Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-15 / 64. szám

1990. március 15. ItfÉPÜJSÁG 3 A hullámvölgy ereszkedő ágában Demokrácia és demográfia Szekszárdi panorama Fotó: BAKÓ JENŐ Háború után mindig sok gyerek szüle­tik. Az emberek felszabadulnak a kilátás- talanság, a nagy nélkülözések nyomasz­tó terhe alól. A mai Magyarországon is harcok dúlnak. Az egyre súlyosodó gaz-- dasági bajokat a családok intő jelként értelmezik: ne szüljetek gyereket a bi­zonytalan jövőnek. Demográfiai hullámvölgyben vagyunk. Leszálló ágban. Olyan helyzetben, olyan helyen, ahonnan nem hogy az újabb csúcs, de még a közelinek ígérkező mélypont ideje sem prognosztizálható. Dr. Panka József, a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályá­nak vezető főorvosa sem derűlátó. - Ma­gyarország lakossága fogy. Ennek leg­főbb oka az élveszületések csökkenése. A halálozások arányszáma ugyanis nagyjából változatlan volt az elmúlt évek­ben. E kettőből - tehát, hogy mennyien születnek illetve mennyien halnak meg - számítható ki a népszaporulat. Ez pilla­natnyilag mínusz 1,5 ezrelék, ami azt je- Jenti, hogy minden ezres közösség lét­száma évente másfél fővel csökken. Tol­na megyében is az országos helyzethez hasonló a kép. 1988-ban 2900 élve szü­letésünk volt. Ugyanez a szám 80-ban: 3470. A „szülési kedv” természetesen nem mindig kedv kérdése. A későn kiderült terhesség rfiegszakíthatatlan. (Abortusz csak a 12. hétig végezhető; bár van egy kivétel, miszerint a 18 év alattiaknál a 18 hét alatti magzat még elvehető.) De aztán „szülni kell!” Akkor is, ha 13, akkor is, ha 46 éves az anya. A nem kívánt gyermek nagy gond. Panka doktor osztályán szinte minden hónapban előfordul olyan eset, hogy leányanyák - gyermeküket a szülőszo­bán hagyva - elszöknek. Sőt, Tolna me­gyében nem ritkák a csecsemőgyilkos­ságok sem. - Természetesen csak a megtalált esetekről számolhatok be - mondta a főorvos. - Két éve is három volt, az azelőtti évben is. És egészen jól szi­tuált családokból kikerülő anyák is akad­tak köztük. Nemegyszer úgy derült ki a magzatgyilkosság, hogy a szülő nő élet- veszélyes állapotban, vérezve került be hozzánk. A legális terhességmegszakítások száma évről évre nő. S ami még szomo­rúbb: ezen belül a fiatalkorúak aránya is nő. Pedig számos ismeretterjesztő előadást tartanak az iskolákban, a gyere­kek felvilágosultak, tudják, miről van szó, mégis csak akkor mennek orvoshoz, ha már baj van. Szekszárdon mindennap végre hajtanak művi vetélést legalább 2-3 olyan ifjú hölgynél is, aki még nem szült. Ismét egy 1988-as adat: abban az évben 2067 orvosi terhességmegszakí­tás volt a megyében. (Csak emlékezte­tőül: születés pedig 2900.)- A 89-es évkönyv még nincs kész - mondta a főorvos - de minden bizonnyal e két szám egyre jobban közelit egymás­hoz. Tavaly már volt olyan hónapunk, amikor több vetélést (spontán + művi) könyveltünk el, mint születést. A terhességmegszakítások egyhar- mada szövődményes. Azaz, valamilyen kihatással lehetnek a későbbi szülések­re. Szerepük van abban is, hogy Magyar- országon a koraszülések ilyen gyako­riak. (Tíz százalék, míg a jóléti társadal­makban öt.) Nálunk általában több lánygyermek születik, mint fiú. Az arány 106:100 - a gyengébb nem erősségét bizonyítja. Közismert tény, hogy a hátrányos helyze­tű családokban több gyerek van, mint ott, ahol a szülők módosabbak. De ez világ- jelenség. Panka doktor, aki több mint két évet dolgozott Afrikában, így látja:- Ott aztán van népszaporulat! S ahol a legnagyobb a szegénység, ott születik a legtöbb csemete. A világ most egy de­mográfiai robbanást él át, amiből mi saj­nos kimaradunk. A fejletlen országok lé- lekszám-növekedése vallási okokra ve­zethetők vissza (tiltott az abortusz stb.) De a jóléti államokban is tapasztalható napjainkban egy szerény gyarapodás. Ezt kéne nekünk is megcélozni. Mert an­nak ugye nem sok értelme lenne, hogy most valami eszméletlen módon meg­szaporodjunk, miközben a munkahelyek fogynak. S ha már a munkánál tartunk: nálunk az is baj, hogy a korosztály-ösz- szetétel kedvezőtlen. Elöregszik az or­szág. Egyre kevesebb aktív kereső tart el egyre több nyugdíjast. Az átlagos életkor Magyarországon férfiaknál 65, nőknél 72 év. Magasabb is lehetne. A probléma gyökere az elmúlt történelmi periódusban keresendő. Csakúgy, mint a demográfiai zuhanás oka. Hibás döntések születtek. Egyik ilyen volt a kétkeresős családmodell fel­állítása. A nők munkába állítása - hisz nekik is joguk van hozzá! - látszólagos életszínvonal-emelkedést hozott. Ez a felfutás nem párosult gazdasági növeke­déssel; csak több kéz dolgozott. Stagná­lás, majd életszínvonal-esés következett, ami ellen úgy védekeztek a családok, hogy csak egy-két gyermeket vállaltak.- Az anyaságnak, mint élethivatásnak a tudatát kellene visszacsempészni Ma­gyarországon a nőkbe - hangsúlyozta a főorvos. - Karriert csinálni vagy gyereket nevelni? A kettő együtt ritkán megy. Pe­dig ezek az eltúlzott egyenjogúsági tö­rekvések erre sarkallták a nőket. Szerin­tem viszont akkor kerülünk a helyünkre - itthon is és Európában is -, ha egy kere­ső tisztsséges életszínvonalon el tudja tartani a családot. A nő: kapocs. A család összetartó ere­je. Ha eljár dolgozni, ha nincs otthon, a kötelék meglazul, s gyakran szét is hullik. Ebből fakad, hogy Magyarország a válá­si és öngyilkossági statisztikák listave­zetői között van. A kibontakozó demokrácia egyik fon­tos feladata lesz, hogy e téren is mindent a helyére tegyen. Hogy a feleségek csa­ládanyákká, a férjek családfenntartókká válhassanak. Hogy biztosnak tűnjön a holnap, visszatérjen a jókedv, a tenni akarás, a jövőbe vetett hit. Hogy érdemes legyen gyermekeket szülni. WESSELY Talán éppen ezekben az órák­ban veszik át a Ci­nege madár elne­vezésű népdal­éneklési verseny tehetséges, sze­rencsés résztve­vői a Babits Mihály művelődési köz­pont igazgatójának levelét, melyben értesíti a címzettet „arról, hogy a bí­rálóbizottság döntése alapján sze­replője lehet a - már említett verseny - gálaműsorának”. Ebben a levélben egyben felkéri március 30-án, 19 órakor kezdődő műsorban való sze­replésre. Készséggel tájékoztattuk alkalom­ról alkalomra olvasóinkat, a népdal­éneklési verseny eseményeiről, hi­szen a meghirdetők egyike a Tolna Megyei Népújság volt. Ezúttal tekint­sünk vissza a megtett útra, amit a népdalénekesek között járhattunk szerte a megyében. Talán azt is érdemes lett volna felmérni, hogy hány népdal hangzott fel a verseny során. Erre nem gondoltunk, viszont örvendetes tény, hogy a gyermek, if­júsági és felnőtt kategóriákban ösz- szesen százhatvankét szólóénekes, tizennyolc páros, tizenkét kiscso­port, huszonöt nagycsoport, kilenc citerazenekar lépett fel. Személyen­ként a számuk túlnőtt a félezren. Hozzájuk kell számolni alközvetlen családtagokat, barátokat, ismerősö­ket és már messze meghaladja az ezret, akik a népdalok örömben, bá­natban osztozó gondolataival éltek próbák, szereplések idején. Nem feledkeztünk meg, csak kü­lön hangsúlyt szeretnénk adni a fel­készítő tanárok személyének! Az elért eredmények mellett, mögött, mindig látni kell azokat az erőket is, melyek szaktudással, bíztatással, néha kegyetlennek tűnő pontossá­got követelve szorgalmazták a leg­apróbb általános iskolást éppen úgy, mint a nyugdíjas nagymamáját. Elis­meréssel, tisztelettel szükséges szólni tehát, az ő lelkiismeretes mun­kálkodásukról is. Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy vajon kik kaptak értesítő leve­let. Nos álljon itt a névsor: gyermek szólisták közül - Balássy Szabolcs (Tolnanémedi), Benkő Margit (Tolna- némedi), Bóka Mercedes (Szek­szárdi Csiszer Anna (Izmény), Csö- tönyi László (Dees), Ferkelt Balázs (Szedres), Kelemen Edit (Izmény), Nagy Ágnes (Szekszárd), Propszt Evelin (Szekszárd), Szilágyi Adél (Bonyhád), Szöts Viola (Bonyhád), Vastag Eszter (Szekszárd), Zsilinszki Cecília (Tamási). Az ifjúsági szólisták közül: Császár Edit (Tamási), Mara- szin Mónika (Dombóvár), Miskolczi Mária (Dunaföldvár), a felnőtt szólis­ták kategóriájában indulók soraiból: László Antalné (Aparhant), Sörfőző István (Decs) jutott a gálára. Csopor­tok: a bonyhádi I. Számú Általános Iskola „Jánosbogárkák” nevű éne­kesei, a decsi Faluház dalosai, vala­mint a szekszárdi I. Számú Általános Iskola VII. osztályosai szerepeltek olyan sikerrel, hogy a győztesek kö­zé jutottak. A citerazenekarok közül a szedresi muzsikások lépnek fel a gálaműsorban. A régóta szereplő és az újonnan alakult, vagy újraéledő népdalkörök közül a szakemberek úgy ítélték, hogy a szekszárdi Babits Mihály mű­velődési központban, március 30- án, 19 órakor kezdődő gálaműsor­ban az aparhanti, bonyhádi, decsi, hőgyészi, izményi, pörbölyi népdal­körök énekeljenek, mint a Cinege madár népdaléneklési verseny leg­sikeresebb előadói. Erre az alkalom­ra a rendezők - természetesen - minden érdeklődőt tisztelettel vár­nak.- decsi ­Jóváhagyták az idei útgazdálkodási teivet Jóváhagyták az útgazdálkodás 1990. évi tervét az Útalap Társadalmi Bizottság ülésén. A bizottság megállapította, hogy a ko­rábbi évek gyakorlatától eltérően az idén - mivel a költségvetési támogatás meg­szűnt - az útalapot az üzemanyag-fo­gyasztási adó egy részéből és más bevé­telekből, vállalkozáscentrikus gazdálko­dási rend alapján kell előteremteni. Az előirányzott 12,4 milliárd forintos alapból az üzemanyag-fogyasztási adó a fo­gyasztástól függően várhatóan 9,6 mil­liárd forintot tesz ki. Ebben az évben a főbb fejlesztési el­képzelések között a már folyamatban lévő munkák mielőbbi befejezése, az au­tópálya-építések előkészítése, az építé­sek gyorsítása, valamint az útüzemelte­tés és -fenntartás színvonalának emelé­se szerepel. Várhatóan októberben ad­ják át az MO-ás autóútnak a 6-os számú főút és az M5-ös autópálya közötti sza­kaszát Budapest határában, ez világban­ki hitelkonstrukcióban valósul meg. A be­ruházás új Nagy-Duna-hidat és a Sorok- sári-Duna-ág hídját is tartalmazza. E sza­kasz átadása után megkezdik az MO-ás autóútnak az M1-es autópályáig terjedő újabb szakaszának építését is. Ugyan­csak októberben fejeződik be az M1-es autópálya jobb oldali sávjának múlt év októberében megkezdődött építése Ta­tabánya irányából Győr felé. Ehhez a be­ruházáshoz a hitelt nemzetközi verseny- tárgyalás eredményeként a Magyar Hitel Bank Rt. adja. Az autópályán kívül a főváros agglo­merációjában és a 3-as számú főút Me­zőkövesdet elkerülő szakaszán lesznek építési munkák. Folytatódik a 47-es számú főút Szeged '* és Algyő közötti szakaszának négysá­vossá bővítése, és befejeződik a 4-es számú főút debreceni bevezető szaka­szának átépítése. Regi vendeg Dúzson Március 13-án 11 órakor, méltóságteljesen és fáradtan, megérkezett egy régi, kedves vendég Dúzsra. A vendég légi úton jött és leereszkedett a falu közepén lévő beton villanyoszlop tetején lévő régi lakhelyére. A lakhelyet a szél kissé szétzilálta, de szemmel látható, sőt fényképezhető, fáradtsága miatt egyelőre nem kezdett hozzá a helyreállításához. Amint azt ismerőseitől, a helybéliektől, megtudtuk, hozzávetőleg 3 hét múlva várható a párja, akivel együtt - szokásuk szerint - valószínűleg az idén is négy kis gólyával gyarapítják majd az állítólag gyerekhozó rokonszenves madarak táborát. O. I. Cinege madár Számokkal a gála előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom