Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
/ Az Országgyűlés szerdán 9 óra után néhány perccel az oktatási törvény vitájával folytatta februári ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a bizottsági jelentés elkészülte után kerülhet sor. Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi törvényt - a honvédelmi miniszter sürgős romániai útja miatt - szintén csütörtökön tárgyalják meg. így módosították az ülésszak napirendi pontjainak sorrendjét. Az oktatási törvényt követően a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslatot, majd pedig a deregulációs törvény tervezetét vitatják meg. Az alelnök ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határozata értelmében az ország- gyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Horváth Lajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást, hogy e határozat milyen kötelezettséget ró a parlamentre, s erről az ülésszak végéig tájékoztassa a plénumot. Elsőként KÓKAI RUDOLF (Jász-Nagykun-Szolnok m. 15. vk.) kapott szót, aki úgy vélekedett, hogy a jelenlegi tananyag figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat, s korszerűtlen, mind minőségét, mind mennyiségét tekintve. Különösen elavultak a történelem és földrajz tankönyvek, s a nyolcadikosok biológiai és kémia könyvei is. Az oktatási törvénnyel kapcsolatban az elnöklő Horváth Lajos elsőként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jellegére tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést (Folytatás a 2. oldalon.) második napja Az Országgyűlés Molotov-Ribbentrop-paktum - egy héttel a világháború kitörése előtt A Szovjetunióban első ízben közöltek fotókópiát az 1939-es szovjet-német egyezmény titkos záradékának orosz nyelvű változatáról. Az 1939-ben aláírt Molotov-Ribbentrop-paktum titkos kiegészítő jegyzőkönyve a Szovjetunió befolyási övezetébe utalta a három független balti köztársaságot és Lengyelország egy részét. A külügyminisztérium most beindított új kiadványa, a Vesztnyik hétfőn megjelent első számában fényképet közölt a titkos záradék orosz nyelvű gépelt másolatáról. A Szovjetunió mind ez ideig azt állította, hogy a szovjet levéltárakban nincs nyoma a jegyzőkönyvnek, és a mai napig ragaszkodik ahhoz, hogy annak eredeti példánya nincs birtokában. A szovjet-osztrák közös vállalkozásban készülő havonta megjelenő Vesztnyik ugyanakkor nyilatkozatot közölt Molotov egyik munkatársától, s eszerint a jegyzőkönyv eredeti példányát Molotov egy másik munkatársának adták át. Tavaly nyáron szovjet kiadványokban megjelent a nyugatnémet külügyminisztérium levéltárában őrzött német nyelvű másolat kópiája, és Mihail Gorbacsov támogatásával bizottságot állítottak fel a titkos jegyzőkönyv felkutatására. A jegyzőkönyvet 1939. augusztus 23- án, egy héttel a világháború kitörése előtt Irta alá Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A dokumentum a szovjet. befolyási övezet részeként ismerte el Észtországot, Litvániát és Lettországot, valamint Kelet-Lengyelország egy részét. Sztálin később e megállapodás alapján kebelezte be ezeket a területeket. Újabb tárgyalás a szovjet csapatok kivonásáról Szerdán délután megkezdődött a szovjet csapatok teljes kivonásáról folyó magyar-szovjet szakértői tárgyalások második fordulója. A Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár, illetve Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes által vezetett delegációk feladata az elmúlt hetekben munkacsoportokban végzett munka eredményeinek összegzése és a kormányközi megállapodás, valamint az annak részét képező kivonási ütemterv aláírásra való előkészítése. Vállalkozásfejlesztési alapítvány A Pénzügyminisztérium csaknem 1 milliárd, az Állami Fejlesztési Intézet pedig 2 milliárd forintos hozzájárulással létrehozta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, amelynek célja, hogy elősegítse a kis- és közepes méretű, elsősorban új vállalkozások létrejöttét - jelentette be Nagy István pénzügyminiszter-helyettes szerdán, a Pénzügyminisztériumban, az ez alkalomból tartott sajtó- tájékoztatón. Elmondotta: az alapítvány induló vagyonát növelik az ahhoz csatlakozó bélés külföldi természetes és jogi személyek befizetései. Az előzetes felmérések szerint arra számítanak, hogy mintegy 10 millió dollár külföldi forrásbevonásra van lehetőség. Ugyancsak növeli az alapítvány vagyonát a befektetésekből származó részesedés és osztalék. Emellett az állami költségvetésből és egyéb állami forrásokból is számítanak bevételre. A különféle összegek odaítéléséről 13 tagú, főként vállalkozókból álló kuratórium dönt. Az alapítvány márciustól kezdi meg működését. A kereskedelmi bankokon keresztül kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt, új vállalkozásokba fektet be tőkét, és igen szűk körben vissza nem térítendő támogatást is ad. Csernobil - fertőzött területek Belorusszián és Ukrajnán kívül az Oroszországi Föderációban is jelentős területeket érintett a csernobili katasztrófa - derül ki a köztársasági minisztertanács elnökhelyettesének a szerdai Szov- jetszkaja Rosszijában megjelent nyilatkozatából. Fikrat Tabejev miniszterelnök-helyettes elmondja: eddig a közvélemény előtt lényegében ismeretlen volt, hogy a brjanszki mellett a kalugai területet is komoly szennyezés érte. A brjanszki területen mintegy 5,8 ezer négyzetkilométeres körzetben 641 település 290 ezer lakóját érinti a sugárszeny- nyezés. A kalugai területen 4 ezer négyzetkilométeres körzetben 159 településen mérnek a normális háttérsugárzást jelentősen meghaladó sugárzási értékeket, s ez tötbmint 36 ezer embert érint. Eddig a két körzetben mintegy 760 millió rubelt költöttek sugárvédelmi és sugármentesítési célokra, valamint lakásépítésre, s az elkövetkező ötéves időszakra kidolgozott program alapján mintegy 2,25 milliárd rubelre lesz szükség. A megengedett sugárzást jelentősen meghaladó értékek miatt mintegy 31 település több mint négy és fél ezer lakóját kell kitelepíteni 1992-ig, s mintegy 276 települést fokozottan ellenőriznek. A képviselet csapdája Egyáltalán nem szokatlan manapság, ha a gazdálkodók a különféle fórumokon hangosan bírálják az állami szerepvállalást, közvetlen beavatkozást. Ez történt a minap is egy dán-magyar találkozón, ahol is nem a magyar mezőgazdaság szennyesének kiteregetése lett volna a cél, hanem a dán szakemberek kérdezgetése révén a meglévő tapasztalatok, termelési, irányítási módszerek tanulmányozása, átvétele. A megbeszélés mégis inkább magyar panasznappá sikeredett, jórészt múltbéli példákra épülve. Ezt a visszásságot a vendégek enyhe malidéval észrevételezték is. (Folytatás a 3. oldalon.) Konténerben a tölgy, a fenyő Csemetekert Nagydorogon A környező erdők, a Gyulaji Erdő- és Vadgazdaság területén fekvő erdőtársulások jellegzetes fafajainak utánpótlását szaporítják a gazdaság nagydorogi csemetekertjében. Mindez háromféle módszerrel történik: szabadföldön, intenzív hidegágyban, valamint Bejc-féle konténerekben. Szabadföldi körülmények között az akác, az erdei- és feketefenyő, a hegyi junior, a madárberkenye, és a vadkörte szaporítása történik. A hidegágyba korábban fenyömagot vetettek, most főleg aprómagvakat, mégpedig azért, mert az öntözőberendezés szórófeje nem mossa ki a talajból a magvakat. Ide kerül a nyár, az éger, a nyír, a platán, s a fagyai. Néhány esztendeje a szombathelyi Falkotól vették meg a Bejc-féle technológiát, alkalmazásával 8-12 hét alatt kiültethető csemetét nevelnek tölgyből, erdei- és feketefenyőből. A konténer tulajdonképpen egy kúp alakú tölcsér, amelyet a technológiai előírásnak megfelelő földkeverékkel töltenek meg, ezeket egy váz- szerkezetbe állítják, minden tölcsérbe egy-egy mag kerül, majd a fólia alá helyezve homoktakarót kap. Korábban két esztendőbe is telt, míg ezek a csemeték kiültethetővé érettek lettek, s igaz, hogy a konténeres termesztés drágább, de az eredés csaknem 100 százalékos, s a szaporítás időtartama szinte egész évre kihúzható. Ennek eredménye: az erdősítés sem korlátozódik csupán egy rövid időszakra, a csemeték minden fagymentes napon kiültethetők. Azért, hogy a magvak a meleg napokon ne kezdjenek el csírázni, hűtőkamrát építenek, s így a nyár folyamán ismét elvethetik a magvakat. A csemetekert 21 hektáron fekszik, ebből 15 hektár a hasznosított terület. Nyolc, egyenként 50 méteres fóliaház alatt növekszenek a csemeték, ahol terminált vizes öntözésre, és tápoldat adagolására is van lehetőség. A csemete- kertből nemcsak a gyulaji gazdaság erdeibe, hanem más erdőgazdaságokba, mezőgazdasági szövetkezetekbe, s közterületek fásítására is szívesen viszik innen a szépen fejlett csemetéket. Ezekben a napokban az enyhe, napsütéses időjárási körülmények között a nagydorogi csemetekertben a szabadföldön, és a fólia alatt is megállás nélkül folynak a munkálatok.- d - Fotó: kpm Vermelik az akáccsemetéket A fóliasátor alatt: 70 ezer csemetét nevelnek Földkeverékkel töltik a konténereket
