Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. március 22. Képújság 3 Pártok - választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség eze­ken nem változtat, és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból) Korteskedés a 3. sz. választókerületben László Zoltán független jelölt Tisztelt Választópolgárok! Először is megköszönöm azokat az ajánlási cédu­lákat, amelyekkel a jelöltek listájára jut­tattak. Mint független jelöltnek, a cédulák összegyűjtése sem volt könnyű, de akkor még nem gondolhattam, hogy a bemutat­kozó beszélgetések szervezése még na­gyobb megpróbáltatást jelent számomra. Hiába igyekeztem, hiába mentem el sok községbe, legtöbb helyen üres terem fo­gadott, vagy csak néhányan tiszteltek meg jelenlétükkel. így nem maradt szá­momra más, minta programom eljuttatá­sa minél több emberhez, hogy ezáltal megismerjék elképzeléseimet, céljaimat. Tisztelt Választópolgárok! Programom kommunistaellenes és a kommunista ve­zetők ellen szól. Mint pártonkívüli füg­getlen jelölt a meggyőződésem alapján most és a jövőben is vállalom sz SZDSZ, Fidesz és a KDNP programjait, céljait. Kérem azokat a választópolgárokat, akik ezen pártok elképzeléseivel szimpatizál­nak, az egyéni listán rám szavazzanak. Tisztelettel: László Zoltán független jelölt Van egy kérdésünk „Miért hordozza szenvedésnek Keresztjét az igaz ember, Mikor lovon pöffeszkedik Győzedelmesen a gazember?” íme, egy költői kérdés, az írás után szabadon, melyre mi is - mint annyian - választ keresünk. A kérdés ma, itt és most, indokoltabb mint valaha. Mindenki ismeri a „lovon pöffeszkedők”, az or- szágrontók és vazallusaik hitványságát, hatalomátmentési trükkjeit, arroganciá­ját, s mindenki, aki nem közéjük tartozik, szenved tőlük. Ez a szenvedés azonban más, mint az ötvenes évek életérzése, mely az 1956-os dicsőséges forrada­lomba torkollott. Akkor az elkeseredés vitte az „igaziakat” az utcára, most az un­dor forradalmasít. Igaz, nem kell az utcá­ra menni, elég lesz az urnákhoz járulni és tiszta lélekkel szavazni, de azt aztán kell! A mára részben átalakult, részben megroggyant rendszer utolsó esélye ha­talma részbeni átmentésére a közöny, az ha sokan maradtok távol a voksolástól, mert ők mozgósítani fogják minden tarta­lékukat. Ezért csak azt tanácsoljuk, MEN­JETEK EL! MIND OTT LEGYETEK! NE FÉLJETEK! Senki nem fog már ezután pöffesz- kedni sem az Apokalipszis lovasaként, sem tankon, HA TI IS ÚGY AKARJÁTOK. Még egy jó tanács a szavazáshoz, fogad­játok meg! „Szeressétek az igazságot, ti, kik a földön ítélkeztek.” Ti is Ítélkezhettek egy rendszer felett, nemsokára, március 25-én. MIND OTT LEGYETEK! MAGYAR FÜGGETLENSÉGI PÁRT TOLNA MEGYEI ELNÖKSÉGE Elmosódnak a megyehatárok? Kapospula Tolnában marad (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Iharos Csaba, a Somogy Megyei Tanács V. B. titkára bevezetőjében az at- talai falugyűléshez hasonlóan elmondta, hogy jelenleg egyik megye sincs abban a helyzetben, hogy pénzügyi dolgokról nyilatkozzon, hisz a változások még olyan helyzetet is hozhatnak, hogy meg­szűnnek a megyehatárok, illetve a kö­zépfokú területi szervek új beosztásban jelenhetnek meg. Somogy megye várja és szívesen fo­gadja a községet, de döntésében nem befolyásolja a lakosságot. A hovatartozásról Foki József az aláb­biakat mondta „Jobban szeretném, ha Kapospula Tolna megyéhez tartozna, mert Dombóvár közelsége sokat jelent a községnek; Nem tartom reálisnak, hogy Somogyhoz menjünk vissza, hisz az messzebb van.” Antal József a következőképpen fogal­mazott: „Saját véleményemet szeretném elmondani, bármennyire divatos mosta­nában a tömeg nevében beszélni. Kö­szönöm, hogy a két megye vezetői őszin­tén elmondták, hogy felelőtlenség lenne most ígérgetni. A szívem Somogyhoz húz, mégis az az igazság, hogy nem min­dig tehetjük azt, amit a szívünk diktál, sokszor, főleg ilyen fontos dolgokban, az eszünkre kell hallgatnunk. Szerintem is nekünk Dombóvár közelsége nagyon sokat számít.” Illés János tsz-elnök: „Sajnáltuk annak idején, hogy Somogytól el kellett vál­nunk, főleg mi, akik a falu életében vala­milyen vezető szerepet töltöttünk be. An­nál is inkább mert a somogyi hivatalok­ban mindenkit ismertünk, számíthattunk segítségükre. Féltünk az új megyétől, de nem kellett volna. A tolnai hivatalokban is nyitott ajtókkal és segítő szándékkal fo­gadtak. Véleményem szerint a falu sokat fejlő­dött az utóbbi években, nincs szégyellni valónk akár a maradást, akár a menést szavazza meg a falu lakossága.” Gondi István: Szerintem Attalának és Kapospulának együtt kell mennie, vagy maradnia. Mert ha Attala elmegy, akkor félő, hogy Kapospula Dombóvár közelségében nem tudja majd önálló községi tanácsát megtartani, ezzel pedig a város külterüle­teként elsorvadna”. Felszólalásában sé­relmezte még az áldatlan telefonhelyze­tet. Mindkét felszólalásra dr. Farkas Lász­ló, a Tolna Megyei Tanács V. B. megbízott titkára válaszolt: A telefon bevezetését a dombóvári Távközlési Vállalat az eddigi akadályok megszűnésével - vállalja. Ka­pospula lakói ha nem is olcsón, de a kö­zeljövőben a kért mennyiségű telefonvo­nalhoz juthatnak. Felhívta a falugyűlés figyelmét, hogy a falugyűlést a lakosság kérelmére hívták össze, ezért tájékoztatásul, mintegy a fel­szólalóknak segítve még egyszer elmon- ta Kapospula választási lehetőségeit.- Külön válik Attala községtől és önálló községként Tolnában marad.- Külön válik Attala községtől és So­mogyhoz tartozik.- Együtt marad Attalával Tolna megyé­ben.- Együtt marad Attalával Somogy me­gyében.- Különválik Attalától és Dombóvár vá­roshoz csatlakozik. Tóth János: Kapospula elöljárója leg­utolsó felszólalóként a következőket mondta: „Próbálja meg mindenki otthon magában mérlegelni és eldönteni mit szeretne és azt majd a szavazással ki­nyilvánítani.” Buda József né: a községi közös ta­nács elnökasszonya feltette a kérdést a falugyűlés résztvevőinek, kíván-e Ka­pospula lakossága szavazi arra vonatko­zóan, hogy Tolna megyében maradjon a község, vagy újra Somogyhoz tartozzon. A kétórás falugyűlésen a hozzászólók szinte azonos véleménye tükröződött. A több mint 100 főből mindössze öten tet­ték fel a kezüket, hogy kívánják a szava­zást. Kapospula tehát Tolnában kíván ma­radni. Hogyan is mondta Antal József? „Fontos dolgokban az eszünkre kell hall­gatni.” SAS ERZSÉBET Völgységi vállalkozók A szi kvízkészítő A kellemes fáradtságot, amit a kerti munka okozott mi­lyen jó is leöblíteni egy hideg fröccsel... Igen ám, de ki csi­náljon szódát?! Ugye hány családban van ez így? Hát a szódás, vagyis a szikvízkészitő. A nagymányoki Virányi Ferenc mindig is a kereskedelem közelében élte életét. Évekig volt Izményben az áfész italboltjának vezetője, majd Nagymányokon épített lakást. S azt már eleve úgy tervezte, hogy szuterénjában helye legyen a szikvízkészí- tő berendezésnek is. Húszévi falusi boltosság után kapott kedvet a szódagyártáshoz. Előfordult, hogy a szabadsá­gon lévő helyi szódást kellett két hétig helyettesítenie. Tetszett neki, üzletet is látott benne, hát megpróbálkozott az iparral^ A beruházás az ő esetében 300 ezer forintra rúgott, megvásárolta a szikvízkészitő berendezést, az üvegeket a göngyöleges ládákat, ballonokat, hozzá szállítóeszköz­ként egy Zuk teherautót. Mindez csak részben ment saját erőből, a többit, a hiányzót a vállalkozói hitel jelentette in­duláskor. Nehezen indultak az első napok, s mint el­mondta, bizony házról-házra járt, hogy elmondja, mibe is fogott, s hogy legyen kuncsafti köre. Akkor volt ez, amikor állítása szerint „pirkadni kezdett az ég alja a maszek világ fölött". Majdhogynem fél évig is eltartott, hogy a napi be­vétel bizony nem haladta meg a 150 forintot, ami nem­hogy keresetnek nem volt jó, de még magára a rezsire sem futotta teljes egészében. Aztán lassan kezdték meg­ismerni, mára pedig a három falu: Nagymányok, Váralja, Kismányok el sem tudja képzelni a mindennapjait Virányi Feri, a szódás nélkül. Ma is sok munkával és lemondással jár a szakma, nincs ünnepnap és vasárnap, mert a szóda akkor kell amikor kifogyott, nem pedig majd... Amikor kezdett 1983- ban, 2 forint volt a szóda literje, ma 3,50 forint, de mint a szódás mondja, az árak emelkedése (benzin, alkatrész, munkaidő, göngyöleg és szénsav...) miatt 5 forint kellene k áfa ■ * ~ .1 V >•<* w / / iM, if i legyen. De ki vesz manapság 5-ért szódát? Gond még, hogy a nagymárlyoki viz nem alkalmas szódakészítésre, s Bonyhádról kell hordani azt. Csak a vízdlja havi ezer fo­rint, s már nagyon várják a központi vízmű megépülését, az egészséges ivóvizet. Igaz, a falu java része ebből a víz­ből főz... A vállalkozás örökös rizikója persze fenyegető rém, így a szolgáltatás igen pontos is. Virányiékhoz órát lehet igazítani - mondják. Idényjelleg is van az üzletben, hiszen jó időben fogy sok belőle, meg disznóvágások idején. Újítani?! Ötlete van, csak 1 -2 millió kellene hozzá. Szívesen palackozna szénsavas üdítőitalokat. Talán a jö­vő ezt is meghozhatja. _ szab6_ritze, _ Megkérdeztük Nem kell a Patyolat Simontornyán? Félszáz aláírással érkezett Simon- tornyáról az a levél, melyben az alá­írók tiltakoznak a Simontornyán levő Patyolat megszüntetése ellen. Úgy vélik, hogy a lakosság megkérdezé­se nélkül, ilyen döntést nem hozhat a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruhá­zati Vállalat. Ez ügyben kerestük Gál Istvánné igazgatót és megkérdeztük:- Miért szüntetik meg Simontor­nyán a mosószalont?- Mi is megkaptuk a szóban forgó levelet és válaszoltam is rá. Simon- tornyai szalonunkat lakossági igé­nyek kielégítésére létesítettük. Köz­gazdász nyelven fogalmazva úgy mondom, hogy a külső gazdasági környezet negatív változásai, az álta­lános vállalati gazdálkodást befo­lyásoló szabályozórendszer szigorí­tása azt is magával hozta, hogy csökkent a fizetőképes lakossági kereslet.- Tehát gazdaságtalanná vált a szalon további üzemeltetése.- Összegezve: igen! Százaléko­san ki tudjuk mutatni miként emel­kedtek az üzemeltetési költségek, a veszteségforrások. Csökkent a mo­satás, kölcsönzés. Ez nem csupán Simontornyán van így, hanem a vidéki hálózatunkon érezzük. Átszervezést hajtunk végre, mely a szervezeti egységünket érinti. Ez történik Simontornyán is.- Ez az átszervezés mennyire ve­szi figyelembe a lakossági igénye­ket?- Vállalatunkat ellátási felelősség nem terheli, ennek ellenére továbbra is biztosítjuk a szalonunk által nyúj­tott szolgáltatások skáláját: mosás, vegytisztítás, bérágynemű kölcsön­zés, bör-szőrme-tolltisztítás - a régi szalon helyén - Simontornyán - a jö­vőben is megrendelhető. A bérlőnk ezt vállalja. A tisztításra beadott textí­liákat a központi üzemünkbe szállít­juk, ott végezzük el a mosást, vegy- tisztitást.- Mi az ami megszűnik, ha ennyi minden marad a korábbi szolgálta­tásaikból?- Az úgynevezett „expressz”, a rö­vid, egy, két, háromnapos gyorstisz­títást nem tudjuk a jövőben vállalni. Egy megjegyzést engedjen meg, ami a levélben úgy szerepel, hogy Si- montornya környékének a lakossá­gát érinti. Erre azt kell válaszolnom, hogy elenyésző számban voltak a felsorolt települések lakói a mi megrende­lőink között. ■Negyedéves viszonylatot ellen­őriztünk és a lakossági vegytisztítás- nál 253 tételen belül 3 nem simontor- nyai, a lakossági mosás megrende­lői közül 199 vállalásból 4 megren­delő nem simontornyai. Végül csak annyit, hogy a pa- tyolatos szolgáltatás sem vállalatnak sem kisvállalkozónak nem gazdasá­gos tevékenység kistelepülésen, de Simontornyán sem.- dkj ­A mórágyi elöljáróság pályázatot hirdet vb-titkári állás betöltésére, bátaapáti helyettesítéssel, 1990. április 15-től. Előírt képesítés: államigazgatási főiskola, jogi egyetem A pályázat benyújtási határideje: 1990. március 30. A pályázatot a mórágyi elöljárónak, Glöckner Jánosnak kell benyújtani. # 3 ti RT\ Közhasználatú célra felajánlunk Tolna megye területén a Sió partján fekvő, idegenforgalommal és műemlékkel rendelkező nagyközségben 3 db, kétemeletes, egymás mellett lévő, zöld környezetben, panorámás, komfortos épületet. (Hasznos terület 1360 m2.) Vendégfogadásra is alkalmas. „Szép kilátás 091854” jeligére a szekszárdi Hirdetőbe. (215/40) A Mőcsény Községi Közös Tanács pályázatot hirdet nyugállományba vonulás miatt vb-titkári állásra Mőcsény, Grábóc községek vonatkozásában 1990. április 15-től. Előírt képesítés: államigazgatási főiskola vagy jogi egyetem. A pályázat benyújtási határideje: 1990. március 30. A pályázatot a Mőcsény Községi Közös Tanács elnökének kell benyújtani. (168)

Next

/
Oldalképek
Tartalom