Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-28 / 306. szám
1989. december 28. ‘népújság 3 Egy csónakban: a paraszti érdekképviselet Mennyibe kerül? Hosszú neve lett a TOT, illetve a Teszöv utódjának: Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége. A kibővült feladatot, a célt pontosan jelzi az új név, azonban akkor, amikor ezt a nevet adták az érdekképviseletnek, nem gondoltak arra, hogy valahogyan rövidíteni is kellene. így aztán most „volt TOT", illetőleg „volt Teszöv”-ként emlegetjük a paraszti érdekképviseletet.- A nyitott kapu elvét vallják, tehát azt, hogy a szövetkezetek mellett az állami gazdaságok, illetőleg a magántermelők érdekeit is képviseljék. Jelentkeztek-e magántermelők? - kérdeztük Dobos Istvántól, a Teszöv titkárhelyettesétől.- Tolna megyében a kistermelést jórészt a szövetkezetek integrálják, s nagyon kevés egyelőre a magántermelő. Tudomásom szerint eddig ketten jelentkeztek, hogy igényt tartanának érdekeik képviseletére.- Hányán dolgoznak a Teszöv-nél?- Jelenleg 14-en, úgy, hogy már a»nyugdíjasok helyett nem vehettünk fel új embereket. A szolgáltató részlegeink, tehát a számítástechnika, a folyékonyenergetikai osztály, valamint az ellenőrző irodák dolgozóit nem számíthatjuk ebbe a létszámba. A szolgáltatásainkra minden bizonnyal igényt tartanak majd ezek után is.- Mennyibe kerül az érdekképviselet?- Érre nem tudok most még pontosan válaszolni, a költségvetés elkészülte után dönt majd a küldöttgyűlés. Egy bizonyos: a korábbinál olcsóbb lesz. Ezenkívül nem kell külön-külön elküldeni a TOT-ba, és a megyei szervezethez a díjat, a megyei szervezet utalja át az országos szövetségnek a tagok által fizetett díj egy bizonyos hányadát. ' . Toborzó Nagyszokolyon Egész kis tömeg gyűlt össze a nagy- szokolyi tanácsház nagytermében. A mintegy ötven személy között egyénileg gazdálkodó fiatalember és tsz-nyugdí- jas, gimnazista és agrárszakember, iparos és körzeti orvos egyaránt akadt. Dr. Pálos Miklós, a Keresztény Demok- ' rata Néppárt megyei ügyvezető elnöke tartalmas beszédben vázolta a háború utáni évek politikai mozgalmait, közöttük pártunk újjáéledésének és eltipratásá- riak történetét, a mai nyugati keresztény-, demokráciát, az utat, amely visszavezethet minket Európába. Szavait nagy taps fogadta, majd a hozzászólások, kérdések következtek. Ezek java része a Keresztény Demokrata Néppárt agrárpolitikájára, művelődéspolitikájára, a környezetvédelem, a pornográfia, az abortusz problémáival kapcsolatban elfoglalt álláspontjára vonatkozott. Igen jó volt halk gatni a fiatalemberek politikus, fejlett gondolkodásra valló kérdéseit, véleményeit. Nincs a padlón az az ország, ahol ilyen érdeklődő fiatalok akadnak! Végül úgyszólván teljes egyetértésben záródott a több mint kétórás,összejöve- tel, amely végén tíznél többen vittek kitölteni „belépési nyilatkozat” űrlapot ma1 gukkal, és még jó egynéhányan gondolkodnak a dologról. Ezzel az estével újabb lépést tett Nagyszokoly, Magyarkeszi, Iregszemcse és Felsőnyék népe az új, emberarcú világ felé. Dr. Tóth László szervező titkár Keresztény Demokrata Néppárt Láng-turbinák hazai és külföldi piacokra Várhatóan ailáng Gépgyár egy újabb lépést tett az ügyben, hogy visszaszerezze azt a régi helyét az iparban, amit megszoktak tőle. Az elmúlt évek nehézségei után most sorra köti a külföldi üzleteket. Az üzem a svájci ASEA Brown céggel együttműködve 35/60 megawattos fűtőgőzturbina gépcsoport szállítására kapott megrendelést Finnországból, melynek szerelését a jövő évben kezdi el. Jelenleg - a hazai igényeket is kielégítve - a Gagarin Flőerőmű részére 200 megawattos forgórészt újít fel. Jugoszláviából érkezett megrendelés egy 200 megawattos gőzturbina nagy- és középnyomású forgórészének elkészítésére. Mit akar a Magyar Paraszt Szövetség? Varga István, a szakcsi szervezet elnöke válaszol- A Magyar Paraszt Szövetség, a magyar parasztság társadalmi szervezete - kezdi a címben feltett kérdésre válaszolva Varga István. - Elsődleges feladata a parasztság érdekképviselete.- Ezt politikai pártként tervezik?- Nem! Nem kívánunk párttá szerveződni. Politikai érdekeink parlamenti képviseletével politikai pártokat bízunk meg, amelyek a parasztszövetség programját saját programjukba be tudják építeni. <- Érdekvédelmi tevékenységükhöz milyen módszereket, eszközöket használnak?- Jogi eszközöket, az egyéni érdekvédelem során éppen úgy, mint a parlamenti, törvényalkotási kezdeményezések támogatásában. A szakmai ismeret- terjesztés, oktatás, tudományszervezés, tájékoztatás eszközeivel is akarunk élni.- Melyek a legidőszerűbb érdekvédelmi feladataik?- Elsőként talán az erkölcsi rehabilitációt kell említeni, ami a parasztságot mint történelmi osztályt érinti, a negyven év kárvallottjait. Aztán a tulajdoni viszonyok állampolgári jogon történő rendezése, a társadalmi esélyegyenlőség, az ágazati semlegesség törvényes biztosítása és állami szavatolása. Flasonlóan sürget egy gazdaságilag korszerű, társadalmilag az önkéntesség elvén nyugvó szövetkezeti politika megvalósítása.- A Magyar Paraszt Szövetség tehát nem akarja a nagyüzemek teljes felszámolását?- Sőt visszautasítjuk azokat a vádakat, melyek már eddig is érték szövetségünket, hogy szét akarjuk ziláltatni az eredményesen gazdálkodó - nagyüzemeket. Megkülönböztetjük azonban a tulajdonjog rendezését a használati jog elismerésétől, a piac diktálta értékek alapján.- Az esélyegyenlőséget, ágazati semlegességet miként képzelik?- Programtervezetünkben részletesen megfogalmaztuk céljainkat, melyek meg- valósításáhóz a törvényes előfeltételek megteremtését és állami szavatolását kívánjuk, követeljük. Kiemelten arra gondolok, hogy egyenlő esélyek legyenek a gazdasági szabályozásban, adózásban hitelfeltételekben, a piac szervezetében éppen úgy, mint a piackutatásban, külkereskedelmi tekintetben szintén. Nem folytatom most, de a társadalombiztosításban is hasonló egyenlőséget várunk.- A szövetkezeti politikában mit változtatnának?- Új szövetkezeti politikát és törvényt akarunk. A szövetségünk céljai között szerepel: a tőke és hiteligény felmérésén alapuló hitelszövetkezeti hálózat, a lehetséges és korszerű technológiák meghonosítására szolgáló gépszövetkezetek, a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értkesítését végző különböző szövetkezetek és ezek hálózatának a megteremtése. Mintának tekintjük a skandináv államok szövetkezeti mozgalmait.- Kikkel, milyen társadalmi szervezetekkel kívánnak kapcsolatokat teremteni?- Szövetségünk az egész nemzet életében részt kíván venni. Tehát minden társadalmi szervezettel, testülettel és egyesülettel kapcsolatban akarunk állni, ahol az alapelvek hasonlóak, céljaink közösek, 'a’zonosak. Elsősorban olyanokra gondolunk, ahol a környezetvédelem, a magyar falvak településkultúrája szerepet a tevékenységük terében. Nemzetközi vonatkozásban célunk, hogy a Magyar Paraszt Szövetség az európai megfelelőnek, a Nemzetközi Paraszt Szövetségnek tagja legyen, ily módon sokoldalú kapcsolatot építsen és tartson fenn a parasztélet és gazdaság minden területén.- Tolna megyében jelenleg milyen szervezettsége van a Magyar Paraszt Szövetségnek?- Tizenegy faluban Írták alá körülbelül ezerötszázan olyan nyilatkozatot, hogy programunkkal egyet értenek és szövetségünk tagjai kívánnak lenni. December 28-án 10 órai kezdettel tartunk megyei nagyválasztmányi ülést Szekszárdon, a volt megyeháza dísztermében, ahol Pozsgay Imre államminiszter, Vörös Vince országos elnök, Gerbo- vits Jenő országos titkár lesznek az előadók. DECSI KISS JÁNOS A Bérescseppekről az onkológus szemével II. Dr. Béres József eredeti kutatási témája nem egy rákellenes gyógyszer megalkotása volt, hanem hosszú évtizedek alatt, főleg növényeken végzett megfigyelései vezettek a Béres-cseppek felfedezéséhez. A növényeknél tapasztalt kóros hatások vizsgálatai indították arra, hogy megvizsgálja, maga az em bér változott, vagy valami más, a környezete módosult és ebbe beletartoznak természetesen a táplálékaink is. A burgonya vizsgálatánál figyelte meg, hogy az aktív műtrágyázás hatására mind a talaj, mind pedig a burgonya makro- és mikroelemtartalma nagymértékben megváltozott. Volt olyan összetevő, amely 70-80 százalékkal is módosult. A felborult egyensúly hatására megszaporodtak a növény betegségei. Úgy gondolom, hogy akik egy kicsit is jártasak a biokémiában, rádöbbennek arra, hogy az élet, az élő szervezet alapvető természetváltozásáról lehet szó. A feltételei változtak meg az élő szervezet egészséges működésének. Tudni kell azt, hogy az élő szervezet haromikusan veszi fel a tápanyagokat. A nitrogén, a foszfor, a kálium felvételével arányosan kell felvenni mikroelemeket is ahhoz, hogy a normális életfunkciók biztosítva legyenek. így eljutott a mezőgazdaság oda, hogy az élettanilag jgen kis mennyiségben szükséges mikroelemekben elszegényedett a talaj. A növény fokozottabban zsigerelte ki a talajt, a fokozott makroelem-ellátottság miatt. A kutató által vizsgált megbetegedéseket a tudomány akkori állása szerint a levélsod- ródás vírusának tulajdonították. Ö mégis meg volt győződve arról, hogy felborult a szervezet anyagcseréje, így leesett a rezisztenciája. Törni kellett a fejét azon, hogyan bizonyítsa be igazát, úgy, hogy a tudósoknak is igazuk legyen. Kollégáival nagy mennyiségű burgonyából kiválasztottak teljesen egyforma, betegségtől mentes gumókat és azokat kettévágták. Az egyik felét az általa egészségesnek ítélt, másikat pedig a beteg talajba ültették el. Az eredmény teljesen őt igazolta, az egészséges talajban a gumó feléből teljesen egészséges növény képződött, a másik talajban beteges külsőt mutató apró, kevés bogyót hozó, pedrett levelű növény lett. Ezen igencsak el kellett gondolkodnia és a következő véleménye alakult ki: valamilyen kórokozónak kell lennie a növényben, de az kóros tünetet csak akkor okoz, ha felborul az anyagcsere, ezzel párhuzamosan leesik a növény rezisztenciája, immunitása, ellenállóképessége. Ez, véleménye szerint, természetesen vonatkozik a gerinces élőlényekre, így az emberre is. Ugyanis a biokémiai folyamatok minden élő szervezetben hasonlóképpen zajlanak le. Ezt sajnos sokáig nem tudta semmivel sem igazolni. A doktori értekezését az endémiás golyva jódhiányos állapotairól irta. A helyi kórház sebész főorvosa rendelkezésére bocsátotta az eltávolított pajzsmi- rigydarabokat. Izolált egy rendkívül parányi méretű kórokozót. Megvizsgálta, hogy ez a mikroorganizmus felfedezhető-e ezekben a szövetekben. Meg is találta a műtéti preparátumokban ezeket a kórokozókat. Ez a tény nem hagyta nyugodni, ezért úgy döntött, hogy állatokban provokálni fogja a golyva kialakulását. Köztudott, hogy a macska, a kutya, a ló is ugyanúgy megbetegszik jódhiány állapotában, mint az ember, tehát golyvája lesz. Ekkor jutott eszébe az a vizsgálati eredménye, hogy Kisvárda-Záhony környékén túlsúlyban volt a kálcium, a foszfor és a kálium a talajban és számos rákos betegség fordult elő. A kórokozóval beoltotta az állatokat, majd a táplálékukban fokozta a kálium, a kálcium és a foszfor mennyiségét. Meglepő eredmény született. Emlőrákot és pajzsmirigyrákot kapott az állatoknál. Ennek a kísérletnek elment a híre. Külföldről, Magyarországról is több kutató jött hozzá, így egy Kossuth-dijas kórboncnok főorvos is a kollégáival és megkérdezték, hogy az emberi daganat keletkezésében milyenek a tapasztalatai. Ekkor elmondta, hogy nem sok, hisz emberi daganatszövettel még nem foglalkozott. Eddigi kísérleteit növényi és állati szövetekkel végezte. Ezek a nagy hírű kutatók meggyőzték, hogy terjessze ki kutatásait emberi szövetekre is- Biztosítani fognak számára emberi daganatszöveteket. Vizsgálatai1 során a beteg növényekben nagy mennyiségű sárgán fluoreszkáló ágenseket figyelt meg, melyek az egészséges növényben is felfedezhetők voltak, de igen kis számban. Az emberi daganatszövetek vizsgálatánál is felfedezte ezeket a különleges kórokozókat. Kiderítette, hogy ezek a részecskék ugyan más-más állapotban, de állandóan jelen vannak a szervezetben. A kutatásaiban azt tapasztalta, hogy ezeket az ágeneseket ötnapos csecsemőkortól 95 éves korig ki tudja mutatni kivétel nélkül minden ember szervezetéből. Különbség csak az, hogy a kisgyermek egy bizonyos mennyiségű vérében csak 1-3 kórokozó ágens volt megfigyelhető, 20 évesnél már 4-500-at, mig 40 évesnél már elérte, vagy meghaladta az 1 milliót, de még daganata nem volt. Daganat csak akkor keletkezett, ha felborult a szervezetben a biokémiai rend, vele párhuzamosan felbomlott az immunrendszer és ezek a kórokozók ezt a helyzetet kihasználva, s ott, ahol a láncszem a leggyengébb, kinek az emlőjében, kinek a gyomrában megindíthatták a daganatos szövetképződést. Itt volt tehát a nagy kérdés, hogyan lehet leküzdeni ezt a súlyos betegséget? Nagyon nehéz helyzetbe került, amikor a Béres-cseppek kialakítására törekedett. Ehhez ismernie kellett azt, hogy a tápanyagok mennyit tartalmaznak különböző nyomelemekből és ezeknek mely része szívódik föl. Nagyon sokat dolgozott, végtére is sikerrel jártak fáradozásai. Megszületett a Béres- csepp, amely 17 makro- és mikroelemet tartalmazó oldat. Japán kutatók megvizsgálták és azt tapasztalták, hogy bármely hatóanyagát kiveszik, úgy a Béres-cseppek nem fejtik ki hatásukat, tehát csak így kompletten hatnak. A nyomelemeket megfelelő kis mennyiségben tartalmazzák a cseppek, ezért a világon sehol sem mutatták ki semmilyen káros hatását. Bebizonyosodott, hogy az immunrendszer teljesen megbénul, ha ezek a nyomelemek nem- megfelelő' mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Későbbiekben kiderült, több külföldi intézetben, ahol vizsgálatokat végeztek a Béres-cseppekkel, hogy szedése folyamán nagymértékben emelkedik a szervezet immunkészsége. Bebizonyosodott, hogy az immunfehérjék képződéséhez nagyon fontosak a Béres-csepp alkotói, mert ezek hiányában kóros fehérjék szaporodnak el a keringésben. Van olyan anyag is benne, ami az erek faláról a koleszterint leoldja, a kálciumszintet helyreállítja, tehát a véralvadás változásaiban játszik szerepet. így tulajdonképpen az érelmeszesedést meggátolja, a trombóziskészséget csökkenti. Tehát tulajdonképpen nem is lehet ezek után a Béres-csep- pet gyógyszernek tekinteni, hartem egy olyan anyagnak, amely valamennyi élő szervezet normális működéséhez szükséges. A kutató elmondta, hogy a Béres- cseppek eredetileg megelőzésre készültek és csak a sors vitte rá, hogy betegeken kipróbálja. Bár Japántól Svájcig nagyon sok országban kiváló eredményekről számolnak be. Azt is elmondta, hogy azért kényszerült a betegek gyógyítására, mert a felfedezésével a hatóságok hosszú ideig nem voltak hajlandók foglalkozni. A daganatos betegségek elleni és immunrendszeri próbákat is Japánban végezték el. Örömmel kell ugyanakkor elmondanom, hogy az utóbbi időben teljesen megváltozott a helyzet. A Béres-cseppek sorsa végre elindult azon a vágányon, ahol reméljük, olyan eredményeket hoz, hogy bármely orvos saját örömére és betegei javára tudja használni. Megkezdődtek a szer kipróbálásai az Országos Gyógyszerészeti Intézetben. Ezen vizsgálatok eredményességétől függ a szer gyógyszerré válása. (Folytatjuk.) DR. TÓTH JÁNOS megyei onkológus szakfőorvos
