Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-02 / 52. szám

1990. március 2. "inTÉPÜJSÁG 3 A kéményseprés díja A kéményseprőipari tevékenység gya­korlásáról szóló miniszteri rendeletet mérsékelt érdeklődéssel lapozgatom. Hét gépelt oldalon 17 paragrafus: nem valami izgalmas olvasmány. Szerencse, hogy segít a lényeglátásban Bay Endré- né, a Tolna Megyei Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat gazdasági igazgató- helyettese. Kérdésem az volt, hogy a gázfűtésessé alakított lakások tulajdonosaitól mért szednek ugyanannyi kéményseprési dí­jat, mint korábban? A gáz igen csekély égésterméket (kormot) hagy maga után, a gázos kéményeket - a laikus úgy gon­dolná - ha tízévenként egyszer kipucol­ják, az bőven elég. Mért nem csökkentik a tarifát ennek megfelelően?- Nemcsak a kémények tisztítása, de üzem közbeni ellenőrzése is feladatunk - mondja Bay Endréné. - Évente egyszer, az úgynevezett sorseprés során, minden használatban lévő kéményt végigjárnak a szakembereink. (Használaton kívülinek csak az a kémény tekinthető, amit befa­laztak.) A szigorított jogszabály megjele­nése (1981) előtt sokan meghaltak az e Kinek jár az emelt gyed? Panaszos levéllel fordult hozzánk egy olvasónk, nem érti, miért nem emelkedett gyermekgondozási díja, annak ellenére, hogy az illetékesek nemrég bejelentet­ték: február elsejétől minimum 4180 fo­rint a gyed összege. Munkahelyén azt a választ kapta, hogy amikor még dolgo­zott, alacsony volt az egy napra jutó bére és terhessége alatt is gyakran csak táp­pénzt kapott. Simon Beáta, a Tolna Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság betegellátási osztályának előadója az alábbi tájékoz­tatást adta lapunknak: A kismamával szemben törvényesen járt el munkáltatója, a gyed ugyanis a ke­resetekhez igazodik. Az emelés csak azokra vonatkozik, akiknek terhességi gyermekágyi segé­lyük napi átlaga több volt mint 140 forint. Akinél például 150 forint volt ez az ősz- szeg, ennek 75 százalékát, azaz csak 112,50 forintot kapna. E helyett ezentúl 140 forint jár neki. Aki alacsonyabb keresete után alacsonyabb segélyben részesült, annak,’ sajnos, gyermekgondozási díja sem emelke­dik. A Tolna Megyei Népújság 1990. feb­ruár 20. napján megjelent „Módos ember legyen ki kölcsönre vágyik!” című cikk egy részletével kapcsolatban kívánunk kérdezni valamit a sajtó útján Molnár Já­nostól a „Garancia” Biztosító Tolna me­gyei vezérképviselőjétől. A sajtó útján tesszük ezt azért, mert a cikkben olyan állítást tett, mely mélyen sérti.a végrehaj­tó önérzetét Ez a részlet: „Érdekes, de mintha kétféle végrehajtás lenne. Ha va­laki az adóhatóságnak tartozik, kimen­nek, ha kell feltörik a lakást, elviszik a té­véjét stb... De ha a mi ügyfelünkről van szó, akkor könnyen kijelentik, hogy nincs lefoglalható vagyontárgya, fizessen a Garancia.” A kérdéseink:- Ha nem titok, hány végrehajtási eljá­rás van folyamatban a Tolna Megyei Bí­róság Végrehajtó Irodáján, amelyek ese­tében a Garancia Biztosító a végrehajtást kérő? (Egy sem)- Ha azt észlelte, hogy a végrehajtó „könnyen kijelenti...” (ez a foglalási jegy­zőkönyv) annak ellenére, hogy van lefog­lalható vagyontárgy és nem került lefog­lalásra, akkor miért nem élt a jogorvoslati lehetőséggel. Egyébként ez az a kijelen­tés, amely miatt mélységesen felhábo­rodtunk, mert az olvasható ki ebből, hogy nem egyformán járunk el az ügyekben, van ahol a kötelességünket felületesen teljesítjük, vagy netán nem akarjuk elvé­gezni a munkánkat. Amennyiben ez megtörténne, minimálisan fegyelmi eljá­téren uralkodó hanyagságnak köszön­hetően. A gázkémény egyébként még köny- nyebben rongálódik, mint a hagyomá­nyos füstöt eregetők. Szigorúbb előírá­soknak kell megfelelnie, gyakoribb felül­vizsgálatot igényel. A gázfüst kikezdi a kémény falát, veszélyes szivárgásokat okozva.- S nem lehetne kétféle tarifát alkal­mazni? Teljes árat, ahol kotorni kell, és egy mérsékeltebbet, ahol csak ellenőriz­ni.- Tudja mi lenne abból, ha mindenütt kétféle tarifát alkalmaznánk?! Egyébként az ellenőrzés nem olcsóbb és nem köny- nyebb munka, mint a kotrás. A kémény- pucolást egy betanított munkás is el tud­ja végezni, de a felülvizsgálathoz szak­ember kell. Eszközt és anyagot igényel. Egy ellenőrző füstpatron ára például 16 forint. Tehát maradnak a díjtételek, mert a kéményvizit kötelező. Vagy ahogy a jogszabály írja: Az ingat­lantulajdonos köteles a kötelező munkák elvégzését tűrni. Kicserélik a „fekete” szoftvereket A Magyar Gazdasági Kamara szerve­zési és számítástechnikai tagozatának elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a Magyarországon forgalomba került, il­letve használatba vett, nem tisztázott ere­detű számítógép-programokkal. Az el­nökség tagjainak egybehangzó vélemé­nye szerint valamennyi magyar gazdál­kodószervezetnek törekednie kell arra, hogy ezeknek a számítógépes program- csomagoknak magyarországi forgalma­zása rendezetten, jogilag szabályozott körülmények között történjék. Az elnökség megállapította, hogy az utóbbi időben jelentős javulás mutatko­zik e téren. Mind több jó minőségű, világ­szerte használt számítógépes progra­mot, programcsomagot hoznak legális körülmények között Magyarországon forgalomba. Ennek a tendenciának az erősítése, a szoftvertermékekre vonatko­zó kereskedelmi korlátozások eltörlése valamennyi magyar felhasználó, prog­ramfejlesztő és -forgalmazó együttes ér­deke. Az európai piacokhoz való alkal­mazkodás megköveteli azonban, hogy Magyarország ezen a csúcstechnológiát képviselő területen is igazodjon az európai követelményekhez, viszonyokhoz. A ma­gyar szoftverfejlesztés, alkalmazás, vala­mint a bel- és külföldi forgalmazás helyze­tét döntően befolyásolja az a tény, hogy a belföldi piac, a vállalatok és vállalkozások mennyire tartják tiszteletben a szoftverter­mékekhez fűződő jogokat és gazdasági ér­dekeket. Az elnökség tagjai szerint meg kell teremteni annaka lehetőségét is, hogy a je­lenleg használt, úgynevezett „szürke”, illet­ve „fekete” szoftvereket, számítógépes programcsomagokat garantált minőségű, megfelelően dokumentált és követett válto­zatra cseréljék. rást vonna maga után. A kijelentés így a véleményünk szerint egy egész appará­tust ért - méltatlan - sértés. Nem kívánunk részletesen belemenni abba, hogy korábban Magyarországon is, de jelenleg a világon ma is sok helyen a pénzintézetek úgynevezett keresőszol­gálatot tartottak, tartanak fenn, hogy a nagy összegű kölcsönöket igénylők fe­dezetét felkutassák. Arról már igazán nem a végrehajtó tehet, hogy a cikkben írtakkal ellentétben kaptak olyanok is kölcsönt, akiknek több megelőző tarto­zásuk áll fenn, akikről ma Magyarorszá­gon a Végrehajtó Irodát megkeresve - esetlegesen egy telefonhívással is - kö­zölnék, hogy évekre visszamenőleg nagy összegű több tartozásuk van, ennek elle­nére folyósítanak a részükre hitelt. A vég­rehajtó csak a létező vagyontárgyat tudja lefoglalni. Az adós, a pénzintézet és a „Garancia” Biztosító között hogyan áll a kapcsolat, az ugyancsak nem a végre­hajtó feladata. Csak tájékoztatásul kívánjuk megje­gyezni, hogy az eredményes végrehajtás a végrehajtó érdeke is, éppen ezért nem fogadhatjuk el a bizonyítékok nélküli állí­tást. Amennyiben pedig a nyilatkozó nem ismeri a bírósági végrehajtás szabályait, úgy a sértő kijelentés megtétele előtt kér­je ki szakember véleményét. A Tolna Megyei Bíróság Végrehajtó Irodájának dolgozói (Folytatás az 1. oldalról.) Farkas Istvánnal, a Tolna Megyei Föld­hivatal vezetőjével a megyénkben találha­tó föld forgalmáról, s az ekörül tapasztal­ható vitákról beszélgettünk. Mindenek­előtt azt kérdeztük: mennyibe kerül ma egy hektár föld.- A föld ára rendkívül változó, hisz egyelőre még nincs piaca, a földforga­lom ugyanis minimális. Az árat egyéb­ként az határozza meg elsődlegesen, hogy hók fekszik a föld, a városokban drágábban, a falvakban szinte eszmei összegért lehet eladni és venni földet. Nincs kereslet egyelőre a föld iránt. Ak­kor várható a földpiac fellendülése, mi­kor az emberek érdekeltek lesznek ab­ban, hogy a mezőgazdaságból mint egyéni gazdálkodók éljenek meg, s a föl­det, mint termelőeszközt meg kell szerez­niük. Most akad olyan termőföld, aminek négyzetméterenként két forint az ára, a nagyobb városokban viszont 150 forin­tért értékesítenek ugyanennyi földet. Az árat természetesen megszabja az arany­koronaérték is, ami a minőség^ és köz- gazdasági mutatókat is magában foglal­ja. A homokos, laza földterület nyilván nem ér annyit, mint a televényes, humu­szos föld.- Ki vehet ma földet?- Ennek nincs korlátja már, mindenki vehet földet korlátozás nélkül. A téeszta- gok is, de a téesztörvény a háztáji nagy­ságát meghaladó földterületre előírja a beviteli kötelezettséget, de a házastársra, vagy családtagra ez nem vonatkozik. A háztáji nagyságát a téeszek alapszabá­lyukban rögzítik.- Kinek a tulajdonában van ma Magyar- országon föld?- Az államnak van földje, de erre a vál­lalatok és a gazdaságok kezelői jogot A szerkezetváltás támasztotta új követel­mények miatt egyre inkább növekszik a fel­nőttek iskolarendszeren kívüli szakmai okta­tásának jelentősége hazánkban. Ennek elle­nére ezen a területen nagy az elmaradás. Az oktatásra fordított mintegy 50 milliárd forint­nak csupán mintegy 4 százalékát használják fel ilyen tanfolyami oktatásra - fejtette ki Bérei Gyula kandidátus, a MTESZ szakértője az MTI érdeklődésére. Az e tárgykörben végzett vizsgálódásainak tapasztalatairól szólva ki­emelte: indokolt a jelenleginél nagyobb fi­gyelmet fordítani e tevékenység mennyiségi és minőségi jellemzőire egyaránt Hiszen a szakmaszerző, munkaköri képesítést nyújtó, valamint a különféle tudást tökéletesítő tanfo­lyamok megszervezéséhez jól kiépített át­kapnak, ez gyakorlatilag egyenlő a tulaj­donosi fogalommal. A téeszeknek közös használatban lévő, illetőleg tagi tulajdon­ban lévő földje van. Aki valamikor belé­pett illetőleg most belép atéeszbe, és föl­det visz be - a föld a saját tulajdonában van, s ezt az ő nevén tartják nyilván a földhivatalban. Tudjuk azt, hogy ez a föld hány hektár, mennyi az aranykorona-ér­téke és milyen művelési ágú földet vitt be a téeszbe a tag. Azt, hogy hol volt valami­kor a föld, ma már legfeljebb csak az tud­ja, aki egykor művelte, de az aranykoro­na-értéke után tudható, hogy milyen ér­téket képvisel. Ezenkívül van magántulaj­donban lévő föld - ezt korábban szemé­lyi használatú földnek hívtuk. Ilyen az al­kalmazottól kezdve a mezőgazdaságban dolgozókig bárkinek lehet.- Ki örökölhet ma földet?- Lehet örökölni, s öröklik is a tagi tu­lajdonban a magánkézben lévő földeket. A tagi tulajdonban lévő föld a téesztag halálával nem kerül automatikusan a téesz tulajdonába. Hosszú ideig létezett az a szabály, hogy az örököstől megvál­tották a földet, tehát nem adták ki, hanem meghatározott árért megváltották, még­hozzá potom pénzért - a szántóföldet aranykoronánként 100 forintért. Ezt az intézményt eltörölték. Amennyiben a tag­sági viszony megszűnik, a bevitt föld sor­sa a következőképp dől el. A volt tag vagy örököse a termelőszövetkezet vagyoná­ból részt nem igényelhet. A szövetkezet közös használatában lévő földjét azon­ban felajánlhatja megvételre a földet használó termelőszövetkezetnek. A vé­telárban az érdekelteknek közösen kell megállapodniuk, mivel a törvény erre vo­natkozóan nem tartalmaz még iránymu­tatást sem.- Választható az a megoldás is, hogy a képzési hálózatra van szükség. E hálózat ki­alakításának pedig a munkaügyi szakembe­reknek és az egyéni munkavállalóknak is na­gyobb mértékben kell támaszkodniuk a MTESZ-re, ha az átképzést zökkenőmente­sen kívánják megoldani. A statisztikai adatok tanúsága szerint a MTESZ szakmai továbbképzéseinek szere­pe országos viszonylatban is jelentős. Az el­múlt 25 évben több százezer ember végezte el ezeket a tanfolyamokat. A résztvevők szá­ma nagy szélső értékek között ingadozott: volt olyan év, amikoraiig 7500-an, míg más­kor majd 38 ezren vettek részt ezeken a kép­zési formákon. Tavaly előtt - erről az évről áll­nak rendelkezésre a legutóbbi összesített adatok - országosan 563 tanfolyamot tartot­volt tag vagy örököse a tulajdonjog fenn­tartása mellett földjáradék ellenében a földet a termelőszövetkezet használatá­ban hagyja. Ez a megoldás is a termelő- szövetkezettel való megállapodás függ­vénye. Végül dönthet a földtulajdonos úgy is, hogy a bevitt földdel azonos értékű földet kér a termelőszövetkezettől. Ez utóbbi esetben a kérés nem tagadható meg. A föld kiadására vonatkozó igény a bevitt földdel azonos értékre vonatkozik és nem a bevitt földre. Ha ugyanis mindenki a bevitt földjét kérné ki, az megbontaná a termelőszövetkezet tábláit, s lehetetlen­né tenné a gazdálkodást, a nagyüzemi művelést. Ez nyilvánvalóan senkinek nem lehet érdeke. Ezért célszerű, ha a földkiadásra vonatkozó igények teljesíté­se érdekében a szövetkezet ezen terüle­teket a közgyűlésen jelöli ki.- A téeszeknek jogukban áll, hogy föl­det adjanak el?- A fennálló törvények szerint igen, de a tagi tulajdont nem adhatják el, csak a közös használatban lévő földet. Ennek alapvető feltétele, hogy a téeszközgyülés hagyja jóvá a földeladást, de ezt csak ak­kor szavazhatják meg, ha a közgyűlésen kétharmados, vagyis minősített többség­gel történik. Ha szavazatképes a közgyű­lés, akkor határozhatják csak el, hogy mennyi földet adnak el, milyen feltételek­kel, és kinek. Ha nincsenek elegen a köz­gyűlésen, akkpr nem születhet semmifé­le döntés a föld sorsáról.- Milyen „része” lehet a földből annak, aki ugyan egy négyzetméter földet sem vitt be, ám 20-30 éve a téeszben dol­gozik?- Fölvetődött, hogy ezeknek a téeszta- goknak adnak el földet, ám ezt az ügyészség megóvta. A vagyonrészt vi­szont föloszthatják, s a föld is a vagyon része. De míg az épületeknek, gépeknek, állatállománynak, ültetvénynek az értéke meghatározható, addig a földeké nem, il­letőleg az a kérdés, hogy ezt hogyan ha­tározzák meg, milyen értékkel tartják nyilván a téeszben. A föld igazi értéke azonban csak a valódi földpiac fellendü­lésekor határozható meg pontosan.- Sokhelyütt megpróbálták kiárusítani a földet: Újkígyóson az ügyészségnek kellett közbelépnie, mert hektáronként 10 ezer fo­rintért ötévi részletre adta el a téesz azt a föl­det, amely 150-200 ezer forintot ért- Tolna megyében ilyen jellegű már megvalósult kiárusításról nem tudunk. A földhivatal - bár az ingatlanforgalmat fi­gyelemmel kiséri - nem tapasztalta, hogy kiárusították volna a földet.- Ki ellenőrzi azt, hogy a földforgalma­zásban semmiféle visszaélés ne történjék?- A törvényességi felügyeletet ez év ja­nuár elsejéig a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya látta el. Ezt a feladatot most a cégbíróságok vet­ték át, s ilyen jogosítványa van még az ügyészségnek is.- A földforgalomban véleménye szerint mire lehet számítani a közeljövőben?- Arra készülünk, hogy bár lassan, de élénkülni fog a földforgalom. A földhiva­talok számítva a változásokra, elkezdték rendezni a régi irataikat. Akkor lesz majd a föld iránt nagy érdeklődés, ha lesznek igazán jól prosperáló magángazdálko­dók, olyanok, akik megjelennek, s ver­senyt indukálnak a piacon, s a munká­jukból jól meg is élnek. D. VARGA MÁRTA taka Műszaki ésTermészettudományi Egye­sületek szervezésében. A hallgatók száma meghaladta a 16 ezret A szövetség gyakran szervezett és szervez olyan tanfolyamokat amelyek az egyedüli továbbképzési lehető­séget nyújtják egy-egy szakterületen, pél­dául az iparjogvédelemben, a biztonság- technikában vagy a különféle fővállalkozá­sok területén. A MTESZ tervei között szerepel, hogy be­kapcsolódik a nyelvoktatásba, elsősorban a szaknyelvi képzésbe. Emellett, kihasználva a kínálkozó lehetőségeket - a rendelkezé­sünkre álló technikai infrastruktúrát és szak­értői tudást - négyszeresére kívánják bővíte­ni a jelenlegi oktatási kapacitásukat - mon­dotta végezetül Bérei Gyula.- Wy ­- esi ­Hozzászólás „Sérti a végrehajtó önérzetét..” Az átképzés és a MTESZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom