Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-26 / 71. szám

2 Képújság 1990. március 26. A többség elment szavazni Néhányan már reggel hat óra előtt ott áldogálltak az ajtó előtt, de a sza­bály az szabály, pontban hatkor volt a kezdés. A háromszázadik szavazópol­gárt pedig külön is üdvözölték. Hogy miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy ekkor fogyott el az első, három­száz szavazólapot számláló csomag. *- Ha egy kicsit korábban jönnek, ta­lálkozhattak volna egy olyan szavazó­val, aki nagyon hiányolta a fényképe­zést, amikor bedobta a borítékot az ur­nába - hallottuk Szekszárdon a Ge­menc Volán épületében a 18-as szá­mú szavazóhelyiségben. Egyébként ez a kerület is - hasonlóképpen a töb­bihez - jól „hajrázott”, hiszen Zörényi Zoltán bizottsági elnök arról tájékozta­tott, hogy délelőtt fél tizenkettőre már majdnem a választók fele élt alkotmá­nyos jogával. Meglepően sok fiatal ér­kezeti úgy tűnik, manapság már ők is részt kérnek a politizálásból. Végezetül Zörényi Zoltán megerősíti az általános képet: fegyelmezett, békés szavazás­nak vagyunk tanúi. * A szekszárdi úttörőházban a 13-as számú szavazóhelyiségből idősebb házaspár lép ki.- Mi még mindig elmentünk szavaz­ni - válaszol készségesen a kérdésre Bánlaki Lászlóné - Még a régi rend­szerben is - teszi hozzá férje. - Túl va­gyunk már mind a ketten a hetvenen - így ismét Bánlaki Lászlóné. - Sőt, az uram régebben szavazatszedő bizott­sági tag is volt- S mi a különbség a hajdani és a je­lenlegi szavazás között?- Nézze, én életemben sohasem politizáltam, nem tudok különösebbet mondani. Persze, most azért más, rendszeresen hallgattuk a tévében a beszédeket, úgyhogy aktívabban, tá­jékozottabban veszünk részt a válasz­táson. Ami nagyon jól volt megszervez­ve. * Ez a nap más, mint a többi vasárnap - mondja beszélgetőpartnerem, aki a dombóvári 3-as szavazókörbe siet a zuhogó esőben. Szeretném, ha a vál­tozásra tennénk le a voksunkat, ám fé­lek, hogy nekünk, munkásoknak nem lesz jobb a helyzetünk - búcsúzik, kér­ve, ma tekintsünk el a bemutatkozás­tól. Dombóvár utcáin is ünneplőbe öltö­zött asszonyok, férfiak igyekeznek a szavazóhelyiségbe a családi esernyő alatt Mig bent a szülők a paraván mö­gött jelzik voksukat a gyermekek egy- egy párt választási szlogenjét kántál- ják. A Petőfi utcai óvodában berendezett 11. szavazókörben sok az idős ember, kicsi a fiatalok aránya. A mise után va­lóságos sorban állás volt, annyian jöt­tek. A régi beidegződések nyomán so­kan hiszik azt kötelező volt eljönni, az idősebbeknek itt elkél az útmutatás, a segítség, a kétféle szavazólap újbóli bemutatása, értelmezése.- Jó lesz nekem itt is - akar félrevo­nulni egy fiatalember a sorállás elöl, s már veszi is elő a tollat Az udvarias rá­beszélésre eláll szándékától, s a para­ván mögött szavaz. A Hunyadi téri iskola három szava­zókörébe is folyamatosan érkeznek az állampolgárok. Van, aki nagy hanggal állít be, s jó hangosan mondja el, kire s mely pártra voksol s miért - ám ez igen ritka. De az udvarias figyelmeztető szó jobb belátásra bír. Van, aki egy perc alatt végez, s határozott véleménnyel, elkötelezettséggel teszi le voksát. Van, aki sokáig fürkészi a listát - ki tudja, tán ismerős nevet keresve - olvasgat s megfontoltan szavaz.- Ez a nap más, mint a többi - mond­ta egy választópolgár. Sokan érezzük így. E napon feloldódnak végre az egy­más iránti kétségek s az egymás elleni vétségeknek is gátat szab e nap. A március 26-a talán megadja a feleletet Jelentős volt a részvétel, nagyobb az érdeklődés, mit a korábbi népszava­záson.-csefkó­(Folytatás az 1. oldalról.) Tolna megye lll-as számú egyéni választási körzetében összesen 62 szavazókörbe várták Bonyhád vá­ros, a városkörnyék és a hozzácsa­tolt választóterületek szavazatra jo­gosult polgárait, szám szerint 35 593 választót. Mindenütt pontosan, idő­ben nyitották a szavazóhelyiségeket s gondoskodtak az ügyeletes gép­kocsikról is. Az egyórás időeltolódás, no meg a bizonytalan, esőre álló idő miatt Bonyhád reggel hatkor kihalt és csendes volt. A városi tanácsnál négy autó várt bevetésre, s közülük kettő a tanácsé volt. Vezetőik, Szabó Ferenc és Sántha István így vála­szoltak a „Milyen Magyarországot szeretnének?” kérdésre: - Politikai­lag semleges, erős gazdasággal rendelkező, jövőt kínáló országot kí­vánunk, olyant, amelyben nem a me­zőgazdaságnak osztják ki az eltartó szerepét. Hét óra múlt, még mindenütt csend, mozgás alig. Irány Cikó. A falu felé vezető úton csodás tanyák, vi­rágzó barackosok és újra csak csend. Két helyen kerékpár. Egyik tanyatulajdonos borért jött, a másik csak a kezével inti, jobb ha megyek... Az iskola elé ünneplős férfi siet. Az eső lába lóg, a falu lassan éled. Beré- ti József zománcgyári munkás, mel­lén kokárda. „- Az első szabad vá­lasztáson ne lenne?! Eddig minden irányított volt, remélem jót teszek most.” Szinte jó rá­nézni erre a bizakodó emberre. Fél nyolc. S a nép szállingózni kezd. Idős bácsi, lát­va kezemben a tollat, a papírt - elsiet... Mit írkálok már megint?! íme, ma is akad aki még fél. Idős ember. Nagy Gábor 16 éves múlt, kőműves­tanuló, s a barátját kí­sérte el választani. - Sok a párt, nem va­gyok benne biztos, hogy eldől-e va­lami is itt az én sorsomról... Walterné Cseke Irén: - Biológiai egyensúlybontás, butaság volt ez az óra-eltolás, látja, szinte senki nincs még. Úgy érzem, valamit én is segí­tek a szavazatommal. Tenni kell már végre! Választani nem kötelező, de kell, s ez érezhető legbelül. A tanácselnöknő kávéval kínál, s abban bízik, majd csak jobb lesz a kisfalvak tanácsi költségvetése is egyszer. Nagymányok. Már szemerkél az eső. Egyik házon nemzeti színű zászló, egy kerékpáros szerint sváb család lakik ott. íme a nemzeti érzés példája. Dávid Lajos és felesége, Gyöngyi a jövőt várja, meg a gyerme­küket.- Attól tartok, lassan kiárusítják az országot. Választás? Egy forduló, az­tán még egy és jöhet a koalíció. hellyel rendelkező budapesti férfi kí­ván bemenni a fülkébe. Mint kiderül, ilyen esetben csak arra van mód, hogy a területi listára szavazzon.- Nem érzi megrövidítve magát? - kérdeztük a „kárvallott” személyt, Dr. Andriska Istvánt.- Ez van, fontos ügyeim idekötnek Szekszárdra. Persze, azt nem tartom szerencsésnek, hogy csak a területi listára szavazhatok, mert aki ahol dolgozik, még ha ideiglenesen is, nagyjából azért ismeri azt a vidéket. Pedig lenne véleményem az egyéni listát illetően is... Idős néni silabizálja nagy buzga­lommal a szekszárdi Garay iskola, azaz a 10-es számú választóhelyi­ség előtt a „kopogtatócéduláját”. Majd ceruzát vesz elő, s valamit ráír a lapra. Szálkán a legnépesebb ezen a napon is a tó környéke volt Ide lehetett látni a művelődési ház bejáratától, ahova álta­lában párosával érkeztek a szavazók. Felvételünkön Farkas János és felesége egymást segítve halad a lépcsőkön lefe­lé, már a reggeli órákban választottak. - Parasztember vagyok kérem - mondja Farkas János - régóta készülök erre a napra, tudom kire kellett szavaznom. Karácsony Pál és felesége együtt kereste fel a decsi faluházban a szavazófülkét A családban ők a nagyszülők, református emberek. Ezen a napon a tiszteletesük - Csécsy István - arról beszélt, hogy: „válasszatok magatoknak még ma, akit szolgál­jatok... én és az én házam, az Úrnak szolgálunk.” (Józsué 24;15) Továbbá szólt a tör­vény betöltéséről, megtartásáról, amelyre Mózes a tízparancsolatban figyelmezteti az emberiséget.- Épít?- Ha lenne mire... Ha a forint tönk­remegy, s nem lesz kamatadó, érték­telen pénzzel könnyebb lehet a visz- szafizetés is. Ha nem... akkor jöhet a gond.- S mi lesz az utóddal?- Elértéktelenedett pénzzel kell el­tartani, nevelni, ruházni, taníttatni. Egy bizonytalan jövőjű brikettgyár­ban dolgozom. A felesége: - Ha a kormány, a pár­tok nem tudják a biztos jövőt, miből fejteném meg én?! Váralja. Jókedvű, vidám választási bizottságok, a kultúrházban újfent fo­tókiállítás, s egy biztos válasz: - Ké­ső este meglátjuk, mit gondolt az or­szág a jövőről. Az a fránya plusz egy óra hiányzik, lassan húzzák a levesnótát. Bonyhá- don becslések szerint délre 15 ezren adták le voksukat pártra és jelöltre. * Délelőtt tíz órakor a szekszárdi 12- es számú választókerület szavazó­polgárainak már több mint egyhar- mada „túlesett” a voksoláson. Dr. Wéner Gábor, a szavazatszámláló bizottság elnöke semmi rendkívüliről nem tud számot adni, a választás rendben, fegyelmezetten, fennaka­dás nélkül tart. Ám éppen távozá­sunk előtt alakul egy kisebbfajta „ku­paktanács” • a bizottsági asztalnál, mivel egy ideiglenes szekszárdi lak­- Most fogok költözni, a jövő hó­napban - mondja kérdezés nélkül is. - Azért írom ide. az új lakcímemet, nehogy valami baj legyen belőle. Erre felvilágosítjuk, hogy nem okoz ez gondot, mert hiszen egyelőre még a régi házban lakik. Ám ezután rög­vest kiderül, hogy a néni nem nagyon érti a szavazás lényegét sem. Ezt el is mondja a teremben, mire ketten is odalépnek hozzá, s megadják a szükséges felvilágosításokat.- Ilyenkor azt magyarázhatjuk el a választópolgárnak, hogy miként kell a jelet beírni a négyzetbe - lép hoz­zánk Vígh Ferenc elnök és Kurucz János bizottsági tag. - Hogy melyik­be, azt már nem, hiszen azt mindenki maga dönti el. A titkosság nem forog­hat és nem is forog veszélyben. * Szilágyi Dezsőt a szekszárdi 22-es számú körzet szavazatszámláló bi­zottságának elnökét hiába faggatom, nincs semmiféle hír rendkívüli ese­mény, viszszaélési kísérlet, lélegzet­elállító sztori.- Ez persze nem is baj - teszi hoz­zá Szilágyi Dezső. - A szavazópolgá­rok felkészülten, a szükséges iratok­kal együtt érkeznek, gördülékenyen halad a választás. Ez azért is örven­detes, mert a maga 1301 szavazó­polgárával ez az egyik legnépesebb kerület. Érzik a súlyát ennek a mai napnak. Bár csak Kuvik Mihályné látható a ké­pen, de ő érzi, tudja, hogy szavazatát ar­ra kell adnia, aki politikai, gazdasági programjával a legbiztosabb, legbéké­sebb holnapot teremti a szíve alatt meg­húzódó, napról napra gyarapodó jöven­dő életnek. Március 25. azért is ünnep a család számára - mely magyarkeszi és felsőnyéki lakosokból egyesült - mert hat évvel ezelőtt ezen a napon született első gyermekük. A felvétel Tamásiban készült Bukarestben felgyújtották a MALÉV irodáját (Folytatás az 1. oldalról.) derítse ki a tetteseket vonja őket felelős­ségre, és az okozott kárt térítse meg. Kéri, hogy gyors intézkedéseivel előzze meg a terrorista cselekmények kiterjedését ame­lyek egyébként a román tömegtájékoztatá­si eszközök Magyarország és a magyar ál­lampolgárok elleni úszító propagandájá­nak eredménye. Egyben kéri a külügymi­nisztériumot: hasson oda, hogy megszűn­jön ez az úszító propaganda, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek. A nagykövetség nyomatékosan kéri a ro­mán külügyminisztériumot és az illetékes román szerveket, hogy biztosítsák a ma­gyar nagykövetség, a magyar kereskedel­mi kirendeltség és minden olyan magyar ingatlan védelmét és sérthetetlenségét, amely a Magyar Köztársaság tulajdona, va­lamint a Romániában hivatalos minőség­ben tartózkodó magyar kiküldöttek testi sértetlenségét az esetleges tragikus ese­mények megelőzése érdekében. Végezetül a magyar jegyzék - amelyet vasárnap délben adtak át a román külügy­minisztériumban - utalt arra, hogy az eset­leges nemkívánatos következményekért a felelősség a román felet terheli. Romániában továbbra is feszült a hely­zet, a kedélyek nem nyugodnak meg. Kü­lönböző rémhírek keltenek nyugtalanságot a lakosság körében. Ezekkel a rémhírekkel és félrevezető információkkal kapcsolat­ban a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség Országos Központja Bukarestben cáfolatot adott ki. Közölte, hogya szövetség vasárnapra sehol sem szólította tüntetésre tagjait, sőt arra kérte őket hogy tanúsítsa­nak nyugodt magatartást és türelmet Elő­zőleg több erdélyi városban a Vatra Roma- neasca szervezet tagjai azzal keresték fel a román lakosokat hogy vasárnap délelőtt menjenek ki tüntetni, mert a magyar ki­sebbség kivonulást tart „Ezek teljesen fél­revezető, alaptalan információk - mondták az MTI tudósítójának Bukarestben az RMDSZ székházában. - Arra szolgálnak, hogy zavart keltsenek a lakosság köré­ben.” A nyugtalanságot fokozza az is, hogy Bu­karestben a magyar óvoda egyik termében benzines palackot találtak, amelyet az ut­cáról hajítottak be. Több településen isme­retlenek a magyar templomok felgyújtásá­val fenyegetőznek. A Marosvásárhelyre kiküldött kormány- bizottság szombaton délelőtt a környékbeli községekben végzett vizsgálatokat. Első­sorban azokat a településeket kereste fel, ahonnan a vavillás parasztokat a marosvá­sárhelyi főtérre szállítottak. Litvánia \ Beavatkozástól tartanak Litvánia, Moszkva katonai beavatkozá­sától tartva, szombaton kilátásba helyezte, hogy átadja a köztársaság képviseletét a független Litvánia washingtoni és vatikáni nagykövetének. Az MTI moszkvai irodájához telefaxon el­juttatott, március 24-én keltezett határozat szerint a Szovjetunió agresszív magatartást tanúsít a Litván Köztársasággal szemben, s nem. lehet kizárni egy erőszakos akciót sem. Ezért döntött úgy a szabad választá­sok útján létrehozott, törvényes köztársa­sági parlament hogy a képviseleti jogokat egy ilyen esetben átadja a független Litvá­nia washingtoni és vatikánvárosi nagykö­vetének, Statys Lozoraitisnak. Litvániának ez a két diplomáciai képvise­lete maradt fenn a szovjet megszállás után, s ezek tevékenységét újította fel. Statys Lo- zoraitis a korábbi washingtoni litván nagy­követ fia, akit Vilnius a Litván Köztársaság nagykövetének ismer el. Az MTI moszkvai irodájának értesülése szerint Vytautas Landsbergis parlamenti elnök pénteken a litván törvényhozás ülé­sén felszólította a szovjet hadseregből de­zertált litván nemzetiségű katonákat hogy mindaddig templomokban és egyházi in­tézményeknél keressenek menedéket amig a független Litvánia nem túd gondos­kodni biztonságukról. Landsbergis egy héttel ezelőtt maradásra és a szolgálat foly­tatására szólította fel a szovjet hadsereg­ben szolgáló litván fiatalokat, ám a litvániai feszült helyzet miatt többen illegálisan el­hagyták szolgálati helyüket A baltikumi körzet katonai ügyésze nem­rég üzenetben figyelmeztette Landsber- gist hogy a szovjet törvények szerint fele­lősségre fogják vonni a litván dezertőröket. Ingvar Carisson svéd miniszterelnök szombaton cáfolta, hogy a litvániai politikai feszültség miatt katonai intézkedéseket hoztak volna Svédországban. Megerősítet­te, hogy üzenetet küldött Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfőnek. Ebben aggodalmát fejezte ki a szovjet hadsereg fokozódó je­lenléte miatt, s kérte: Moszkva tartózkodjon a litván nép elleni katonai akcióktól. » Hetvenen túl is biztos kézzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom