Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
XL. évfolyam, 26. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. január 31., SZERDA Ma folytatódik az Országgyűlés januári ülésszaka Várhatóan tíz napirendi pont megtárgyalása vár még az Országgyűlésre, amely szerdán folytatja munkáját. Ismeretes, hogy a parlament január 23-án megkezdődött ülésszaka az elmúlt hét péntekén félbeszakadt: a képviselők nem tudták elvégezni a rájuk váró hatalmas mennyiségű munkát négy nap alatt. Szerdán és csütörtökön határozatot kell hozniuk az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslatról, s ugyancsak dönteniük kell a sajtótörvény módosításáról. Az országgyűlési képviselők jogállásával és anyagi juttatásaival foglalkozó törvénytervezet tárgyalásakor a plénum lényegében két pártra szakadt: egy részük teljes egészében javasolta elfogadni a törvényjavaslatot, más részük úgy vélte, hogy az anyagiakról már az új Országgyűlés döntsön. A sajtótörvény módosításáról lezajlott vita akörül forgott: a személyiségi jog sajtó útján elkövetett megsértését hogyan szankcionálják. A parlament kulturális bizottságának javaslata szerint 1 millió forint legmagasabb összegű bírságot lehessen kiszabni, amelyet közcélokra kelljen befizetnie a jogsértőnek, mig Horváth Jenő budapesti képviselőnek s a mögötte felsorakozott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak az a véleménye, hogy legfeljebb 300 ezer forint legyen a kiszabható büntetés ösz- szege, amelyet a sértett kárpótlás címén kapna. Tárgyalásra vár még a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek lényege, hogy egyszerűsiti a gyermekek örökbefogadásával összefüggő eljárást. Dönteni kell az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvénytervezetről is, amelyet a decemberi ülésszakon a parlament átdolgozásra visszautalt az előterjesztőnek. A Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá nyilvánítása is országgyűlési határozatra vár. Állást foglaltak továbbá népi kezdeményezések nyomán arról: alkosson-e az Országgyűlés érdekképviseleti törvényt, illetve módosítsa-e a magánszemélyek jövedelemadójáról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. Két hasonló, egy parlamenti különbizottság felállítását szorgalmazó önálló képviselői indítvány is terítékre kerül: Király Zoltán és Raffay Ernő Csongrád megyei képviselőké, illetve Hámori Csaba országos listán megválasztott képviselőé. Mindkét indítványnak az a célja, hogy megállapítsák: jogilag és erkölcsileg kik tehetők felelőssé az ország jelenlegi helyzetéért, bár a vizsgálóbizottság javasolt feladata és a vizsgálat köre némiképp eltér egymástól. Végezetül sor kerül mintegy 30 interpelláció és kérdés megtárgyalására is. Az interpellálni, illetve kérdezni kívánó képviselők november óta várják a plénum előtt elhangzó nyilvános választ, s közben többen elálltak szándékuktól. A vállalkozók várják a 4 milliárd forintot.. Az idén 4 milliárd forintot különít el az állami költségvetés a vállalkozások élénkítésére -jelentette be a napokban Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A hírrel kapcsolatban a Kiosz és a VOSZ vezetői tájékoztatták az MTI munkatársát. Fischer Pál Kiosz-főtitkár tájékoztatás szerint a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének egyelőre semmilyen ismerete nincs arról, hogy ezt a pénzt miként, mikor, milyen feltételek között használhatják fel a vállalkozók. A támogatásra nagy szükség lenne, és remélem, hogy hamarosan megismerjük a konkrét feltételeket is - mondotta. Főként az induló vállalkozások segítése sürgető. De a 165 ezer kisiparos közül is több tízezer egyszerűen képtelen a műszaki fejlesztésre, mert az ehhez szükséges hitel kamata olyan magas, hogy azt az üzletmenet nem tudja elviselni. A 4 milliárd forint fel- használásával az állam például hozzájárulhatna ahhoz, hogy a magas kamatok a kisiparosok számára elviselhető mértékre csökkenjenek. Megoldás lenne az is, ha biztosító intézetek alakulnának e (Folytatás a 2. oldalon.) Télen a borospincében Palkó Csaba vendégváráshoz gyertyát gyújt A január tréfából eldugta a havat, ám ennek ellenére épp úgy akad téli munka a borospincék mélyén, mintha kint fogcsikorgató, havas idő lenne. Az aparhanti termelőszövetkezet borospincéjének „királya" a kiváló szakmai ismeretekkel rendelkező Kiss Gyula pincemester, két munkatársával sürgölődik a hatalmas hordók között. Csiszár Anti bácsi még a háti permetezős, kezdeti időszak régi lovagjaként Palkó Csabát, az utódját tanítgatja be arra, hogy kézre álljon majd minden tekintetben. Mert munka bőven akad, mint a pincemestertől megtudtuk. (Folytatás a 3. oldalon ) Litván Kereszténydemokrata Párt - fél évszázad után ismét Fél évszázad után Litvániában hétfőn ismét megalakult a Keresztény- demokrata Párt. A Kaunasban tartott újjáalakuló konferencián Egidius Klumbis orvost, a szovjet parlament képviselőjét választották meg a párt tanácsa vezetőségének elnökévé. Mint Klumbis közölte, a pártnak jelenleg másfél ezer tagja van, és már több mint harminc területi szervezete alakult meg. A Litván Kereszténydemokrata Pártot 1905-ben alapították. Tagjai részt vettek az 1918-tól 1940-ig fennálló független Litván Köztársaság létrehozásában, a litván állam közigazgatási rendszerének és hadseregének megteremtésében, a földreform végrehajtásában. A kereszténydemokrata párt egy ideig tagja volt a litván kormánynak is. 1926 után ellenzékbe került, és 1940-ben szüntette be működését. Záportározó - Alsónánán A Sárköz-térségi melioráció részeként záportározó tavat építenek Alsónánán, a bátaszéki Búzakalász Téesz területén. Ezen a 3,6 hektáros tó felületén fogják fel azt a vizet, amely az esőzések után a hegyvonulatról lezúdul. A vizet a 100 hektáros alsónánai szőlőterületen szeretnék hasznosítani majd, amelyet csepegtető öntözésre rendeznek be. A beruházást a Szekszárd-Paksi Vízitársulat végzi, s a tavat idén tavasszal kezdik feltölteni. Fotó: BJ. A gát még az ősszel elkészült A zsilipen kívül még egy túlfolyót építenek egy esetleges nagyobb víztömeg átengedéséhez Szocdem fórumon mutatkozott be a képviselőjelölt Petrasovits Anna nem tartja partnernek az MSZP-t A kép bal szélén Kis Pál István, mellette Klem György, az MSZDP megyei szervezetének elnöke, dr. Petrasovits Anna és Varga Tibor, az MSZDP választási szervezőtitkára „Féléves belső megtisztulási folyamat eredményeként távozott a Szociáldemokrata Pártból az a szűk reformkommunista csoport, amelyik annyi bajt kevert, s akik annyira megkeserítették az életünket” - összegezte bevezető mondataiban dr. Petrasovits Anna, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt elnöke küzdelmeiknek egyik állomását azon a fórumon, melyet hétfőn este tartottak meg a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ márványtermében. Az MSZDP Tolna Megyei Választási Irodájának szervezésében megtartott rendezvény telt házat vonzott, s a szociáldemokrácia iránt elkötelezetteken kívül szép számmal voltak jelen más pártok, elsősorban az SZDSZ képviselői is. Előadásában Petrasovits Anna nem is felejtette el hangsúlyozni, hogy a Szabad Demokraták Szövetségében látja Ejzt a koalíciós partnert, amelyikkel együtt kellene dolgozni. Az azonban természetes, hogy minden pártnak - legyenek részesei bármilyen koalíciónak - megvan az önálló arculata. A szociáldemokrácia hosszú távú programja három alappilléren nyugszik. Először is egy liberális gazdaságpolitikán, amely elindíthatja a hazánkban annyira vágyott polgári átalakulást. Az MSZDP a privatizációs gazdaság híve, ugyanakkor élesen elutasítja azt a spontán privatizációt, aminek eredményeként a „húsosfazék körül ülők felosztják egymás között az állami vagyont.” Második alappillér a szociálisan felelős állam. A piacgazdaság ugyanis nem képes az emberi lét valamennyi szféráját szabályozni. Az egészségügy, az oktatás, a művelődés soha nem lehet csak a piac által szabályozott. (Folytatás a 3. oldalon.) Tájékoztató a MÁV tarifaemeléséről A Magyar Államvasutak értesíti az utazóközönséget, hogy február 1-jétől a vasúti közlekedésben a személyfuvarozási tarifák 20 százalékkal emelkednek. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokra, fuvarozásokra érvényes, a nemzetközi forgalomban meghirdetett díjakat nem érinti. Ugyancsak változatlanok maradnak az állami- és szociálpolitikai kedvezmények, valamint a vállalati hatáskörben biztosított üzletpolitikai kedvezmények is. Az új menetdíjakról a pénztáraknál kifüggesztett díjtáblázatból tájékozódhatnak az utasok. A díjváltozás időpontja előtt, 1990. január 31-ig elővételben, a régi áron kiadott menetjegyek, valamint a felmutatóra és névre szóló bérletjegy a díjszabási érvénytartamon belül felhasználható az utazáshoz. A január hónapra érvényesített havijegyek és a tanulók havijegye, illetve a második fél hónapra váltott félhavijegy február 5-én 24 óráig érvényes. A keletbélyegzés nélkül kiadott menetjegyeket február 1 -jétől a vasút csak akkor érvényesíti, ha az utas a régi és az új díjszabási ár közötti menetdíj-különbözetet megfizeti. Amennyiben a keletbélyegzés nélküli menetjegyet nem kívánják utazásra felhasználni, a pénztárak a menetjegyért fizetett összeget március 31-ig levonás nélkül visszatérítik. A díjszabási változásokról részletesebb tájékoztatást a menetjegy-irodákban kaphatnak az utasok.
