Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-22 / 18. szám
2 mÉPÜJSÁG 1990. január 22. Nyílt levél a Magyar Köztársaság Kormányának Budapest Országháza Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszter Urak! A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete mély felháborodással, de egyáltalán nem meglepődve értesült a Szabad Demokraták Szövetségének és a Fiatal Demokraták Szövetségének a Miniszterelnök Úrhoz intézett nyílt levélben foglaltakról, melyben az Állambiztonsági Szolgálat által az emberek alapvető jogait és méltóságát sértő visz- szaéléseit tárta fel. Az abban Írtakat fenntartás nélkül elhisszük és csatlakozunk azokhoz, akik a jogtiprások azonnali megszüntetését követelik. Mi vidékiek bátorkodunk kijelenteni, hogy az emberek legbensőbb titkainak kifürkészé- se nem csak budapesti jelenség és nem is csak kizárólag a politikai pártok tevékenységének ellenőrzésére irányul, hanem átszövi az egész társadalmat, mélységesen megalázva nemzetünket. Minden megyei rendőr-fökapitányságon működik egy olyan nagy létszámú szervezet, mely emberek figyelésével, leveleik elolvasásával, telefonbeszélgetéseik lehallgatásával foglalkozik. A nyílt levél nyilvánosságra hozatala óta a botrány dagad, az újonnan feltárt adatok állításainkat alátámasztják. Feltétlenül fel kell hívnunk azonban a szíves figyelmüket arra, hogy az ilyetén tevékenységért nem csak a belügyi szerveket terheli felelősség, hanem a jogsértésekhez segédkezet nyújtó postai és távközlési szervek vezetőit is. A levéltitkok megsértése csak a posta tevékeny közreműködésével történhetett, mert az állampolgár a levelet a postaládába dobja be és ettől kezdve a levél a kézbesítésig a posta kezelésében marad. Hogy a levelekhez a belügyi szervek hozzájuthattak, azokat á postának ki kellett szolgáltatnia. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet a telefonlehallgatások terén is, mert a távközlési titkokhoz is csak úgy juthat hozzá a rendőrség, ha ezt kellő műszaki feltételek biztosításával lehetővé teszik. Csatlakozunk tehát az SZDSZ és a Fidesz felhívásához és követeljük, hogy a vizsgálatot terjesszék ki a posta és a távközlés legmagasabb vezetői ellen is, mert nekik is tevékeny szerepük van abban, ami történt. Tudomásul vesszük azt, hogy az állam és polgárainak jól felfogott érdeke bizonyos információk beszerzését indokolttá teszi. Nem a közönséges és a társadalomra veszélyes bűnözők ellen folytatott operatív munkát kívánjuk kifogásolni. Tudjuk, hogy erre a társadalom védelme érdekében szükség van. Tűrhetetlennek tartjuk azt, hogy egy letűnőben levő régi rendszerből szándékosan ittfelejtett gépezet és azok kritikátlan kiszolgálói, kirabolhassák az emberek legbensőbb titkait és ezek birtokában embereket olyan cselekedetekre kényszerítsenek, melyeket szabad akaratelhatározásból soha nem tennének. Talán soha nem derül fény arra, hogy az elmúlt 40 évben az ilyen helyzetek teremtésével hány embert hajszoltak öngyilkosságba, nyomorították meg személyiségüket, kényszerítettek besúgásra. Az a véleményünk, hogy a vizsgálatot haladéktalanul, radikális módszerekkel és pártatlan vizsgálóbiztosok bevonásával kell lefolytatni. A vizsgálat terén történő legkisebb késlekedés és a tények bármilyen formában való eltusolása sérti és veszélyezteti az állam alapvető érdekeit, nemzetközi hitelünket áshatja alá egy olyan helyzetben, amikor csak a bizalom mentheti meg nemzetünket a kapuink előtt ácsorgó katasztrófától. Tisztelettel: Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete Dr. Pálos Miklós elnök Kaposvölgye Egyesült Tsz Regöly Miszla község lakossága nevében fordultak hozzám azzal a kéréssel, hogy sürgősen segítsük őket problémájuk megoldásában, mivel sehol sem találnak meghallgatásra. Velük együtt a Független Kisgazdapárt megyei vezetősége nevében kérem, AZONNAL állítsák le a Miszla községhez tartozó, de szövetkezetük használatában lévő gazdasági épületek, vasvázas üzemcsarnokok bontási folyamatát, amelyre a gyönki szakigazgatás sajnos már a bontási engedélyt kiadta. Ugyanis azokat a miszlaiak építették még akkor, amikor önálló tsz volt a faluban. Költségei miatt a tagok 4 hónapig semmi jövedelmet nem kaptak, 4 éven keresztül pedig csak az illetmény (ami egyébként is igen szűkös volt) 80%-át vehették fel. A kényszerrel létrehozott szövetkezetüket erőszakkal beolvasztották a belecskaiba. Az ösz- szevont tsz az egymást követő „káderelnökök” buzgólkodása mellett megbukott, fölszámolták 1981 -ben. Tagjait szélnek eresztették, földjeit feltrancsirozták négyfelé. A szóban forgó terület önöknek „jutott”. Legyen elég a falurombolásból! Miszla lakossága is készül a jövő önkormányzatára, amikor minden település a maga szó szerinti GAZDÁJA lehet. Utolsó felvonásként ne adasson lehetőség arra, hogy egy már rég elvetésre Ítélt, de még érvényben lévő törvényre hivatkozva herdálják azt a vagyont, amelynek a jogtulajdona nincs rendezve! Jövőbe tekintve ne lehessen Regölyben, gyönki döntéssel Miszla jogos tulajdonát csorbítani! Nem szabad ma olyat lépni, ami a választások után helyrehozhatatlan! Személyesen fordultam fenti kéréssel - éppen a sürgősségre való tekintettel - Szőke György elnökükhöz, de elhárított azzal, hogy nem rá, hanem a vezetőséghez tartozik, forduljak önökhöz! Tudom, hogy ő egyszerűbben, gyorsabban, bizonyára biztosabb sikerrel tolmácsolhatta volna a kérést. Bizonyára igen elfoglalt, mert a miszlaiak többszöri kérése dacára nem képviseltette a szövetkezetüket a falugyűléseiken. így rajtam keresztül ismerte meg a falubeliek másik szomorúságát is (Bőven van belőle!), miszerint vagy 500 hektár föld parlagon hever és gyomokkal, rovarokkal fertőzi a környéket. Elnökük tájékoztatása szerint hasznavehetetlen terület. (Csak azt nem értem, hogy a sokat átkozott nagybirtokos világban miért tudott ott a földesúr „irigylésre méltón” gazdálkodni. Csak nem csupán azért, mert volt GAZDÁJA a földnek?)- Azonnali intézkedésükkel siessenek megnyugtatni a lakosságot. Ott még termelni akarnak, szükségesek az épületek! Intézkedésüket előre köszönöm! Üdvözlettel: KAPITÁNY FERENC Független Kisgazdapárt megyei elnöke MDF kertbarátkör-rendezvény Hatékony vegyszerek válnak hozzáférhetővé Bemutatkozott a javasolt képviselőjelölt (Folytatás az 1. oldalról.) A résztvevőket Horváth József, a kertbarátkör vezetője köszöntötte, majd Nyerges Tibor, az MDF szekszárdi szervezetének elnöke mutatta be dr. Ternák Gábor osztályvezető főorvost, Tolna megye 1 -es számú választókörzetének az MDF által javasolt képviselőjelöltjét. Dr. Ternák Gábor rövid beszédében a gazdaszemlélet fontosságára és a magántulajdon becsületének visszaállítására hívta fel a figyelmet. A szakmai program első részében Horn András, a japán Sumitomo kereskedöház képviseletében diaképes előadásban mutatta be azokat az újfajta növényvédő szereket, amelyek hatékonyan használhatók fel nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kiskertekben is. Kevéssé ismert, hogy például a cseresznye 90, a paprika 84, a paradicsom 73, de még a szőlő 58 százalékát is a magángazdák termelik meg. Ennek ellenére a növény- védőszer-ellátást hazánkbán óriási aránytalanságok jellemzik, illetve jellemezték, a kiskerttulajdonosok hátrányára. A közeljövőben azonban már szabadon megvásárolhatják a magángazdák is azokat a hatékony vegyszereket, amelyekhez eddig különböző okok miatt nem juthattak hozzá. Oláh István, a svájciholland Sandoz cég képviselőjeként az előzőhöz hasonló módon ugyancsak a termékek segítségével adott képet a korszerű védekezés módozatairól, a gomba atka- és légyölő szerekről, a kitinszintézis-gátló vegyi anyagok hatásmechanizmusáról. Nem a föld, hanem a tulajdonjog kell A közös rendezvényen az MDF mezőgazdasági programjáról Bálint Zoltán tartott tájékoztatót. Mi ennek a programnak a lényege? - kérdeztük a szakértőt a két előadás közötti szünetben.- Egyes pártokkal ellentétben nem törekszünk a nadrágszíj- parcellák állapotának a visszaállítására - szögezte le Bálint Zoltán. - Viszont a tulajdonviszonyok rendezése elkerülhetetlen. Ez első lépésben csak mérsékelt módon oldható meg, ami gyakorlatilag egy vagyonközösség kialakítását jelentené, s ez a téesz és állami gazdasági szektorban egyaránt megvalósítandó lenne. A nagyüzem bizonyos formában megmaradna, a vagyonrészek azonban szétválnának magán-és állami tulajdonra, illetve a napjainkban alakuló gazdasági egységek tulajdonára. Az eladás, a bérlet kizárólag nyilvánosan történhetne, s ez megszüntetné a most tapasztalható ügyeskedéseket. A lényeg az, hogy Magyarországon a realitás továbbra is a nagyüzemi termelés, csak más érdekeltségi és tulajdoni rendszerben.- Mely országok mezőgazdasági rendszerét tekinti az MDF követendő célként?- Példakép az akad, csak nagyon torz lenne az összehasonlítás. Hiába minta számunkra a skandináv vagy a holland modell, ezt utánozni jelenleg illúzió lenne. Viszont egyáltalán nem felesleges átvenni ezektől az országoktól azokat a hagyományokat, amelyek ott már évtizedek óta beváltnak bizonyultak.- Hogyan értékeli az MDF a negyvenes-ötvenes-hatvanas évek erőszakos téeszesítéseit?- Ebben egyetértünk a többi párttal, ez egy roppant káros és elítélendő folyamat volt. Mégsem a vissza a földet kizárólagos álláspontját valljuk, mert azt nem mindenki fogja visszakérni. Mi azt mondjuk, hogy vissza a tulajdonjogot, mert azzal már lehet kezdeni valamit.- Az MDF elképzelései szerint milyen lesz a jövő ideális magyar kiskerttulajdonosa, kisgazdája?- Pillanatnyilag ezt nehéz meghatározni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozórendszerbe nem igazán fér bele az ideális kisgazda. Erre a kérdésre csak a szabályozórendszer, a géphez jutás, az átvételi árak, a hitelfelvételek változása után lehet válaKözlemény A Szabad Demokraták Szövetsége Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága 1990. január 20-án: 1. Tudomásul vette, hogy az SZDSZ szervezetei minden megyei választókerületben jelölteket állítanak. Pólyák Sándor fizikus a szekszárdi, Simony József gépészmérnök a paksi, Barcza Imre gyógyszerész a bonyhádi, Sárhegyi Attila gépész-üzemmérnök a dombóvári és Királyné Békefi Stefánia a tamási választókerületben indulnak a jelöltségért. 2. Megbeszélést folytatott az SZDSZ megyei listáján indítandó jelöltek személyéről. 3. Megvitatta az SZDSZ megyei választási stratégiáját, egyeztette a választókerületekben tervezett akciókat. A Szabad Demokraták Szövetsége Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága Közéleti hírek Királyné Békefi Stefánia, aki a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával indul Tamási választókörzetében az országgyűlési képviselőválasztáson, bemutatkozó választási gyűlést tart 1990. január 22-én hétfőn 18 órakor a Tamási Művelődési Központban. * A Szabad Demokraták Szövetsége Bonyhádi Szervezete 1990. január 22-én, hétfőn 18 órakor bemutatkozó választási gyűlést tart a Cikói Művelődési Házban. A rendezvényen részt vesz Barcza Imre, aki az SZDSZ képviseletében indult a parlamenti képviselőjelöltségért. * Bátán, a községi tanács nagytermében 1990. január 23-án, kedden 18 órakor választási gyűlésen mutatkozik be Pólyák Sándor, aki a Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében indul az országgyűlési képviselőválasztáson. * A Szocialista Párt Dombóvári Szervezete várja a város és a városkörnyék lakosságát a következő szolgáltatásokkal: Január 22-étől minden hétfőn választási tanácsadás, minden kedden egészségnevelési és lelki tanácsadás, vérnyomásmérés. Január 31-étöl minden szerdán jövedelem- és vállalkozói adó tanácsadás vizsgázott adószakértő bevonásával. A szolgáltatások 16 órától 17.30-ig a Szabadság út 18. sz. alatt az emeleten térítésmentesen vehetők igénybe. Kinek jár kedvezmény a nyugdíjak megállapításánál? Magyar Demokrata Fórum Bátaszék és vidéki szervezete Dr. Tóth László elnök részére Bátaszék Tisztelt Elnök Úr! Az igazgatósághoz irt levelében - melyet a Tolna Megyei Népújság és a Dátum című lap is közölt - a lakosságot a legutóbbi időben széles körben foglalkoztató ügyekben kér tájékoztatást. A kérdései lényegét jól tükrözi az egyik újságcikk címe: „Kinek jár a kedvezmény” a nyugdijak megállapításánál? Elöljáróban szeretnénk rögzíteni, hogy az igazgatósághoz érkező számos levélben leírtak (nemegyszer névtelenül), telefonhíváskor, személyes megjelenéskor elmondott vélemények is indokolják, hogy ezekről - ismereteinknek megfelelően - az egyedi válaszok helyett a nyilvánosság előtt is tájékoztatást adjunk. Ez egyben az igazgatóság dolgozóinak érdekét is szolgálja, hiszen a vélemények, kritikus, éles hangnemét - bármennyire is jogosnak érezzük - az igazgatóság dolgozóira nézve igazságtalannak tartjuk: olyan jogokat, hatáskört tételeznek fel, amelyekkel a megyei igazgatóság dolgozói, vezetői sohasem rendelkeztek, emiatti elmarasztalások súlyát mi viseljük. Mivel a köznapi szóhasználatban a nyugdijak megállapításánál a korkedvezmény és korengedmény jogi fogalmak gyakran keverednek - egyébként a levélben is korkedvezmény szerepel, de nyilvánvalóan nem erről van szó - szükségesnek tartjuk e két fogalmat elhatárolni. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. Tv. 40. §-a (1) bekezdése szerint „A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek.” A korkedvezményre jogosító munkaköröket a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet I. sz. melléklete sorolja fel. Ez röviden azt jelenti, hogy a rendelet mellékletében felsorolt korkedvezményes munkakörben dolgozó férfiak (pl. bányászok) ha legalább 10, s nők (pl. szövőnő) akik legalább 8 évet dolgoztak - az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest (férfi 60 év, nő 55 év) 2 év korkedvezményben részesülnek. E példában szereplők minden e munkakörben eltöltött újabb 5, illetve 4 év után további 1 -1 év kor- kedvezményre jogosultak. Tehát azt mondhatjuk, hogy a rendelet mellékletében felsorolt munkakörökben dolgozók részére - a feltételek megléte esetén - a jogszabály erejénél fogva jár a korkedvezmény, az jogszerűen követelhető, ahhoz semmiféle engedélyre nincs szükség; az igazgatóság az igénylő részére elbírálja, és megállapítja a nyugdíjat. Ezzel kapcsolatban jelen esetben úgy érezzük, nem lehet probléma. A korengedmény jogi feltételei alapvetően mások - lényegében kívül esnek a szorosan vett társadalombiztosítási jogszabályokon. A társadalombiztosításról szóló törvény 13. §-a szerint: „Különös méltánylást érdemlő kivételes esetben a Minisztertanács e törvény rendelkezéseitől eltérően is engedélyezhet társadalombiztosítási ellátást.” A törvény végrehajtására kiadott fenti számú rendelet 9. § (2) bekezdése szerint: Nyugellátás és baleseti nyugellátás kivételes esetben történő engedélyezésére külön rendelkezések az irányadók. E jogszabályi felhatalmazások hatályukban fenntartották „a kivételes nyugellátásról és az ellátást megállapító szervek hatásköréről” szóló 1971-ben született kormányhatározatot, illetve alapjául szolgáltak az ázt követő időszakban a módosítást elrendelő minisztertanácsi határozatoknak. Ezek a belső minisztertanácsi határozatok kihirdetésre nem kerültek. E kivételes ellátások keretében került sor - többek között - a korengedményes nyugdíjazások engedélyezésére is. A jogintézmény lényegéhez tartozik, hogy ezek engedélyezése az arra illetékes szerv kizárólagos és belátásszerű joga, azt jogszerűen követelni nem lehet! Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a korengedményes nyugdíjazás kezdeményezésére, felterjesztésére, engedélyezésére a társadalombiztosítás megyei igazgatóságának hatásköre nincs. Feladatunk kizárólag - a munkánkra vonatkozó eljárási utasításoknak megfelelően - a személyre és' időpontra szóló engedélyezésről hozott értesítés kézhezvétele után - a társadalom- biztosításról szóló törvény általános szabályai szerint - a nyugdijak soron kívüli kiszámítása és erről határozathozatal. A korengedményes nyugdíjazás engedélyezése az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének hatáskörébe tartozik. Azt, hogy az engedélyt milyen Indokkal, milyen munkakörökre,beosztásokra, szempontokra tekintettel terjesztik fel, állapítják meg - megválaszolni - ismerethiány miatt nem az igazgatóság illetékes. Tény az, hogy az esetek többségében állami, gazdasági, érdek- képviseleti, intézményi szervek vezetői, munkatársai részére érkeztek engedélyék. Fentiekből is kitűnik, hogy a korengedményes nyugdíjazás hosszú idő óta folyik a változás csak az elmúlt években, konkrétan 1989-re vonatkozóan az engedélyek növekvő számában volt. Míg a korábbi időszakban évente átlagosan mintegy 10-15 fö részére küldtek engedélyt, 1989-ben 45 fő részére érkezett, ebből 22 fő részére 1990. évi időponttal került megállapításra. Csak emlékeztetőül említjük meg, hogy a kormányelnök az 1989. novemberi országgyűlésen hozzászólásában a növekvő számok indokait elmondta. Meg kell jegyeznünk, hogy az igazgatóság hatáskörébe nem tartozik a fegyveres erők, fegyveres testületek (a munkásőrség) a rendészeti szervek - hivatásos állománya nyugdíjazásával kapcsolatos ügyek intézése, így azé területről történt korengedmények megyét érintő számairól nincs ismeretünk. Ennek megállapítása központi szerveik feladata. A korengedményes nyugdíjazások számának jelentős növekedését hozta az 52/ 15>87. (X. 15. MT. sz. rendelettel 1988. január 1 -jével bevezetett úgynevezett foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás lehetősége is. A megyében ezzel a lehetőséggel számos munkáltató élt 1988-ban 125 fő, 1989-ben 123 fő kapott erre lehetőséget Ennek lényege röviden az, hogy a munkáltató átszervezése, megszűnése, felszámolása, stb. esetén az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel alacsonyabb életkorú dolgozói foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazását engedélyezheti a területileg illetékes megyei tanács elnöke, ha a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a dolgozó nyugdíjkorhatára elérésig - költségei terhére - vállalja a nyugdíj összegének megfizetéséta folyósító szerv részére. Az ÁBMH elnöke engedélyezi a korengedményes nyugdíjazást ha a költségeket a Foglalkoztatáspolitikai Alap terhére vállalják át A munkáltató - a dolgozó hozzájárulásával - az érdekképviseleti (szakszervezeti) szervével egyetértésben a fentieken túlmenően azoknak a dolgozóknak a nyugdíjazását kezdeményezheti, akik 35 évi (férfiak esetében), illetve 25 évi (nők esetében) szolgálati idővel rendelkeznek. (A dolgozók beosztás szerinti összetétele igen változatos.) Az engedélyek igazgatósághoz történő megérkezése után a nyugdíjak megállapítása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik. (Az arányokat mutatja: öszesen egy évben az igazgatóság a megyében mintegy 3800-4000 db nyugdíjmegállapító határozatot hoz.) Részünkről azért hangsúlyozzuk a nyugdíj összegének általános szabályok szerinti megállapítását mert - a bármilyen formában más szervek részéről engedélyezett - korengedményes nyugdijak személy szerinti öszszege kizárólag az érintett személy szolgálati idejétől és a figyelembe vehető átlagkeresetétől függ. (Itt most nem szólunk a különböző kitüntetésekkel járó kedvezményekről.) További „kedvezmény” megállapítására nincs lehetőség. Az, hogy alacsony vagy magas a megállapított nyugdíjak összege, az kizárólag - mint minden más dolgozó esetében - a nyugdíjazást megelőző jövedelmi viszonyoktól függ. Ennek megítélése kívül esika társadalombiztosítás hatáskörén, de meg kívánjuk jegyezni, hogy a - jelenlegi megélhetési viszonyokat figyelembe véve - méltánytalanul alacsony nyugdíjak a méltánytalanul alacsony bérek miatt alakulnak így, a közvéleményt irritáló magas nyugdíjak az érintettek magasabb jövedelmét tükrözik. A fentiekben adott tájékoztatásunk - talán a leírtakból is kitünően - nem teljes, de úgy gondoljuk, a megválaszolásra csak részben vagyunk illetékesek. A korengedményes nyugdíjazottak - viszonylag - magas száma, a nyugdíjak összegével kapcsolatos megállapítási szabályok ismertetése is indokolhatja, hogy miért nem tartjuk részünkről szükségesnek az érintettek név, beosztás, összegszerű felsorolását Ezek közlését a munkánkra vonatkozó eljárási szabályok, azérintettek személyiségjogai védelmének kötelezettsége számunkra egyébként sem tennék lehetővé. Természetesen ez is általános szabály, tehát nem csak a korengedményes nyugdíjazottak esetében kizártazadatok levélben leirtakszerinti köziése. Tájékoztatásul közöljük, hogy 1989. december 31-i hatállyal minden olyan jogszabály hatályon kívül helyezésre került ami a korengedményes nyugdíjazásokra vonatkozott Uj szabályozás kihirdetett jogszabályban, elsősorban a foglalkoztatáspolitikai célokkal összefüggő korengedményes nyugdíjazásra ad lehetőséget Szekszárd, 1990. január 18. , Az igazgatóság dolgozói nevében: FÖLDESI JÓZSEFNÉ DR. ANTAL PÁL nyugellátási osztályvezető igazgatóság vezetője Nyílt levél
