Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

Befejezte munkáját az Országgyűlés Csütörtökön néhány perccel 9 óra után képviselői indítványok tárgyalásá­val folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos mindenekelőtt a létszám ellenőrzé­sét kérte, ami szerint 236 képviselő, az Országgyűlés tagjainak 63 százaléka jelent meg. Délelőtt az elnöklő Horváth Lajos em­lékeztetett arra: az Országgyűlés szerda este már szavazott a képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló országgyűlé­si határozattervezetről - pontosabban le­szavazta -, de mint mondta, a szavazás után Sarlós István arra hívta fel a figyel­met, hogy a pártok és a jelöltek részére az állami támogatásról mindenképpen a mostani ülésszakon lenne célszerű dön­teni, mivel a választások kellős közepén vagyunk. Indítványozta továbbá, hogy je­löljék meg a határozatban, hogy mire for­díthatják ezt a támogatást a jelöltek. Eb­ben a választási törvénynek az a kitétele az irányadó, miszerint a költségvetési tá­mogatás csak dologi költségekre fordít­ható. A témához újólag hozzászólt Gál Zol­tán belügyminisztériumi államtitkár, a tárca megbízott vezetője, aki - mint mondta - sok új információval nem tud szolgálni, de az előterjesztés mellett szó­ló érveket rendszerbe szedve megpró­Nem vagyok nyugodt, pedig rám férne, ránk férne, immár egy kis nyugalom is. Döntött az országgyűlés két önálló képviselői javaslat alapján arról, hogy elszámoltatja volt politikai ve­zetőinket, s ennek az elszámoltatásnak végzésére bizottságot hozott létre. Mivel tudom, hogy szóban forgó képviselői indítványok forrása a nép, a közvélemény, részben megnyugtat a T. Ház döntése. De félek is, hogy nem kép teljes értékű választ az ország szekerének nem is csak kátyúba szakításával kapcsolatos sürgető kérdésekre a közvélemény, hiszen a nemrég még a „legvidámabb barakk” jelzővel ékeskedő országunk csődberohanásának startkövét - ezt a kisgyerekek is tudják - nem az 1980-as év jelzi, hanem az 1968-ban meghir­detett reform 70-es évekre tehető előbb csak óvatos, később mind célratörőbb megfojtása. Hovatovább elv iselhetetlen terhek nehezednek - néhány százezer kivételével - minden magyar állampolgárra. Ha ezen állampolgárok tudni akarják, hogy ki­nek mH köszönhet az ország, jogaik ismeretében kívánják tudni. Nem leszámol­ni akar tehát, hanem elszámoltatni, tisztán látni, mert a kapott történelmi leckéztetésbői egy vaiamH már biztos leszűrt: a közeli múlt teljes tisztázása nél­kül senki és semmi nem szavatolhatja a jövőnk tisztaságát! igenis álljanak elő azok, akik a népre való szüntelen hivatkozással csak a maguk szocialista menyországát teremtették meg, és most érdemtelenségük fel- és elismerése elől megbújva szeretnének élni. . „ - la ­bálja a képviselőket meggyőzni arról, hogy szükség van az előterjesztés elfo­gadására. Hangsúlyozta: a választójogi törvény azt tartalmazza, hogy ilyen támo­gatást adni kell, s ha az Országgyűlés nem óhajt e célra pénzt megszavazni a pártoknak és a jelölteknek, akkor a tör­vény ide vonatkozó szabályát ki kell iktat­ni. Utalt arra, hogy a költségvetés erre az évre 450 millió forintot tartalmaz a válasz­tási költségekre, amiből most 100 millió forintot - az egész évi költségvetés 17 ez­relékét - javasoltak a jelöltek támogatá­sára fordítani. Az összeg nagyságában a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő pártok, szervezetek, kormány­zati szervek képviselői állapodtak meg hallgatólagosan. Ebből a 100 millió fo­rintból - 4-5 ezer jelöltet számítva - egy- egy jelölt körülbelül 20 ezer forint támo­gatásban részesülhetne. Végül 113 igen, 46 ellenző szavazattal és 46 tartózkodás mellett az Országgyű­lés elfogadta, hogy 100 millió forintot fordítsanak az állami költségvetésből az országgyűlési képviselőjelöltek támoga­tására. A szerdai vita folytatásaként Hámori Csaba és Raffay Ernő fejtette ki több ponton eltérő véleményét az ország je­lenlegi helyzetéért felelős politikusok lis­táját összeállító bizottság kérdésében. Álláspontjuk fokozatosan közeledett egymáshoz, s végül már csak annyiban tért el, hogy míg Raffay Ernő 1968-ig, ad­dig Hámori Csaba 198C lg visszamenő­leg kérte a felelősök vagyoni elszámolta­tását. A vitában mindkét megoldás mel­lett elhangzottak támogató és ellenző ér­vek, a határozathozatalkor azonban a (Folytatás a 2. oldalon.) A megye választási kerületei Korábban már közöltük a megye választási kerületeit bemutató térképet, de az utób­bi időben ismét több olvasónk érdeklődött ez iránt. A megyei tanács által hitelesített ábra az alábbiakban mutatja be a római számokkal jelölt öt körzetet. Szabadok a nagyfai kényszerbeutaltak Csütörtökön reggel 107 kényszerbeu­talt hagyta el a nagyfai Munkaterápiás és Alkoholelvonó Intézetet. Az Országgyűlés határozatának értel­mében ugyanis február elsejei hatállyal megszűnt a kényszerbeutaltak gyógyke­zelése. Az intézet a Belügyminisztérium keze­lésében büntetésvégrehajtási intézet­ként működik tovább. Szakképzés kérdőjelekkel I. Kimondani is sok: Tolna megyébpn a tavaly végzett nyolcadik osztályosok kö­zül mintegy háromszázan egyetlen kö­zépfokú oktatási intézménybe sem jutot­tak be. Munkába álltak (ha akadt vállalat, aki kiskorúként, képzettség nélkül alkal­mazta őket), vagy szüleik fizetésére ha­gyatkozva várják, hogy most, a következő fordulóban felvegyék őket valahova. (Folytatás a 3. oldalon.) Egy év, kontra 21 perc Békés tüntető a fővárosi aszfalton (2. oldal.) Tárgyalások a szovjet csapatok kivonásáról Budapesten csütörtök délután meg­kezdődtek a magyar-szovjet tárgyalások a hazánkban állomásozó szovjet csapa­tok kivonásáról. A magyar delegációt Somogyi Ferenc külügyminisztériumi ál­lamtitkár vezeti, míg a szovjet küldöttség élén Ivan Aboimov külügyminiszter-he­lyettes áll. * A várhatóan kétnapos megbeszélésen a tárgyaló felek minden bizonnyal kifejtik a két ország álláspontját a csapatkivo­nással kapcsolatban, illetve megvitatják az ezzel kapcsolatos részletes ütemter­vet. Ismeretes, hogy az Országgyűlés is felhatalmazta a magyar kormányt: a fo­lyamatban lévő tárgyalásokon szorgal­mazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását. A cél az, hogy - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vo­natkozásait figyelembe véve - a teljes ki­vonásra még az idén, de legkésőbb 1991 -ben sor kerüljön. Párthírek Berlinből Az NDK területén újjáalakult Németor­szág Kommunista Pártja (Kommunis­tische Partei Deutschlands - KPD). Az alapító bizottság nyolc tagjának aláírását viselő okirat tanúsága szerint a párt ve­zérelvei a humanizmus, a béke és a tár­sadalmi igazságosság. A testület megvá­lasztotta a február 10-ig hivatalban lévő ügyvezető központot, amelynek elnöke Klaus Sbrzesny lett. Az eredeti KPD 1918. december 30- án alakult meg, majd 1946 áprilisában, Németország szovjet megszállási öveze­tében egyesült a másik nagy munkás­párttal, a szociáldemokratákkal. Ennek a fúziónak az eredményeképp jött létre a Német Szocialista Egységpárt. A KPD a nyugati megszállási övezetekben, s ké­sőbb az NSZK-ban önállóan tevékeny­kedett, egészen 1956-ban történt betiltá­sáig. A betiltás nyomán hozták létre a baloldali erők a Német Kommunista Pár­tot (DKP). Viharfelhők gyülekeznek a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt (SEW) fölött. A párt vezetősége szerdán tartott ülésén nem fogadta el a korábbi - fölmentett - iroda (politikai bizottság) be­számolóját, amelyet egy bizottságnak át kell dolgoznia. A február közepére egy­behívott rendkívüli pártkongresszus köz­ponti kérdése a megújulás, illetve a párt feloszlatása lesz. A SEW a Berlintől ka­pott anyagi támogatás megszűnése óta reménytelen helyzetbe került. Thatcher bocsánatot kért Margaret Thatcher brit kormányfő saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy bizo­nyos információk hiányában éveken át helytelenül nyilatkozott a törvényhozás­nak a brit titkosszolgálat tevékenységé­ről feltett kérdésekre adott válaszaiban. Tom King védelmi miniszter parlamenti nyilatkozatában válaszolt Colin Wallase volt katonai titkosszolgálati tiszt állításai­ra, amelyek szerint a belbiztonsági tit­kosszolgálat (MI5) a hetvenes években három egymást követő brit miniszterel­nök és számos más vezető politikus be- feketitésére irányuló rágalomhadjáratot folytatott. (MTI) Mentesítő' út, amely (még) nem mentesít h.. ; Tavalyelőtt adták át az 56-os főút Szekszárd felé irányuló tehermentesítő útvonalának egy részét. Ennek eredeti célja az amúgy is túlzsúfolt városköz­pontból kivonni a teherforgalmat. Hogy ez egyelőre még nincs megoldva, azt képünk is bizonyítja, azzal a táblával, mely éppen az ipartelepekről közleke­dő tehergépkocsikat tiltja el a Pollack Mihály utcában, a mentesítő útra való rátéréstől. Hogy is van ez? - kérdeztük Rimái Rudolftól, a Tolna Megyei Tanács közlekedési osztályának helyettes ve­zetőjétől.- Ez csak ideiglenes állapot, hiszen eredeti terveinket a tanács pénzügyi helyzete miatt idén nem tudjuk megva­lósítani. A lezárás oka, hogy a kérdéses szakaszon az útburkolat minősége rossz, és a lakókat is zavarná a közvet­len közelükben lebonyolódó forgalom- növekedés. A tervezett új út tengelye - kapcso­lódva az eddig elkészült mentesítő vo­nalhoz - eltávolodna a házaktól és a vasúti sínpár felé közeledne, a felüljá­ró alatt egy, a lakóházaktól távolabb eső ponton áthaladva. Itt szeretnénk létrehozni egy olyan csomópontot, mely kapcsolatot teremtene az ipar­telepekre vezető úttal, ami - mint köztu­dott - a felüljárón átvezet. Ezzel megol­danánk az északról jövő, illetve északra tartó teherforgalom városközpontból való elterelését. Természetesen - ahogy eddig is - továbbra is konzultálunk az ott lakókkal és az érintett társadalmi szervekkel. A délről jövő forgalom mentesítő vo­nalának irányára két variáció is felme­rült. Ezek a jövőben még megbeszélé­sek, egyeztetések tárgyai lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom