Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. január 26. Sajtótájékoztatón mutatkoztak be az MDF-jelöltek (Folytatás az 1. oldalról.) sát, azaz orvosi hivatását - válaszolt dr. Ternák Gábor egy kérdésre. Figler János, a 2-es számú körzet je­löltje tavaly ősz óta a dunaszentgyörgyi református egyház lelkipásztora, mint mondta, nincsenek aggályai, mivel „a Biblia soha sem avul el”. A hármas számú választókerület jelöltje, a bonyhádi Ohnmacht György magát munkásnak nevezte, mivel marós- és géplakatosként már húsz éve dolgozik a Budapesti Ve­gyiművek hidasi telepén. Horváth Lajos, a négyes körzet képvi­seletében a dombóvári Láng Gépgyár mérnöke, önéletrajzából kitűnt, hogy az „igazi demokráciát Amerikában és Ang­liában látta először”. Az ötös számú kör­zet jelöltje, dr. Dávid Ibolya ügyvéd, védő a rendszerváltást tűzte ki célként, az „Ember és az Élet feltétlen tisztelete szel­lemében”. A bemutatkozás ezt követően az MDF területi listás jelöltjeivel folytató­dott, így ennek megfelelően Szögi Béla, Sáfár Richárd, dr. Princz István és Nyer­ges Tibor mondott magáról néhány szük­séges adatot. A sajtótájékoztató befejezéseként a je­lenlevők videofilmét tekintettek meg a tengelici oktatási központról, melyet az MDF helyi szervezetei szívbetegek sza­natóriumává kívánnak alakítani. Végeze­tül pedig Nyerges Tibor hívta meg az ér­deklődőket arra az MDF-bálra, amely - ugyancsak a választási kampány jegyé­ben - ma este kezdődik a tolnai művelő­dési házban.- szá - ór ­Csehszlovákiában követelték Azonnal vonják ki a szovjet csapatokat A Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok kivonásának azonnali megkez­dését követelő tüntetés volt szerdán a prágai szovjet nagykövetség előtt. A résztvevők a követelésüket tartalmazó felhívást átadták a nagykövetség illetékesének, aki ígéretet tett arra, hogy azt még aznap elküldik Moszkvába. A tüntetésről a csehszlovák szocia­lista párt lapja, a Svobodné Slovo számolt be csütörtökön. Rágalmazásért feljelentés (Folytatás az 1. oldalról.) szervezet „magára hagyása” nagyobb veszélyt jelentene a békés átmenetre, mintha az MSZP felelősséget vállalna an­nak munkájáért. Az MSZP egyébként a különféle belügyminisztériumi jelenté­sekből csak annyit kapott meg, amennyit a kormányzati munkáért, a nemzetbiz­tonságért felelősséget vállaló párt veze­tése bárhol a világon megkap. 1989. ok­tóber 23. - a Magyar Köztársaság kikiál­tása - óta az inkriminált lll/lll. ügyosztály dokumentumait közvetlenül politikai cé­lokra, illetőleg kampányfogásként csak egyetlen párt, a Szabad Demokraták Szövetsége használta fel - nyilatkozta csütörtöki sajtóértekezletén Polgár Vik­tor, a Magyar Szocialista Párt szóvivője. Polgár Viktor egyéb témák között beje­lentette azt is, hogy az MSZP jogi sze­mélyként büntető feljelentést tesz Tor- gyán József ellen. Torgyán József a Mai Nap című napilap január 22-én megje­lent számában az Országgyűlés Válasz­tási Bizottságának tagjaként elfogadha­tatlan minősítéssel illette az MSZP tagsá­gát, s megrágalmazta a pártot, kijelentve, hogy „aki nem szakít 180 fokosán a bol­sevik elvekkel - amit az MSZMP követett -, az fasiszta elveket vall. Ez jelenleg ér­vényes az MSZMP-re, amely nem szakí­tott korábbi bolsevik politikájával, de az MSZP-re is, amely ragaszkodik vagyo­nához, kormánypozícióihoz, vagyis ko­rábbi jogállásaihoz". Az MSZP kezdemé­nyezi azt is, hogy azonnal szüntessék meg Torgyán József tagságát az Ország­gyűlés által kiküldött Választási Bizott­ságban. A szóvivő elmondta, hogy csütörtök délelőtt Budapesten tanácskozást tartot­tak az MSZP tulajdonában lévő megyei lapkiadók, lapok helyzetéről. A minden, érintett fél részvételével megtartott érte­kezleten úgymond tisztázni kívánták az egymás meg nem értéséből fakadó fél­reértéseket. Az MSZP világosan kifejtette álláspontját, miszerint a tulajdonában lé­vő kiadóvállalatok, illetve az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához ragaszko­dik. Az M'SZP annyit kíván, mint bármely vállalkozó: tulajdonának arányában ré­szesedni akar a nyereségből. A tulajdon­jog fenntartása azonban nem jelenti azt, hogy az egyes szerkesztőségeknek párt­politikai célokat kellene követniük. Az MSZP azt tartja kívánatosnak, hogy a la­pok a helyi lakosságot érdeklő kérdések tisztességes, objektív közvetítői legye­nek. Elfogadták a titkosszolgálati törvényt (Folytatás az 1. oldalról.) EKE KAROLY (Csongrád m., 10. vk.) an­nak az álláspontjának adott hangot: az a tény, hogy a lehallgatási botrány kirobban­hatott, annak is köszönhető, hogy a legfőbb ügyész nem állt hivatása magaslatán. A képviselő nem ajánlotta az Országgyűlés­nek, hogy a további ellenőrzéssel a legfőbb ügyészt vagy helyetteseit bízzák meg. Az elnöklő Horváth Lajos kérésére ezu­tán az Országgyűlés megszavazta, hogy ne nyissanak újabb vitát a törvényjavaslat fe­lett, majd szavazás következett. A szerdai­hoz hasonló módon most sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minősített, két­harmados szavazati többséget a különle­ges eszközök alkalmazását engedélyező személyre tett két javaslat egyike sem. Ekkor állt fel NÉMETH MIKLÓS miniszte­relnök, és a kormány nevében egy újabb javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti időre, amíg az új parlament el­fogadja a nemzetbiztonsági törvényt az igazságügy-miniszter legyen az, aki enge­délyt adhat a különleges eszközök alkal­mazására. Mivel merőben új javaslat hangzott el, az elnök a házszabályok szerint szünetet ren­delt el, s a kérdést kiadta megvitatásra a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. A szünet után Fodor István vette át az el­nöklést, s - mivel úgy vélte, elhúzódik a bi­zottság ülése - javasolta, hogy folytassák a munkát az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonügy­nökségről szóló törvényjavaslatok vitájával. Fodor István az általános vitát lezárva be­jelentette, hogy a részletes vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. E munkafázis­ban csak BÁLLÁ EVA (Budapest 46. vk.) kért szót. Ezzel a részletes vita lezárult. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtesetület elé. ROSZ1K GÁBOR (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, vala­mint az igazságügyi tárca módosító javas­latairól kellett dönteniük a képviselőknek. A két előterjesztésről együttesen határo­zott a Tisztelt Ház, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfo.- gadta. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelke­zéseinek módosításáról szóló törvényja­vaslat elfogadása után a plénum a Kos- suth-díjról szóló törvény tárgyalásával foly­tatta munkáját. Miután a témában illetékes kulturális bi­zottság számos módosító javaslatot nyúj­tott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot általános és részletes vitában tárgyalta. Az általános vitában többen, a törvényja­vaslat részletes vitájában senki sem kért szót. Az elnöklő Fodor István a névváltozta­tásra vonatkozó javaslatot véleményezésre kiadta a kulturális bizottságnak. Ezután a képviselők rátértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti fi­nanszírozásáról szóló országgyűlési hatá- rozatteiyezet megvitatására. A kormány nevében Békési László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészí­tést az előre kiküldött írásos előterjesztés­hez. A miniszter emlékeztetett arra: 1989 lesz az első olyan esztendő, amikor a IV. negyedévi állami költségvetést terhelő ka­matkiadások már nem húzódnak át a kö­vetkező évre. A csomagtervben jóváhá- gyott 21 milliárdos hiánnyal szemben ez a negyedéves áthúzódás , körülbelül 30-33 milliárd forintos többlethiányt fog 1989-re jelenteni. A végső elszámolásra természe­tesen a költségvetési zárszámadás kereté­ben kerülhet sor, valamennyi vállalati, illet­ve költségvetési szprv mérlegbeszámoló­jának ismeretében, ami a szokásoknak megfelelően, valamikor az év közepe táján Fontolva haladás Anélkül, hogy a vészbagoly szerepére pályáznék bevallom, hogy semmi realitá­sát nem látóm annak, hogy a T. Ház ma befejezze munkáját, s ha mégis befejezi, gondoskodni fogok időben kalapról, amit nagy-nagy tisztelettel megemelhetek. Ámbátor, hajói belegondolok, nemcsak ezért lehetne indokolt az elismerés. Való­dibb érték a jövő szempontjából az, hogy a húsznál több fölvezetett napirend tár­gyában képviselőink a fontolva haladás metódusát választották. Korábban ugye az volt a megszokott, hogy elsőként az uralkodó párt vezető testületé tárgyalta meg az Országgyűlés elé kerülő témákat, de az országgyűlési bizottságokban, a megyei képviselőcsoportokban is folyt a fölkészülés. Az a pártállami szisztéma nem kinált nagy lehetőségeket a felelős vitatkozókedv elszabadulásának. Előter­jesztés írásban, szóbeli kiegészítés, írásban előre benyújtott képviselő felszólalá­sok, szavazás. Egyhangúlag persze. Az utóbbi - az egyhangú megszavazás - már nem megy lassan másfél éve és úgy látszik, minél közelebb jutnak képviselőink mantádumuk lejártához, annál idegenebb a parlamenttől az aggályok kifejezésre juttatásának elfojtása a módosító javaslatok visszanyelése. Időigényes így a napi­rendekben való haladás? Igen. De a felelősség terhe sem akármilyen, hiszen számos képviselőnk elké­szítette már működésének mérlegét és ezeknek a személyesynérlegeknek nem egy tétele olyan, ami nem „gyógyítható” nyom nélkül... _ |j _ Más is látta? Mert én azt láttam, hogy az eddig eltelt három nap egyike sem ígért derűt már indulásában sem. Nem szeretném pedig azt hinni, hogy a Tisztelt Ház elveszítette fogékony­ságát a humor iránt. Kedd: feszültség, alig valami fel­oldódás az ülés berekesztéséig. Mosolygó, bizakodó arcok he­lyett szerdán, ordítás is. Attól kellett tartani, na most jön a „kikardom a rántom, lenyakad a vágom!” Ám az arcokon jól olvashatóan ott volt, hogy ez az a stílus - akárki engedi is meg magának -, amit nem és nem fogadnak el, s amit az utódoknak se javasolnak majdani elfogadásra. (Hangerő- és gorombaságpróba a jövőben otthon!) Csütörtök: a széksorok elfoglalá­sa alig valami nesszel történik. Ke­vés a barátian beszélgető csopor­tosulás is. De itt, Békési László pénzügyminiszter és Berecz János képviselő mintha-mintha tréfálkoz­na. Csak elképzelni lehet, mi az, ami nevetőizmaikat mozgásba hozza a sok komor és tűnődő arc között Egy kollégám szerint az lehet a derű oka, hogy a kabarébeli kisnyugdí­jas nénikének még nem sikerült ed­dig a pénzügyminisztert éléskam­rájába rekeszteni legalább egy hét­re. A miniszter tehát nevet Korán, mert több, mint sejthető, egészen biztos, hogy nem sikerül simán megszerezni a fölhatalmazást rövid lejáratú hitel fölvételére a költség- vetés számára. - óa ­kerülhet a parlament elé. Addig azonban gondoskodni kell a költségvetés finanszí­rozásáról, a likviditás megőrzéséről. Most tehát nem az 1989. évi költségvetés előze­tes hiányának jóváhagyásáról van szó - mondta a miniszter -, hanem a kormány ahhoz kér felhatalmazást, hogy a zárszá­madás törvényének végleges elfogadá­sáig átmenetileg felhatalmazást kapjon rö­vid lejáratú jegybanki hitel finanszírozásá­hoz. A parlamentet e felhatalmazás mega­dására kérte. Király Zoltán kérdésére a miniszter úgy válaszolt, hogy nincs tudomása semmiféle letétről, az államháztartást teljeskörűen mutatta be a kormány a parlamentnek. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés 188 igenlő szavazattal, 40 ellenvéleménnyel és 61 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szó­ló határozattervezetet Ezt követően BÖLCSEY GYÖRGY kért szót hogy a jogi bizottság álláspontját tol­mácsolja Németh Miklós miniszterelnök ja­vaslatával kapcsolatosan, miszerint az igazságügy-miniszter felügyelje a belső biztonsági szolgálat tevékenységét. Fel­kérte ugyanakkor az Országgyűlésben je­len lévő pártok képviselőit: nyilatkozzanak e kérdésben, hogy azután ne lehessen lép- ten-nyomon megkérdőjelezni, úgymond „megtorpedózni” a miniszter ilyen irányú tevékenységét A szünet után a képviselők az egyéni vál­lalkozásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatták a munkát A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter ter­jesztette elő. Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen hatályba a törvény, amennyiben azt a parlament elfo­gadja. Addig ugyanis feltétlenül szükséges, hogy megtörténjen a kapcsolódó jogsza­bályok felülvizsgálata. Ez a munka egyéb­ként folyamatban van. A bizottsági előadó előterjesztését követően megkezdődött a törvényjavaslat általános vitája. Miután több képviselő, illetve a Csongrád megyei képviselőcsoport is azt javasolta, hpgy az Országgyűlés vegye le napirendjéről a tör­vényjavaslatot az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet a házszabály rendelke­zéseire. Ezek szerint a kormány által be­nyújtott törvényjavaslatot a plénum köteles megtárgyalni, viszont az általános vita után dönthet úgy, hogy azt részletes vitára alkal­matlannak tartja, és visszautalhatja az elő­terjesztőnek. Még az ebédszünet előtt a plénum visszatért a különleges titkosszol­gálati eszközök és módszerek engedélye­zésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatra azzal a szándékkal, hogy végre megszülessék a döntés. A képvise­lők a törvényt elfogadták. Ezután került napirendre a földről, vala­mint a téeszekről szóló törvény egyes ren­delkezéseinek módosítása. Hütter Csaba szakminiszter szerint a cél az, hogy a me­zőgazdasági dolgozók kvázitulajdonosok- ból valódi tulajdonosokká váljanak. Ugyan­csak szükséges az állami tulajdonban lévő földek forgalmazásának megfelelő rende­zése. A képviselők ma folytatják a törvény- tervezet vitáját Ehetünk azért yy olcsót” is A Tejipari Vállalatok Trösztje, a hozzá tartozó vállalatok, to­vábbá az állami húsipari vállalatok, valamint az állami és a szö­vetkezeti baromfifeldolgozó vállalatok az alábbiak közlésére kérték fel az MTI-t. A lakosság terheinek növekedése, az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetbe került rétegek életkörülményeinek romlá­sa miatt elhatározták, hogy egyes — főként az említett lakossági rétegek által keresett, viszonylag alacsony árú - cikkek jelenleg érvényes kereskedelmi átadási árát 1990-ben nem emelik. Ezt azonban csak úgy tudják érvényesíteni, ha a termelési költsé­geiket jelentősen növelő hatósági árintézkedésre nem kerül sor. A piacok megtartása érdekében mérsékelt, a többi termék árára is kiható kiegyensúlyozott árpolitikát folytatnak. Ugyanak­kor elvárják a velük gazdasági kapcsolatban állóktól is, hogy az áremelések elkerülése érdekében hasonló - a lakosság teher­bíró képességét figyelembe vevő - árpolitikát gyakoroljanak. Egyidejűleg felkérik kereskedelmi partnereiket, hogy az érintett termékkörben kialakult belföldi fogyasztói áraikat ők se emel­jék. Az előbbiek figyelembevételével az idén változatlanul hagyják az 1,5, a 2,2 és a 3,6 százalék zsírtartalmú tasakos tej, a tea-és a szendvicsvaj, a Hóvirág és a Karaván sajt, a tejföl, az étkezési te­héntúró, a krinolin, a sózott kenyérszalonna, a véreshurka, a disznósajt, a tepertő, a hot-dog kolbász, a Zala felvágott, a csir­ke-, kacsa-, liba-, pulykaaprólékok, továbbá a csirke és a puly­kamáj és a pulyka alsócomb kereskedelmi átadási árát. Közéleti hírek Ezúton közöljük, hogy a Magyar Függetlenségi Párt Tolna Megyei Szervezete megnyitotta bankszámláját, mely az alábbi: 461-88889-70140. Kérjük tagjainkat és szimpatizánsainkat, hogy adományaikat erre a számlaszámra fizessék be. Köszönjük: Magyar Függetlenségi Párt Tolna Megyei Szervezete Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, a Magyar Szocialista Párt felajánlja két telefonvonalát a többi pártnak Ta­másiban. A tanáccsal történt megállapodás értelmében a két telefonvonalat a pártok a választások időszakában a volt földhi­vatal épületében használhatják. Az átszerelés költségei miatt döntöttek úgy, hogy inkább elcserélik a két számot. A két vonal a választások után lakossági célokat szolgál majd. A volt MSZMP-székház telefonközpontját a szocialista párt a rende­lőintézet hálózatának fejlesztésére ajánlotta fel. Magyar Szocialista Párt Koordinációs Tanácsa, Tamási A Szocialista Párt Tamási Városi és Városkörnyéki Koordiná­ciós Tanácsa azzal a felhívással fordul a helyi tanácsokhoz, hogy a március 15-i megemlékezéseket ők szervezzék meg a községekben. A forradalom és szabadságharc évfordulója legyen mentes a politikai propagandától, a pártharcoktól, szolgálja a nemzeti összefogás pártok feletti össznépi érdekét. Szocialista Párt Tamási Városi és Városkörnyéki Koordinációs Tanácsa A parancs világos: lőni! „1989. december 17-én, amikor Te­mesvár központjában már második napja tüntetett az utcára vonult tömeg, sürgős­ségi eljárással összehívott ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülés gyorsírásos jegyzőkönyvéből, melyet teljes terjedelemben közreadunk, világosan kitűnik a volt diktatúra emberte­lensége." „Nicoiae Ceausescu elvt.: Miért vádolnánk őket, hiszen ti adtátok nekik ezt a parancsot. Ez tűnik ki most, nagyon világosan. Döntsön a Politikai Végrehajtó Bizottság. Tudor Postelnicu elvt.: Azzal fejezem be, hogy megmondom: egyetértek az ön intézkedéseivel, a Politi­kai Végrehajtó Bizottság intézkedéseivel. Mint pártaktivista, mint a párt volt akti­vistája köszönöm a támogatást, melyet egész idő alatt kaptam, és biztosítom önöket, hogy továbbra i.s hűséges kato­nája leszek a pártnak, függetlenül attól, hogy megmaradok-e párttagi minőség­ben vagy sem, továbbra is megmaradok embernek, a párt és a haza becsületes munkásának, függetlenül attól, hogy megmaradok-e mostani tisztségemben vagy sem. Nicoiae Ceausescu elvt: Mi a véleményetek, elvtársak, el kell döntenünk, hogy mit teszünk. Gheorghe Radulescu elvt: Az én véleményem a honvédelmi mi­niszterrel és a belügyminiszterrel kap­csolatban most az, hogy megítélésem szerint nem való, mert a pillanat nem al­kalmas erre. Tudor Postelnicu elvt: Főtitkár elvtárs, ha bízik benne, biztosí­tom arról, hogy éjt nappallá téve teljesí­tem kötelességemet, ahogy erőmből te­lik, s amiként a tettek bizonyítani fogják. A Romániai Magyar Szó január 12-i cikke (4.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom