Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

Vila a szovjet csapatkivonásról Választási előkészületek (3. oldal.) Megvan a Suzuki Az Országgyűlés felhatalmazza a Mi­nisztertanácsot. hogy a szovjet kor­mánnyal folytatott tárgyalásokon - a bé­csi haderőcsökkentési tárgyalásokkal összefüggésben - szorgalmazza a Ma­gyarországon állomásozó szovjet csa­patok mielőbbi kivonását, lehetőség sze­rint már 1990. december 31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a diplomáciai normák meg­tartásával - tájékoztassa a közvéle­ményt! Az Országgyűlés külügyi és hon­védelmi bizottsága pénteki együttes ülé­sén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formmába Sebő János Veszprém megyei képviselő határozattervezetét. A nyugalmazott tábornok eredeti hatá­rozattervezete arra utasította volna a kor­mányt, hogy a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31 -ét jelöljék meg a tel­jes csapatkivonások végső határidejé­nek. Ez a „nyers” változat élénk disputát váltott ki a jelenlévő honatyák, illetve a kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók egyöntetően osztot­ták azt a vélekedést, miszerint a szovjet „Rémhírt” cáfolnak A VNA vietnami hírügynökség pénte­ken hivatalosan cáfolta azt a nyugati saj­tóban elterjedt híresztelést, amely szerint két hónapon belül, egy rendkívüli párt- konferencia keretében bejelenti lemon­dását Nguyen Van Linh, a Vietnami Kom­munista Párt főtitkára. A hírügynökség „minden alapot nélkülöző rémhírnek” mi­nősítette ezt az állítást. A 75 éves Nguyen Van Linh-t tavaly ok­tóberben, amikor az NDK fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos ünnepsé­gekre Berlinbe utazott, kórházba szállí­tották, s különböző források szerint azóta tovább romlott az egészségi állapota. Hazatérése óta Ho Si Minh-városban tar­tózkodik, ahol állítólag novemberben „súlyos idegrohamon” esett át, s ezért nem vett részt Hanoiban a parlament de­cemberi ülésszakán. csapatok kivonása nem stratégiai kérdés - mint azt Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a napokban -, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes kivonás üteme­zésével kapcsolatban. Többen figyel­meztettek arra, hogy az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel. Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulá­sától. A két testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a „finomított” tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett. A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés plénumára vár. Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők János­nak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületébe a Magyar A kormány még januárban a parla­ment elé terjeszti az állami vagyon védel­méről, valamint az Állami Vagyonalapról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály-előkészítő munka jelen­legi helyzetéről Matkó István kormányfő­tanácsos tájékoztatta pénteken a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársát. Elmon­dotta, hogy a Minisztertanács a két tör­vénytervezetet még az egyik decemberi ülésén megtárgyalta és elfogadta azzal, hogy azokat a politikai pártokkal és ér­dekképviseleti szervekkel egyeztetni kell. Az egyeztetés során a pártok és az érdekképviseleti szervezetek túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a két törvénytervezetet a parlament januári Köztársaság meghatalmazottjaként kije­löli a köztársaság elnökét, helyettesének pedig a Minisztertanács elnökéi A Politi­kai Tanácskozó Testület ülésére a ma­gyar küldöttség tagjait és a szükséges létszámú. szakértői gárdát a meghatal­mazott jelöli ki. A meghatalmazott a Ma­gyar Köztársaság nevében nyilatkozatot, szerződést írhat alá, vagy szerződést mmódosithat. Az aláírt szerződések azonban csak akkor léphetnek hatályba, ha az Ország- gyűlés törvényben megerősítette azo­kat. A tervezet indoklásaként Sebők János emlékeztetett arra, hogy az Országgyű­lés - mint a legfelsőbb államhatalmi szerv - mind a mai napig nem jelölte ki meghatalmazottját a VSZ-testületbe. A legtöbb esetben eddig e jogot az MSZMP első titkára, illetve főtitkára gyakorolta. A magyar küldöttség tagjait az MSZMP Po­litikai Bizottsága jelölte ki. Ez a gyakorlat - amely egyetlen párt monopóliumává teszi a kijelölés jogát - ma már elfogadhatatlan - szögezte le a képviselő. ülése elé terjesszék, mégpedig sürgős­séggel. A politikai pártok többségé - a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Fi­desz, az MDF, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Liberális Néppárt, a Ma­gyar Liberális Párt, a Magyar Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Radi­kális Párt, a Szociáldemokrata Párt - szükségesnek tartja a tervezetek tör­vénybe iktatását. Több párt, így az MDF és a Magyar Néppárt a nemzeti vagyon védelme érdekében erőteljesebb intéz­kedéseket is javasolt. így szorgalmazzák a vállalati vezetők korlátlan anyagi fele­lősségének bevezetését, a vállalati taná­csokban a dolgozói képviselet erősíté­sét. A Suzuki és a magyar kormány között megszületett a megállapodás a japán kiskocsi magyarországi gyártásáról, jer lentette pénteken a Kyodo hírügynökség, a Suzuki cégtől származó információkra hivatkozva. A tervezett japán-magyar járműipari együttműködés az egyik legnagyobb szabású vállalkozás lesz, ami valaha is Tanácskozás a „Nyitott égbolt rendszerről A „Nyitott égbolt” rendszer létreho­zásáról, a bécsi európai leszerelési, valamint bizalom- és biztonságerősí­tő tárgyalások alakulásáról tárgyalt pénteken befejeződött kétnapos moszkvai ülésén a Varsói Szerződés leszerelési különbizottsága. Az ülést a „Nyitott égbolt” rendszer létrehozásáról idén februárban Ka­nadában megrendezendő nemzet­közi tanácskozással kapcsolatban hívták össze. Emellett szó volt néhány más, a le­szereléssel összefüggő időszerű kérdésről is. A Szabad Demokraták Szövetsége szintén egyetértett azzal, hogy fokozot­tabban kell védeni az állami vagyont. Ugyanakkor az SZDSZ-nek nincs egysé­ges álláspontja arról, hogy a védelemnek milyen módszereit kellene alkalmazni. Az Állami Vagyonalap tervezett formáját viszont elvetették. A Magyar Szocialista Párt szintén szükségesnek tartja az állami vagyon vé­delmét, de álláspontja szerint ezt nem le­het felhasználni arra, hogy létrejöjjön a tulajdon „államtalanítási” politikájának intézményrendszere. Több párt, így a Független Kisgazda- párt, a Kereszténydemokrata Néppárt (Folytatás a 2. oldalon.) létrejött a távol-keleti ország és egy ke­let-európai ország között. Tokiói magyar hivatalos körök meg­erősítették azt az információt, hogy ja­nuár 11 -én újabb japán küldöttség utazik Budapestre, hogy már másnap - közvet­lenül Kaifu Tosiki kormányfő magyaror­szági látogatása előtt - aláírják az erről szóló alapegyezményt. Gorbacsov szerdán Litvániába látogat Mihail Gorbacsov január 10-én utazik kétnapos látogatásra Litvániába - jelen­tette pénteken a moszkvai rádió. Mihail Gorbacsov és Algirdas Bra- zauskas, a függetlenné vált Litván Kom­munista Párt vezetője közötti, csütörtö­kön megtartott moszkvai találkozón szü­letett végleges megállapodás a látoga­tásról. Rolandas Pavilionis, a Litván KP Politi­kai Bizottságának tagja a moszkvai rá­diónak nyilatkozva konstruktívnak ne­vezte a csütörtöki megbeszélést és kije­lentette, hogy a két párt vezetői kedvező eredményeket értek el. Pavilionis szerint az SZKP Központi Bizottsága január vé­gén értékeli majd Gorbacsov litvániai út­ját. Az SZKP KB már decemberi ülésén is foglalkozott a Litván KP-nak az SZKP-ból történt kiválásával, de a testület akkor nem fogadott el határozatot, s a KB-tagok csak abban egyeztek meg, hogy Mihail Gorbacsov litvániai látogatása után fog­lalnak állást a „szakadár párt” ügyében. Mihail Gorbacsov a litván párt vezetői­vel folytatott csütörtöki megbeszélésen kijelentette, hogy a maga részéről nem avatkozik bele abba a döntésükbe, hogy kiválnak a Szovjetunió Kommunista Párt­jából és önálló politikát követnek - közöl­te a vilniusi rádiónak és televíziónak adott interjúban Vlagyimir Berezov, a Litván KP titkára. Justis Paletskis, a litván párt ideológiai titkára egyenesen úgy fogalmazott, hogy Gorbacsov tulajdonképpen a litvánok legjobb moszkvai szövetségese, de Be­rezov ehhez hozzáfűzte: a főtitkár véle­ménye még nem a 250 tagú központi bi­zottság álláspontja. Fokozottabban kell védeni az állami vagyont Salom, Shlomo Marom! Reméljük, nem veszi rossznéven Shlo­mo Marom, Izrael magyarországi nagy­követe a hagyományos zsidó köszöntést. Ebben annál is inkább bízunk, mivel a szekszárdi orvosklub legutóbbi vendé­gében egy közvetlen, protokolláris kö­töttségektől mentes, remek humorérzék­kel megáldott diplomatát ismerhettünk meg. Erre példaként azt a válaszát idéz­zük fel, amit az izraeli katonaság felépíté­sét firtató kérdésre adott. „Izraelben a férfiak számára három évig tart a szolgá­lat, s leszerelésük után minden eszten­dőben bevonulnak még átlagosan har­minc napra. Ez egyebek mellett azzal az előnnyel is jár, hogy erre az időre megszabadulnak a feleségüktől.” Shlomo Marommal - immár komolyabb hangvételben - készí­tett interjúnk a Tolnatáj 4. oldalán olvas­ható. Téli szántás Nagykónyiban Már múzeumban lenne a helye an­nak a T-150-K típusú traktornak, amely még mindig rója a köröket Nagykónyiban, a Koppánymenti Egyesült Mgtsz szántóföldjén. A szö­vetkezetben 800-900 hektár volt a közelmúltban a szántatlan terület, s addig, amig lehet, dolgoznak az em­berek és a gépek. Két Rába 180-as, három Rába 25Ó-es és két John Deere traktor végzi a téli szántást. A gépek még bírják az iramot, el­lenben az ekevas törik: november­ben például egyetlen éjszaka négy ekevas ment tönkre. Ha az időjárás engedi, január végére befejezik Kó- nyiban a szántást. Átéli hónapokban egyébkénttrak- torostanfolyamot is szerveznek: ja­nuár 9-én tizennyolcán kezdik tanul­ni a szakmát. Eledényben szánt a muzeális traktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom