Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

1990. február 20. TOLNA V "rüÉPÜJSÁG 3 Az a bizonyos újrakezdés Kábelek a Ford Sierrákhoz és az Audikhoz Bicskén a Villamosipari Vállalat­nál ahol Ford típusú gépkocsik­hoz már gyártottak elektromos kábelkötegeket, megkezdték az Audi személygépkocsik kábele­zését is. A bicskeiek idei tervei közt szerepel a megrendelő NSZK vállalattal közös vállalat létreho­zása, amellyel kapacitásukat a duplájára növelhetik. A vállalatnál az eddig bérmunkában végzett kábelgyártásból a múlt évben mintegy 50 millió forintnak meg­felelő devizát gazdálkodtak ki. Módos ember legyen, ki kölcsönre vágyik! Ha felelősségteljes véleményt akarok nyilvánítani, akkor nem mondok semmit. Bízni persze kell - mindvégig. Akkor is, ha nekem, személy szerint még semmifé­le pozitívumot nem hozott az, hogy az egypártrendszert többpártrendszer, a diktatúrát demokrácia váltotta fel. Szegé­nyebb vagyok, mint valaha. S én is olyan földhözragadt módon gondolkodom, mint a legtöbben: nevezzék bárhogy a társadalmat, csak élhessünk benne. (Az se baj, ha kissé jobban, mint a szom­széd.) Úgy tűnik, hogy a rózsaszín jövőbe vetett hit egyre kevesebbet lelkesít. Nem fokozzam biztonságérzetet, nem tölti meg a hasakat. Távoli, behatárolhatatlan, akár a mennyország. ígéretet kaptunk arra, hogy ha rendesen viselkedünk, elvezet­tetünk az ígéret földjére. Csak még az nem tisztázott: ki által. Bibliaismerők tud­ják, hogy egy ilyen út még isteni segéd­lettel sem sétagalopp. * Felelősségteljesen nyilatkozni - lát­noki képességek nélkül - ma szinte lehe­tetlen. Nem tudjuk, mi lesz. De az nagyjá­ból körvonalazható, mit szeretnénk. S ha egyes lépések, rendelkezések, részmoz­zanatok nem szolgálják - sőt gátolják! - az előrejutást, az ember könnyen kétség­be esik. Az újrakezdési kölcsönök körüli huzavonákra gondolok. Azt hinné az em­ber: először hidat építünk, aztán átkelünk a folyón. Ehelyett: beűzetünk a habokba, a majdani cölöpverés ígéretével. Nem lehet mindenki vállalkozó. S ha az eddig nyugisán dolgozgató honfit mégis rászorítja a sors, hogy ilyesmire adja a fe­jét, bizony sok követelménynek kell meg­felelnie, hogy hozzájuthasson a 400 ezer forintos újrakezdési kölcsönhöz. A köve­telmények legfontosabbika a hitelképes­ség. Vagy ahogy Vasali István, az Állami Biztosító hitelbiztosítási osztályának ve­zetője mondta: hitelt akkor kaphatsz, ha bebizonyítod, hogy nincs szükséged rá. * Fedezet nélkül nincs hitel. A pénzinté­zetek ugyanis előírják, hogy a kölcsön­igénylőnek az összeg száz százalékára biztosítékot kell nyújtania. Tehát akinek van mit a tejbe aprítania az hitelképes, aki nincstelen, az nem. Aki fel tud mutatni jelzálogként házat, nyaralót, földet, ko­csit, az megkapja a 400 ezret, aki nem, az ne kezdjen újra. A bökkenő az, hogy eb­ben a második csoportban nemcsak szélhámos, pálinkaszagú fuvarosok, ha­nem jóravaló, lépni akaró, de lépni képte­len pályakezdők, és kispénzű, de szor­gos - önhibájukon kívül munkanélküliek­ké vált - emberkék is vannak. Egy ré­szüknek mentőövet dob a Garancia Biz­tosító. De arra ez a cég sem vállalkozik, hogy az abszolút vagyontalanok - ugyanakkor leginkább rászorulók - hó­na alá nyúljon. A Garanciának is garan­cia kell. Nem jótékonykodás, hanem üz­let a kezes-biztosítás. Molnár János, Tol­na megyei vezérképviselőjük így fogal­mazott: ráfizetésből nem él meg senki. S ha valaki fizetésképtelen, akkor itt is ki­megy a végrehajtó.- Érdekes, de mintha kétféle végrehaj­tás lenne. Ha valaki az adóhatóságnak tartozik, kimennek, ha kell feltörik a laká­sát, elviszik a tévéjét stb... De ha a mi ügy­felünkről van szó, akkor könnyen kijelen­tik, hogy nincs lefoglalható vagyontár­gya, fizessen a Garancia. * Hogy mennyire vállalkozásbarát a magyar pénz-, adó- és hitelpolitika, arra álljon itt néhány számadat. A KIOSZ szekszárdi alapszervezeténél tavaly 241-en váltottak iparengedélyt, és 146- an adták vissza. Ugyanez az arány idén januárban: 34 - 27. Bán József, az alap­szervezet titkára néhány mondatos ki­egészítéssel is szolgált.- Miközben egyre többen kerülnek ki a vállalatoktól, a létszám látszólag nő. De nem a hagyományos lakossági szolgál­tató kisiparban! Ma már iparnak számít a fuvarozás, favágás, koszorúkötés, de még - ahogy egyik kollégám megjegyez­te - a katicabogár pettyezés is. Az igaz­ság az, hogy a valódi iparosok fogynak. És akik megmaradnak sem lépnek to­vább, nem kezdenek új beruházásokba, amíg ilyenek a szabályzók és az elvoná­sok. * Tehát: kezdjünk újra! Igen ám, de mi­ből? S ha el is indulunk, meddig jutunk? Megszárad-e a tinta az iparengedélyen, mielőtt bedobjuk a törülközőt? A Garan­cia főnöke szerint a bankok szigora nincs összhangban az állami vezetés akaratával. Igaz, hogy nagy rizikó fedezet nélkül hitelt adni, de ha a vállalkozások serken­tése a cél, kockáztatni kell. Vagy úgy, hogy differenciálni lehessen kölcsön­igénylő és kölcsönigénylő között (aki ke­vesebbet vagy semmit nem tud letenni, annál magasabb díjért vállalni a kezes­séget) vagy úgy, hogy az állam a jöve­delmezőnek ígérkező vállalkozásoknál törölje el a kezes- és bankgaranciát, s amit veszít, nyelje le. * Az Állami Biztosító visszalépett. Tavaly még ő is vállalt garanciát jó pár újrakez­désnél, most szüneteltetik e szolgáltatá­sukat. Azt mondják, csak átmenetileg. Azt nem mondják, meddig. Tehát itt is bera­gadt egy fogaskerék. A szerkezet - mely arra lenne hivatott, hogy átvezesse a peches egyént a vesz­teséges vállalattól, a munkanélküliség szakadéka mellett, a virágzó magánvál­lalkozásba - nem valami olajozottan mű­ködik. * Eszem ágában sincs a haladás, az át­alakulás ellen agitálni, csak azt fájlalom, hogy felkészületlenül érnek bennünket ezek a javunkat szolgálni igyekvő válto­zások. A mechanizmus és a bele került porszem. Egymást gyötrik, pedig mind­kettő csak létezni akar. Sietnünk kell? Igen. Kapkodnunk? Azt kötve hiszem. Kellő előkészítés, alapozás nélkül a leg­pompásabb építmény is csak silány kár­tyavár, amit hipp-hopp elsöpör az idő fu­vallata. WESSELY GÁBOR Pártok — választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból) Az SZDSZ és a koalíció Pető Iván a pártok felelősségéről „Még egy pofon sem csattant el” Pető Iván neve nem ismeretlen azok előtt, akik figyelemmel kísérik a hazai po­litikai történéseket. A Szabad Demokra­ták Szövetségének ügyvivője - aki egyébként képzettségét tekintve gazda­ságtörténész - pártja dombóvári nagy­gyűlésére is ellátogatott, ahol nagy ér­deklődéssel kisért előadásban elemezte a jelenlegi viszonyokat. *- A sajtó manapság gyakorta ír az SZDSZ-MDF közötti koalíció lehetősé­géről. Korábban erre nem nagyon akadt példa, ismerve az SZDSZ és az MDF kö­zötti ellentéteket. Változott talán a Sza­bad Demokraták ezzel kapcsolatos ál­láspontja?- Itt alapvető félreértésről van szó - vá­laszolt Pető Iván. - Az SZDSZ sohasem zárta ki az MDF-fel a koalíció lehetősé­gét: korábban is hangsúlyoztuk, hogy az MSZP-vel természetesen nem, de ellen­zéki pártokkal igen. Az MDF-et pedig mindig is ellenzéki pártnak tartottuk.- S vajon mely pártokat, szervezete­ket tartja nem ellenzékinek az SZDSZ?- Az MSZP-n kívül az eddigi hatalom­hoz tartozó erőnek tekintjük a Hazafias Választási Szövetséget, az Agrárszövet­séget, illetve minden olyan szerveződést, amelyik az eddig hatalmon lévők átmen­tését szolgálja. Az egyértelműség ked­véért el kell mondani, hogy a Néppártot is ide soroljuk, bár most mintha valamit vál­toztatna magán ez a szervezet.- Pető Iván többször is említette, hogy az SZDSZ-nek vannak úgynevezett ter­mészetes szövetségesei.- Elsősorban a Fidesz, s jó együttmű­ködés alakult ki a Szociáldemokrata, il­letve a Kisgazda Párttal. E két utóbbival szemben azonban nem titkoltuk a kifogá­sainkat sem. A szociáldemokraták bizo­nyos mértékben együttműködnek az ágazati szakszervezetekkel, s ez szá­munkra elfogadhatatlan. Mi ezeknek a szakszervezeteknek ugyanúgy a felszá­molását kívánjuk, mint az állampárt fel­számolását. A kisgazdákkal pedig főként az a problémánk, hogy a földdel kapcso­latos programjuk - a kivitelezhetetlensé- ge miatt - számunkra elfogadhatatlan. Ezek után következik sorrendben az, hogy esetleg szóba kerülhet a Demokra­ta Fórum. De csak szigorú feltételekkel tudunk és vagyunk hajlandóak velük együttműködni. " , % s Pető Iván- Ügy tűnik, hogy az erőviszonyok az SZDSZ javára változnak. Míg korábban az MDF vezette a népszerűségi listát, úgy mostanra - legalábbis egyes felmé­rések szerint - a Szabad Demokraták­hoz került az előny. Minek tulajdonítható ez?- Azt gondolom, hogy az SZDSZ az emberek számára egy következetes, át­látható irányvonalat képvisel. Aki szeret­né tudni azt, hogy mihez csatlakozik, az az SZDSZ-szel képes is azonosulni. Azt hiszem részben ez a sikerünk titka, s ezt az MDF-ről nem lehet elmondani. Mi elő­ször programot adtunk, az MDF tömege­ket szervezett, s csak utána készített programot.- Az MSZP-ről még kevés szó esett. Pozsgay Imre szerint MSZP nélkül nincs modern, európai értelemben vett Ma­gyarország. Egyetért ezzel a véle­ménnyel?- Ezt Magyarországnak kell eldönteni. A politikai skálán mindenesetre helye van egy olyan pártnak, amilyen az MSZP szeretne lenni, s olyannak is, amilyen eb­ben a pillanatban. Ez persze két külön­böző dolog. Az MSZP magáról azt mond­ja, hogy baloldah, szocialista párt ame­lyik maga mögött tudja az MSZMP-s múl­tat. Ezt a célkitűzést azonban nem sike­rült teljes mértékben megvalósítania. To­vábbra is él azokkal a vagyoni lehetősé­gekkel, amelyek az MSZMP-s múltból származnak, s kezében vannak bizonyos hatalmi pozíciók is. Ha majd ezek meg­szűnnek, akkor hálhat tisztán olyanná az MSZP, amilyen szeretne lenni. Éppen ezért nem tartunk fenn hivatalos politikai kapcsolatot az MSZP-vel: az elmúlt negyven év után most úgy lehet egy sza­kaszt lezárni, úgy lehet a rendszerváltás következetes, ha az eddig hatalmon lévő párt ellenzékbe vonul, s hatalmi bázis nélkül méretteti meg magát.- Milyen esélyt ad a szavazáson az MSZP-nek?- Az MDF-SZDSZ-Kisgazda Párt után valószínűleg a negyedik helyet szerzi meg magának. Az első három párt között nem fog szerepelni. S nem a jelenlegi vá­lasztások lesznek az igazán mérvadóak, amikor még élnek a régi beidegződések, s nagyon sokan a megfélemlítettség miatt szavaznak az MSZP-re. Az MSZP minden bizonnyal a következő választá­sokon kerül többé-kevésbé a helyére.- Milyennek ítéli Pető Iván a politikai kultúránkat?- Jobbnak, mint egyesek. Magyaror­szágon nagyszabású átalakulásnak va­gyunk tanúi. A felhalmozódott elfojtottsá- gokhoz, feszültségekhez képest nincs okunk a különösebb panaszkodásra. Itt még egy pofon nem csattant el...- Grósz Károly esetében nem sok kel­lett hozzá...- Igaz, de az sem lenne túlságosan nagy tragédia, ha elkergetnének egy em­bert, amivel természetesen nem értek egyet. A pártoknak persze különleges fe­lelősségük van. Ilyen felfokozott légkör­ben nem szabad olyanfajta akciókat szervezni, ami a hangulat felkorbácsolá­sát eredményezi. Felelőtlennek tartottam a SZOT által szervezett parlamenti tünte­tést, de ugyanígy elítélem a Grósz Károly elleni MDF-tüntetést.- Az SZDSZ különleges figyelmet szentel a megyei lapoknak. Miként kép­zelik el a Szabad Demokraták a sajtó függetlenségét?- A megyei lapok ügye - nem az érté­kük, hanem a befolyásuk miatt - alapvető fontosságú. A függetlenséget illetően technikailag sokféle megoldás létezik. Alapelvünk, hogy a tartalmi kérdésekbe a szerkesztőségen kívül senki ne szóljon b$le, akárki is a lapgazda. A lapgazda ügye technikai probléma, az újságírás pedig szakmai kérdés. _____ ■ SZERI ÁRPÁD Fotó: DOMBAI ISTVÁN Az Agrárszövetség a vidéken élők szövetsége, hogy sorsunkról, nélkülünk ne döntsenek mások! Az Agrárszövetség a politikai és gaz­dasági rendszerváltozás hive és munká­sa. Ezt szolgálta eddigi munkájával és képviselői ennek lesznek aktív segítői az új Országgyűlésben is. Az Agrárszövetség arra törekszik, hogy a rendszerváltás békésen, a szél­sőséges indulatok elszabadulása nél­kül, a nemzet érdekét szem előtt tartva menjen végbe. Egyaránt fontosnak tartja a múlt teljes feltárását, az elkövetett igaz­ságtalanságokért való elégtétel adását, de azt is, hogy ez ne járjon a sebek erő­szakos felszaggatásával, újabb igazság­talanságokkal. A nemzet jövője legyen a mérce a múlt és a jelen gondjaival való szembesüléskor. Arra kell törekednünk, hogy egyszer és mindenkorra elvágjuk a sérelmek és megtorlások napjainkban nyúló láncolatát. Az Agrárszövetség az új Országgyű­lésben is - mint eddigi tevékenységében - a vidéken élők, a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit fogja képviselni. Ezen az alapon fog megítélni, támogatni vagy elvetni minden, a törvényhozás elé kerülő javaslatot, programot. Kezdemé­nyezőként fog fellépni a törvényhozás­ban alábbi programpontjai érvényesíté­se érdekében:- Az Agrárszövetség képviselői köve­telni fogják a mezőgazdaság, a paraszti munka becsületének és anyagi megbe­csülésének helyreállítását. Az ország stabilitásának, a gazdasági válságból va­ló kilábalásának alapvető feltétele a megfelelő élelmiszer-ellátás.- Az Agrárszövetség kezdeményezni és,támogatni fogja a mezőgazdasági ter­melés szervezeti megújulását. Azt kíván­juk, hogy a parasztság legyen hazánk­ban a legszélesebb és legsikeresebb vállalkozói réteg. Vallja, hogy a vállalko­zás és valódi szövetkezet egymással nem ellentétes, hanem egyenrangú ré­sze a gazdaságnak.- Az Agrárszövetség álláspontja, hogy az elmúlt negyven év sérelmei miatt a mezőgazdaságban is jóvátételnek, a pa­rasztság rehabilitációjának van helye. Ez a jóvátétel elsősorban azokat illeti meg, akik minden megpróbáltatás és hátrány ellenére megmaradtak a földön, a mezőgazdaságban, a falvakban és akik a legjobban megszenvedték az elmúlt évtizedek parasatellenes politikáját. Az elégtételt - erkölcsileg és anyagi­lag egyaránt - a társadalom egészétől várják.- Az Agrárszövetségnek az az állás­pontja, hogy a termőföld, a legdrágább nemzeti kincsünk nem lehet politikai harcok tárgya. A termőföld tulajdonának rendezése nem választható el az általá­nos tulajdonreformtól. Az Agrárszövetség fontosnak tartja, hogy a szövetkezeti tagok tényleges tu­lajdonosokká váljanak. Ez biztosítja, hogy politikailag és jogilag támadhatat­lan valódi tulajdonosok legyenek, hogy ne merüljön fel többé egy új „földosz­tás” követelése. A földhöz való hozzájutásra egyenlő esélyt kell adni mindenkinek, akinek er­re megalapozott szándéka és képessége van tekintet nélkül arra, hogy egyénileg vagy szövetkezetbe tömörülve kívánja a földet művelni. AGRÁRSZÖVETSÉG- Az Agrárszövetség képviselői követ­kezetesen fel fognak lépni a vidéket a második sorba szorító kormányzati poli­tika ellen. A vidék több számunkra mint a falu: egyaránt fontosnak tartjuk a ta­nyák, a kis és nagyközségek, a vidéki vá­rosok lakói életkörülményeinek gyöke­res megváltoztatását, javítását. A vidék sorsáról az önkormányzatok dönthessenek. Ehhez valódi, anyagilag is életképessé tett önkormányzatra van szükség.- Az Agrárszövetség felkarolja a vidé­ken élő lakosság minden rétegét, fiatalt, időset egyaránt. Ha azonosul programunkkal, ajánló céduláját adja le jelöltjeinkre. Szavazzon az AGRÁRSZÖVETSÉGRE. Agrárszövetség Tolna Megyei Választmánya \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom