Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

Tegnap délután határozatképtelenség miatt az elnök berekesztette az Országgyűlést A legközelebbi plenáris tanácskozás március 14-én Képviselőjelöltek I., II. számú választókerület (3. oldal) Ki kinek tartozik? Pénteken reggel folytatta munkáját az Országgyűlés februárban megkezdődött ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos be­jelentette, hogy Tallóssy Frigyes írásban is benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról. Ezt a parlament tudomá­sul vette. A plénum ezt követően Sztrapák Fe­renc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) önálló indít­ványát tűzte napirendjére. A képviselő az Országgyűlés társadalombiztosítási, terv- és költségvetési, valamint szociális és egészségügyi bizottságának együttes állásfoglalásával megtámogatva szüksé­gesnek tartotta a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj összegének to­vábbi emelését. Sztrapák Ferenc felhívta a törvényhozás figyelmét arra, hogy az idei infláció az előzetesen kalkulált 15 százalékot jelentősen meghaladja, ami hovatovább rendkívüli terheket ró a nyugdíjból, nyugellátásból élőkre, illetve a gyermeküket nevelő szülőkre. A képvi­selő megrázó példákat sorolva bizonyí­totta, hogy az áremelkedések immár a kisnyugdíjasok puszta megélhetését is veszélyeztetik. Sztrapák Ferenc - a há­rom országgyűlési bizottság támogatá­sát is megszerezve - felkérte a kormányt, hogy a juttatások emelésének mértéké­ről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki alternatívákat, és azt még az Országgyű­lés márciusi ülésszakáig nyújtsa be. Ja­vasolta azt is, hogy a kompenzáció forrá­sául a társadalombiztosítási alapban meghatározottakon túl a költségvetés is szolgáljon. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügyminiszter drámai hangon reagált a képviselői indít­ványra, hangsúlyozva: szíve és kormá­nya legjobb szándékai szerint egyetértő választ adna a felvetésre; azt, hogy vállal­ják és meg tudják teremteni a fedezetét. Ezt azonban nem teheti meg - mondotta -, ezért a kormány végleges álláspontjá­nak ismertetése előtt néhány, a témához kapcsolódó információt bocsátott a kép­viselők rendelkezésére. Miután a vitában senki nem kívánt részt venni, határozathozatal következett. Az Országgyűlés a tervezetet 189 egyet­értő, 18 ellenző és 55 tartózkodó szava­zat mellett elfogadta. Eszerint a bizottságok szükségesnek tartják az ez évi infláció 15 százalékot je­lentősen meghaladó volta miatt - az 1989. évi XLVIII. törvény 3. paragrafusa 4. bekezdése alapján - a nyugdijak, a csa­ládi pótlék, a gyes és a gyed összegének további emelését. Ezért felkérik a kor­mányt, hogy az emelés mértékéről, mód­járól, időpontjáról dolgozzon ki alternatí­vákat, és azt az Országgyűlés márciusi ülésszakáig nyújtsa be. A kompenzáció forrásául a Társadalombiztosítási Alap­ban meghatározottakon túl, tekintettel a szociálpolitikai szempontok érvényesíté­sére, a költségvetés is szolgáljon. Ezután váratlanul a kormány elnöke kért rendkívüli szünetet hogy összeülhessen a Minisztertanács. A hosszúra nyúlt szünetet követően az elnöklő Horváth Lajos bejelen­tette: a kormánynak és a három illetékes par­lamenti bizottságnak sikerült közös álláspon­tot kialakítania a családi pótlék, a gyes és a gyed minimuma, valamint a nyugellátás to­vábbi emelésére Sztrapák Ferenc által be­nyújtott indítványról. Az állásfoglalást a képvi­selők írásban kapják meg. (Folytatás a 2. oldaton.) Első ízben tették közzé csütörtökön Moszkvában a Szovjetuniónak tartozó országok listáját, amely szerint Moszkva követelései jócskán meghaladják a 85 milliárd rubelt. Reformpárti parlamenti képviselők Nyikolaj Rizskov miniszterelnökhöz inté­zett interpellációja nyomán a kormány a csütörtök esti Izvesztyijában közölte az adósok listáját. Ezek szerint a szocialista országokként szereplő 12 állam összes tartozása 43,805 milliárd rubel, míg a 49 harmadik világbeli ország 42,039 mil- liárddal adósa a Szovjetuniónak. A lista szerint Magyarország 622,5 mil­lió rubellel tartozik. A fő adósok: Kuba (15,490 milliárd), Mongólia (9,542 mil­liárd), Vietnam (9,131 milliárd), míg Len­gyelország 4,955 milliárddal tartozik a Szovjetuniónak. A harmadik világbeli országok közül első helyen India áll (8,907 milliárd), a, második Szíria (6,742 milliárd), a harma­Az összes szovjet katonát kivonják Mongólia területéről 1991-92-ben. A szovjet és a mongol kormány megbi- zottainak csütörtökön Ulánbátorban lét­rejött megállapodása értelmében 1991 végéig a szovjet csapatok túlnyomó többsége távozik az ázsiai országból, és 1992 végéig az utolsó egységek, vala­mint a hozzájuk tartozó összes haditech­nika is elhagyja Mongóliát. A szovjet tárgyalóküldöttséget A. Klej- menov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyette­se, a mongolt pedig Zsadamba altábor­dik Irak (3,795 milliárd), mig Afganisztán 3,055 milliárd rubellel részesedik. A statisztikában nem szerepel, hogy mennyit törlesztettek eddig a Szovjetunió adósai. Az adóslista mellett ugyanis csak a leírt és átütemezett adósságok szere­pelnek. Ezzel kapcsolatban a lap meg­jegyzi: aligha várható az adósság vissza­térítése. A jövőben leginkább a „leírt adósság” növekszik. Az Izvesztyija sze­rint a statisztika a szovjet propagandá­ban korábban honos „önzetlen segítsé­get” támasztja alá. Az Izvesztyija szerint korántsem önzet­lenségről van szó, sokkal inkább gazda­sági, ideológiai és katonai-politikai mel­léfogások nyomán alakult ki a csillagá­szati összegű tartozás. A szíriai, kubai, angolai, nicaraguai tartozásban jócskán benne vannak a fegyverszállítások. Ugyanakkor az Izvesztyija szerint érthe­tetlen, miképpen fordulhat elő, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) nagy, a védelmi miniszter első helyette­se, vezérkari főnök vezette. A Szovjetunió 1989. május 15-én - Mi­hail Gorbacsov pekingi látogatásakor - kezdett hozzá Mongóliában állomásozó mintegy 50 ezer fős hadseregcsoportjá­nak részleges kivonásához. A moszkvai vezetés akkor arra tett ígéretet, hogy 1990 végéig a szovjet csapatok mintegy 75 százaléka elhagyja Mongóliát. A Szovjetunió és Kína között elterülő ázsiai országba 1966-ban vonultak be a szovjet katonák, miután rendkívül fe­szültté vált Peking és Moszkva viszonya. Mongóliából kivonják a szovjet csapatokat Összetűzés Chemnitzben Egyre inkább elszabadulnak az indu­latok az NDK-beli választási hadjáratban. Erre utal a csütörtökön este Karl-Marx- Stadtban bekövetkezett incidens. Mint a helyi SPD-szervezet közlemé­nye tudtul adja, a konzervatív „Szövetség Németországért” választási nagygyűlé­sének több rendezője, illetve számos ra­dikális résztvevője botokkal támadt egy békés ellenrendezvény résztvevőire. Utóbbiakat - a belügyminisztérium tájé­koztatása szerint - a nyugat-berlini Alter­nativ Lista mozgósította a konzervatív nagygyűlés ellen, amelyen Kohl kancel­lár lépett fel. Szemtanúk elmondása szerint a több­ségi tüntetés rendezői megpróbálták au­tókkal szétkergetni az ellendemostráció résztvevőit. A „Szövetség Németorszá­gért” rendezvényének számos fiatal pár­tolója fasiszta tartalmú röplapokat oszto­gatott, amelyek a nyugatnémet szélső- jobboldali Republikánus Pártot népsze­rűsítették. A Népi Kamara sajtóirodájának közlé­se szerint csütörtök estig összesen 41 politikai pártot és egyesülést vettek jegy­zékbe. Valamennyien indulni kívánnak a két hét múlva tartandó parlamenti válasz­táson. Krizvelemenykutatas - választás A Magyar Közvéleménykutató Intézet február első felében kétezer személy megkérdezésén alapuló, kérdőíves köz­véleménykutatást végzett. A megkérde­zettek az ország felnőtt lakosságát repre­zentálják. A hagyományos kérdésre, hogy ha most vasárnap lennének a vá­lasztások, ön elmenne-e szavazni vagy sem, a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy, 18 százalékuk csak valószínűnek tartja, ugyanakkor 26 százalékuk biztosan vagy valószínűleg nem járulna az urnákhoz. A legaktívabbak jelenleg a fővárosiak, illet­ve az értelmiségiek és az idősebbek. A biztos részvételi szándékukat kinyil­vánítók 81 százaléka már azt is tudja, hogy melyik pártra szavazna. Körükben három párt emelkedik ki: a Magyar De­mokrata Fórumra 20,9, a Független Kis­gazdapártra 20, a Szabad Demokraták Szövetségére 19,7 százalékuk adná le szavazatát. Negyedik a sorban a Magyar Szocialista Párt 10,9 százalékkal, míg a Kereszténydemokrata Néppártra 5,2, a Fideszre 5, a Magyarországi Szociálde­mokrata Pártra 4,5, az MSZMP-re pedig 4 százalékuk voksolna. A részvételükben még nem biztosak, de azt valószínűnek tartók 70 százaléka támogatná szavazatával valamelyik pár- (Folytatás a 2. oldalon.) Levél Bush elnöknek Bogdán János szedresi magángazdálkodó leült emeletes házának közép­ső szintjén a bonanza étkezőgarnitúra ebédlőasztalához, szemét a nejlon­csipke térítőre szegezte, és méltatlankodott. Társával, Farkasfalvi Zoltánnal együtt úgy vélik: a húsipari és az OTP bérhizlalót „csinált” belőlük - a saját pénzükért. Alacsony az átvételi ár, a kamat felment kilenc százalékkal, a bank többet keres, mint a magángazdálkodó. (Folytatás a Tolnatáj 5. oldalán.) Bezzegpuszta, törzstenyészet Csikót vet a póni A póniló amellett, hogy a maga törpe- ségében rendkívül kedves jószág, mér­hetetlenül kíváncsi, mindent látni, hallani és szaglászni akar. így aztán ha nincs igába fogvaWs szabadon mozoghat, ál­landóan az ember nyomában jár. Nagy- dorog mellett Bezzegpusztán, a Szek­szárdi Állattenyésztő Vállalat telepén ta­lálható az ország egyetlen pónilótörzs- tenyészete, ahol a Wels-típusú pónilova- kat találhatjuk. Jelenleg 16 kanca, két mén futkos a kifutókban. A méncsikókat tenyészménként értékesítik, a kancacsi­kókat pedig itt tartják. Az elmúlt évben 13 póniló került kala­pács alá az árverésen, a legolcsóbb 23, a legdrágább 70 ezer forintért kelt el. A vá­sárlók lovakat szerető emberek, hobbi­ból, szórakozásból tartanak otthon póni- lovat, ami szükség esetén szekeret is húz, s hasznos munkát végezhet egy-egy kisgazdaságban. A takarmányigénye lé­nyegesen kisebb, mint a magyar ló, arról nem is beszélve, hogy ha csikót vet a kanca, az jó áron értékesíthető. Póniló és birka - ez a két állatfajta a profilja a bezzegpusztai telepnek. Ma­gyar fésűs és cikta található itt -, de ta­valy még ausztrál keresztezést és rackát is tartottak. A Cikta őshonos fajta, és ép­pen ezért a legfőbb feladat a fajta megőr­zése. Korábban kostelepnek hívták ezt a telepet, s feladatuk az ivadékvizsgálat volt. Idén ez megszűnt, úgy látszik, nincs szükség ivadékvizsgálatra ma már, ami­kor a tejesbárány szép pénzt hoz nem olyan fontos a fajtatisztaság. Jellemző adat erre, hogy míg régen egy sertés fe­deztetéséért egy malac járt, ma már az árának a felét sem kapják meg. Nincs ára a gyapjúnak sem, kilónként 150 fo­rintot fizetnek érte, és megvonták a hat­van forint állami támogatást is. A bezzegpusztai -telepen, noha időn­ként eladják a pónilovakat, birkákat, s a gyapjút, elsősorban nem a pénzbevétel, hanem a fajtamegőrzés a legfontosabb feladat. —d Fotó: Kpm Félelmetes kosok - a karámban Sebestyén György állatgondozó az egynapos pónicsikóval

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom