Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
1990. január 25. Magyar Hitel Bank Igazgatósággá alakult a szekszárdi fiók A kereskedelmi bankok létrejöttekor, 1987 elején még a nagyobb bankoknak is csak néhány igazgatósága, fiókja volt az országban. Hamarosan megkezdődött azonban a terjeszkedés. A Magyar Hitel Bank Részvénytársaság - mely induláskor megyénkben csupán Dombóváron képviseltette magát - 1988 áprilisában megnyitotta a pécsi igazgatósághoz tartozó szekszárdi fiókját. Az Arany János utcában található bankfiók tevékenységi köre, - forgalma, ügyfeleinek száma fokozatosan bővült, olyannyira, hogy megérettek a feltételek önálló igazgatósággá való válásához. Ez év január elsejétől Pécstől függetlenül, közvetlenül a bi/dapesti központ irányítása alatt működnek. A vállalatok, szövetkezetek, kisvállalkozások teljes köre megbízhatja őket számlája vezetésével - sokan másodszámlát is nyitottak már itt, jelentős az új kft-k száma az ügyfelek között - s a hitelezés is minden gazdálkodó szervezetre kiterjedhet. Mostanában sokan keresik föl az igazgatóságot újrakezdési kölcsönért, mások az MHB spórkocsiban bízva itt fizetnek elő autóra. Röviden elmondható: lízingelés kivételével mindennel foglalkoznak, amire jogosítványuk van. Két újdonság is szerepel a kínálatban. Most kértek engedélyt arra, hogy külföldiek részére is vezethessenek devizaszámlát, s várhatóan már a jövő hónapban gazdálkodó szervezetek devizaszámláit is vezetik. Az igazgatóság eddigi helyén, Szekszárdon az Arany János utcában várja továbbra is ügyfeleit. (x) és üres kézzel küldtétek ki, mert ezt jelenti az, amit ti megbeszéltetek?!* Mit teszünk a honvédelmi miniszterrel? Mit szólsz te, Milea? Vasile Milea elvt.: Ha ön ezt parancsolja, ezt továbbítjuk. Azonnal. Utána rendelkezésére állok. Nicolae Ceausescu elvt.: Miért nem fegyveresen vonultak ki az egységek, mert fegyvertelen kézzel, fegyverzet nélkül nem lehet sem védekezni, sem verekedni. Elena Ceausescu elvt.: Mondják meg, mi van a fejükben, mi az álláspontjuk. Vasile Milea elvt.: Jelentem, nem vagyok más állásponton sem én, sem a többi elvtárs. Nicolae Ceausescu elvt.: Te beszélj a magad nevében. Vasile Milea elvt.: Ismétlem, főtitkár elvtárs, nem vagyok más állásponton, nincs más koncepcióm. Nicolae Ceausescu elvt.: Miért nem intézkedtetek? Vasile Milea elvt.: Hibás vagyok. Nem gondoltam volna, hogy ilyen méreteket ölt a dolog. Nicolae Ceausescu elvt.: Nem kellett volna a méretektől tartanod. Tudtátok, mi a helyzet Temesváron, s' ahelyett, hogy intézkedtetek volna, fegyvertelenül vezényeltétek ki a hadsereget. Azonnal kellett volna intézkedni, és már tegnap felszámolni, de ezt nem tettétek meg, s íme, megint itt az este. Tudor Postelnicu elvt.: Mélyen tisztelt főtitkár elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Jelentem a Politikai Végrehajtó Bizottságnak, önöknek, hogy teljes mérÜÉPÜJSÁG 3 Pártok - választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat, és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” * (Részlet a megállapodásból) Független Kisgazdapárt Válasz Pozsonyi Attila tsz-elnök rádióban közölt nyilatkozatára A tamási tsz-elnök az éter hullámain kijelentette, hogy tudomása szerint Tamásiban és környékén nincs olyan személy, aki a földet visszaigényelné. Szerinte sokan „nem is tudnák megfizetni". A Független Kisgazdapárt tamási szervezetének vezetői tiltakoznak egy ilyen kijelentés miatt. Igenis, sokan vannak, akik vissza akarják kapni földtulajdonukat! Eddigi igényfelméréseink egyértelműen bizonyítják. Ilyen kérdésben pártunk a tájékozott! Azt mondja, sokan nem tudnák megfizetni az árát? Hát nem is akarják! Milyen árat fizessenek? Amennyiért elvették? Azt megkaphatják! Az erőszakot nem adjuk mellé! Azt mi is szeretnénk elfelejteni! Független kisgazdák Tamásiból * Nem tudjuk megjegyzés nélkül fogadni a fenti h irt. Nem elszigetelt jelenség, hogy a tsz-vezetők összehangoltnak tekinthető véleményükkel zavarják a köznyugalmat. Vagy, ha ők egy ilyen kijelentést megalapozottnak tekintenek, akkor azt kell látnunk, hogy strucc módjára fejüket a homokban tartják, hogy ne lássanak. i Szomorúan halljuk, hogy - éppen Tamási környékén - a tsz-vezetés pedig — pénzért kívánja tulajdonba juttatni a tsz- földeket. Széles az a skála, amelyen keresztül a „téeszelnököket szülő” pártállam dicső végvári katonái zavarják gazdasági kibontakozásunkat egy sztálinista modell halálos öleléséből. A „szabóistvánok” akkor is közöttünk vannak, ha a TOT helyett újabb védelmi szövetséget találtak maguknak. Úgy tűnik, hogy az utolsó felvonásban fő- és nem statisztaszerepet adjon számukra a nagy „rendező”. tékben egyetértek az ellenem hozandó intézkedésekkel. A legőszintébben bevallom, hogy mint a párt aktivistája, akit arra rendeltek, hogy ezen a tevékenységi területen dolgozzam, nem akarom semmivel se menteni magam. Enyém a teljes felelősség és ismétlem, nem akarom menteni magam, nem akarom azt mondani, hogy nem tudunk még többet tenni. Jelentem, hogy a párt becsületes és hűséges katonája vagyok, de bevallom, nekem nem volt tudomásom róla, hogy az egységeknek fegyverzettel kell kivonulniuk, éles tölténnyel. Függetlenül attól, hogy milyen intézkedéseket hoznak személyemmel kapcsolatban, ez a helyzet. Nemegyszer hallottam beszélgetni, beszéltek róla a vezető tanácsban is, a káderekkel néhányszor, jelen voltam ilyen beszélgetéseken, de nem jegyeztem meg, hogy az egységeket fegyverzettel kell kivezényelni. Azt akarom mondani, hogy én határozottan cselekedtem azoknak az orientációknak és útmutatásoknak az alapján, melyeket múlt éjszaka öntől kaptam. Minden lehetőt megtettem... Elena Ceausescu elvt.: Nem tettél semmit. Nicolae Ceausescu elvt.: Aki furkósbottal megy ilyen helyre, azt jelenti, hogy nem tett semmit. Elena Ceausescu elvt.: Ha nem volt világos, miért nem kérdeztek? Meg kellett volna kérdezni, hogy felfegyverezve vagy fegyvertelenül vonul- nak-e ki a csapatok. Tudor Postelnicu elvt.: Jelentem, hogy egyetlen szabályzatban sem találkoztam ezzel a dologgal, és nem közölték velem, hogy élestölténnyel kell kivonulni. Várhat-e jót a magyar paraszt és származéka azoktól, akikTOT helyett a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége hangzatos néven történő alakulás után meghozták az elsők között határozatukat, miszerint: „A szövetkezeti tulajdonban lévő földeket a tsz-ek az államilag előírt módon és áron váltották meg, ezért nincs sem törvényes, sem erkölcsi alap arra, hogy ezek értékét a szövetkezetektől bárki is követelje.” Nem a törvény alkalmazásának mellőzéséért, hanem a magyar néppel szemben elkövetett bűnök palástolásáért tesznek hitet. Ennek egyik bizonysága a miszlaiakkal szembeni tsz-elnöki magatartás is. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a még életben lévő rossz földtörvényt ne alkalmazzák az új parlament megalakulásáig, hogy ne támaszthassanak olyan helyzetet, amely visszaállithatatlan! Ne nyúljon senki a földhöz! Ne zúzzanak szét meglévő objektumokat! Ellenségeink azt hiresztelik, hogy mi robbantani akarjuk a tsz-eket. Mi átmenetet akarunk, hogy a földtulajdonnal nem rendelkezők vállalkozásai is teret kaphassanak jövő mezőgazdaságunkban, amelyet a tulajdon ösztökél. Ezzel kapcsolatos programunkat rövid időn belül - a pártoknak juttatott „fejkvóta” alapján - megadjuk. Választásra készül az ország. Kívánjuk, hogy ez nyugalomban, békességben történjen, mert csak így számíthatunk arra, hogy a választók ne csak az urnákhoz járuljanak. Ehhez tőlük is segítséget várnánk. Független Kisgazdapárt megyei vezetősége Nicolae Ceausescu elvt.: A határőrök sincsenek felfegyverezve, holott a határon vannak? Vasile Milea elvt.: Akik a határokat őrzik, azoknak élestöltényeik vannak. Nicolae Ceausescu elvt.: Postelnicu és Vlad nem volt tisztában ezzel?-' Tudor Postelnicu elvt.: Jelentettem és jelentem, hogy a mi egységeink felszerelésében van élestöltény. Nicolae Ceausescu elvt.: Akkor miért nem vonultak ki azokkal? Vlad lulian elvt.: Arra gondoltunk, hogy kisméretű akcióról van szó, amely megoldható töltény nélkül. Nicolae Ceausescu elvt.: Miért nem kérdeztél? Vlad lulian elvt.: Alapvető hibánk ez nekünk. Nicolae Ceausescu elvt.: Azt mondtam, adjatok le figyelmeztető lövést, s ha nem vonulnak vissza, lőjetek a lábakra. Nem gondoltam, hogy vaktölténnyel lőttök. Az esővíz. Azoknak, akik benyomultak a megyei pártbizottság székházéba, nem kellett volna többé kijönniük onnan, ott kellett volna maradniuk, halomban a földön. Tudor Postelnicu elvt.: Rosszul jártak el az oda küldött tábornokok és fegyveres erők. Nicolae Ceausescu elvt.: Ti adtátok nekik ezt a parancsot. Vasile Milea elvt.: így van, mi vagyunk a hibásak.” (Folytatjuk) Diódagyártó, -szerelő és -mérősor Gyöngyösön a Mikroelektronikai Vállalatnál - nagyrészt belső fejlesztéssel - új diódagyártó, -szerelő és -mérősort hoztak létre. A rendkívül nagy termelékenységű soron készült diódákból olyan nagy híradástechnikai cégnek is szállítanak - az idén 300 millió darabot mint például az ITT. A gyártósoron évente akár 2 milliárd dióda gyártására is képesek. (MTI-fotó) Bányászkálvária több tételben Arca feldúlt, idegei felmondták a szolgálatot. Alig tud megnyugodni. Kérdezés nélkül veszi elő a papírokat kistáskájá- ból, közglük kórházi zárójelentés is kiesik. Elég ránézni s még a hozzá nem értő is látja, infarktusa volt valamikor. Leszázalékolt bányász.- Addig persze soha semmi gond nem volt, amig lejártam a „lukba”. Stimmelt ott minden, ha mentem szombat-vasárnap, volt pénz is. Most, hogy belerokkantam a rohadt bányászkodásba, pingpongoznak velem. Mehetek a bányához, onnan a Nyugdíjfolyósító Intézethez, aztán a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. Le- velezgetnek itt össze-vissza, én meg majd egy esztendeje azt sem kapom meg, ami járna. Magyarázgatni én is tudnék! Nekem ne magyarázzanak, hanem intézzék el végre azt, ami jár, amiért megdolgoztam. Ha egy „nagyfejű” elmegy nyugdíjba, bezzeg annak állítom, hogy két hónap alatt el tudják rendezni a jövőjét. Szinte fékezhetetlen vágy feszíti ezt a kicsi, de végtelenül energikus embert Mindent egyszerre szeretne elmesélni. Le kell ülnie. Rágyújt. Szívja veszettül a cigarettát, pedig az nem tesz jót neki. Nyelve alatt még valami szívgyógyszert is szorongat. Kiborult, kimerült és elege van. Imrö János majosi rokkantnyugdíjas még fiatal ember. Annak ellenére, hogy már két diplomás lányt nevelt fel, és jóval túl van a bűvös háromezer műszakon is. Huszonnégy esztendeig vitte a busz naponta Zobákig s vissza. Végigjárta azt a bizonyos szamárlétrát, vagyis csillésként kezdett, aztán lett segédvájár, majd vájár, mígnem 1979. január 7-én üzemi balesetet nem szenvedett. S akinek sejtései vannak milyen is a bánya, milyen kegyetlen, s veszélyes üzem, az nem sajnál a bányászlapáthoz szokott kezektől egyetlen forintot sem.- A fejtésben egy hatalmas kő elkapott... - tárja szét a karjait, és felszabadult sóhajjal nyugtázza ma is azt, hogy ilyen „könnyen” megúszta. Járhatott volna rosszabbul is. Szalagszakadás, porcleválás, operáció... húsz százalék szilikózis... aztán 1989. februárja 67 százalék rokkantsági nyugdijat hozott már.- Bocsánat a szóért, de orrba-szájba műszakra jártam. Jól kerestem, de kellett is a lányok taníttatásához. Megállapítot- # tak 12 623 Ft nyugdíjat. Tavaly februártól idén januárig az üzemi balesetből és a le- százalékolásból számított nyugdíjat hozza a postás. A baleseti járadék és a nyugdíj közötti különbözetet - ami nem nagy összeg, mert havi 222 Ft - ennyi idő alatt sem tudták megküldeni? A Mecseki Szénbányák a rokkantsági nyugdíj és a várható vájárkereset közötti különbözetet, 34 ezer Ft-ot tavaly szeptemberben kifizette. Az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Vegyesellátási Os^álya kérte a bányát tavaly májusban(!) állapítsák meg végre a különbözeti összeget, mi is járhat nekem véglegesen? Májustól vártam a bánya levelét.- Számoljunk csak... május, június,... szóval 9 hónapig. Közben meg is sürgették hivatalból, de semmi! Hová megy a szegény ember? Jogorvoslatra a Társadalombiztosítási Intézethez Szekszárdra. Na akkor ők kezdtek levelezgetni. No Komló után már Szekszárdot is kezdtem járni. Végül Antal Pál igazgató úr sem bírta „cérnával” és elküldte egyik osztályvezetőjét személyesen Komlóra. Kérem mit ad Isten?!... lássanak csodát, másnap kezembe kaptam a kért tételes felsorolásról szóló elszámolási okiratot. Másnap! Előtte 9 hónap csönd. Ha én így dolgoztam volna a bányának, mi lett volna?! Szinte szusz nélkül, alig követhető gyorsasággal hideg érveléssel adta elő mindezt. Mintha úgy érezné, most már rajta múlik a gyorsaság, s nem azokon, akiken végül is a lassúság múlik, v- Megállapították, hogy havi 2247 Ft különbözetet fizetnek nekem. Ezt persze azonnal át is utalták a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Majdnem egy év telt már el. Most még mi a jó fenét várnak? Meddig legyek még türelmes? Közben volt egy forintleértékelés, meg tán még lesz is... Persze az adóivem pontosan megjött. Az aztán nem késett. Valós adatok hiányában mit írok be? Visszaküldöm ahogy jött. Kezdjen az APEH levelezgetni a már jól ismert körrel. A sorrendet még rájuk is bízom. Most, hogy túl van a történet elmesélésén, mintha kicsit megnyugodott volna. S ne legyen ideges az ember, ha a bürokrácia útvesztői - persze tele jogos és érthető magyarázatokkal, eddig juttatnak egy ügyet? Most végül senki nem tud pontosat? Az idén újra kezdődik elölről minden, hiszen a bánya majd év elején fog elszámolni az előző esztendő anyagi érdekeltségeiről? A vájárátlag változott azóta vagy sem? Esetleg a Mecseki Szénbányák gondjai miatt már nem képes a precíz, és időbeni adatszolgáltatásra sem?- Lassan nem marad más megoldás számomra mint az, hogy odaülök a Váci út 73. alá, a kisautómba, a Nyugdíjfolyósító Intézet elé, és sztrájkolok. Amíg nem intézik el az ügyemet. Amíg bányászkod- tam, nehezebb munkában is volt részem, mint ez a kis tüntetés lesz majd... Az 1988-as baleseti járadékot fizetni egy év után is... nem a rokkantnyugdíjat... A bürokrácia pedig gondoskodik arról, hogy teljenek a napok. Ki akarnak csinálni idegileg? Hátha belepusztulok abba az érzésbe, hogy itt ahhoz sem lehet hozzájutni, amiért az ember megdolgozott? Amiért tönkretettem az egészségemet?! * Január 3-i kórházi jelentés: Délután 17 óra 45 perckor szomszédja behozta... szívtáji szorító érzés, rosszullét... Jobban lett, hazaengedték. Eddigi gyógyszer jav. plusz pihenés. Sz. S.
