Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
2 ^fepÜJSÁG 1989. december 20. A lakásgazdálkodásról ma szavaz a parlament Döntöttek a jövő évi gazdaságpolitikai programról (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően a javasolt gazdaságpolitikai program négy meghatározó elemére külön is kitért az előadó. Először a KGST-együttműködés várható alakulásáról és hatásairól szólt, majd adósság- helyzetünkről és a gazdaság külső finanszírozásának kérdéseiről beszélt. 1990- ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti az 1,5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk további, körülbelül 1,9 milliárd dollárt jelent. Összesen tehát körülbelül 3,4 milliárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelésünk mintegy 10 százaléka. Továbbra is nélkülözhetetlenek tehát a külső erőforrások és a refinanszírozási hitelek. Kemenes Ernő elmondta: további külgazdasági pozícióinkat tekintve egyetértésre jutottunk a Valutaalappal a megvalósított árfolyam-leértékelésben, és a rubelaktívum leépítésében. Egyetértés van belső pénzügyi egyensúlyunk további javításában, ennek megfelelően javasoljuk az állami költségvetés körülbelül 10 milliárd forint deficittel való jóváhagyását, és az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott állami feladatok ellátására az írásos előterjesztésben jelzett 29 milliárd forintos előirányzat helyet 24 milliárd forintra csökkentését. A kormányzat a Valutaalap részvétele nélkül sem tud más gazdaságpolitikát ajánlani - szögezte le. Belső kockázataink egyik legveszélyesebbje az infláció elszabadulása - hangsúlyozta. - Ezért a kormányzat alaptörekvése, hogy a gazdaság folyamatos irányításában minden területen biztosítékokat építsen ki az árak elszabadulásával szemben. Szeretném bejelenteni: kemény árellenőrzést kívánunk érvényesíteni, s ehhez kérjük a társadalmi érdek- képviseleti szervezetek és a társadalmi nyilvánosság támogatását is. A kormány javasolt életszínvonal és szociálpolitikai törekvéseiről Kemenes Ernő elmondta: kedvező esetben - a fogyasztás szinten maradása esetén - is egészen biztosan az eddigiektől eltérően alakulnak az összes jövedelem körülbelül 60 százalékát jelentő munkajövedelmek. A termelésben végbemenő kemény differenciálódás a kereseteknek a megszokottnál sokkal nagyobb szóródását fogja előidézni. Az OT elnökének beszámolóját követően GÁGYOR PÁL , a reformbizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját, és kérte az Országgyűlést, hogy a kifejtett észrevételekkel, javaslatokkal együtt vegye tudomásul a kormány előterjesztését. BIACS PÉTER (Budapest, 30. vk.) javasolta, hogy jöjjön létre gazdasági minisztérium, amely nemcsak tervez, hanem végrehajt, irányít és ellenőriz is. BÓDI JÁNOS (Baranya m., 11. vk.) hangoztatta, hogy az állami szerepvállalás szűkülése egyelőre csak a lakásépítések csökkentésében, a közbiztonság, Nem bélyeg, hanem sors Kovács Lászlóné Budapest, VII. kerületi képviselő utalt rá, miért nem használandó a „szegénységpolitika” mint terminus technicus. Nos, Csehák Judit miniszter asszony véleménye szerint azért, mert ez az alacsony jövedelmű, kisnyugdíjas, hátrányos helyzetű, illetve nagycsaládos emberek megbélyegzését jelentené. A megbélyegzésről óhatatlanul a művelet elvégzéséhez használatos bélyegző jut az eszembe. Mert szegénynek lenni nem bélyeg, hanem sors - de azt a bizonyos bélyegzőt hosszú ideje ütögetik olyan papirosokra, amelyek ezt a sorsot kovácsolják... Egy-egy telibe találó rendelkezés pörölycsapásként tud hatni az amúgy is gyenge lábon állókra. József Attila szerint: „Aki szegény, az a legszegényebb.” De ma Magyarországon nemcsak a legszegényebb a szegény. az egészségügyi és az oktatás helyzetének romlásában mérhető. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ (Budapest, 7. vk.) a maga részéről csak akkor tartja elfogadhatónak a kormányprogramot, illetve a költségvetést, ha kompenzálásként a családi pótlékot minimum 500 forinttal emelik. KÓCZA IMRE (Heves m„ 3. vk.) véleménye szerint nem elegendőek azok az intézkedések, amelyek a kisvállalkozások élénkítését szolgálják. CSIPKÓ SÁNDOR (Bács-Kiskun m., 20. vk.) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az agrárágazat termelésében már jövőre visszalépésre lehet számítani. SZENTÁGOTHAI JÁNOS (országos lista) szenvedélyes hangú felszólalásában összességében elkerülhetetlennek tartotta, hogy az Országgyűlés támogatásáról biztosítsa a kormányt, amely az ország jelenlegi nehéz helyzetében vállalja a felelős döntéseket. A vita befejeztével Kemenes Ernő válaszolt az elhangzott képviselői felvetésekre. Ezután határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról szóló tájékoztatót, s ezzel kapcsolatban határozatot is hoztak. Ezután az Országgyűlés áttért a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és a jövő évi intézkedésekre tett javaslatok megtárgyalására, valamint a lakás célú állami kölcsönök utáni, 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására. Az elnöklő Jakab Róbertné javasolta, hogy a lakáskoncepciót, valamint a törvényjavaslatot a képviselők együttesen tárgyalják, ám külön-külön határozzanak majd róluk. Ezzel a Tisztelt Ház is egyetértett. Elfogadták azt is, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassák le. E napirend előadója a kormány részéről ismét KEMENES ERNŐ volt. Szerinte a kormányzati javaslatok lényege, hogy a lakásrendszerben is elkerülhetetlen a piaci viszonyok kialakítása, a valóságos keresleti és kínálati viszonyok megteremtése. Ezzel egyenrangú követelmény, hogy az állam aktív és kiterjedt szerepet vállaljon a jövedelmi és szociális viszonyokhoz igazodó támogatások kidolgozásában. Mindezek alapján a jövőre nézve a kormány két stratégiát lát lehetségesnek: az egyikben a hangsúly inkább a klasszikus bérlakás-piac kialakításán, a másikban pedig a klasszikus tulajdon dominanciáján van. A kormányzat javaslata szerint a lakás- használati díjak 1990. január 1 -jétöl átlagosan 50 százalékkal emelkednek. Ettől eltérően alacsonyabb lakbéremelést tart indokoltnak az illetékes bizottság - mondotta Kemenes Ernő de ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem képződik elegendő fedezet a fiatal családok lakáshoz jutásához. A kedvezményes kamatozású hitelek differenciált átrendezéséről az OT elnöke indoklásként kifejtette, hogy az állami költségvetés az idén 42 milliárd forintot fordít kamattámogatásra. Ha nem változik meg a lakásgazdálkodási rendszer, ez az összeg több minttízmilliárd forinttal nő jövőre, ami évi 5-6 ezer új lakás értékének felel meg. A kormány teherátrendezési javaslata nem a kamattámogatás teljes összegének azonnali megszüntetését célozza - húzta alá Kemenes Ernő hanem csak azt, hogy 1990-ben a kamattámogatás összege ne haladja meg az idei 42 milliárd forintot. Jelzésként megemlítette, hogy a kormány elfogadhatónak tartja az országgyűlési bizottságok vitáin felmerültjavaslatot, miszerint ne egységes, hanem a törlesztés összegéhez kötött, és ezáltal megfelelően differenciált kamatadót állapítsanak meg. Az állami kompenzáció kialakításánál figyelembe veszik, hogy a 70 évesnél idősebbek, a többgyerekesek, illetve az alacsony jövedelműek terhei ne növekedjenek. A kormány nevében kérte a képviselők megértő támogatását. NAGYIVÁNYI ANDRÁS az építési és közlekedési bizottság nevében véleményezte a lakásgazdálkodási koncepciót. Elmondta: a bizottsági viták során a testülettagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormánykoncepció tartalmaz ugyan elfogadható elemeket, de a jövő évi intézkedési javaslatok, elsősorban a lakossági terhek nagymérvű növekedése miatt elfogadhatatlanok. A javaslatok után Nagyiványi András elfogadásra ajánlotta a lakásgazdálkodási rendszer reformintézkedéseit az Országgyűlésnek. FILLÓ PÁL (Budapest, 18. vk.) az MSZP parlamenti csoportja nevében kifejtette: a csoport elutasítja a kormány által beterjesztett javaslatokat a lakásgazdálkodási rendszer reformjára. TORNAI ENDRE (Veszprém m„ 11. vk.) komolytalannak tartotta azt az elképzelést, hogy a hiteladó mértéke az inflációval növekedjék. Gólem Miközben felelősségteljes gombnyomások közepette alakul az ország jövője, különös érzés fog el, már-már nem is érzés, amolyan látomásféle. Az a benyomásom, hogy ott fekszik a Gólem a Parlamentben, a honatyák között. A magyar Gazdaság Góleme. Fekszik kiterítve. Elindult ugyan félelmetes, döngö léptekkel, úgy tűnt, feltartóztathatatlanul, negyven év tehetetlenségi erővel - és már csak néhány lépés választotta el attól, hogy hatalmas súlyával a semmibe lépjen. De sikerült leteríteni. Most ott fekszik. Hasznos munkára kéne fogni, föl kéne állítani, a józan ész igájába hajtani. Van valahol egy golyóbis. Azt kellene a helyére illeszteni, és akkor megelevenedne. Vajon miből kell lennie a golyóbisnak, hogy életet leheljen a kolosszusba? Papírokból, gondolatokból, kompromisszumokból? És vajon hova kell illeszteni? Remélem, hogy mindezt csak én nem tudom. Már ismét a vitához hozzászóló SEBE ISTVÁNNÉ (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a tervezetet kritizálva megállapította, hogy az szembeállítja a lakásbérlőket és a tulajdonosokat. Helytelenítette, hogy a polgári szerződést törvénnyel módosítsák, felülbírálják, vagy megadóz- tassák TÓTH KÁROLYNÉ (Hajdú-Bihar m„ 9. vk.) választópolgárai véleményére hivatkozva a kamatok és a lakbérek drasztikus felemelését a kormány „durva, egyoldalú szerződésszegésének” minősítette, amely mélységes ellenkezést vált ki a lakosságból. SOMLAI GYULA (Vas m„ 6. vk.) javasolta: akik a méltányolható lakásigényt meghaladó saját vagy bérlakással rendelkeznek - függetlenül attól, hogy van-e hiteltartozásuk -, továbbá azok, akik a második vagy harmadik lakásukat bérleményként hasznosítják, fizessenek kiemelt szintű adót és lakbért akkor is, ha a lakás kiskorú tulajdonát képezi. TALLÓSSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.) úgy vélte: a lakásgazdálkodás rendkívül szerteágazó problémáit törvényben kellene szabályozni, s ehhez egy széles körű, átfogó elemzőmunkára lenne szükség. VARGA SÁNDOR (Bács-Kiskun m„ 6. vk.) indítványozta, hogy az arányos teherviselés szellemében az Országgyűlés módosítsa az adótörvényt, s Tegye kötelezővé a vagyonbevallási SZALAI GYULA (Fejér m., 1. vk.) véleménye szerint elkerülhetnék a lakosság megterhelését, s előteremthetnék az új lakásgazdálkodási programtól remélt költségvetési bevételt, ha a bős-nagymarosi helyreállításra szánt 6 milliárd forintot, valamint a világkiállításhoz szükséges telkek kisajátításának 5 milliárdosra tervezett finanszírozását átcsoportosítanák. BALOGH ANDRÁS (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 22. vk.) a hitelek törvénytervezetben szereplő visszamenőleges adóztatását csak akkor tudja elfogadni, ha a szociálpolitikai kedvezményeket is visszamenőleg kapják meg azok, akik korábban a hitelfelvételkor a kedvezményre nem voltak jogosultak. VARGA LAJOS (Pest m„ 26. vk.) a kétségek eloszlatása érdekében kérte a miniszterelnököt: olvassa fel az IMF-fel folytatott tárgyalások jegyzőkönyvének azon részét, amelyből egyértelműen kiderül, miszerint a képviselők előtt e témában egyetlen döntési lehetőség áll; az IMF- nek ugyanis feltétele, hogy az Ország- gyűlés rendezze a lakásgazdálkodással kapcsolatos ügyeket. Ezután az elnöklő Horváth Lajos kérte, hogy a vitában is elhangzott és írásban benyújtott módosító javaslatokat véleményezze az építési és közlekedési bizottság. A testületi tanácskozás idejére, délután öt órakor, az ülést felfüggesztették. Néhány perccel este 6 óra előtt az elnöklő Fodor István bejelentette: az építési és közlekedési bizottság ülésén időközben jó néhány módosító indítvány született, ezek megvitatása még legalább egy órát vesz igénybe. A képviselők annak nyomán úgy döntöttek, hogy az idő elhúzódása miatt már csak a mai ülésen hoznak határozatot a lakásgazdálkodással kapcsolatos javaslatokról. Választási előkészületek - megbeszélés a szerkesztőségben A megyei, illetve szekszárdi szervezettel rendelkező pártok döntő többségének képviselői, a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének vezetői a várhatóan a közeljövőben megtartandó választásokkal összefüggő kérdésekről tárgyaltak tegnap a Népújság szerkesztőségében. A megbeszélés célja az volt. hogy a Tolna Megyei Népújság korrekt módon biztosítsa a hatáskörébe tartozó kommunikációs esélyegyenlőséget. Megállapodás született arról, hogy kidolgozzák a választásokkal összefüggő magatartási szabályokat, létrehozzák a pártok képviselőiből álló tanácsadó testületet, amelynek hivatása e szabályok betartásának figyelemmel kisérése, a kampány időszakában a kapcsolattartás a szerkesztőséggel. Tiltakozik a világ a temesvári véres megtorlás ellen (Folytatás az 1. oldalról.) egy 160 kilométeres magyar-román határ- szakaszon. Már menekültek sem érkeznek, s ebből arra következtetnek, hogy a román oldalon megerősítették az úgynevezett mélységi határőrizetet, s ezzel a menekülők által használt „zöld határt” is teljesen lezárták. A tragikus temesvári és aradi események hírének hatására hétfőn csak nyolc magyar állampolgár próbálkozott a nyírábrányi és a csengersimai határátkelőn Romániába utazni, de mindegyikőjüket indoklás nélkül visszafordították. Gyakorlatilag megbénult a bejövő turistaforgalom is. * A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint a Duna jugoszláviai szakaszán lefelé haladó hajók előtt a román hatóságok lezárták az ország határát. A jugoszláv folyamhajózási igazgatóság nyilatkozatában emlékeztet arra, hogy a Duna menti államok pozsonyi szerződése kimondta: a folyón a szabad hajózást akkor is biztosítani kell, ha az aláíró országok valamelyikében „bonyolult helyzet áll elő”. * A szovjet-román határ mentén vasárnap óta komoly fennakadások vannak, sőt - hivatalos helyről egyelőre meg nem erősített hírek szerint - a határt román részről lezárták. Mint az MTI moszkvai tudósítójának a moldvai külügyminisztérium munkatársa telefonon elmondta, kedd délutánig nekik is csak hírügynökségi értesülések és szemtanúi beszámolók alapján van tudomásuk a román intézkedésekről. Románia hivatalosan közölte a Szovjetunióval, hogy a „kedvezőtlen időjárás és a korai iskolai szünet miatt” nem fogad szovjet turistacsoportokat. Ezt Vagyim Perfiljev szovjet szóvivő jelentette be keddi tájékoztatóján Moszkvában. Hozzátette: tudomásuk van arról is, hogy „néhány (szovjet) egyéni utazóval is bonyodalmak” támadtak a román határon. A szóvivő ez utóbbi közlése feltehetőleg azt jelenti, hogy szovjet állampolgárokat is visszatoloncoltak a román határról, vagyis Románia lényegében lezárta határait a Szovjetunió irányában is. * Japánt mélyen aggasztja, hogy a jelentések szerint Romániában katonai erővel verték szét a hét végén a kormányellenes felvonulást, közölte a külföldi sajtóval Vata- nabe Taizo, a külügyminisztérium szóvivője. Azt is elmondta, hogy a japán nagykövetség munkatársainak ugyan nem volt lehetőségük arra, hogy a helyszínen ellenőrizzék a híreket a tiltakozó megmozdulások leveréséről, azonban romániai diplomáciai források megerősítették, hogy Temesvár térségében összevonták a román titkosrendőrség és a katonaság alakulatait. A japán sajtó vezető helyen foglalkozik a romániai eseményekkel, amelyeket az Asahi Evening News címoldalon szalag- címben véres összecsapásnak, a Mainicsi Simbun pedig Románia Tienanmen terének minősített. Az áldozatok számát a Kyo- do és a CNN tokiói híradóműsora 3-400- ra, az Aszahi Simbun ezerre becsüli. A Jomiuri Simbun szerint Nagyváradon, Kolozsváron és Brassóban is voltak megmozdulások. * Az Európai Gazdasági Közösség Miniszteri Tanácsa (a külügyminiszterek testületé) a leghatározottabban elítélte kedden a romániai megtorlást, és megfelelő lépéseket helyezett kilátásba. A tizenkettek nevében az elnöki tisztet jelenleg betöltő Franciaország külügyminisztériuma kedden délben nyilatkozatot tett közzé a temesvári események kapcsán. A nyilatkozat szerint az Európai Gazdasági Közösség tagállamai mélységes megdöbbenéssel értesültek a brutális megtorlásról, amelyet a szabadságot követelő tömegekkel szemben alkalmaztak. A lehető legnagyobb határozottsággal ítélik el a megtorlást. Folytatását várjuk... Az elmúlt hét szerdáján a megyei tanács épületében több párt részvételével vita zajlott le a volt MSZMP vagyonának elszámoltatásával kapcsolatban. A tanácskozásról cikk jelent meg a lap múlt csütörtöki számában. Mint a beszámolóban olvasható volt, a széles körű vita az újságcikk lezártakor még folyt. Szeretnénk néhány adalékkal szolgálni a lapzárta után történtekről és egyben ismertetni az ezzel kapcsolatos álláspontunkat. Csak a cikk szerzőjét ismételjük, mikor megjegyezni vagyunk kénytelenek, hogy a tanácskozáson végül is nem alakult ki közös álláspont. Véleményünk szerint ez az alábbiak szerint nem valósult meg: Ellentétes célok és nézetek ütköztek. Az MSZMP jogutódja a Magyar Szocialista Párt elnöksége által kiadott belső utasítás alapján járt el. A megyei tanács egy október 29-i keltezésű minisztertanácsi határozat alapján a volt MSZMP által átadott ingatlanok használatáról javaslatot terjeszt decemberül -ig a kormány elé. A javaslat elbírálása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik. A megyei tanács e konkrét javaslatok megfogalmazásához kérte a meghívott pártok véleményét. Mivel megfelelő előkészítés hiányában e „feladatot” a pártok képviselői csak a helyszínen ismerték meg, a megalapozott véleményalkotás nem volt lehetséges. A fentiek alapján fogalmaztuk meg a tárgyaláson kéréseinket, melyek hozzájárulhatnak e probléma pontos és tisztességes tisztázásához. 1. Nem fogadjuk el a Magyar Szocialista Párt belső utasítását. Ugyancsak kénytelenek vagyunk visszautasítani a Minisztertanács határozatát. Mindkét dokumentum ellentétesa háromoldalú tárgyalásokon elfogadott, a parlament által megerősített határozatokkal és a november 26-i népszavazáson az MSZMP vagyonával kapcsolatos kérdésekre adott válaszok ismeretében elavult. Nem tekintjük a jelenlegi MSZP vagyont rendező elvének e két intézkedést. Kezdeményezzüka megyei tanácson keresztül a kormánynál, hogy vigye a kérdést az Országgyűlés elé, mivel a parlament írta ki a népszavazást, tehát eredményét is neki kell hivatalos rangra emelnie. Kérjük tisztázni a VAGYON, az ELSZÁMOLÁS és a VAGYONELSZÁMOLÁS fogalmát. Továbbá szükséges lenne a végrehajtás módjának meghatározása is, mivel ezen intézkedések adnák meg az elszámoltatás törvényes kereteit. 2. Követeljük a vagyonelszámolás nyilvánosságát, teljességének ellenőrizhetőségét és azonosíthatóságát. 3. Az elszámolásnak nemcsak az ingatlanokra, hanem minden ingóságra is ki kell terjednie. Továbbá számba kell venni mindazokat az értékeket, melyeket a volt MSZMP vállalatokba, üzemekbe és egyéb helyekre mentett át. 4. Az elszámolást független szakértőknek kell ellenőrizni. Minden egyes vagyontárgyat valós (piaci) értékben kell elbírálni. Kérjük mindezt azért, mert a fent említett tanácskozáson a helyi MSZP ingatlanainak jegyzőkönyve minden egyes tételnél könyv szerinti bruttó értéket tartalmazott. Ezek a számok azt a forint értéket jelölik, amit az adott ingatlan építésekor képviselt. Évek, évtizedek távlatából a könyv szerinti bruttó érték teljes mértékben elavult. ‘5. Fontosnak tartjuk, hogy az elszámoltatás során a pártoknak csak véleményezési joguk legyen. Az egyedüli és kizárólagos jogot a helyi önkormányzatok gyakorolják. Ugyanakkor az az álláspontunk, hogy a jelenlegi tanácsok ne hozhassanak a tulajdon hasznosításának kérdésében olyan döntéseket, melyeket a szabadon választott önkormányzatok'megváltoztatni nem képesek. 6. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy az elszámoltatásba vonják be a volt MSZMP dokumentumait is. Az iratokat ne szállíthassa el, ne semmisíthesse meg senki. Minden dokumentumot gyűjtsenek össze, és őrizzenek meg a helyi archívumok és levéltárak. 7. Végezetül pedig kezdeményezzük, hogy a mind a mai napig lezárt és korábban a pártállam által bitorolt két jelentős nemzeti kincsünk, a gemenci és a gyulaji „vadászterület” kerüljön vissza az állampolgárok valódi tulajdonába. Legyen belőlük mindenki által látogatható kiránduló- és pihenőhely, esetleg nemzeti park. Szekszárd, 1989. december 19. A Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Magyar Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum megyei, szekszárdi szervezetei
