Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-08 / 6. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. január 8. A Minisztertanács közleménye egyes központi fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya A Minisztertanács az Országgyűlés által jóváhagyott 1990. évi gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján a következő fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről döntött. I. 1990 első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő áremelésre kerül sor. Az áremelések a ráfordítások növekedésével, a termelői és fogyasztói ártámogatások csökkentésével, az adózási feltételek változásaival vannak összefüggésben. Az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségváltozások következtében január 8-án, illetve egyes termékeknél azt követően számottevő mértékben emelkednek. Ez időponttól az élelmiszerek körében csak a 2,8 százalékos zsirtartalmú pasztőrözött tej, a fehér kenyér, a kifli és a zsemle marad hatósági árformában, ezért ezek kivételével a tájékoztatás a termelők által ajánlott árakra épül, és így egyes kereskedelmi egységeknél eltérő árakkal is találkozhat a vásárló. A húsipari termékek árai átlagosan mintegy 32 százalékkal emelkednek. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben drágulnak a sertés tőkehúsok. így például 1 kg sertéscomb és rövidkaraj ára 170 forintról 250 forintra emelkedik. A baromfiipari termékek átlagosan 26-28 százalékkal drágulnak. A húst tartalmazó konzervek árai is emelkednek. A tej és tejtermékek árai mintegy 42-43 százalékkal emelkednek. így például a maximált árformába tartozó 2,8 százalékos zsirtartalmú pasztőrözött tej literenkénti ára 12,90 forintról 18,20 forintra emelkedik. A 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 13 forintról 18,40 forintra emelkedik, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 11,60 forintról 18,90 forintra, az eidami sajt kilogrammonkénti ára 152 forintról 205 forintra változik. A malomipari termékek közül a liszt ára 22 százalékkal, a rizsé 16 százalékkal emelkedik. A sütőipari termékek árai várhatóan mintegy 26 százalékkal növekednek. A maximált árformába tartozó fehér kenyér kilogrammonkénti ára 12 forintról 14,80 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli ára darabonként 1,30 forintról 1,70 forintra változik. A zsír-, zsirszalonna- és étkezésiszalon- na-árak átlagosan 32 százalékkal emelkednek. így például 1 kg sertészsír ára 34 forintról 45 forintra emelkedik. Az étolaj, a margarin és a cukor árváltozását a termelők még nem kezdeményezték. Az élvezeti cikkek közül a fogyasztási adó emelése és a termelői ráfordítások növekedése miatt a cigaretta, a sör és az égetett szeszes italok kb. 20-22 százalékos drágulásával kell számolni a termelővállalatok árközlései alapján. A rubel viszonylatból behozott személygépkocsi-árak döntően az adó emelése és kisebb részben az importárak növekedése miatt január 8-án átlagosan mintegy 25 százalékkal emelkednek. így például a Lada 1300-as típusú új ára 255 ezer forint, a Lada Samara (3 ajtós) ára 285 ezer, a Trabant Limousine 102 ezer, a Wartburg 1,3 Limousine 253 ezer, a Dacia 1300 TX Limousine 217 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha a gépkocsi átvételére szóló értesítés alapján a gépkocsi teljes vételárát január 6-ig bezárólag kifizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. Az üzemanyagok árai is január 8-án emelkednek, a motorbenzineknél 3,50 forinttal, az ólommentes benzinnél 3,00 forinttal és gázolajnál 4,00 forinttal literenként. A normálbenzin új ára literenként 28 forint, a szuperbenziné 29,50 forint az extra és az ólommentes benziné 31 forint, a gázolajé 17 forint lesz. A lakosság részére nyújtott közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltatás dijai január 8-tól átlagosan 336 százalékkal emelkednek. Ezen belül az ivóvíznél a díjemelés átlagos mértéke 310 százalék, a csatornaszolgáltatásoké 437 százalék. A jelentős mértékű díjemelést a hosszabb ideje változatlan és ezért már irreálisan, helyenként pazarlásra ösztönzően alacsony dijak következtében felhalmozódott állami támogatás csökkentése indokolja. így például Budapesten a víz- és csatornadíjak együttesen köbméterenként 2 forintról 10,10 emelkednek. Az országban működő 32 Közéleti hír 1990. január 6-án délelőtt a paksi Anna presszóban megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Paks Városi Szervezete. Az alapító közgyűlésen résztvevők megtárgyalták a párt rövidített programjának működési területükön legaktuálisabb részleteit, elvégezték a helyi politikai tevékenységük szempontjából legfontosabb kiemeléseket. Az edközüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltató vállalat által alkalmazható új dijakról egyidejűleg külön tájékoztatás jelenik meg a helyi lapokban. A vizdijemelés nemcsak a saját tulajdonú lakásokra, hanem a bérlakásokra is vonatkozik. Azokban a bérleményekben, amelyekben a vízfogyasztás mérhető, ott a fizetendő díj az igénybe vett szolgáltatáshoz igazodik. Ha a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, 1990-ben a díjfizetés a bérlemények komfortfokozatának és szobaszámának függvényében differenciált normatívák alapján történik. Az új díjakat február 1 -jétöl kell megfizetni, erről a területileg illetékes ingatlankezelő vállalatok írásban tájékoztatják a bérlőket. A lakbérek február 1 -jétöl átlagosan 35 százalékkal emelkednek. A komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások lakbére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15 forintról 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konkrét megállapításánál a műszaki állapottól és a településen belüli fekvéstől függően az eddigieknél nagyobb differenciálással élhet. Tekintettel arra, hogy a lakbér megfizetése mindig előre, a tárgyhónapban esedékes, ezért az első magasabb összegű díjat már februárban kell fizetni. Február 1 -jétöl a helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal nőnek, a tarifaemelés Budapesten 55 százalékos, egyes vidéki városokban 43 százalékos, a Volán helyi közlekedésnél 27 százalékos lesz. A 70 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége továbbra is fennmarad. A tanuló- és nyugdíjasbérletek változatlanul a teljes árú bérlet egynegyedébe kerülnek majd. A vasúti és a közúti személyszállítási díjak szintén február 1 -jétöl átlagosan 20 százalékkal emelkednek. A munkába járásnál, valamint a tanulók iskolába járásánál a szociálpolitikai kedvezmények mértékei változatlanok maradnak. A tanintézetek által igénybe vett különjárati autóbuszok tarifái ugyancsak február 1 -jétöl 15 százalékkal emelkednek. A postai szolgáltatások (így például levél, csomag, távirat) díjai január 8-ától átlagosan 22 százalékkal, a távközlési szolgáltatásoké (például telefon, telex) pedig február 1 -jétöl 11 százalékkal emelkednek. A tv-elöfizetés díja február 1 -jétöl havi 30 forinttal nő. A szolgáltatások esetében - főként ahol a tarifarendszer is módosul - a lakosság részletesebb tájékoztatásáról a szakmailag illetékes minisztériumok még január hónapban gondoskodnak. II. A fogyasztói árszínvonal növekedéséből adódó lakossági többletterhek ellentételezése, illetve mérséklése érdekében 1990. január 1 -jével a nyugdíjasok, járadékosok, valamint a gyermekes családok teljes körét érintő intézkedésekre kerül sor. 1. Az Országgyűlés december 18-án jóváhagyta a társadalombiztosítási alap 1990. évi költségvetését, amely a januárban végrehajtandó intézkedésekre 33 milliárd forintot tartalmaz. Törvényi rendelkezés született arról is, hogy - a fogyasztói árszínvonal-emelkedés tényleges mértékéhez igazodóan - év közben további intézkedéseket kell tenni. A nyugellátásokat, nyugdíjszerű szociális ellátásokat januártól - amint a Miniszter- tanács 1989. december 21 -i sajtótájékoztatóján már részletesen ismertette - differenciált összegekkel kell emelni, az emelés a nyugdijak nagyságát és a nyugdíjba vonulás időpontját figyelembe véve két külön összegből tevődik össze. Minden 6000 forint alatti nyugdíjat, járadékot 550 forinttal, a 6001-10000 forint közötti ellátásokat 400 forinttal, a 10 001 -20 000 forint közöttieket 300 forinttal, a 20 000 forint feletti nyugdíjakat pedig 200 forinttak kell emelni. Ezenfelül a nyugdíjazás éve szerint - függetlenül a nyugdíj nagyságától - az 1975. július 1. előtti nyugdíjazottaknak 500 forint, az 1975. július és 1980. december 31. között nyugdíjazottaknak 300 forint, az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjazottaknak 200 forint kiegészítő emelés jár, ezzel például az 1974-ben megállapított, 1989 decemberében 6000 forintot el nem érő nyugdíj havi 1050 forinttal, az 1984-ben megállapított, 10000 forintot el nem érő nyugdíj havi 600 forinttal emelkedik. A há-. zastársi pótlék 550 forinttal kerül kiegészidigi belpolitikai fejleményeket a békés átmenet helyett a „békés átmentés” folyamatának minősítették. Véleményük szerint ez a rendkívül káros és veszélyes folyamat mindaddig feltartóztathatatlan, amíg az egységesen fellépő ellenzék ki nem kényszeríti - országos és helyi szinteken egyaránt - az állami és közösségi vagyonnal való elszámoltatást, és a korábbi politikai és gazdasági oligarchia név szerinti és visszamenőleges vagyonelszámoltatását. Nem elég a népvagyon tésre, ugyanilyen összegű emelést kapnak házastársuk után azok a 6000 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban részesülnek. 1989. január 1 -jétöl azoknak az özvegyeknek, akik saját jogon is nyugdíjat szereztek, a két nyugdijat 6000 forintig együttesen folyósítják. (1989-ben ez az összeghatár 3890 forint volt.) Az özvegyi nyugdíjra jogosulttá váltak a gyermekeket egyedül nevelő és á nyugdíjas férfiak is. Az intézkedés biztosítja a számított létminimumra (4300 forintra) való nyugdijkiegé- szitést nemcsak - az idén tett intézkedésekhez hasonlóan - a 70 éven felüli és az I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok számára, hanem az 1986. január 1. előtt megállapított valamennyi saját jogú, özvegyi, szülői nyugdíjban részesülőnek is. A nyugdíjemeléseket nemcsak az 1990. január 1 -jén már nyugdíjban lévők, hanem az 1990. év folyamán nyugdíjba vonulók is megkapják. A családi pótlékot (jövedelempótlékot) gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlékot pedig a nyugdijak alapemelésének megfelelő összeggel, havi 550 forinttal kell emelni. A gyermekgondözási díj legkisebb összege - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő emeléssel - 4190 forint lesz. Az ellátások emelkedéséről a folyósító szervek hivatalból - külön kérelem nélkül - intézkednek. Csak az új feltételek szerinti özvegyi nyugdíjak esetében kell az egyéneknek igénylést benyújtaniuk. A január hónapra járó nyugdíjemelés összegét nem a januári nyugdíjjal folyósítják együtt, ha- nem azt külön - de még január hónapban - fizetik ki. Februártól azonban már az emelt összegű nyugellátás kerül folyósításra. A január hónapra járó emelt összegű családi pótlékot az érintettek a február havi bérfizetés időpontjában kapják kézhez. A január hónapra járó és februárban kifizetésre kerülő gyermekgondozási segélyhez már az emelt összegű kiegészítés jár. 2. A tanácsi szociális támogatások emelése a nyugdíjemelésekhez kapcsolódóan januártól meghatározott összegekkel emelkednek a tanácsok által megállapított rendszeres szociális ellátások is. A rendszeres szociális segély, a rendszeres szociális segélyben részesülő családtagjának kiegészítő segélye, a központi szociális segély és az e segélyben részesülő családtagjának kiegészítő ellátása havi 550 forinttal emelkedik. Vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segélye, a hadigondozási pénzellátások egységesen havi 1050 forinttal emelkednek. Ha ezen ellátások közül valamelyiket nyugdíjjal együtt folyósítanak, a két ellátás együttes összegét kell emelni, de az emelés összege ez esetben sem lehet kevesebb havi 1050 forintnál. A rendszeres szociális ellátások emelésével egyidejűleg emelkednek az ellátások megállapításának, illetve folyósításának feltételéül szolgáló kereseti és jövedelem értékhatárok is. A tanácsok az általuk folyósított ellátások emelését külön kérelem nélkül hivatalból intézik, a január hónapra járó emeléseket még nem a januári ellátásokkal együtt, hanem azt követően utólag fizetik ki. A tanácsok által folyósított rendszeres szociális ellátások emelésének többlet- költsége a helyi feladatoknál, az egy állandó lakosra jutó normatívába beépítésre kerültek. Ez a normatíva tartalmazza továbbá a tanácsi eseti segélykeretek, a gyámügyi rendszeres és eseti segélykeretek növeléséhez biztosított támogatásokat is. Ezenfelül a tanácsi költségvetési keretek tovább növekedtek az egyedi szociális támogatásra fordítható összegekkel. így lehetőség van a gyermekintézményi és a szociális étkeztetésben részesülök térítési díjkedvezményeinek további támogatására. A lakbéremelésről, a lakás célú kedvezményes állami kölcsönök utáni adózásról és a kapcsolódó kompenzációs lépésekről a bevezetést megelőzően részletes tájékoztató jelenik meg. (MTI) „maradványaival” való elszámolás, ha a vagyonkezelők „szerzett vagyonát" nem érinti. A helyi politikában aktív politikai erőként, többek között országgyűlési képviselöjelölt-állitással kívánnak részt venni. Keresik és felajánlják az együttműködést a demokratikus ellenzék minden jelenlévő szervezetével, céljukat tekintve a valódi átmenet és a gyökeres rendszerváltás mielőbbi megindítását, helyi szinteken is. (MSZDP) / (Folytatás az 1. oldalról.) A sajtótájékoztatón Polgár Viktor, az MSZP szóvivője elöljáróban elmondta, hogy a 111 tag közül 104-en voltak jelen a tanácskozáson. A bevezető referátumot Nyers Rezső, az MSZP és az Országos Választmány elnöke tartotta, a választás stratégiai alapkérdéseit Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja terjesztette elő, aki egyben a párt választási tevékenységét koordináló grémium vezetője is. Nyers Rezső a választmány munkáját értékelve hangoztatta: az ülést rövid, tárgyszerű, élénk vita jellemezte. A választmány megállapíthatta, hogy az októberi kongresszus óta a belpolitikai felyamatok kedvező irányt vettek, békésen ment végbe a Magyar Köztársaság megalapítása, s a sarkalatos törvények megalkotása. A párt újjáalakítását bizonytalanság jellemezte, helyenként válságos belső állapotok közepette kezdődött a szervezés, ezen azonban sikerült változtatni. A testület véleménye szerint a Kelet-Kőzép-Curópában végbement változások új helyzetet teremtettek az ország és az MSZP számára is. A párt szerveződése tehát másként alakult, mint ahogy azt a kongresszuson elképzelték. A választmány álláspontja szerint azonban a helyzetet nem szabad „MSZMP-s tudattal” értékelni, mert így akár kudarcnak is nevezhető a jelenlegi 50 ezres létszám. Nyers Rezső kifejezte meggyőződését, hogy a párt megerősödhet, de máris a magyar demokrácia jelentős tényezője. Pozsgay Imre a választással összefüggő kérdésekről szólt, s rámutatott: nem lenne jó, ha az állampolgárok a négy évtized utáni első szabad választások idején passzívan, letargiával fogadnák a döntés lehetőségét, igaz, van elég ok riadalomra, a tartózkodó magatartásra is. Véleménye szerint lármás, és nem mindig objektlvnek nevezhető választási kampány kezdődhet. A nemzet érdeke azonban azt kívánja, hogy a demokratikus erők sikereket érjenek el. Ennek eredményeként döntésre képes - a törvényhozás által meghatározott -, erős kormánya legyen az országnak. Az MSZP e politikai érdekből és megfontolásból kiindulva jelentkezik a választási kampányban, mert hiszi és vallja: jelentős választási eredményei nélkül nincs semmi esélye az országnak a demokratikus fejlődésre. Hangoztatta azt is, hogy egy újabb hatalmi centrum kialakulását el kell kerülni, a hatalmi monopóliumoknak egyszer s mindenkorra véget kell vetni az országban. Szerinte az MSZP erkölcsi alapjai semmivel sem gyengébbek, mint bármely más politikai erőé. Végezetül elmondta, hogy az MSZP minden egyéni választókerületben indit saját jelöltet, illetve minden megyében saját listát állít, az országos listára pedig vonzó és megfelelő személyeket jelöl. Az MSZP vezetői a tájékoztatón több kérdést kaptak a magyar Watergate-ügy kapcsán. Nyers Rezső hangoztatta: az ügy törvényes kivizsgálását támogatják, az MSZP elhatárolja magát mindenféle törvénysértéstől, így az/állampolgári szabadságjogokat sértő magatartásoktól is. A párt szükségesnek tartja a hírszerzéssel kapcsolatos mindenféle eljárási mód törvényes szabályozását, ellenőrzésének megteremtését. Pozsgay Imre visszautasította azokat a híreszteléseket, gyanúsítgatásokat, amelyek szerint az MSZP-nek bármiféle érdeke fűződött volna az ügyhöz. Horváth István belügyminiszter, aki részt vett a tanácskozáA nahicseváni szovjet határkörzetben szombaton újabb zavargások robbantak ki. Azerbajdzsánok feldühödött csoportjai ismét nekirohantak a határbiztositó berendezéseknek és póznákat döntöttek le, leszaggatták a kerítést és megint egy őrtornyot próbáltak lerombolni. Követelték, hogy az Iránnal szomszédos zárt ha(Folytatás az 1. oldalról.) Ugyanilyen összegű hitelt biztosit Lengyelországnak is. A tokiói kormány erről szóló döntését az összes vezető japán napilap közölte szombaton. A hitelnyújtást hivatalosan Kaifu Tosiki miniszterelnök jelenti majd be jövő hétfőn kezdődő európai útja során. A Jomiu- ri Simbun szerint ez az összeg csupán része a két országot érintő japán segélyprogramnak. A három éven keresztül folyamatosan lehívható hitel célja a lap szerint az, hogy támogassák a magyar reformokat, amelyek a legelőrehaladot- tabbak a piacgazdaságra való átállást megcélzó kelet-európai reformországok között. A kormánynak ez a lépése feltehetően ösztönző hatássalleszajapán magánvállalatok beruházásaira és magyarországi exportjuk fokozására. Az Aszahi Simbun arról is beszámol, hogy a kormány ellenőrzése alatt álló Exim Bankon keresztül nyújtandó hitelkereten kívül a japán kormány 400 millió dollár értékhatárig kereskedelmi garanciát is nyújt. Ez szintén azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a japán magánvállalason, bár nem tagja az országos választmánynak, szintén úgy nyilatkozott a testület előtt, hogy vállalja mindenféle törvénytelenség kivizsgálását, s ebben a szellemben nyilatkozott a miniszterelnök, Németh Miklós is. A belügyminiszter lemondását kezdeményezők akciójával kapcsolatban Pozsgay Imre arra figyelmeztetett, hogy mindenkinek a jogállam formáihoz kell tartania magát, nem pedig az SZDSZ intencióihoz. Az, ha valakit megvádolnak, még nem biztos, hogy bűnös is. Horváth István lemondásának kérdése a választmány ülésén nem került szóba - tette hozzá Nyers Rezső. Az MSZP kiket tekint potenciális szövetségesének - hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre úgy vélekedett, hogy egyetlen párt - pontosabban egy-két párt kivételével a pártok többsége - sincs abban a helyzetben, hogy elkötelezetten nyilatkozhassék választási szövetségről, esetleges koalíciós partnerekről. A pártoknak először választási bázisukat, szavazótáborukat kell megismerniük, hogy valódi szövetséget köthessenek. Nyers Rezső egy másik kérdésre reagálva közölte: az MSZPJ^n működnek munkás- és értelmiségi tagozattok, ennek ellenére e két réteg a lehetségesnél kisebb arányban van jelen. A KGST jövőjét firtató kérdésre Nyers Rezső kifejezte meggyőződését, hogy az együttműködésben új utat kell nyitni, a tervhivatalok koordinációin alapuló együttműködés totális válságban van. Valódi piaci együttműködésre van szükség, a konvertibilis pénznek és a világpiaci értékítéletnek kell helyet kapnia a kereskedelemben. A mai kelet-közép-európai térségben szabadkereskedelmi együttműködési övezetet szükséges létrehozni, ez lehet a kiút. Nyers Rezső a személyét érintő kérdésre válaszolva elmondta: nyugdíjba ment, hogy a párt kiadásait ezáltal is csökkentsék, elnöki tisztségét, munkálkodását azonban ez nem érinti. Havonta csupán jelképes díjazásban részesül. A párt elnökének régebben volt olyan gyanúja, hogy esetleg lehallgatják a telefonját, ám ennek valódiságát soha nem kutatta. Mindig azon a véleményen volt: jobb, ha egyenesben hallják véleményét. S végül arra a kérdésre, hogy bizonyos belügyi akták lehetnek-e áruk, így válaszolt: a gondolat számára új, de semmi sem lehetetlen. Megkezdte választási kampányát a Magyar Szocialista Párt Országos választási kampányinditó aktívaértekezletet tartott a Magyar Szocialista Párt vasárnap villányi úti választási centrumában. A választókerületek és megyei választási irodák, a megyei és városi párttestületek több mint 400 munkatársa és aktivistája meghallgatta Nyers Rezső pártelnök beszámolóját a párt helyzetéről és az országos választmány szombati alakuló üléséről. Hámori. Csaba a parlamenti frakció tevékenységéről tájékoztatta a résztvevőket, Pozsgay Imre, a szocialisták választási munkájának irányitója pedig a párt kampánynak fő kérdéseiről beszélt. Végül a párt választási feladatainak részlegvezetői válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. tárkörzetet nyissák meg, váljék szabaddá ez a körzet a gazdálkodás számára, s tegyék lehetővé az átutazást Iránba. Egy hivatalos küldöttség eredménytelenül próbálta rávenni a tömeget a pusztítás beszüntetésére és a megrongált határberendezések helyreállítására. tok tőkebefektetéseit, azok kockázatát csökkentve a szavatosságokkal. A Nihon Keizai Simbun felhívja a figyelmet arra is, hogy a rendkívül előnyös feltételekkel rendelkezésre álló japán hitelek folyósításának előfeltétele a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás a gazdaságátalakítási reformokról. A lap szerint a hitelek jótékony hatással lesznek a Suzuki kisautógyártó vegyes vállalkozás megvalósítására Magyarországon. A tervezett Suzuki-program a legnagyobb japán magánvállalkozás, amire Kelet-Európábán valaha is sor került. Japán vezető gazdaságpolitikai lapja arról is értesült, hogy a tokiói kormány kész akár már január második felében tárgyalásokat kezdeni beruházásvédelmi megállapodásról is, ha erre igény mutatkozik. A lap arról is beszámolt, hogy még az idén 100-100 magyar és lengyel szakembert fogadnak Japánban továbbképzésre. A vállalatvezetés színvonalának emelését célzó tanfolyamokat öt éven át rendezik. A részletek kimunkálására még január végén tanulmányi csoport keresi fel Magyarországot és Lengyelországot. Újabb zavargások robbantak ki a nahicseváni szovjet batárkörzetben Japán 500 millió dollár hitelt nyújt Magyarországnak
