Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

/ TOt NA _ 2 NÉPÚJSÁG / ....... 1989. december 12. Németh Miklós holnap Nagy-Britanniába látogat (Folytatás az 1. oldalról.) mány által kimunkált és december 18-án a parlament ülésszaka elé kerülő jövő évi költségvetés mellett. A miniszterelnök személyes fellépését indokolja, hogy a költségvetés elfogadásától függ Magyar- ország megállapodása a Nemzetközi Va­lutaalappal, ami viszont elengedhetetlen az ország fizetőképességének a megőr­zése érdekében. • Az egy napra rövidült látogatás prog­ramjából kimaradt a cambridge-i tudo­mányos park és a világhírű Trinity Colle­ge megtekintése, illetve a brit külügymi­niszterrel tervezett találkozó. Ugyancsak elmarad Németh Miklós találkozója a brit üzleti élet képviselőivel, illetve az az elő­adás, amelyet a kormányfő a brit politikai, társadalmi élet vezető személyiségei előtt tartott volna a magyar reformok kilá­tásairól a londoni főpolgármesteri hiva­talban. Változatlan maradt viszont a december 13-i látogatásban Németh Miklós meg­beszélése Margaret Thatcher miniszter- elnökkel, Sir Geoffrey Howe miniszterel­nök-helyettessel, John Major pénzügy- miniszterrel, Neil Kinnockkal, azellenzéki Munkáspárt vezetőjével, a parlament kül­ügyi bizottsága vezetőjével és tagjaival. Németh Miklós időt szakit arra is, hogy találkozzék a Nagy-Britanniában élő ma­gyarság képviselőivel. Az esti órákban a londoni magyar nagykövet fogadást ad, ami jó alkalmat kínál arra, hogy a magyar kormányfő a brit politikai, gazdasági és kulturális élet prominens személyiségei­vel is szót válthasson. Kovács László el­mondta: a Külügyminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a meg­lehetősen szűkre szabott látogatás során néhány más, korábban tervezett találko­zót is lebonyolíthasson Németh Miklós. , A külügyi államtitkár végezetül a szo­katlan programmódosítást magyarázva elmondta: a brit fél megértéssel fogadta a magyar partner döntését. A nyugati or­szágok vezetői egyébként is tapasztalat­ból tudják, milyen fontos és bonyolult procedúra a költségvetés parlamenti jó­váhagyása. Kovács László meggyőződé­se szerint a programmódosítás miatti kellemetlenségeket ellensúlyozza, hogy a brit vendégrátók ily módon is érzékel­hetik: a- magyar kormány és személy szerint a miniszterelnök következetesen kitart a gazdasági reformfolyamat to­vábbvitele, illetve az ehhez sajnos elen­gedhetetlen, kemény lépések megtéte­le mellett. Ennek során a kormányfő nem a pillanatnyi népszerűséget, hanem az ország jövőjét tekinti a legfontosabbnak. Már bontják a csehszlovák vasfüggönyt (Folytatás az 1. oldalról.) A csehszlovák-osztrák, határon a mű­szaki zár felszámolásáról még november 30-án az Adamec-kormány döntött. Ak­kor olyan információt tettek közzé, hogy a belügyminisztert utasították: azonnali hatállyal kezdje meg a műszaki zár fel­számolását. A berendezéseket az akkori bejelentés szerint fokozatosan, először Pozsonynál, illetve azokon a határszaka­szokon kellett eltávolítani, ahol a legna­gyobb a turista-, illetve kishatárforgalom. Megfigyelők jelképes jelentőségűnek tartják, hogy éppen a nemzeti közmeg­egyezés kormányának első munkanap­ján láttak hozzá a vasfüggöny eltávolítá­sához. A határőrség erőgépekkel, külön­leges drótvágó gépekkel, darukkal látott hozzá Dőlni Dvoriste, Horni Dvoriste, Ceské Velenice, Halamky, Nová Bysfrice és Slavonice térségében a munkálatok­hoz. Azzal számolnak, hogy a harminc ki­lométeres szakaszon az év végéig befe­jezik a vasfüggöny eltávolítását. A műszaki zárat a csehszlovák -osztrák határon 1953-ban létesítették. A határszakasz összesen 573 kilométe­res. Egyelőre nem ismeretes, hogy a csehszlovák-osztrák határhoz ha­sonlóan a csehszlovák-NSZK határsza­kaszon is eltávolltják-e a vasfüggönyt. Ez utóbbinak ugyanis sokkal nagyobb len­ne a politikai jelentősége, mivel nem egy semleges, hanem egy NATO-ország ha­tára mentén szüntetnék meg a műszaki zárat. Prágában hétfőn bejelentették, hogy a kora reggeli órákban Pozsony körzeté­ben, Dévénynél és Oroszvárnál szintén megkezdték a műszaki zár leszerelését a csehszlovák-osztrák határon. Itt har­mincegy kilométeres szakaszról van szó. Már összehívták a csehszlovák Szövet­ségi parlamentet. A parlamentnek meg kell választania új házelnökét, mivel a közvélemény követelésére Alois Indra korábban benyújtotta lemondását. Az er­ről szóló közlemény szerint a parlament­nek „más időszerű politikai és törvény­hozási kérdéseket is meg kell vitatnia”. December 10-én a megújulásért küz­dő erők követelésére Gustáv Husak köz- társasági elnök tudvalevőleg lemondott hivataláról és a csehszlovák alkotmány szerint a parlamentnek tizennégy napon belül kell megválasztania az új államfőt. A közvélemény többsége Václav Havelt, a Polgári Fórum vezető személyiségét ja­vasolja, de szóba került Alexander Dub- cek, az 1968-as reformkommunista Cestmir Cisar, és Ladislav Adamec volt kormányfő neve is. Prágában igen nagy feltűnést keltett az a hétfői hír, hogy a csehszlovák katolikus egyház vezetőjéhez, Frantisek Tomásek bíboros-érsekhez írt levelében a Pacem in Terris katolikus papi békeszervezet tit­kársága közölte: a szervezet december 7-i hatállyal feloszlatta magát. A Pacem in Terris szervezet, amelyet a hivatalos csehszlovák hatóságok ösztönzésére hozták létre az állammal szorosan együttműködő katolikus papokból, a súr­lódások egyik fő oka volt a katolikus egyház, a.Vatikán és a csehszlovák állam között. Horn Gyula a 24-ek értekezletén (Folytatás az 1. oldalról.) gatják Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminisztert is. Tájékozott közösségi források szerint a tanácskozáson áttekintik a hét vezető tőkés hatalom júliusi párizsi csúcsérte­kezletének felhívása óta a két ország re­formjainak elősegítésére már megtett és tervezett intézkedéseket, illetve megvizs­gálják, hogy milyen lehetőségek vannak további akcióra. A megbeszélésen a Nemzetközi Valuta Alap és más nemzet­közi pénzügyi szervek is képviseltetik magukat. A szerdai tanácskozás lesz az első al­kalom arra, hogy a 24-ek összessége politikai szinten hangolja össze munká­ját, és hogy együtt találkozzék annak a két országnak az illetékeseivel, amely­nek támogatását a nyáron kezdték meg. Az Európai Közösségek részéről felte­hetően még az év vége előtt megadják a bizottságnak a felhatalmazást az NDK- val kötendő kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményről folytatan­dó tárgyalásokra. Ehhez a Magyaror­szággal kötött megállapodás szolgáltatja a mintát. Öt nappal a 24-ek megbeszélé­se után Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminisztert és Roland Dumas-t, az Eu­rópai Közösségek soros elnökségét de­cember végéig betöltő Franciaország külügyminiszterét várják Brüsszelbe, hogy aláírják a Szovjetunió és a Közös­ségek első megállapodását. A 24-ek szerda délelőtt 10-kor kezdik meg ülésüket az elegáns Egmont Palotá­ban, a belga külügyminisztérium proto­kolláris épületében. Először a lengyel diplomácia irányítóját, majd a magyar külügyminisztert hallgatják meg. Ezt kö­vetően ebéden vesznek részt kelet-euró­pai meghívottjaikkal. Délután a 24 miniszter a magyar és lengyel részről kapott tájékoztatás fényé- bervértékeli az eddig végzett munkát és a feladatokat. A tanácskozás végeztével, 17 órakor, nemzetközi sajtóértekezletre kerül sor. A 24-ekkel való megbeszéléseken kí­vül fontos kétoldalú találkozók is szere­pelnek a magyar külügyminiszter brüsz- szeli programján. Százmillió az intervenciós alapra (Folytatás az 1. oldalról.) is, amikor felvázolta egy lehetséges tulaj­donreform körvonalait. Ezt követően szólalt fel Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, aki egyúttal reagált az Agrárszö­vetség elnökének arra az indítványára, hogy a kormány jelen lévő képviselői ad­janak részletes tájékoztatást a gazdaság jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel a mezőgazdasági üzemek jövő évi gazdál­kodását befolyásoló szabályozókról. A miniszter, előrehozva a későbbre tervezett felszólalását, szabadon beszél­ve fejtette ki álláspontját. A mezőgazda­sági üzemek és a kormány kapcsolatáról kijelentette: a látszat ellenére a jelenlegi kormány agrárpárti, s a pénzügyminisz­ter is az. A Minisztertanácsban is tudják, hogy a mezőgazdaság az egyetlen nettó devizatermelő ágazat ma az országban. Az idei nettó dollár árbevétele például eléri a 950 millió dollárt. A kormányban azt is jól érzékelik, hogy az elhangzott bí­rálatok nem mindegyikének a címzettje ez a kabinet. Hütter Csaba ezután kiemelte, hogy az ágazat jövedelmezőségét a kormány a nyolcvanas évek elejének szintjére akar­ja emélni. Ehhez azonban a jelenlegi nye­reséget reálértékben legalább meg kell kétszerezni. Lényegében ezt is tartal­mazza a kormány agrárprogram-terve­zete, ezt 1990. január 1 -jéig véglegesítik, és a jövő év első hetében nyilvánosságra is hozzák. A miniszter reagált azokra a felveté­sekre, amelyekben a különféle fórumok résztvevői - így a TOT-kongresszus kül­döttei is - azt firtatták: milyen mértékben számít az agrártermékek előállítóira a kormány a nemzeti jövedelem termelé­sében. A válasza az volt, hogy olyan meny- nyiségű és olyan minőségű élelmiszer- termékre van szükség, amely továbbra is elegendő a kiegyensúlyozott, a fo­gyasztók igényei szerint differenciált bel­földi ellátáshoz, és hozzájárul az ország devizamérlegének további egyensúly­ban tartásához is. A mezőgazdasági miniszter ezután az érdekképviseletek szerepéről szólt. El­mondta: a termelés biztonsága érdeké­ben erős érdekképviseleti szervezetre, agrárkamarára van szükség, amely - egyebek között - érvényesíteni tudja a mezőgazdasági üzemek érdekeit. Ez a szervezet kezeli az úgynevezett interven­ciós alapot is, amely segíti a termelés és az értékesítés folyamatát. Bejelentet­te: a kormányzat erre a célra 100 millió forintot különít el, s ezt a termelők adó­mentes jövedelméből gyarapíthatják to­vább. A miniszter a TOT utódaként létre­jövő érdekvédelmi szervezet szerepéről külön is szólt. Véleménye szerint nem volna elég, ha az csak a termelőszövet­kezetek érdekeit képviselné majd, ennél szélesebb körű összefogást sürgetett a jelenlévőktől és másoktól is. Végezetül a miniszter a tulajdonreform kérdéseivel kapcsolatban kijelentette: akiknek földjük van a tsz-ekben, azok szabadon rendelkezzenek vele, az 1947- es tulajdoni állapotokhoz való visszaté­rést azonban nem tartja elképzelhető­nek. A vitában a legtöbb felszólaló a tulaj­don kérdéseivel foglalkozott. A vélemé­nyek megoszlottak ugyan, de az eltéré­sek elsősorban a tulajdonreform végre­hajtásának módozataira vonatkoztak. A résztvevők lényegében egyetértettek a miniszterrel abban, hogy a földtulajdon rendezése ne érintse alapjaiban a szö­vetkezeti mozgalmat. Németh Gábor, a tapsonyi Rákóczi Tsz elnöke ezt úgy fo­galmazta meg, hogy a földtulajdon-vi­szonyok tisztázása ne váljon ismét hibás politikai döntések kiindulópontjává. Sen­ki ne kérdőjelezze megázok földhöz való jogát, akik azt évtizedek óta művelik. Var­ga János, az iregszemcsei Egyetértés Tsz elnöke és mások is sürgették az egy­séges tulajdoni törvény mielőbbi megal­kotását, mivel csak az zárhatja le végle­gesen a tulajdonreform körüli vitát. A felszólalók egységesen ítélték meg az ágazat jelenlegi nehéz helyzetét. Elis­merték a népgazdaság súlyos, már-már válságos állapotát, ám minden körülmé­nyek között ragaszkodnak ahhoz, hogy a kongresszus résztvevői által képviselt, egyetlen tiszta devizanyereséget termelő ágazatnak kedvezőbb feltételek közé kell kerülnie. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kormány - a mezőgazdasági tár­ca vezetőjének megállapításával ellen­tétben - nem egyértelműen agrárpárti. * Többen is megállapították, hogy a Mi­nisztertanács egynémely agrárszakértő­je sem mindig áll ki érdekeik mellett. A vitában felszólalt Eleki János, a TOT főtitkára is. Egyebek között fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szövetkezeti tagság semmilyen körülmények között ne váljon a most zaj­ló reformfolyamatok áldozatává. Az el­múlt évtizedekben sok igazságtalanság érte őket, és ezt nem lehet sem politikai­lag, sem anyagilag az ő számlájukra írni. „ Nagy felelősség hárul ennek meg­akadályozásában a leendő parlamentre, a későbbi koalíciós kormányra és az új érdekképviseleti szövetségre is. A pártoknak a vitában felszólaló képvi­selői ugyan néhány esetben a szövetke­zetek küldötteinek véleményétől eltérő állásponton voltak, például a magántu­lajdon mértékének megítélésében, ám a szövetkezetek létét, a jövőjét nyíltan egyikük sem kérdőjelezte meg. Szerintük is szükséges a különféle tulajdonformák létezése. Cáfolatok Gorbacsov lemondásáról A legérintettebb, Vaino Váljas, hétfőn a szovjet hírügynökségnek nyilatkozva cá­folta azt a szájába adott kijelentést, amely szerint az észt tévének nyilatkozva azt mondta volna, hogy az SZKP KB szom­bati ülésén Mihail Gorbacsov felajánlotta lemondását. Ugyancsak határozottan cáfolta az ezzel kapcsolatos híreket Ivan Frolov, a Pravda főszerkesztője, aki szombat óta a KB titkára is. Ö hétfőn kül­földi újságírókkal találkozva tért ki erre a kérdésre. Frolov azokat az információkat is pon­tatlannak nevezte, amelyek a KB-ülésről szólva valamifajta reform- és Gorbacsov- ellenes felszólalásokról adnak hírt. Mint a főszerkesztő elmondta, akadt olyan fel­szólalás (a kemerovói első titkáré, Mel- nyikové), amely éles hangú volt, s a helyzet értékelésében - Frolov minősíté­se - szerint szerencsétlenül fogalmazott. A báróné végakarata (Folytatás az 1. oldalról.)- Azt is a felesége akarta, hogy a bárói rangot kiírja, ha eddig nem használta? Egyáltalán honnan van ez?- Ismeri az Ottót? A Habsburgot? Ő se használja, pedig... Na látja, én se haszná­lom. Én csak ezt örököltem a nem tudom hányadik ükapámtól. Ö Mária Teréziától kapta. Tudja, hogy volt ez annak idején. Vitézkedett valaki, aztán kapott bárói cí­met, birtokot. Hallotta, hogy a Hadik And­rás is így jutott előre. Az én ükapám is, de aztán nekem nem maradt már semmi. Tudja, mit csinált a nagyapám? Negyven hold földet a József hercegnek adott. Csak azt tudnám miért. Apámnak sem maradt már semmi.- Ö sem használta a bárói cí­met?- Nem hát! Örököltük a nevünket, hogy Buzder, de nem tudom mit jelent. Szege­den ma még többen élnek ezzel a névvel. Nem jártam utána... Különben csak sima Tóth volnék. A vasúton dolgoztam negy­ven évig. Ott is kérdezték, hogy milyen név ez. Elmondtam, csodálkoztak három napig, hogy báró vagyok, aztán csönd Petar Mladenov, a BKP Központi Bi­zottságának főtitkára javasolta a KB hét­fői ülésén: hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust 1990. március 26-ra. A pártnak kezdeményeznie kell, hogy a- nemzetgyűlés, miután új választási tör­vényt fogadott el, legkésőbb 1990. május végéig tűzze ki a szabad és demokrati­kus parlamenti választásokat. Januárban a nemzetgyűlés - a kormány konkrét ja­vaslata alapján - vitassa meg és fogadja el a gazdasági helyzet stabilizálását cél­zó intézkedések rendszerét, a legfonto­sabb szociális problémák megoldásá­nak és az állami kiadások erőteljes csök­kentésének módját. Az újonnan megválasztandó nemzet- gyűlésnek a lehető legrövidebb időn be­lett. Nem tudta ezt senki, vagy cs^k na­gyon kevesen.- Most mégis tudatni akarta a világ­gal!- Csak azokkal, akiket ott fölsoroltam, a gyászhirben. Mindenkit leírtam, hogy mit csinált. Ebből tudniuk kell, hogy kiről van szó. Gazemberek! Azt akartam, hogy lássák, feleségem, a második feleségem nem akárkihez ment hozzá. Minden rossznak elmondták őt is, engem is. Sen­kiházinak tartottak. Van egy lakásom a Kinizsi utcában, meg itt az Alkotmány­ban, ez a feleségemé. Talán kisajátítják... Azt már nem is érem meg. Hetvenedik évemben vagyok.- Azt nem tudatta, hogy mikor lesz a temetés.- írtam pedig négy papírt is, mégis ki­felejtették. Most már mindegy. Küldtem egy pár embernek névre értesítést. Ha el­jönnek jó, ha nem, akkor egyedül le­szek, de biztos vagyok benne, hogy aki­ket leírtam, nem lesznek ott! így akarta a feleségem báró Tóth Buzder Jánosné sz. Klézli Erzsébet volt újvárosi leány. DECSI KISS JÁNOS lül - még 1990-ben - új alkotmányt kell elfogadnia. Ennek alapján kezdődjék el a törvény- hozás széles körű reformja, amely sza­bályozná a nemzet életének jogrendsze­rét minden területen. A jövő év végéig meg kell hozni azokat az alapvető törvé­nyeket is, amelyek alapján a gazdasági reform megvalósulhat: a tulajdonról, a földről, a földhasználatról szóló törvé­nyeket. A nemzetgyűlésnek széles rész­vétellel kell bizottságot alakítania a ha­talommal való visszaélések és a kor­rupció kivizsgálására. Folyamatos pár­beszéd kezdődik mindazokkal a társa­dalmi erőkkel, amelyek a szocializmus, a jogállamiság és a hazafiság talaján áll­nak. Közéleti hír A Magyar Néppárt ma este fel 6 oratol bemutatkozó és toborzó gyűlést tart Dombóváron, a művelődési központban. A szervezők a gyűlésre minden érdek­lődőt várnak. Ezúton külön is meghívják Dombóvárról éstágabb környezetéből (a szomszédos Baranya és Somogy me­gyei községekből is) a Nemzeti Paraszt­párt és a Petőfi Párt, valamint a Veres Pé­ter Társaság tagjait, minden a népi gon­dolattal rokonszenvező állampolgárt. Az összejövetel keretében elhangzó véle­ményeket figyelembe veszik a Magyar Néppárt helyi programjának kialakításá­nál. Valuta­(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1989. december 12-től 18-ig Pénznem vételi eladási / árt. 100 egys. Ft-ban angol font 9815,27 10422,41 ausztrál dollár 4860,31 5160,95 belga frank 166,75 177,09 dán korona 902,91 958,75 finn márka 1488,08 1580,12 francia frank 1025,75 1089,19 görög drachma a/b 38,20 40,56 holland forint 3105,10 3297,16 ir font 9238,94 9810,42 japán yen (1000) 428,72 455,24 kanadai dollár 5336,43 5666,51 kuvaiti dinár 20 922,47 22216,65 norvég korona 914,83 971,41 NSZK márka­3503,83 3720,57 olasz lira (1000) 47,50 50,44 osztrák schilling 497,60 528,38 portugál escudo 40,11 42,59 spanyol peseta 54,26 57,62 svájci frank 3883,07 4123,27 svéd korona 976,42 1036,82 USA dollár 6199,33 6582,89 ECU (közös piac) 7131,40 7572,52 jugoszláv dinár csekk (1000)/b 6,50­a) vásárolható legmagasabb bank­jegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolások­nál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,34 39^42 jugoszláv dinár esek (1000) 6,69 Mladenov javaslata Rendkívüli pártkongresszust, választásokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom