Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 16. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. január 19. (Folytatás az 1. oldalról.) nyújtani Magyarországnak, megerősíteni, továbbfejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, s ezen keresztül az európai országokkal való együttműködést. Magyarország és Franciaország kulturális kapcsolatai példaértékűek - bár még e téren is van tennivaló -, a gazdasági együttműködés azonban jelenleg szerény. Magyarország mindössze a 60. helyen áll Franciaország gazdasági partnerei sorában.- A francia elnök többször visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy Magyarország elsőként keresett új utakat Közép- Kelet-Európában, s bátran kezébe vette saját sorsának irányítását. Utalt arra is, hogy az elmúlt 45 év során Moszkva és Washington közvetlen felügyeletet gyakorolt Európa felett. Szerepük most is megvan, de ez már nem irányító jellegű, hanem szövetségesi, baráti viszony. Mitterrand elnök szerint nem szabad, hogy Európa visszatérjen az 1919 utáni helyzethez, amikor sok kis állam létezett, rosszul rajzolták meg az államhatárokat, ami nacionalista megmozdulások melegágya volt. 1945-ben ugyan újrarajzolták a térképeket, de nem jól, mert azt vették figyelembe, hogy kik a győztesek és kik a legyőzöttek. Nem alakult ki egyenFrancois Mitterrand és Szűrös Mátyás súlyi helyzet Európában. Ezt most kell megteremteni, de nem erőszakkal, hanem tárgyalások útján.- Az'egységes Európáról a Francia Köztársaság elnöke úgy vélekedett: nem szabad arra számítani, hogy annak mindenki tagja kíván lenni, hiszen a közösség megszorításokkal, fegyelemmel, lemondással is jár. Vázolta az európai konföderációval kapcsolatos elképzeléseit, amelyet szerinte Gorbacsov kezdeményezése, a Helsinki II. indíthatna útjára, s azt az országok közösen alakítanák ki. Ehhez azonban Kelet-Európábán meg kell szilárdítani a demokráciát, átalakítani a gazdaságot, hogy az egyes országok külön- külön fokozatosan kapcsolódhassanak a nyugat-európai integrációhoz, beleértve a Szovjetuniót is. (Telefotó) Szűrös Mátyás a tárgyaláson - egyebek között - arról szólt, hogy az utóbbi hónapok eseményei megváltoztatták a Kelet és a Nyugat viszonyát, a nemzetközi kapcsolatok napjainkban lényegesen átalakulnak. Ennek elindításában Magyarország jelentős szerepet játszott. Az úgynevezett létező szocializmus első robbanásszerű válságának ugyanis 1956-ban Magyarországon lehettünk tanúi. Többek között erre vezethető vissza, hogy az átmenet nálunk viszonylag békés, s arra kell törekedni, hogy a továbbiakban is az legyen. Kitért a márciusi országgyűlési választásra, amely az első szabad demokratikus választás a magyar történelemben, nem hasonlítható az 1948 előtti többpártrendszerű választásokhoz sem. Szigorítják a rubelexport engedélyezését A Minisztertanács határozata alapján Beck Tamás kereskedelmi miniszter 1700 vállalatnak küldött körlevelet, amelyben közli: január 18-án felfüggesztette a rubelelszámolású export teljes engedély- és kötésállományát, beleértve az 1990. évi államközi megállapodások kontingenseit is. A szigorú intézkedés hátteréről Apró Piroska kereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a szocialista export több mint 1 milliárd rubeles tavalyi aktívuma máraz év első napjaiban tovább növekedett, 15 nap alatt 250 millió rubel aktívum keletkezett, ennek több mint fele a magyarszovjet külkereskedelemben. Radikális lépések nélkül a hatalmas összegű rubelaktívum tovább növekedhetne, holott már a jelenlegi mérték is elviselhetetlen terhet jelent a magyat gazdaság számára. Az ellentétel nélküli exportszállítások ugyanis meghatározatlan idejű kamatmentes hitelként funkcionálnak, s a külföldi hitelezők is joggal nehezményezik, hogy a nyugati hitelekből keleti forráskihelyezést finanszírozunk. Emellett az azonnali inkasszó következtében árufedezet nélküli pénz jelenik meg a magyar gazdaságban, hiszen az aktívum mértékéig nem tudnak ellentételeket beszerezni partnereiktől a vállalatok. Mindez szükségessé tette az egyedi engedélyek bevezetését, ám ezt a minisztérium csak átmeneti kényszerintézkedésnek tekinti. . Az egyedi engedélyt - amely ezentúl negyedévre szól - indokolt esetben természetesen megadja a minisztérium. Vélhetően azok a vállalatok kapják majd, amelyeknek az államközi egyezmények kontingenst határoznak meg, valamint amelyek barter üzleteket kötnek. Az engedélykérelmek elbírálásánál a minisztérium azt nem veszi alapul, hogy mennyi az exportálandó termék dollártartalma. Ez egyrészt nem férne össze az importliberalizáció elvével, másrészt a dollártartalomról amúgy is csak a vállalatoknak van pontos információjuk. A minisztérium tisztában van azzal, hogy az export visszaszorítása súlyos problémákat okoz a vállalatoknak - mondotta Apró Piroska -, ám tekintettel a kialakult válsághelyzetre, ezt a lépést meg kellett tenni. Ülést tartott a Minisztertanács Szocdem szolidaritási felhívás Rendhagyóan rövid ülést tartott csütörtökön a Minisztertanács; az influenzában megbetegedett Németh Miklós távollétében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezette a tanácskozást. Az ülést kővető szóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt bejelentette: mintegy 25 fontos téma szerepelt napirenden, azonban több mint 20-at - a kormánytagok elfoglaltsága miatt - szombaton tárgyal meg a testület. A szóvivő ezért szombat délutánra ismét a Parlamentbe invitálta az újságírókat. Ezt követően ismertette a már m egtárgyalt előterjesztéseket, így elsőként az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalét, amely az úgynevezett átmeneti munkanélküli-járadék bevezetését javasolta, s amit a kormány el is fogadott. Utalt arra, hogy az egy évvel ezelőtt rendszeresített munkanélküli-segély egy esztendeig vehető igénybe. Ez az időintervallum letelt, ezért vetődött fel az új konstrukció szükségessége, amely körülbelül 1500, megfelelő munkahelyet még nem talált embernek garantál megélhetési lehetőséget. A járadék összege a munkanélküli-segély 75 százaléka, s az igénybevétel időszaka munkaviszonyban töltött időnek számít. Az Országos Tervhivatal előterjesztése alapján tárgyalt a kormány az idei gazdaságpolitikai program megvalósitását szolgáló kormányzati intézkedésekről. A munkaprogramot részleteiben nem Ismertette a szóvivő, csupán összefoglalóul említett néhányat. Az egyik nagy csomagtervként említette a vállalkozásélénkítést és a termelésszerkezet korszerűsítését; hozzátéve, hogy ezen belül a fizetésképtelen és veszteséges államigazgatási irányítású vállalatok konzekvens, egyszerűsített eljárással történő felszámolására van szükség. A csomagban szerepel az is, hogy a szénbányászatban csak yersenyképes termelés tartható fenn . Akülgazdasági kapcsolatokat illetően a feladatién/ a működőtőke behozatalának bővítését emeli ki. A kormány feladatul szabta az illetékes tárcáknak, hogy a KGST-or- szágokkal a gazdasági kapcsolatok építésében nagyon következtésen és egyértelműen a kié-, gyensúlyozottságra törekedjenek. Ennek jegyében felhívta a figyelmet arra, hogy csakérdekeink szerinti államközi megállapodások köthetők, s erősíteni kell a forgalom adminisztratív irányítását ebben a szférában még akkor is, ha ez nem reformintézkedés. A munkaprogram szerint az export csökkentésében érintett vállalatok helyzetének javításában kormányzati teendőket kell felvállalni, állami segítséget is nyújtva. A foglalkoztatáspolitikával függ össze, hogy a 8 milliárd forintos Foglalkoztatáspolitikai Alapból 1 milliárdot elkülönítetten kezelnek á kritikus helyzetű körzetek feszültségének enyhítése érdekében. Ebből, valamint a Területfejlesztési és Szervezési Alapból mintegy 2,1 milliárd forintota gazdaságilag elmaradott, a szerkezetátalakításban erőteljesen érintett térségek gondjain kíván a kormány enyhíteni, különösen a vaskohászat, a szénbányászat és az uránbányászat visszafejlesztésével összefüggő szerkezetátalakítási tennivalókra koncentrálva. Ezek a régiók: Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esz- tergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Tolna, Vas és Zala megye. A kormányülésen felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a munka- programot a költségvetés sérülése nélkül kell végrehajtani. Ezt követően Lackó László belügyminiszter-helyettes vette át a szót. Hangsúlyozta: az OrszágosTervhivatal, a Pénzügyminisztérium ésaBelügymin isztériu m közös előterjesztését vitatta meg a kormány a lakbéremelés és-támogatás, valamint a csatornadíjak témájában. Utalt arra, hogy az Országgyűlés decemberi határozata szerint a bérlakásokat 1990-ben önkormányzati tulajdonba kell átadni. Ennek feltétele, hogy az ” önkormányzati törvény megszülessen - ez az év második felére várható. Az önkormányzati tulajdon bevezetésével egyidejűleg meg kell szüntetni az ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyeletét, s e vállalatokat a társadalmi igényeknek, s a gazdaságos működés követelményeinek megfelelően át kell alakítani. Ez évtől meg kell változtatni a bérlő és bérbeadó viszonyát a költségeket illetően. A kormány csütörtöki állásfoglalása szerint a komfort nélküli és a félkomfortos lakások bére nem változik. A komfortosoké átlagosan 25 százalékkal - négyzetméterenként 12-ről 15 forintra -, az összkomfortos lakásoké pedig átlagosan 46 százalékkal - 15-röl 22 forintra - emelkedik. A kiemelt övezetekben felszámítható pótlék 25-ről 50 százalékra nő. A kormány azt várja, hogy az intézkedések enyhítika lakosság csökkenttehervi- selö-képességü rétegeinek gondjait. Változik a nem lakás célú helyiségek bére is. Állásfoglalás született abban is, hogy a lakbért megfizetni csak korlátozottan képes családok esetében szociális kompenzációra kerüljön sor. E kategóriába tartoznak a három- és több- gyermekesek, a testi fogyatékosok, valamint azok a családok, amelyeknél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 4300 forint nettó összeget. Támogatásban részesülnek a 70 éven felüli nyugdíjasok is, közülük is elsősorban azok, akiknek a nyugdija nem éri el a létminimum háromszorosát. Az állásfoglalás kiterjed arra is, hogy gyorsítani kell a bérlakások értékesítésének folyamatát, csökkentve az eddig erőteljesen ható bürokratikus intézkedéseket. A lakás nélküli fiatalok az egyébként meglévő kedvezményeken felül 150 ezerforinttámogatást kaphatnak. A központi költségvetés erre mintegy 3 milliárd forintot irányzott elő. Szóvjetunió-szerte katonai mozgósítást rendeltek el az azerbajdzsáni események miatt A Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen és környékén az egymással fegyveresen szembenálló örmény és azerbajdzsáni nemzetiségű lakosok tevékenysége folytán a helyzet olyannyira kiéleződött, hogy az ott állomásozó belügyi csapatok nem képesek a* közrend megőrzésére, a kihirdetett rendkívüli állapot előírásainak érvényesítésére. Ezért kellett a hadsereg több egységét a térségbe vezényelni, s ehhez szükség volt az ország egészében mozgósítást elrendelni - jelentette ki Dmitrij Jazov hadseregtábornok. A szovjet honvédelmi miniszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja a csütörtök reggel kihirdetett mozgósítás összefüggéseiről adott interjút a szovjet rádió délutáni műsorában. A miniszter elöljáróban utalt arra, hogy a kaukázusi hegyvidéken 1988 óta tart a feszültség, ami mostanra a két szomszédos nép közötti fegyveres összecsapássá terebélyesedett. Ezt kellett mérlegelnie a Legfelsőbb Tanács Elnökségének, amikor a hét elején kihirdette a rendkívüli állapotot. Ez - tette hozzá Jazov - remélhetőleg segít stabilizálni a térség helyzetét. A mozgósítás célja az, hogy annak eredményeként a hadsereg hozzájáruljon a rend fenntartásához, a kijárási tilalom ellenőrzéséhez. A hadsereg és a belügyi csapatok nélkül nem lehetne biztosítani a vasúti forgalmat. Az alkotmányt, a törvényeket, a népek érdekeit sértő abnormális helyzetnek nevezte a miniszter azt az állapotot, amikor nemzeti alapon folyik egymás legyilkolá- sa, gyerekek, nők, öregek esnek áldozatul. Jazov emlékeztetett rá, hogy a rendkívüli állapot kihirdetése óta mindkét népközösség a központi vezetést vádolja, mondván, hogy az intézkedéssel a másik fél javát szolg'álja. A miniszter elmondta, hogy a belügyi csapatok'azértnem elegendőek a rend fenntartásához, mert a biztonság megóvásához minden lakott településen szükség van a térségben a hadsereg és a belügyi csapatok egységeire. Ellenőrizni kell az utakat, a vállalatok, intézmények épületeit, hogy elkerülhető legyen a káosz. Karabahban és környékén egyelőre nem érzékelhető, hogy a kihirdetett rendkívüli állapot hatására enyhült volna a feszültség - közölték csütörtökön a szovjet belügyminisztérium tájékoztatási osztályának ügyeletén. A helyzet jellemzésére elmondták, hogy az elmúlt egy nap alatt több fegyvert loptak el a raktárakból, mint amennyit a rend fenntartásán és helyreállításán munkálkodó belügyi és katonai egységekkel tudtak kobozni a lakosságtól. Jerevánban egy jégelhárító ágyút loptak el a hozzá tartozó százötven rakétával együtt. Ezekkel a rakétákkal (bár célozni elég pontatlanul lehet velük) adott esetben repülőgépekre és helikopterekre is lőhetnek. A tájékoztatás szerint a nahi- cseváni autonóm terület Kerka faluját háromezer fegyveres blokád alá vette: a kis településen mindössze harminc lakos tartózkodott a települést védő katonák társaságában. Csütörtök délutánig nem érkezett arról hír, hogy Kerka alatt véget ért-e a blokád. Az elmúlt egy nap alatt nem érkezett hír újabb gyilkosságokról, viszont rábukkantak három korábban megölt ember tetemére - közölték a belügyi illetékesek. A szovjet hírügynökség csütörtök délután összesített adatokat közölt a már- már polgárháborús méreteket öltő fegyveres viszályról. Azok szerint január 11. óta az összecsapásokban 66 ember halt meg, 220 a sérültek száma. A halottak közül hatan rendőrök voltak, harmincegyen a belügyi csapatok kötelékébe tartoztak. Egy hét alatt kétszáz pogromot és gyújtogatást hajtottak végre a felhecceit szélsőséges tömegek. Eddig több mint száz személyt tartóztattak le. A leginkább veszélyeztetett térségekből eddig 4658 örmény nemzetiségűt menekítettek ki. A térségben szélsőséges elemek fegyverrel fenyegetőzve vagy fegyvert használva akadályozzák a belügyi egységek tevékenységét. Meggátolják egyebek között a vasúti katonai szállítmányok továbbhaladását is. A Szociáldemokrata PártTolna Megyei Elnökségének vezetői 1990. január 18- án konzultációs megbeszélést folytattak a Kiskereskedők Országos Szervezetének Tolna megyei vezetőivel. A megbeszélések célja a politikai és gazdasági érdekvédelmi törekvések összehangolása, a közös cselekvés lehetőségeinek feltárása és kimunkálása. Kölcsönös tájékoztatás alapján sikerült közös álláspontot kialakítani a magánkereskedők körében január 22-23-ra meghirdetett munkabeszüntetés ügyében. Ennek megfelelően a szociáldemokrata szervezetek feltétlenül támogatják az Ország- gyűlés elé terjesztett javaslatok követelésként való érvényesítését:- a forgalmiadó-átalány visszaállítását,- az egységes áfamérték bevezetését,- az eddigi számlaadási kötelezettség meghagyása mellett a nyugtaadásra vonatkozó előírás visszavonását. Ezen követelések elfogadása nem érintené az állami költségvetés bevételeit, ugyanakkor megalapozná a vállalkozók bizalmát. A szociáldemokraták véleménye szerint az újra és újra elburjánzó bürokrácia veszélyezteti a zökkenőmentes lakossági ellátást, a magánkereskedelemben dolgozók munkafeltételeit és érdekeltségét, ráadásul továbbéltet olyan intézményi struktúrákat, melyek felesleges terhet jelentenek az egyébként is nyomorgatott gazdaságon. Ezért a szociáldemokraták szolidaritási felhívással fordulnak a lakosság ellátásban működő és érdekelt kisiparosokhoz és kisvállalkozókhoz, hogy csatlakozásukkal támogassák a demonstratív jelentőségű munkabeszüntetési akciót. Ugyanakkor kérik a lakosság elnéző türelmét a várható apróbb kényelmetlenségek miatt, illetve az együttérző támogatást a szolgálatukban álló kiskereskedők védelmében. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tolna megyei szervezetei Közéleti hírek A MEDOSZ Tojna Megyei Bizottságához tartozó szakszervezeti alapszervezeti titkárok 1990. január 23-i 10 órakor kezdődő ülésükre tisztelettel meghívják mindazon pártok, szervezetek képviselőit, akik a soron következő országgyűlési képviselői választásokon jelöJtet kívánnak állítani. Az ülésen lehetőséget biztosítanak arra, hogy röviden ismertessék választási programjukat, elképzeléseiket. A megbeszélés a Szakszervezetek Háza I. emelet 101. termében lesz (Szek- szárd, Beloiannisz u. 9-11.). * A tragikus romániai események hírére megmozdult a magánkereskedők tábora is. A fölajánlott adományokért az elnökség köszönetét fejezte ki. A testület döntött az 1990. első félévi munkatervről és az aktuális feladatokról. Az elnökségi ülésen szót kért a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviseletében Kis Pál István megyei titkár. A magánkereskedők megyei testületé felhívja a kisiparosokat, hogy a munkabeszüntetési kezdeményezéshez csatlakozzanak. * A Szekszárd Városi Ifjúsági Szövetség szerdai összejövetelén a résztvevők a szervezet céljaira és tevékenységének kialakítására tettek javaslatot. A tagság véleménye szerint a szövetség a fiatalok szabadidős tevékenységére helyezze a hangsúlyt, illetve jelenítsen meg ifjúsági érdekeket és képviselje is azokat a város intézményeinél. A szövetség továbbra is várja a céljaival azonosulni tudó fiatalokat. * A Kisosz Tolna Megyei Elnöksége 1990. január 18-án ülést tartott. Ezen az áfa-átalány eltörlése, valamint nyugtaadásra vonatkozó előírás miatt javasolta a magánkereskedőknek 1990. január 22-én és 23-án a munka beszüntetését és az üzletek zárva tartását. Piaci Bosnyák nagybani Burgonya 8-10 Sárgarépa 18-20 Fehérrépa 40-45 Vöröshagyma 10-12 Fokhagyma 50-70 Fejes káposzta 13-14 Alma 24-30 Tojás 3-3,40 árak Tolbuhin Szekszárd 13-18 8-12 19-50 25 35-60 30-40 10-18 14-16 70-98 60-70 12-20 8-10 20-48 14-22 3-3,60 3,50-4 Budapest vendége Francois Mitterrand
