Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
XXXIX. évfolyam, 268. szám ✓ ÁRA: 5,30 Ft 1989. november 11., SZOMBAT Magyar László emlékére Dunaföldvár képes krónikája az iskolanapon Molnár Agnes negyedik osztályos tanuló érmei a kiállításon Aranykönyv a kitűnő tanulók névsorával A múlt században élt híres Afrika-kuta- tó, Magyar László bizonyára még álmában sem gondolta, hogy egykor gimnáziumot neveznek el róla Dunaföldváron. Azt meg talán végképp nem sejtette, hogy ebben az intézményben, a születésnapján évről évre megtartják az immár hagyományos iskolanapot. így történt ez most pénteken is, a kétszázharminc diák nagy örömére. A kilencórai koszorúzást követően - melynek folyamán a nagy utazó szobra és emléktáblája előtt egyaránt tisztelegtek a fiatalok - a rendezvény a gimnáziumban fplytatódott tovább. A tanulók megtekinthették az erre az alkalomra megnyitott iskolatörténeti kiállítást, ahol tíz év anyaga - egyebek mellett régi tablók, könyvek - állt az érdeklődők rendelkezésére. Ám az igazi csemegét mindenképpen azok az előadások jelentették, melyek közül a gimnazisták szabadon, érdeklődési körüknek megfelelően választhattak. Sokan voltak kíváncsiak a narkotikumokról szóló programra, a hazánkat a Monarchiában bemutató előadásra vagy éppen a bukovinai magyarok életútját részletező rendezvényre. Különös aktualitást adott az iskolanapnak az a tény, hogy az egyik meghívott vendég, név szerint Krizsán László, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének munkatársa itt mutatta be frissen megjelent kötetét, a Dunaföldvár képes krónikáját.- szá - kpm Népszavazás - Nyilvánosság - Tulajdonreform Az MSZP Elnökségének ülése A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt Elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP Elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ra kitűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP Elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az ország- gyűlési választások előtt kerülne sor. Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki ta- (Folytatás a 2. oldalon.) Új főtitkár a BKP élén A változás okait egyelőre csak találgatni lehet Petar Mladenov, Bulgária eddigi külügyminisztere személyében új főtitkára van péntektől a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának. A plénumról kiadott első hír szerint a központi bizottság helyt adott TodorZsiv- kov kérésének, hogy mentsék fel a KB főtitkárának tisztéből, mélységes köszönetét mondva neki a párt és a nép szolgálatában végzett sokéves munkájáért. A Központi Bizottság a KB új főtitkárává Petar Mladenovot, a politikai bizottság tagját, eddigi külügyminisztert választotta. A központi bizottság egyben javasolja a nemzetgyűlésnek, tegyen eleget Todor Zsivkov azon kérésének is, hogy mentsék fel az államtanács elnöke tisztéből. Ennyi a KB-ülésről kiadott hir. Néhány napja még az a hír volt forgalomban a közvéleményben, hogy Mladenovot le fogják váltani, mert tiltakozott az Ökog- lasznoszt független környezetvédő mozgalom ellen foganatosított rendőrségi intézkedések miatt, s egyéb kérdésekben is vitája volt Zsivkowal és közvetlen környezetével. Lemondott az MSZP a szolnoki pártszékházról Lemondott a szolnoki pártszékház kezelési jogáról az MSZP Szolnok megyei koordinációs tanácsa. A városközpontban lévő hatemeletes, garázzsal és étteremmel rendelkező irodaházban megépítése óta a volt MSZMP megyei és városi bizottsága tevé- kenyked.ett. A kezelési jogról való lemondás indoka, hogy az újjáalakult párt nem lát el olyan - nagyrészt állami - feladatokat, amelyek szükségessé tennék egy népes apparátus, illetve a nagy székház fenntartását. Cserébe a Magyar Szocialista Párt megyei és városi szervezetének működéséhez a jelenleginél lényegesen kisebb, de központi fekvésű ingatlant kér. A csereingatlan biztosításáig az MSZP szervei átmenetileg a tiszaligeti vendégházba költöznek. Az eddigi elképzelések szerint a szolnoki pártszékház szakorvosi rendelőintézetnek vagy iskolai kollégiumnak ad majd otthont. nyomozás a Mindszenty- ügyben A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálta a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette és más bűncselekmények miatt Mindszenty József és társai ellen a Budapesti Népbíróság különtanácsa előtt 1949-ben folyamatban volt bűnügy nagy terjedelmű iratanyagát. A felülvizsgálat megállapította, hogy az ügyben eljáró hatóságok az ítélet érdemére is kiható törvénysértéseket követtek el. Feltételezhető, hogy a büntetőeljárás során kihallgatott személyek vallomásaikat erőszak, illetve kényszer hatására tették meg. Kétség merült fel a tárgyalás során felvett jegyzőkönyvek és az ott felmutatott tárgyi bizonyítékok hitelességét illetően is. A tárgyaláson felhasznált és az ítéletet megalapozó tárgyi bizonyítékok jelentős része a bűnügyi iratoknál nem található. Mindezek tisztázására, az ügyben lévő hiányosságok pótlására-és az ellentmondások feloldására a Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozást rendelt el, amelyet saját hatáskörében folytat le. Amit szabad, azt muszály is? Politikamentes főiskolák? írásaink a lap 3. oldalán olvashatók. A szabadság éjszakája Berlinben Amiről huszonnyolc esztendeje csak álmodozhattak a kelet-berliniek, a péntekre virradó éjszakán kézzelfogható valóság lett számukra: csupán személyi igazolványukat felmutatva, mindennemű bürokratikus akadály nélkül mehettek át a nagyváros nyugati szektoraikba körülnézni, egy sört meginni, vagy csak bekukkantani odaát élő rokonaikhoz, ismerőseikhez. Az első NDK-polgárok még este tíz óra tájban érkeztek a Heinrich Heine strasse-i átkelőhelyhez, ahol a határőrök a vízumot sem kérték tőlük: pecsételés nélkül, csupán futólag pillantva rá az utazók személyi igazolványára, engedték áthaladni őket a város nyugati felébe. A különleges rendelkezés azonban - mint egy határőr százados elmondta - csak az első éjszakán volt érvényben. Pénteken reggel nyolc órától kezdve már vízummal kell rendelkeznie a személyi igazolványban, illetve az útlevélben annak, aki át akar menni Nyugat-Berlinbe. A hét kérdése: Vannak-e határai a keletnémet reformnak? A héten szuperszónikus sebességbe csaptak át az NDK-beli változások: Megnyitották a két Németországot elválasztó határt; lemondott a kormány és a kormányzó NSZEP politikai bizottsága. December közepére összehívták a párt országos konferenciáját, igaz, sokan rendkívüli kongresszust tartanának szükségesnek. Közzétették az új utazási törvény tervezetét. A parlament alkotmányjogi bizottsága azonnal elutasította, mert kevesellte a benne foglaltakat. Napirenden van az új választási törvény kidolgozása. A reformfolyamat ilyen viharos gyorsasága sokakban aggodalmat kelt: Lech Walesa a demokratizálás sikeréért aggódik, a csehszlovák vezetés viszont a saját sorsáért. Annyi bizonyos, hogy az alig egy hónap alatt szédületes lendületet vett fejleményeket még az NSZK-ban is elhülve szemlélik, a keleti és a nyugati szomszédokban pedig felmerül: a következő lépés esetleg a két Németország egyesülése lesz... Helmut Kohl pontosan akkor mondta el a Bundestagban a nemzet helyzetéről szóló beszédét, amikor Kelet-Berlinben lemondott az NSZEP politikai bizottsága. A kancellár a pluralista demokrácia és a piac- gazdaság bevezetésétől tette függővé, az NDK támogatását. Ha a két német állam határai szabadon átjárhatóvá válnak, az NDK-ban többpártrendszerű demokrácia és piacgazdaság alakul ki, akkor nyilvánvalóan elhalványodnak a két német államot megkülönböztető sajátosságok és legfeljebb a más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációhoz való kötődés tartja majd fenn a két Németország elkülönültségét, illetve áll a német újraegyesítés útjában. Kohl az ilyen aggodalmak eloszlatására tisztázta: az NSZK tudatában van annak, hogy az újraegyesítés nem belnémet ügy, és az NSZK-nak nem áll szándé-' kában eltávolodni a nyugati értékrend alapján szerveződő közösségtől, azaz az EGK-tól és a NATO-tól. A két Németország a szövetséges hatalmak megszállási övezeteiből jött létre, ennek megfelelően különálló államiságuk megszűnése sem történhet meg e nagyhatalmak hozzájárulása' nélkül. Mindent egybevetve belátható ideig az NDK-beli átalakulást a külső feltételek egészen az újraegyesülésig lehetővé teszik, azaz kívülről korlátlanok a lehetőségek, amelyek a pluralista demokrácia és a gazdasági rendszer, a Nyugathoz fűződő még szorosabb kapcsolatok előtt nyilnak. Minden csak azon múlik, vajon a belső erők miként tudnak élni ezzel. A másik oldalról viszont kellően szilárdnak tűnnek azok a biztosítékok is, hogy a ledöntött berlini fal ne temethesse maga alá az európai erőegyensúlyt. SZŰCS D. GÁBOR Berlin: NDK-beli állampolgárok ezrei lépték át a határt a Born- holmer Strasse-i határátkelőhelynél november 9-én este
