglász, a Dollar-Gasse- ból Dollárglász lett. Utóbbi utcában az Amerikát megjártak építkeztek. Volt azonban Nektár korcs­ma is, melynek neve nem az itteni nedűk minősé­gére utalt, hanem meztelen fenékre (Nakter Arsch), ugyanis sokan még a nadrágjukat is elitták itt. A juhtartás múltját és jelenét a Birka-hegy, a Ju­hász utca és a Juhhodály helynevek jelzik. Fényes Elek kora után Tevel lakossága egy ideig még gyarapodott. 1870-ben 2525-en éltek, de azután - egy 1941-es aprócska kitérőt nem számítva - folyamatosan fogyott. Most a tanácsnál 1711 lakosról tudnak. * Ennyit bevezetőül, de mert a címben azt ígértük, hogy a helyiek fognak vallani a falujukról, ideje a lényegre térni. Kiss Miklós tanácselnök szerint, ha nem sikerül megfelelő munkahelyet teremteni elsősorban a nők foglalkoztatására, Tevel lélekszámcsökkené- sét nem lehet megállítani. Az ide érkező látogató ennek semmilyen jelét nem látja. A falu tele van szebbnél szebb új házak­kal, valóságos villákkal, de a régiek is szinte mind tiszták, újonnan tatarozottak. A tanács építésügyi előadójától megtudjuk, hogy 1980 óta 74 új ház ahol úgylehet, különb a diszkó- és videohelyzet. Ami a legfiatalabbak helyzetét illeti, az akár pa­radicsominak is mondható. A szép, modern isko­lában 303 diák tanul, a 18x30 méteres tornacsar­nok tető alatt van, de inkább csak épülget, mint épül. Pedig a tanácselnök őszintén állítja, hogy a tevelieket könnyű bármilyen olyan társadalmi munkára megmozgatni, ami a falu hasznára van.- Igaz, hogy másmilyet nem is kérünk tőlük! A fiatalokról őszinte örömmel beszél Baráth Jó­zsef római katolikus esperes, minden jel szerint a falu egyik legnagyobb megbecsülésnek örvendő személyisége.- Korábban 70-80 iskolás járt hittanra, most 140 - mondja. - Szaporodik a keresztelések és a templomi esküvők száma is! Az egyházak közötti béke úgy lehet mintaszerű. Az esperes ugyanis a közelmúltban átadott egy kis kápolnát az evangélikus gyülekezetnek, hogy le­gyen hol dicsérniük az Istent. A hagyományok szervezett ápolása is születő­ben van. A székely kört Guthné Csaba Mária óvó­nő, a németek körét Propst János tanár szervezi. A német nemzetiségűek száma, bár nem kér­dezzük, de sejtjük, elég fejfájást okozhatott a nép­számláló biztosoknak. Van, aki csak öt családról tud, más a lakosság 18,6 százalékára esküszik, ami közel van ismét mások egyötödöt becsülő vé­leményéhez. A sokak által ajánlott őslakos Wirth Jánossal és Wirth Mihálynéval nem sikerült be­szélnünk, de a régi szépségét még idős korában is őrző Sz. F-nével (nevét leírni tilos!) annál hosszab­ban. Szörnyű éveket idézett fel visszaúton a bu­szon:- Az én legszebb fiatalságomat vitte el a háború! - mondta.- A magáét?- Igen! Kétheti munkára tereltek össze bennün­ket a szovjetek és öt év lett belőle. 24 évesen vittek el, 29 voltam, amikor hazajöttem. Eleinte a felszí­nen dolgoztam, de aztán lementem a bányába, mert ott legalább annyi kosztot adtak, hogy az em­berlánya nem veszett éhen! *- Tudja, hogy milyen alakja van ennek a falu­nak? - így egy helikopteres pilóta. Azt nem, de a 4 kilométeres főutcát másodszor végigjárva azt érzem a lábaimban, hogy hosszú! Kiderül, hogy az utcák hálózata felülről nézve egy nagy K-betűre emlékeztet. El kell hinni, ő na­ponta látja. , A helikoptert természetesen a Kossuth Terme­lőszövetkezet működteti. A termelőszövetkezete­ket manapság szokás szidni, itt csak dicsérték. Eszükbe sincs szétrombolni, az átlagosan évi 150 ezer forintos keresettel ez a község legjobb mun­kaadója. Aligha véletlen, hogy 1980-ban az iparés építőipar majdnem pontosan annyi embert foglal­koztatott, mint a mező- és erdőgazdaság.- Nálunk demokrácia van, nem kell főnöki enge­dély a nyilatkozáshoz! - így Mecseki János főker­tész. - A jövedelmünk 60 százaléka az állatte­nyésztésből származik. Most nagy szőlőtelepítés: zajlik, a 100 hektárból 70 már a földben van. Kettős hasznosítású - pezsgőnek és jó bornak is való - fajtákkal dolgozunk. Streicher Mátyás elnököt egyébként sose láttuk. A dicséretek többsége mégis neki szól, a régi főagronómusnak, mert:- Profi! Érti a mesterségét! * Beszélgessen bár utcán, irodában, boltban, fe­hér asztal mellett, vagy magánháznál az ember, a teveliek rendkívül barátságosak, segítőkészek. A közbiztonság se rossz, amivel nekünk ugyan nem volt szerencsénk. Tavalyi ittjártunk előtt két órával fosztották ki vándor autós banditák az egyik kápol­nát, nemrégiben pedig betörők zsákmányoltak az erdészházból háromszázezer forintot. A barátságosságra vonatkozó nézeteinket nem mindenki osztja. Egy nemrégiben betelepült ridegséget és zár­kózottságot panaszolt. Egyébként az ő lakásában láttuk a legmeglepőbb portrét a sok felkeresett - és ahogyan itt, úgy mindenhol - vendégszerető teveli otthon között. Isaura volt, a tévé-beli rabszolgalány, színesen és gyönyörű ezüst keretben... ORDAS IVÁN A teveliek - Tévéiről épült. A legkevesebb (4) 1987-ben, a legtöbb (13) tavaly. A gazdagság összbenyomására persze érde­mes lenne valami adathoz is jutni. Az idegen már csak azért is szereti a konkrétumokat, a rideg szá­mokat, mert ezek birtokában kerülheti el a leg­könnyebben hogy, ha szokása szerint, akár a bű­nös a tett színhelyére, visszatér Tevelre, a helybe­liek megmosolyogják. A Takarékszövetkezetnél kedvesek, de a főnök Bonyhádon van, nélküle pe­dig olyan veszedelmes szervnek, mint a sajtó, adatszolgáltatás nincs. Engedélykérési kísérlet CB-rádión, eredménytelenül, mert a főnök Bony­hádon sincs, hanem szabadságon. A 314. sz. ház előtt barátjával beszélget egy 77 éves, Hadikfalváról kényszer-ideszármazott öreg székely. Szerinte csak eddigi életére lehet pa­naszkodni, de a falura nem, itt nagyjából minden megvan. Ami annyiból igaz, hogy van élelmiszerbolt, vas­bolt, ruházati bolt, hentesüzlet, fodrász kettő is, ét­terem úgyszintén, mert a termelőszövetkezetbeli a közfogyasztást is szolgálja. Orvos dr. Muráti György, fogorvos, dr. Antal Tamás személyében. Gyógyszertár egyelőre nincs, mert a közkedvelt régi gyógyszerész nemrég meghalt. Már készül­nek azonban a tervek a régi pártház átalakítására, melynek emeletén gyógyszerészlakás, földszint­jén gyógyszertár lesz. A költségeket a megyei gyógyszertári központ viseli majd. Ami az élelmiszer-ellátást illeti, azt feltűnően üres boltjában Macsuka Lászlóné vezetőhelyet­tesnek eszébe se jut dicsérni. A havi 6-700 ezres forgalom nem rossz ugyan, de a bonyhádi kenyér minősége minden, csak nem jó, az étolajellátásról pedig az a - talán nem egészen helytálló, de mégis létező - közvélemény, hogy a magyar olajat el­ajándékoztuk Romániába, mi pedig most vehetjük a 75 forintos osztrákot. Füzék Géza fodrászmester szerint Tevel gaz­dag. Igaz, hogy valamikor sorbaálltak húsért a hentesüzlet előtt, de mostanra ezt a kérdést meg­oldották a teveliek saját rezsiben. Disznóvágás­sal, baromfitartással és természetesen hűtőládák­kal. Egyébként az idős fodrászmestertől hallottuk az életszínvonal változásának egyik legfurcsább, de mesterségéhez illő mérését:- Uram! Én már a Horthy-rendszerben is fodrász voltam. Akkor egy dauerolás 7 pengőbe került, ezért pontosan 7 kiló húst vehettem Most a dauerolás 160 forint, ez tán 3/4 kiló ára... Sorállás egyébként van, ha megjön a regölyi(l) kenyér a délutáni órákban. Aminek igaz ugyan, hogy 22 forint kilója, de minden másnál verhetetle­nebb színvonalú. Egyébként beszéltünk Volán­nyugdíjassal, aki - mert ingyen utazik - a hajnali busszal bemegy Szekszárdra, a 8 óraival vissza­jön, hóna alatt 2 kiló decsi kenyérrel, ami kettejük­nek az asszonnyal napokra elég... Még egy panasz, ami igazolhatóan jogos és az ismert gazdasági helyzetből következik. Már húsz évvel ezelőtt, amikor először itt jártunk, a legké­nyesebb igényeket is kielégítő koszt volt a tanács­házzal átellenben lévő vendéglőben. Most negy­ven előfizetéses étkező ha akad és néhány beté­vedő idegen. A Gányi család éppen jelenlévő kép­viselője, akiknek már a nagyapja is itt dolgozott:- Valamikor? Pörkölt, friss fasírt, rántott hús, sült hús, legalább kétféle leves, amit a vendég csak kí­vánt. Most? Egy á la carte ebédet nem tudunk 79 forintnál olcsóbban adni! A vendéglősnek a szíve szakad meg! A vendég a saját 60 forintos napidíjára gondol és osztozik a szívfájdalomban. * Az olvasó ne csodálkozzon, ha ebben a beszá­molóban nem mindig talál pontos neveket. Nem azért, mintha az illendő bemutatkozás bármikor el­maradt volna, hanem mert sokan kategorikusan kérték, nehogy a nevük valahogyan bekerüljön az újságba! Ezt a jelenséget szakmánk mívelői jól ismerik, többnyire kellően bosszúsak is érte, de mert mindenkinek szíve-, sőt személyiségi joga, tiszteletben kell tartani. * Kérdés különböző helyeken és utcákban fiata­lokhoz:- Mivel töltheti el az időt, persze a szabad időt, Tevelen? A válaszok egybehangzóak:- Semmivel! Mozi hetente egyszer van, de iga­zán nem a legfrissebb filmeket játsszák. Videoklub ugyancsak egyszer, diszkó szintén, mert betiltot­ták! Legyünk pontosak. Nem valamiféle fiatal-elle- nességből tiltották be, hanem mert szépszámú randalírozás történt.- Higgyük el, hogy „máshon­nan jöttek” jóvoltából, de most a teveliek „máshon­nan jöttek”, például Zombán, vagy Kisdorogon, A község egyik legszebb része. A 200 éves templom és az új iskola Fotó: KISPAL MARIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom