Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

• TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • ____l______;____:------i_ m X XXIX. évfolyam, 288. szám ARA: 4,30 Ft 1989. december 5., KEDD Csúcs a háborgó tengeren A meglepetés az volt, hogy elmaradt a meglepetés Ilyen is ritkán történik meg: az amerikai elnök exkluzív interjút ajánlott, és senki nem jelentkezett érte. Az eset Máltán történt, december 2-án, s az egyetlen feltétel az volt, hogy az interjúért az elnököt szálláshelyén kellett (volna) felkeresni. E szálláshely a háborgó Földközi-tenger partjától kissé távolabb horgonyzó Belknap cirkáló volt, s a méteres hullámok, a szakadó eső, a máltaiak szerint soha nem látott Ítéletidő megkímélte az elnököt attól, hogy valaki a szaván fogja. Pedig a szárazföldön, alig ti­zenkét kilométerrel odébb a patinás 16. századbeli épületben vagy két és fél ezer újságíró áhítozott a hírekre. A csúcs első napjának délutánján mindhiába. Nemcsak közülük nem ment senki a hajóra, de az elnök is értékes és eredetileg tárgyalások­ra szánt órákon át hajója foglya volt. Hajójáé, még azé az ötleté, hogy a csúcstalálkozót ilyen látványos és szokatlan helyen tart­sák. (Folytatás a 2. oldalon.) Forintleértékelés A Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 1989. december 5-től 10 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz viszonyítva. A forint leértékelését az ország kon­vertibilis fizetési mérlegének romlása és az eladósodási tendenciák folytatódása tette szükségessé. A leértékelés fokozza az exportáló vállalatok versenyképességét; drágítja és ezáltal mérsékli az importot, s ezen keresztül javítja a fizetési mérleg egyen­súlyát, ugyanakkor elősegíti a kormány import liberalizációs politikájának folyta­tását. Megkérdeztük: Az erőmű okozza a paksi csúcshidegeket? E sorok írójának „megadatott" az az öröm, hogy Pakson töltse le katonaidejét. Ebbe az időszakba beleesett az utóbbi évtized leghidegebb tele is, a két évvel ezelőtti, mikor mínusz 31 fokot mértek. Rendszeresen - akárcsak az utóbbi hetekben - a Duna-parti városban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban. Természetesen, ahogy az már lenni szokott, a laktanyában is megindult a találgatás, mennyiben játszik szerepet ebbeyi az atomerőmű közelsége. Erre kértünk választ Labrit Istvántól, az Országos Meteorológiai Szolgálat paksi főállomásának vezetőjétől.- Rögtön szeretném leszögezni: a mindenkori hőmérséklethez a paksi erőműnek semmi köze nincs! A megoldást máshol kell keresni, mégpedig három fontos tényező­ben: a homokos talajban, a szélcsendben és a derült égboltban. Ahol ezek a tényezők találkoznak, ott - és nemcsak Pakson - az átlagnál nagyobb hőmérsékleti különbsé­gek vannak. Ezeken a területeken a nyár melegebb és a tél hidegebb. Hogy miért? Köztudott, hogy a homok jobban elnyeli a nedvességet - ami hőtároló -, mint más különböző talajfajták, így nincs ami konzerválná a hőt. A homok kisugározza az érkező hőmennyiséget, ezért van az, hogy a téli időszakban erőteljesebb ezeken a vidékeken a lehűlés. Ha ehhez hozzávesszük még a derült égboltot, ami szintén visszasugározza a hőt, és a szélcsendet, amely nem forgatja meg a levegőt, akkor adottak azok a körül­mények, melyek elősegítik a nagymértékű hőingadozás kialakulását. Egyébiránt, ha ilyenkor jön egy mondjuk két méter/secundum erősségű szél, akkor rövid idő alatt akár 5-10 Celsius-fokkal is felmeledhet a levegő. A régi parasztgazdák erre a vidékre sohasem telepítettek például gyümölcsösöket, hisz tapasztalatból tudták, hogy ez a terület, az adottságai miatt alkalmatlan arra.- kz ­Pozsgay Imre Párizsban Michel Rocard francia miniszterelnök­kel találkozott hétfőn délelőtt Párizsban Pozsgay Imre államminiszter. Előzőleg Raymond Barre volt miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Pozsgay Imre vasárnap este érkezett a francia fővárosba, ahol hétfőn este ö lesz az Antenna-2 televíziós adó vendége „Az igazság órája” című politikai fórummü- sorban. A népszerű műsornak ő az első kelet-európai vendége, s előtte külföldi meghívottként, évekkel ezelőtt, csak Hel­mut Schmidt volt bonni kancellár szere­pelt. Az adást a TV5 francia közvetlen te­levíziós adás mesterséges hold útján egész Európába sugározza majd. Az államminiszter párizsi látogatása során több vezető politikussal is találko­zik. Romokban az NSZEP... Huszonöt tagú „reformbizottság” vette át a kongresszus előkészítését Foltamadott a tenger Reng a föld Kelet-Európábán és a Szovjetunióban. A sztálini ellenforradalmi korszak végóráit éljük. Ellenforradalmi korszak (volt) két szempontból is. Egyrészt szétzúzta a forradalmi mun­kásmozgalmat, vezetőit börtönbe vetette, főbe lőtte, Szibériába vagy Recskre deportálta, stb. Felszámolta az 1917-es októberi forradalom során kialakult kommünrendszert, a szovjetek ha­talmát, vagyis a marxi értelemben vett proletárdiktatúrát, de el­vágta a szocializmus felé való organikus fejlődés útját is pl. Ma­gyarországon 1948-49-ben. (Folytatás a 2-3. oldalon.) Nemzetiszín rendőrségi sapkarózsa Mint vihar a levelet, úgy sodorta el va­sárnap a népharag a Német Szocialista Egységpárt teljes politikai bizottságát, 160 tagú központi bizottságát - és Egon Krenzet, aki mindössze 47 nappal ezelőtt örökölte meg Erich Honeckertűl a pártfő­titkári posztot, az államfői tisztséget és a nemzetvédelmi bizottság elnökének tisz­tét. Egon Krenz ma már csak államfő és a nemzetvédelmi bizottság elnöke - de a zajos hétvége nyomán aligha lehet biztos benne, hogy sokáig megőrzi tisztségeit. Az NSZEP vezető testületéi formailag tulajdonképpen maguk nyújtották be tes­tületileg lemondásukat. De csöppnyi két­ség sem férhet hozzá, hogy a népha­rag - s nem utolsósorban éppen a párt­tagság - nyomására történt, ami történt. Helyettük most egy 25 tagú, „reform - bizottság” vette át a december közepére A demográfiai robbanás folytatódik (írásunk a 3. oldalon olvasható.) Eltörlik a lest? A Reuter hírügynökség érdekes hírt közölt: elképzelhető, hogy a jö­vő év júliusától a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség (FIFA) eltörli a lesszabályt. Erről a tervről Guido Togoni, a FIFA szóvivője tájékoztat­ta a sajtó képviselőit. Amennyiben a sok vitát kiváltó szabályt megszüntetik, a jövő mér­kőzésein akár az utolsó hátvéd mö­gött is helyezkedhetnek a csatárok, s a labda elrúgásának pillanatában sem kell visszahúzódniuk a legutol­só védő elé. A javaslatot 1990 júniusában vi­tatja meg a FIFA, s amennyiben a ta­nácskozás résztvevői elfogadják a les kiiktatását, ez a döntés az összes tagállamra kötelező érvé­nyű lesz. Tehát korántsem lehetet­len, hogy a jövő évi olaszországi vi­lágbajnokságon vitatkozhatnak utoljára a szurkolók a les megítélé­sében. tervezett rendkívüli pártkongresszus elő­készítését. Közöttük nem akad egyetlen régi párt­vezető sem. A keletnémet átalakítás elképesztő se­bessége - és következményei - nem­csak külvilágot döbbentik meg. Az or­szág állampolgárai, az NSZEP tagjai alig győzik kapkodni a fejüket. Érdemes be­legondolni: október 7-én Erich Honecker - s vendége, a reformok szükségessé­gét hangsúlyozó Gorbacsov - még az NDK megalakulását, az „NDK színeiben felépítendő szocializmust” ünnepelte. Nem telt bele másfél hét és Erich Honec- ker megbukott. Egy hónappal később, november 7-én Willi Stoph veterán kormánya beadja le­mondását - rá két napra az NDK meg­nyitja nyugati határait. (Folytatás a 2. oldalon.) A világhírű pécsi Zsolnai gyár nem csupán meseszép porcelán étkészlete­ket, vázákat, zöldarany eozinfigurákat gyárt, hanem az iparban használatos porcelán nagyfeszültségű szigetelőket is. A szigetelők Kurdon, a téesz kis mel­léküzemében nyernek végleges formát, A rendőrség sokak által várt megújhodásá­nak egyik szembeötlő jelével találkozhatnak manapság a járókelők az utcákon: az eddigi (ötágú) csillagos sapkarózsa helyére egy olyan ovális alakú jelvény került, ami piros-fe- hér-zöld színével az eredeti magyar hagyomá­nyokat jelképezi. Mint a megyei rendőr-főka­pitányság illetékesétől megtudtuk, a csere már régóta eldöntött tény, ám az ilyenkor szinte törvényszerű csúszások miatt csak a ahol mindössze tizenöten dolgoznak. A legnagyobb megrendelőik a Magyar Vil­lamos Tröszt vállalatai. Az öntvényeket Kaposvárról szállítják Kurdra, ahol az összeszerelés munká­latait végzik, az öntvényt a porcelánhoz rögzítik. A présgépeken trafólemezeket nyomnak, ezeket Kaposvárra, a villamos­napokban érkezett akkora mennyiségű szállít­mány, ami elégségesnek bizonyult az egyen- és vegyes ruhás állomány ellátásához a me­gyében. Hogy milyen reagálásokat váltott ki az érintettek körében a sapkarózsacsere, arról, sajnos, nincs közelebbi információnk, de bi­zonyára ez nem okoz különösebb gondot a testületben. A régi, csillagos jelvényeket egyébként a ruházati szolgálat már össze is gyűjtötte, sorsuk a selejtezés lesz. - szá ­sági gyárba szállítják. A lamellás bizto­sítóbetétek legnagyobb megrendelője eddig a MÁV volt, valamint a honvéd­ség. Az utóbbi hónapokban azonban jelen­tősen megcsappant a honvédség igénye, ezért új üzletfelek után kell néz­niük. „Kizárólagos” mikulási ajándék? Tegnap reggel a rádió hallgatása köz­ben némi malíciával konstatáltam az újabb élelmiszer-áremelésről szóló hírt. Tulajdonképpen maga a tény nem meg­lepő, hisz nincsenek már illúzióim afelől, hogy kinek kelTallnia a cehhet az ország mai gazdasági helyzetéért. Természete­sen az „áremelés nem országos, kizáró- lag(!) a szabadáras termékek egy részé­nek a fogyasztói árát növelték." Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a vásárló a szabadáras terméket is szeretné meg­venni, így a „kizárólag” szó különöseb­ben nem vigasztalja. De nézzük, mit tudnak az árváltozások­ról a megyeszékhelyen. Skála Áruház: egyelőre semmi hivatalos papírt nem kaptak, tehát az árak itt változatlanok. Népbolt Vállalat: egyes hűtőipari áruk, valamint szeszes italok ára emelkedett, húsipari termékeknél egyelőre hivatalos papír híján marad a régi (?) ár. A Tolna Megyei Tanács kereskedelmi osztálya annyit tud az egészről, ami a rádióban el­hangzott, hivatalos értesítés itt sincs. Szintén itt, az ipari osztály sem rendel­kezik információval, de a múlt héten kap­tak egy érdekes ártáblázatot a Mecsek Füszérttől. Néhány ínyencség: natúr le­csó 73,50-ről 157 forintra, szegedi ha­lászlé 51,70-ről 63,80-ra, mig a körtepá­linka 202-röl 257 forintra emelkedett. To­vább nem is sorolnám, hisz az illetékes elmondta, hetente kapják kilószámra az ilyen anyagokat. Ha nem az élelmiszercikkeket, akkor a ruházati vagy esetleg az ipari cikkek ke­rülnek sorra. Szóval a lényeg az, hogy a sok „kizáró- lagból” már elegük van a bérből és fize­tésből élőknek. A Zsolnai Kurdon A porcelánszigetelőket belehelyezik az öntvényekbe K. Z. Az MNB közleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom