Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

1990. február 20.

Képújság 5

Pártok ---------- választások

J

a anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból)

A Magyar Szocialista Párt jelöltjei

Dr. Takács László

5. s;l választókerület: Tamási és környéke

SZOCIALISTA \ PÁRT /

Minden párt programja annyit ér, amennyit a nép érdekében meg tud belőle valósítani mondta dr. Takács László, amikor kiderült, hogy pártja öt jelöli képviselőnek. E célok közül a legfontosabbnak azt tartja, hogy minden tisztességesen dolgozó, vállalkozó ember és közösség érdekeit képviselni akarja a Szocialista Párt.

Véleménye szerint a gazdaság és a politika nem választható el egymástól, mert mindennek az alapja a munka. Egy ilyen tőke-, energia- és nyersanyagszegény országban mint a miénk semmi más nem jelenthet kiutat a gazdasági válságból, csakis az új értéket létrehozó emberi munka.

A legfontosabb tennivalónk, mondta a

megyei kampánynyitó nagygyűlésen, hogy visszaadjuk az emberek munkába vetett hitét. A pontosan, jól végzett munka, a méltóság az emberi tartás, az öntudat igazi alapja. Csak ezen az úton érhet ki az ország az erkölcsi válságból is. A demokrácia is a szuverén, a munkájukból megélő emberek lehetősége sorsuk irányítására.

A szociálpolitikai célok, a kultúra támogatása is mind a gazdaság teljesítő- képességének a függvénye. A politika feladata, hogy olyan feltételeket teremtsen, amelyek között a gazdaság öntörvényei szerint fejlődhet, és amelyben minden egyes ember alkotókészsége kibontakozhat.

Kis településen él, ezért az ott élők gondjait nem csupán ismeri, hanem saját bőrén is tapasztalhatja. Megdrágult az élet, ma minden többe kerül, mint tegnap, ezért különösen igazságtalan és napi bosszúságok forrása, hogy még ezért a pénzért sincsen választék a falvakban. Más áruféleségekért meg el kell utazni a városba, így aztán egy iregszemcseinek minden többe kerül, mint a városban élőknek.

Az eljövendő önkormányzatok egyik fontos feladata lesz, hogy kiépítse a lakosságot kiszolgáló kereskedelmi hálózatot, amely érdekelt is lesz abban, hogy minél jobb legyen az ellátás.

Takács László egy ideig osztatlan általános iskolában tanult, ottani élményei is mondatják vele, hogy a nevelés mára már kiszorult az iskolákból, csak oktatás folyik, az is igen eltérő színvonalon. Ma nincs meg az a gyerekcentrikus légkör, amelyben a nevelő nemcsak számolni, olvasni és írni tanítja meg a gyerekeket, hanem erkölcsi és magatartásmodellt is nyújt.

A munkára nevelést is az iskolában kellene elkezdeni.

Messziről jött Tolna megyébe, de immár hat éve otthon van Iregszemcsén. Nyírpazonyban született, Gödöllőn végezte el az egyetemet, volt agronómus, főagronómus, tudományos segédmunkatárs, egyetemi adjunktus. 1984 óta az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet igazgatója.

Nős, két általános iskolás gyermek

édesapja. Választási Iroda Tamási

Esélyegyenlőséget a szocialistáknak is!

Végre egy ember, aki már most tudja, hogy mi lesz a választások végeredménye! Szívből örülök miszerint dr. Hegyi Attila teljesen tisztában van azzal, hogy a megyei lapokat a választások után kinek is kell majd adni.

Igaz, pontosan nem mondja meg, mert azt írja a Népújságban, hogy a választások után visszakerülnek a lapok „azokhoz, akikhez tartoznak, a megyékhez”.

Ezek szerint ő már azt is tudja, hogy mi kerül majd az új önkormányzati törvény^ be, vagyis, hogy lesz „megye”rLogikája szerint ugyanis kell lennie egy olyan megyei testületnek, amely tulajdonosként fog szerepelni és nyílván felügyeletet gyakorol majd a lap felett.

Az szemlátomást fel sem merül a visszhang Írójában, amit a Szocialista Párt már megalakulása óta hirdet és gyakorol, hogy a vállalat dolgozóinak, a szerkesztőség újságíróinak is lehet szavuk saját jövőjük meghatározásában. Eszébe sem jut, hogy független szellemi műhely, önálló politikai tényező is lehetne egy megyei lap. Mint, ahogyan az is.

Ráadásul nem is csak akkor kezdték meg az ott dolgozók a harcot a demokráciáért, az esélyegyenlőségért, amikor az SZDSZ megjelent a politikai palettán. Tessék megnézni a Tolna Megyei Népújság azon számait, amelyek az MSZMP 1988-as országos pártértekezletét előkészítik. Észre fogja venni minden tárgyilagos olvasó, hogy az a folyamat - amelynek következtében most az SZDSZ, kísérletet tehet még arra is, hogy a nyilvánosságról intézkedjen és a történelmi tényeket is meghamisítva egy korszakként fogja fel az elmúlt negyven évet, és abban mindenkit elítéljen -, már akkor és ott is elkezdődött. Nem tudom ő hány éves, de a magam részéről a leghatározottabban visszautasítom, hogy Rákosi- rendszer bűneivel azonosítsanak, hiszen éppen 1950-ben születtem. Abból a korszakból nem vagyok felelős semmiért. Az MSZMP-nek tagja voltam ugyan, de úgy, hogy a közvéleménnyel együtt vajmi keveset tudtam arról, mi minden történt a sztálinizmus első hazai korszakában.- Arról meg végképp fogalmam sem volt, hogy 1956-ot milyen megtorlási hullám követte.

Ha dr. Hegyi Attila kicsit foglalkozna a tényekkel, akkor tudná, hogy az MSZMP gyűjtőpárt volt, amelyben kénytelenül összpontosult minden politizáló erő, és mindvégig jelen volt benne a belső ellenzék, amely az állampártból valóságos

politikai pártot akart szervezni. Az ellenzék arról is hajlamos ma már megfeledkezni, hogy az első nyilvánosságát Lakitelek teremtette meg, még pontosabban Pozsgay Imre, aki erről egyedül mert nyilatkozni -, még mint MSZMP-vezető - és erre módja még csak nem is a párt lapjában volt.

Ha dr. Hegyi Attila tájékozódna politikában, akkor tudná, hogy az európai polgári demokráciában az egyik legfontosabb politikai erőt a szocialista pártok képviselik, és a másikat is a kereszténydemokrácia. így aztán tudná - hacsak nem választási célból szándékosan csúsztat -, hogy mi & különbség egy kommunista és egy szocialista párt között.

Jogutód a Szocialista Párt, mert törvényesen, kongresszuson született, de az állampártnak nem politikai örököse és tagságát sem a pártállam haszonélvezői alkotják.

Legalább annyit azért illene elismernie az ellenzéknek, hogy az állampárt lebontásában a mai Szocialista Párt tagjainak történelmi érdemei vannak, és ez tette lehetővé, hogy nem békés átmenetről beszélhetünk egyáltalán, hogy a szabaddemokraták nyíltan hirdethetik nézeteiket, hogy közösen készülhetünk az első szabad választásokra. Nem a Szocialista Párt folytat szócsatát a szabad demokratákkal, hanem fordítva.

Tanácsait köszönöm, véleményével nem értek egyet ugyan, de mindent megteszek a jövőben is azért, hogy ezt máskor is elmondhassa, a demokrácia ugyanis itt kezdődik. És ott folytatódik, hogy vitatkozni is lehet mindenkinek, egy szocialistának is.

Dr. Hegyi Attila úr, mielőtt véleményt nyilvánít, előbb tájékozódhatott volna ugyanis a Tolna Megyei Népújság sosem hozott a pártnak egyetlen fillér nyereséget sem, éppen ellenkezőleg.

A két párt közötti vita lényege különben sem a tulajdonlás kérdése volt, hanem a „manipulációra” vonatkozó vádaskodás.

Ha a Szocialista Párt manipulálna lappal, vajon megjelent volna-e annak első oldalán Pólyák Sándor középiskolai tanár vádaskodása és most dr. H. I. viszontválasza?

Próféciát továbbra is érdeklődéssel várom.

IHÁROSI IBOLYA Szekszárd

Miért

megyek el a falugyűlésekre

A Magyar Szocialista Párt Szekszárdi Választási Irodája a Népújság február 16. számában felhívást tett közzé a pártokhoz, hogy ne vegyenek részt a falugyűléseken, és pontokba foglalták nézeteiket.

Ebben én sok mindennel egyetértek, hiszen ismerem az ilyen összejöveteleket, mivel Bogyiszlón a falugyűléseken évek óta részt veszek.

Igaz, hogy ott a település gondjaival kell foglalkozni. De nem árt - véleményem szerint hasznos -, ha mint csendes hallgató megismerem az ottani felvetéseket, mert ne csak engem ismerjenek, én is ismerjem őket a gondjaikkal együtt.

Azután, amikor a falugyűlés oda- vissza kérdése, válasza, felvetése befejeződött, tapintatosan és nem visszaélve a jelenlevők idejével és türelmével, sor kerülhet az ötperces bemutatkozásra.

Aki erre már nem kíváncsi, békésen eltávozhat. Ez még akkor sem visszaélés, ha esetleg három képviselőjelölt van ott. Természetesen ez nem pótolja a külön együtt eltöltött estét, ahol bőven lehet programot adni, politizálni. A másik ellenvetésem: könnyűszívvel lemondhat egy dr. Jánosi György az ilyen rövid találkozásról, akit már ismernek. Neki már nem szükséges megjelenni és tizenöt mondatban megmutatni magát. De a többiek esetleg ismeretlenek, és ez a találkozás is fontos lehet számukra. Ezért nem kívánok én „ellenállni a csábításnak", és ahova meghívnak, én azt tisztelettel elfogadom.

FARKAS SÁNDOR, a Függ. Kisgazdapárt jelöltje

Ön téved, Kőváriné

Nem fel az MSZMP

A Tolna Megyei Népújság egy korábbi számából már megismertük politikai álláspontját. Hogy hol áll, ez a hivatkozott írásból egyértelművé vált. A február 15-én megjelent „Mitől fél az MSZMP” terjedelmes irása alig adott ehhez új adatot. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy „rátett még egy lapáttal”. Elhisszük - joga van hozzá -, és nem csalódtunk, hogy védelmébe vette Király Bélát és Zwack urat. ízlés dolga. Annyi bizonyos, olyan emberek ezek, akikkel nem szívesen cseresznyéznénk egy tálból. Valószínűleg nem vagyunk ebben egyedül. Nem tudjuk, hogy Ön annak idején egyáltalán, meg a nagyon sok tisztességes munkásember, akit üzemében kizsákmányolt Zwack úr, vajon odaférhetett volna-e ahhoz az asztalhoz, amelyről ők cseresznyéztek...

Az Ön nézete szerint „várjuk, sóvárogjuk a dollárjaikat, mint a kutya a koncot, közben folyik a mocskolódás irányukban" - állítja Ön, miközben arról kívánja meggyőzni az olvasókat, hogy Ön ismeri az MSZMP programját. Hát ez bizony merő tévedés! Ez az állítása nem fedi a valóságot. (Természetesen van még néhány ehhez hasonló kitétel írásában.) Kinyilvánítjuk, az MSZMP nem sóvárogja a tőkések dollármillióit. Nem kívánjuk, hogy úgy jussunk dollárhoz, hogy közben elveszítjük üzemeink tulajdonjogát. Az, aki eladja üzemeinket, gyárainkat, bankjainkat, újságjainkat, az nem tesz mást, mint a nemzeti vagyon, a nemzeti kincs kisebb-nagyobb darabját adja el, kiárusítja az országot, azt adja el, amit a mostanában oly sokak által elátkozott 4 évtizedben a magyar munkás, a magyar paraszt, a tisztességgel dolgozó értelmiség, és mások, gyakran hallatlanul kedvezőtlen körülmények között alkotott, olykor 2-3 lyukkal is behúzva a nadrágszijat.

Csak sajnálhatja, hogy nem ismeri az MSZMP politikai nyilatkozatát (Szabadság 1990. 2. szám), láthatná, hogy az MSZMP nem tartozik azok közé, akik csúszva-mászva, mindenáron dollárt akarnak... Valljuk, hogy nehéz helyzetünkben a kiút a gazdaság rendbetétele, döntően hazai, saját erőből. Rajtunk önzetlenül senki sem segít! A szép szavak ne tévesszenek meg bennünket! A további eladósodás útját járó kormánnyal és az e kérdésben az ő szekerét toló gazdasági és politikai tényezőkkel nem ért egyet az MSZMP. Természetesen nem vagyunk ellensége annak, ha a nyugati tőke működötökéként jön. Jöjjön, ezzel egyetértünk. Vegyen részt a termelés folyamatában, hozza a korszerű technikát és technológiát - és vigye a megtermelt értéktöbbletből a reá eső részt - de a tulajdon marad!

Támadnak bennünket, hogy elutasítjuk a privatizálást. Álláspontunk: a társadalmi tulajdon túlsúlya mellett elismerjük és támogatjuk a kistermelés és a magánvállalkozás különböző formáit az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatás terén. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a külgazdasági nyitottsággal egyidejűleg megőrzi és megvédi az ország gazdasági szuverenitását, megállítja az eladósodás folyamatát, kedvezőbb feltételek elérésére törekszik a külföldi adósság törlesztésének és a kamatok fizetésének ütemét illetően, kiegyensúlyozottan fejleszti a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat.

Szemünkre veti Ön, hogy „újból a munkások és a parasztok nevével” akarunk takarózni. Rosszul ismert minket. Mutatna talán a magyar politikai palettán olyan pártot, amelynek tagjái közül 40 százalék a munkás? Vagy akár csak olyan vezetőséget, amelynek arányában akárcsak megközelítően is van annyi fizikai munkás, mint az MSZMP-ben. Ilyet mutatni nem tud, mert ilyen nincs. Mi nem takarózunk a névvel. A párt nevében szereplő munkás jelző pontosan fedi a lényeget. S ez nagyon fontos politikai kérdés! Mi azok vagyunk, aminek mondjuk magunkat.

Az MSZMP büszkén vallja és vállalja a történelmi szerepét, a munkásság szervezését, s nem rejti véka alá azt sem, hogy miközben nemzeti érdekek szem előtt tartásával keres konkrét válaszokat társadalmunk aktuális kérdéseire, része a nemzetközi munkásmozgalomnak, nemzetközi kapcsolataiban elsőrendűnek tartja a kommunista pártokkal és más haladó mozgalmakkal való együttműködést.

írásából úgy látjuk, hogy az elmúlt évtizedek alatt - ugye hogy fut az idő -, néhányat azért Ön is megjegyzett a marxizmusból, pl. azt, hogy lesz kommunizmus, s az anyagi javak bőségét hozza majd. Ön megtanulta, tudja is, de nem hiszi. Ez az Ön joga. Nyilván tanulta a szemináriumon - több volt belőle a kelleténél -, hogy a társadalom fejlődött, nagy időket (évezredeket, évszázadokat) fogott át egy-egy termelési mód kialakulása, így jött létre a rabszolgatartó társadalom, majd a feudalizmus és megszületett a kapitalizmus is, amelyet találó és kevésbé helytálló jelzőkkel illettek. De tessék már megmondani, hogy itt megáll a társadalom átalakulása, ez a végkifejlet és nincs tovább? Ugye ezt Ön sem hiszi.

Abban egyetértünk, hogy a leendő társadalomnak legfeljebb csak tudományos jóslatokban körvonalazhatjuk lényegét. Miért igényeljük hát, hogy ez az eljövendő társadalom néhány évtized alatt jöjjön létre, mégpedig teljesen tökéletes formában?

Hányszor, de hányszor futott neki és igazította önmagát a kapitalizmus, amíg olyan lett, hogy most sokan irigykednek rá... (Feltűnő, hogy csak a fejlett országok vonzák a képzeletet, de hát akad rajtuk kívül még jó néhány, amit ugyancsak „igazítani” kell.) Most mi is az „igazítás” időszakát éljük, az első nekifutás nem hozta azt, amire számítottunk.

Nem szeretnénk a szűkre szabott lehetőségeinket az Ön által elmarasztalt szocialista brigádmozgalom védelmére fordítani. Igaza van, sok formális dolog volt abban. Ön is, mi is tudjuk ezt. Egy korszak jellemző alakulata volt. De ön elfeledkezik arról, hogy hány és hány brigád vállalta az apa vagy az anya korai elhalásakor az árvák nevelését, anyagi támogatását a bajbajutottaknak. (Gondoljon például az árvizekre.) Hány épület szólalhatna meg, s mondhatná el, hogyan fogtak össze a brigádok, hogy otthont teremtsenek brigádtársuknak, vagy ismeretlenül is az ország más táján. Hallott Ön a földrengéstől szenvedettek megsegítéséről? Ezekkel az adatokkal talán pontosabb a kép.

A korkedvezmény és nyugdíj lehetősége nem kizárólagosan a vezetőké. A választ a vonatkozó rendeletek pontosan körülírják. Nézze meg, olvassa el, vagy kérjen felvilágosítást a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. Kételyei megszűnnek.

Azt csak üdvözölni tudjuk, hogy megjegyezte az MSZMP szorosan összefüggő választási (és nemcsak választási) négyes jelszavát: MUNKA! - MEGÉLHETÉS! - SZABADSÁG! - BIZTONSÁG! S miközben felsorolja jelszavainkat, itt említi meg, hogy véleménye szerint mitől fél az MSZMP. Félig-meddig bennünket idéz, mely szerint „»néhány százezer embernek elérkezik a polgári demokrácia«, s ezek jól élnek majd, miközben milliók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek”. Az MSZMP csak üdvözölni tudja, hogy ha majd bekövetkezik a jólét mondjuk 800 000 embernek (ez sem fog könnyen menni). Kívánjuk nekik a magas élet- színvonalat, s azt is, hogy sokáig élvezzék. A gazdasági helyzet javítása az MSZMP programjában is benne van, s ehhez kapcsolódóan az életszínvonal emelése is. De tudjuk, hogy - tőkés körülmények között - a gazdagodással egyidejűleg lezajlik egy másik folyamat is, negatívan befolyásolva milliók életkörülményeit. Lehet, hogy most ezt nem hiszi el. Csakhogy ez nem hit kérdése.

Ön sajnos beállt azok sorába, akik a négy évtizedet zsákutcának tartják. Ha nem elfogult, akkor hiszük, előbb-utóbb felülvizsgálja álláspontját, s ehhez elegendő érvet szolgáltat a megyeszékhely 4 évtizedes fejlődése. (Csak azért idézünk innen, mert cikkének aláírásából tudhatjuk, hogy szekszárdi, különben máshonnan vennénk példáinkat. A vizes, vertfalú házak sokasága tűnt el (diafilmen még megmutathatjuk ezeket), kiépültek - sok esetben állami segítséggel - a lakótelepek, a kertvárosi részek, a családok sokasága jutott önálló lakáshoz (ez akkor is igaz, ha nem köny- nyű a részletek törlesztése), keresztül-kasul járnak a helyi járatok, kiépült és még folyamatban van a kereskedelmi hálózat bővítése, kiszélesít és gondozott parkjaink sokaknak adnak pihenést, felüdülést, az autók sokasága sem a nyomorról tanúskodik, bűvült a művelődési intézmények hálózata (a tanitómúzeum, a Művészetek Háza, a Babits művelődési központ). Korszerű ipari bázis települt ebbe a városba (nem roncstelepek, mint azt néhányan hlresztelik), s ezzel átalakult a város jellege. Ide most már munkába is járnak emberek a vidékről.

Régen, talán emlékezik még rá, az volt a szólás-mondás, hogy Szekszárdra háromféle ember jön, éspedig: ügyes-bajos dolgaikat intézni a főispáni, vagy az alispáni hivatalhoz; olyanok, akik a fogházba vonultak be büntetésüket letölteni, s végül a gyógyulni vágyók - majdnem elfelejtettük az eredményeknél említeni a kórház bővítését, korszerűsítését.

Lehet, hogy Önnek ezek semmik, nem jellemzik a 4 évtizedet, de higgye el, sokunknak tiszteletét kiváltó eredmények ezek. A porfészekből város született.

A megújult MSZMP korszerű marxista párt. Szembe fordult a régi vezetés (és itt nemcsak a pártvezetőkről van szó, hanem a rossz tanácsokat adó tudósokról, szakemberekről és gazdasági vezetőkről is) hibáival, bűneivel. A mozgalom megújult, a XIV. kongresszuson politikai nyilatkozatot és korszerű szervezeti szabályzatot fogadott el.

Vallja a magyar nép haladó történeti vívmányait, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom időtálló értékeit. A kommunista és a baloldali szociáldemokrata hagyományok folytatója.

*

E sorokat nem azért vetettük papírra, hogy meggyőzzük Önt a mi elveink igazáról. írása jó alkalmat adott arra, hogy - ha röviden is - ki- fejthettük.pártunk álláspontját.

Az Ön Írásának minősítésére engedje meg, hogy egy választási kampányban Tolna megyében elhangzottakat idézzünk: „A horgásznak, a vadásznak és az ellenzéknek szabad nagyot mondani.” Ön az ellenzékhez tartozik...

Hát így vagyunk... '

MSZMP szekszárdi alapszervezetek