Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-23 / 69. szám
2 KÉPÚJSÁG Pártok - választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat, és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból) MSZP kampányzáró nagygyűlés Dr. Molnár Ádám, Winklár László, Szentes Antal, dr. Jánosi György, dr. Radochay Imre, Horn Gyula, dr. Takács László, Csingár Péter és Rósa Géza (Folytatás az 1. oldalról.)- Péntek este Lisszabonba utazok, hogy az Európa Tanácsnak tájékoztatást adjak a helyzetről, hogy a huszonhárom külügyminiszter is erősítse meg a magyarság törekvéseit, a kisebbségek jogainak biztosítását. Személyes üzenettel fordultam a Helsinki Záróokmányt aláíró mind a harminchárom országhoz, hogy vessék latba erejüket, befolyásukat annak érdekében, hogy Romániában normális viszonyok jöjjenek létre. A Biztonsági Tanáccsal is felvettük a kapcsolatot, és további diplomáciai lépéseket is teszünk. Számomra nagyon fontos volt, hogy ma tizenegy párt vezető képviselőivel találkoztam, s külön örömöt jelent az álláspontok szinte teljes egyezősége. Horn Gyula ezek után áttért a Szocialista Párt helyzetének az elemzésére: - Aki ma vállalja a szocialista színekben való megmérettetést, az csak bátor ember lehet. Olyan ember, aki vállalja a személyes egzisztenciájának a föláldozását is. Gyakran éri ma az a vád a Szocialista Pártot, hogy hatalomátmentésre törekszik. Meggyőződésem, hogy ez a párt bebizonyította: követendő példa nélkül, elsőként valósította meg a rendszerváltást Magyarországon. És nem azért szorgalmaztuk ezt a váltást, hogy utána valamiféle diktatúra kerüljön hatalomra. A Szocialista Párt választási esélyeiről szólva a külügyminiszter nem bocsátkozott jóslásokba, de kifejezte azon meggyőződését, hogy az MSZP az ország komoly politikai tényezője lesz, függetlenül a kormányba kerülésétől vagy ellenzéki mivoltától. Az a fontos, hogy erős parlamenti csoportot képezzen, mert az országnak szüksége van a modern baloldali értékekre. - Az elkövetkező hetekben, hónapokban a pártnak természetesen tovább kell folytatni a megújulást. Én két alapvető irányban tartom ezt elképzelhetőnek, az egyik az, hogy ez a párt öt: vözze a modern, új baloldal értékeit, céljait és törekvéseit. A másik, hogy mindezt a keresztény etika értékeivel is hasonlóképpen tegye. A kereszténységnek fontos szerepe és küldetése van ebben az országban. Szükségünk van a lelki békénkre, az egyház, a vallások által képviselt értékek megőrzésére. Vallom, hogy a tízparancsolatnál jobb etikai törvénye az emberiségnek nem létezik, egyetlen baj van vele - nagyon nehéz betartani. Ez persze nem változtat az értékén. Kivel lépne szívesen koalícióra az MSZP? - tették fel a hallgatóság soraiból a kérdést a külügyminiszternek. - MDF, Horn Gyula Néppárt - nem sorolom tovább - hangzott a rövid válasz. Az ellenzéki pártok által rendre elutasított, de magát mégis makacsul tartó bélistázási hírekkel kapcsolatban így vélekedett: - Biztosítani kell a félelemmentes életet, hogy itt ne a gyűlölködés uralkodjon el, mert ebben a kampányban sokfajta és sok forrásból táplálkozó gyűlölködést is tapasztalni lehet. Van egyes pártok és képviselőik részéről leszámolási törekvés, amelynek semmi köze az elkövetkező demokratikus rendszerünkhöz. Magyarország legújabb kori történetében már kétszer volt bélistázás. Mindkettő katasztrofális következményekkel járt. Tehetséges, szakmájukat értő, munkájukat szerető emberek szorultak ki nemcsak a közigazgatásból, hanem általában a magyar közéletből. S ez nagy vérveszteséget jelentett az országnak. Ha most elkezdődik a politikai hovatartozás alapján történő szelektálás, a köztisztviselőtől a művezetőig, ez ugyancsak mérhetetlen károkat okozna. Meggyőződésem .szerint, hogy ki hol dolgozik és ki hol dolgozhat, abban egyetlen vezérlő elv dönthet: hogy valaki mennyire érti a szakmáját, s azt mennyire képes tisztességesen ellátni. Mivel Horn Gyula a dombóvári nagygyűlésről a romániai események miatt szinte azonnal elsietett, így ezért csak egy kérdést sikerült feltenni neki lapunk képviselőjének.- Külügyminiszter úr, a Fidesz Tolna Megyei Szervezete megállapította, hogy az MSZP által vezetett magyar kormány még mindig nem tett hathatós intézkedéseket az Erdélyben élő magyar kisebbség védelmében. A kritikát megszívlelendő, mi az, amit még meg lehet és meg kell tenni?- Aki ezt a megállapítást tette, az jó lenne, ha megmondaná, hogy mit tegyünk. Ha azt ajánlják, amit néhányan, hogy bevonuljunk katonákkal meg hasonlókat, akkor arra csak azt tudom mondani: ha valaki öngyilkos akar lenni, azt saját magával elkövetheti, de egy országot ne kényszerítsen senki se öngyilkosságra.-szá-gk1990. március 23. A Külügyminisztérium közleménye a kormány megbízásából (Folytatás az 1. oldalról.) A törvényes kormány alapvető feladata az állampolgárok hathatós védelme. Mindaddig, amíg Petre Roman kormánya nem biztosítja a törvényes rendet, nincs értelme a külön magyar-román tárgyalásoknak. A magyar kormány kész viszonyunk rendezésére de ehhez román részről kell a civilizált, törvényes rend feltételeit megteremteni. A magyar kormány ugyanakkot érdemben válaszolni fog a román miniszterelnök nyilatkozatának hivatalos úton történő kézhezvétele után. Az országos listát állító pártok közül tizenegy felhívást tett közzé csütörtökön a marosvásárhelyi események nyomán kialakult helyzettel összefüggésben. Mint ismeretes, Horn Gyula külügyminiszter szerdán tanácskozásra hívta a 12 politikai párt vezetőit. A megbeszélésen - amelyen az MSZMP kivételével valameny- nyi párt képviseltette magát - áttekintették a Romániában az utóbbi időben történteket, az abból adódó következtetéseket és teendőket. A résztvevők - az Agrárszövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias Választási Koalíció, a Keresztény- demokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Vállalkozók Pártja - arra az elhatározásra jutottak, hogy közös felhívásban fejezik ki tiltakozásukat az erdélyi magyarsággal szembeni, a romániai magyarság egészét puszta létében fenyegető brutális támadások miatt. A marosvásárhelyi fasiszta jellegű pogrom nyomán kialakuló helyzet fenyegetést jelent a Kelet-Közép-Európában zajló demokratikus változásokra, a kontinens békéjére és biztonságára - szögezi le az üzenet, amely hangsúlyozza: e súlyos veszélyek miatti aggodalomból vezérelve fordul a tizenegy párt közös felhívással Románia népéhez és nemzeteihez, valamennyi, Románia demokratikus fejlődése mellett elkötelezett párthoz és szervezethez, minden becsületes román állampolgárhoz, aki hazája felemelkedését az egyetemes emberi értékek, az európai normák szellemében kívánja megvalósítani. A felhívás a továbbiakban rámutat: a decemberi forradalom - amelynek hősei méltán vívták ki az egész világ elismerését - történelmi esélyt kínált a két ország kapcsolatainak új, demokratikus alapokon történő átalakítására. A magyar nép a diktatúra elöl menekülők befogadásával, a szenvedőknek és a nélkülözőknek nyújtott önzetlen támogatásával tanúsította a megbékélésre irányuló őszinte szándékát. Az elmúlt napok tragikus romániai fejleményei, a lábra kapó szélsőséges irányzatok, a marosvásárhelyi vérengzés kompromittálják a romániai társadalom demokratizálásának folyamatát, egy új diktatúra kialakulásával fenyegetnek. Mindez veszélyezteti a romániai kisebbségek, így a magyarság nemzetiségi jogainak érvényesítését, de ellentétes a román nép nemzeti érdekeivel is, mivel nemzetközi dokumentumokban lefektetett jogok semmibevételével Románia kizárhatja magát az új, demokratikus Európából. A sovén indulatok felszitása és a nyílt erőszak megtörése félelmeket kelt a Kárpát-medencében, az egész térségben, s ha időben nem lépünk fel ellene, tovább mérgezi az itt élő népek viszonyát, súlyos károkat okozhat kapcsolatainkban. A kelet- és közép-európai országok újjászületése, a korszerű európai demokrácia megteremtése szükségessé teszi a nemzeti kisebbségek szerepének, jelentőségének újragondolását, és megköveteli jogaiknak nemzeti és nemzetközi keretekben történő garantálását. Mindezek nélkül nem teremthetők meg a térség országaiban a modernizáció elemi társadalmi feltételei, sőt Kelet-Közép-Európa elvesztheti esélyét a felzárkózásra, s fejlődése hosszú időre elakadhat. A tizenegy párt teljes szolidaritásáról biztosítja Erdély és egész Románia magyarságát az ellene irányuló támadásokkal szemben. A magyar és a román nép, a Kárpát-medencében élők sorsközösségének tudatában hitet tesz népeink barátsága mellett. Támogatja a romániai magyarság jogos törekvéseit egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak biztosítására, abban a meggyőződésben, hogy ez egyúttal Románia felvirágzását is szolgálja. Elutasítja az erőszak minden formáját, és felszólít minden demokratikus, haladó erőt az újjáéledő fasiszta tendenciák elleni összefogásra. Ugyanakkor kinyilvánítja szolidaritását minden romániai demokratikus erővel, és kész arra, hogy a helsinki folyamat dokumerttumai- nak megfelelően, a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival összhangban, minden eszközzel előmozdítsa a két nép, a két ország együttműködését, barátságát, békés fejlődését, az egységes és demokratikus Európa létrehozásáért. Az üzenet végezetül hangsúlyozza: a pártok bíznak abban, hogy a román demokratikus erők képesek lesznek az erőszak megfékezésére, a válság leküzdésére. Erre reményt nyújt a magyar és román értelmiségiek 1990. március 19-20-i budapesti találkozójának szelleme, az ott született dokumentumok. Megállapodás a magyar-szovjet gazdasági tárgyalásokon (Folytatás az 1. oldalról.) Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a most zárult magyar-szovjet gazdasági tárgyalásokon olyan reális megállapodást sikerült tető alá hozni, mely megfelel hazánk alapvető gazdasági érdekeinek. így a 0,92 dollár/rubeles átváltási kulcs, amely sokáig vita tárgyát képezte, kedvezőnek minősíthető, ugyancsak meghatározó lehet az a tény, hogy gépipari exportunk az idén a tavalyihoz képest csupán 9 százalékkal csökken - sokkal kisebb mértékben, mint az az előrejelzések alapján várható volt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a most aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv jó esélyt ad a két ország közötti „kereskedelmi háború” elkerülésére, a magyar kormány azonban - a jelenlegi és vélhetően az új is - következetesen képviselni fogja a magyar érdekeket. Ha a szovjet fél nem szállít árut, akkor hazánk sem teljesíti szállításait. A tárgyalások során felmerült a szovjet olajszállítások kérdése is. A szovjet fél ígéretet tett arra, hogy az eddigi lemaradásait az elkövetkezendő hónapokban pótolja, és a szerződésekben már rögzített mennyiséget leszállítja hazánknak. A Szovjetunióval szemben fennálló, a tavalyi folyó fizetési mérlegben kialakult aktívum átváltásával létrejött dollárkövetelésünk pedig a jövő évben jelenthet a magyar gazdaság számára könnyebbséget, mivel az fedezetül szolgálhat a konvertibilis elszámolásra való áttérés nyomán kezdetben óhatatlanul kialakuló magyar passzívumra. A mostani követelésünket gyakorlatilag a Szovjetuniónak nyújtott hitelként lehet kezelni. Augusztustól 12 hónap lesz a sorkatonai szolgálat A korábbi bejelentéssel ellentétben, mégsem 1991. februárjától, hanem már az idén augusztustól 12 hónapos szolgálatra vonulnak be a sorkatonák. Erről Kárpáti Ferenc miniszter tájékoztatta az újságírókat csütörtökön, a Honvédelmi Minisztériumban. Elmondta, hogy az új tervezetet a tárca hamarosan a kormány elé terjeszti. Ugyanakkor a jövőben más feladatokra nem lehet igénybevenni a katonákat, tehát például mezőgazdasági munkákra sem. Az új rendelkezés nem érinti a tavaly augusztusban és az idén februárban bevonult katonákat, nekik 18 hónapos szolgálatot kell még teljesíteniük. Ezt a hosszabb időt azonban a tartalékos behíváskor figyelembe veszik, azaz a jelenleg szolgálatot teljesítő sorkatonákat hosszú ideig nem fogják behívni ilyen szolgálatra.1 Egyébként a tartalékos szolgálat ideje is jelentősen csökken: a korábbi évi 2-8 hónapról mindössze 20 napra. Közéleti hírek A Kereszténydemokrata Néppárt szeretettel értesíti a választópolgárokat, hogy a körzet képviselőjelöltje: Bea József március 23-án 18 óra 30 perckor Kisdorogon választási nagygyűlést tart. Szeretettel várjuk a tabódi, juhépusztai, ördöghalmi, lászló- majori és kisdorogi választópolgárokat. Kereszténydemokrata Néppárt Bonyhádi Szervezete * A Kereszténydemokrata Néppárt Dombóvári Szervezete szeretettel értesíti a választópolgárokat, hogy a Dombó Pál u. 15-ös szám'alatt választási ügyeletet tart, 16 órától 19 óráig. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kereszténydemokrata Néppárt Dombóvári Szervezete. Telefon: 66-046. Pf.: 70 * Dr. Radochay Imre képviselőjelölt március 23-án, pénteken délután gyalogos sétát tesz Csibrákon, hogy a község lakóival és gondjaikkal ismerkedjen. Szocialista Párt * Tamásiban az előre bejelentett, igényelt facsemetéket 1990. március 23-án 13 órától a régi városi kertészetben osztjuk szét. Magyar Demokrata Fórum Tamási Szervezete A jövő a nagyméretű gazdaságoké Interjú dr. Rózsás Attilával Tegnap délután az Agrárszövetség Tolna Megyei Szervezete tartott választási gyűlést Szekszárdon, a Művészetek Házában, amelyen részt vett Nagy Miklós afelnök, dr. Rózsás Attila, az országos választmány tagja, a szekszárdi választó- körzet egyéni jelöltje, valamint a megyei lista néhány tagja. A gyűlés előtt beszélgettünk dr. Rózsás Attilával, aki egyébként a KSZE igazgatóhelyettese Szekszárdon.- Az egyik legtöbbet vitatott probléma ebben a választási kampányban a tulajdonreform és ezen belül a földkérdés. Mi az Agrárszövetség álláspontja ezzel kapcsolatban?- A tulajdon az egyetlen olyan „felelős- ség-keletkeztető” képződmény, amely a gazdaság igazi mozgatórugója lehet. Ez természetesen a földtulajdonra is igaz, tehát azt valódi tulajdonosok kezébe kell adni, nevesíteni kell a téeszek közös vagyonát. Végül is ebben nincs vita a különböző pártok között, mégis azt kell mondani, hogy a legtöbb pártnak nincs átfogó, megvalósítható elképzelése a jövő mezőgazdasági struktúráját illetően. Engem, mint agrárszakembert borzasztóan zavar, az, hogy slágertéma lett a földkérdés, mindenki ezzel foglalkozik, függetlenül attól, hogy ért-e hozzá vagy sem. Magyarországon igen magas színvonalra fejlődött a mezőgazdaság azért, mert olyan szervezeti formák alakultak ki, amelyeket a nyugati szakemberek százai tanulmányoznak nálunk, mivel hatékonyabbak a náluk honos farmergazdaságoknál. Ott már felismerték - hiszen minden adat, elemzés ezt támasztja alá -, hogy a jövő egyértelműen a nagyméretű gazdaságoké. A nálunk kialakult struktúra színvonalban, hatékonyságban megállja a helyét a világban - a hazai ipar bizony példát vehetne a mezőgazdaságról -, ezzel tehát nem szabad kísérletezni, mert vészélybe kerül az ország élelmiszer-ellátása.- Ön tehát nagyüzempárti?- Nem nagyüzempárti, hanem ésszerűségpárti vagyok. Bizonyára sokan lesznek olyanok, akik a földtulajdon nevesítése után megpróbálkoznak a gazdálkodással, tehát kiveszik a téeszből a földjüket. Be fog bizonyosodni, hogy néhány különleges, kistermelésre alkalmas termény kivételével a nagyüzemeké a jövő. A szövetkezetek viszont - mivel valódi tulajdonosok állnak majd mögöttük - a mostaninál sokkal racionálisabban fognak gazdálkodni.- Mit vár az új parlamenttől?- Legfontosabb dolga lesz a gazdaság rendbetétele. Ezért nagyon fontos lenne, hogy olyan felkészült gazdasági szakemberek kerüljenek oda, akik hosszabb időt töltöttek el a gazdaságban és van fogalmuk a gyakorlatról is. Nem biztos, hogy erre a neves színészek a legalkalmasabbak. Azt is fontosnak tartanám, hogy a vidéket többen képviseljék. Például Tolna megyében is biztosan akad kilenc olyan szakember, aki szíwel-lélekkel a megyét képviselné, a nagy pártok többségének megyei listáit mégis a budapesti jelöltek vezetik. Ezzel nem tudok egyetérteni.-áa-
