Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-08 / 265. szám
TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP____________ii..'...............________________is_________________::......:__is__ X XXIX. évfolyam, 265. szám 1989. november 8., SZERDA Löszfalról faragják az agyagot 7 Szezonvég a téglagyárban Bari László és Kosa Attila szedik le a nyers téglát Márciustól októberig tart a téglagyári szezon, s Pakson a téglagyárban október 20-tól érzékelik, hogy lanyhult a szállítás üteme. Jó minőségű alapanyagot bányásznak a híres paksi löszfalon, bár ahogy Ritter József gyárvezetőtől megtudtuk: 10-12 méteres magasságban egy mészkőpadka húzódik meg. Idén négymillió-háromszázötvenezer téglát vittek el az ország különböző településeire az építkezők, hisz jó híre van a paksi kisméretű téglának. A gyár történetében Bagerrel marják az agyagot a löszfalról egyébként a hatvanas években gyártották a legtöbb téglát - több mint nyolcmilliót. Hiába drága a tégla - 4 forint 45 fillér darabja -, minimális rajta a nyeresége a gyárnak, mert magas az önköltség. Ennek jórészt az energiaár emelkedése az oka, amit az árban nem tudnak kompenzálni. Most egyébként éppen átalakításra készülnek: a nehéz fizikai munka kiváltására átalakítják a kemencét úgy, hogy targoncával tudják ki- és betolni az égetőtérbe a téglát. Ez nem kevesebbe, mint négy és félmillió forintba kerül majd. A munkákat december elején kezdik, s jövő szezonkezdetre fejezik be. Ez az a gyár, amelynek még fizetnek is, hogy tüzeljen, hisz a hulladékszénen kívül olajos iszapot, és a bonyhádi Zomán- cárugyár zománciszapját is elégetik, s ezzel megsemmisítik a veszélyes hulladékot. dvm Fotó: Kispál Mária Telhetetlen a holló Vita a lapterjesztési dijak körűi A jövő évi terjesztési tarifákról vitatkoztak kedden a Magyar Posta központjában a posta képviselői, valamint a lap- és könyvkiadók szakemberei. A tanácskozáson - amelyen mintegy 40 kiadó képviseltette magát - Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese ismertette az intézmény elképzeléseit az új tarifákról. (Folytatás a 3. oldalon.) Szekszárd és Pécs között interjú Mayer Mihály püspökkel- 1940-ben 482 működő papja volt a pécsi egyházmegyének. Mellettük voltak szerzetesek, szerzetesnők, akitf besegítettek a lelkipásztori munkába. Jelenleg 147 működő pap van, közülük 100 hatvan éven felüli. Negyven év mulasztását talán két évtized sem tudja majd enyhíteni. Behozni semmi esetre nem tudja. Ezért kell majd olyan laikusokat is találnunk, akik hitvalló emberek, és akik a lelkipásztorkodó papok mellé állnak, hogy segítsék őket munkájukban - mondotta a püspök. Az interjú lapunk 2. oldalán olvasható. Báta non coronat? ' A tanács nem fogadja el a kerületbeosztást Ugocsa non coronat - a hagyomány szerint Ugocsa vármegye írta ezt a lakonikus választ, amikor I. Fer- dinánd 1527. november 3-án saját koronázására hívta a rendeket. Manapság királyok koronázására ritkán, képviselőválasztásra viszont 4-5 évenként hívják, nem a rendeket, de az ország népét. Most is megkezdődött a felkészülés, a megyei tanács múlt heti ülésén döntött arról, hogy milyen kerületbeosztást javasol elfogadásra a Minisztertanácsnak. Lehet, hogy a javaslatot a Minisztertanács elfogadja, a bátai viszont nem. Hétfőn este tanácsülést tartottak Bátán. Az elnök ismertette a kerületbeosztást. Eszerint Báta a bonyhádi székhelyű választókerületbe tartozna. Mint a hozzászólásokból és a határozatból kitűnik, Báta mindig is a sárközi falvakkal együtt választott, néprajzilag, történelmileg odatarto- zónak érzi magát. A tanács tagjai úgy gondolják, a község érdekeinek megfelelő képviselet csak a hagyományok, a kialakult gyakorlat tiszteletben tartásával biztosítható. Véleményükhöz olyannyira ragaszkodnak, hogy elhatározták: ha kell, inkább bojkottálják a választást. Mindjárt megtették az első lépést is, azaz nem tették meg: nem választottak választási és szavazatszámláló bizottságot. Mint ismeretes, november végén népszavazás lesz, hamarosan véglegesítik a képviselői választókerületek határát is. A bátai patthelyzet feloldása érdekében tenni kellene valamit. Meggyőződéssel, érvek és ellenérvek ütköztetésével - pótolni azt, ami az előkészítés szakaszában elmaradt. Indulatos országgyűlési képviselők „Hol volt eddig, államtitkár úr?” Elterelik a Dunát? „A Parlament az adótörvényt és a költségvetést nem fogadhatja el, mert bennünket képviselőket semmibe sem avattak be, egyáltalán nem tudjuk, hogy mi a helyzet. Semmit sem vizsgáltak meg ösz- szefüggéseiben, tehát nem tudják, hogy a javaslatok, az intézkedések milyen hatással lesznek a magyar vállalatokra, intézményekre, állampolgárokra. Pedig mindig a végeredmény az érdekes. A téesztagot nem érdekli, hogy milyen köz- gazdasági körülmények között dolgozik az elnök, csak az, hogy van pénz, vagy nincs. A jövőben pedig nem lesz pénz. Ha a jövő évi tervet nem válságtervnek nevezzük el, akkor senki sem fogadja el a parlamentben. Egyáltalán: semmit sem vettek figyelembe abból, amit különböző bizottsági üléseken elmondtunk. Ilyen koncepciótlan, egy hónap alatt összevágott adótörvény-módosítási javasalatot és költségvetést egyszerűen nem lehet elfogadni. Különösen most, mikor bizalmatlanok az emberek és félnek a jövőtől.” Ez a keserű, s ingerültséget sem nélkülöző monológ Varga János országgyűlési képviselőből szakadt ki tegnap a Tol- na megyei képviselőcsoport ülésén. A parlament november 21-én újabb ülést kezd meg, ahol az adótörvény módosítása, valamint a jövő évi költségvetés kerül napirendre. A csoport megbeszélésére szakértőket hívtak: dr. Surányi Györgyöt az Országos Tervhivatal államtitkárát, dr. Sugár Dezsőt, a Pénzügyminisztérium vállalkozási főosztályának vezetőjét, s még néhány speciális szakértő is jelen volt. Az adótörvény-módosítás a teljesitményfékek oldására a befektetések ösztönzését tűzte ki célul. A személyi jövedelemadótól többek között függetlenítik a szociálpolitikai elemeket. Az államtitkár, dr. Surányi György rendkívül széleskörűen, alaposan és őszintén tájékoztatta a képviselőket, aminek röviden az a lényege, hogy idén határozott romlás tapasztalható az országban, és a gazdasági céljainkat nem tudjuk teljesíteni. Az a kudarc, amit ma az ország elszenved, nem a gazdaságpolitikából, hanem a kormány sorozatos hibás intézkedéseiből fakad. Magasabb lett az infláció, s az eladósodás elviselhetetlen mértékben növekedett. Körülbelül ezek a mondatok lehettek azok, amelyek miatt Simon Péter képviselő föltette a következő kérdést: „Hol dolgozott eddig az államtitkár úr?” Tudniillik, ha ilyen pontosan tudják, hogy hol és mi a baj, akkor miért nem intézkednek időben, miért nem szólnak a szakértők az illetékes tárcának. Ez is az oka annak, hogy nagyfokú bizalmatlanság alakult ki a kormánnyal szemben. Tudniillik a népszerűtlen, de szakszerű döntéseit nem időben hozza meg. A képviselők a körülbelül 3 kilónyi sűrűn gépelt, táblázatokkal tűzdelt anyagokat most hétfőn kapták meg. A paksi atomerőműben - ahol Simon Péter dolgozik - négy közgazdász vette kézbe az anyagot, hogy pontosan kidolgozza: mit hoz az adótörvénymódo- sitás, s a költségvetés jövőre. A képviselők ilyen körülmények között nem csoda, ha indulatosak: pontosan tizenhárom nap múlva összeül az országgyűlés. D. VARGA MÁRTA Új erőgépeket még nem látni a dunaki- liti tározótér csehszlovák oldalán, az átépítés nyomvonalát viszont már kitűzték a szomszédos országban - tudta meg Csorba Józseftől, az Észak-dunántúli Közi- vig dunakiliti kirendeltségének helyettes vezetőjétől az MTI munkatársa. A magyar építők naponta járnak át a csehszlovák oldalra, Pozsonyig ugyanis ők készítették el a tározótér jobb oldali töltését. Az MTI azért érdeklődött a dunakiliti ki- rendeltségen a fejleményekről, mert Józef Oblozinsky, a bős-nagymarosi beruházás csehszlovák vezetőhelyettesének a sajtóban is megjelent véleménye szerint amennyiben a magyar fél hivatalosan kezdeményezi az államközi szerződés módosítását, gyakorlatilag azonnal megkezdik a Duna elterelésének munkáit. Az államközi szerződés módosítására vonatkozó jegyzéket - mint ismeretes - az elmúlt hét péntekén adták át Csehszlovákia budapesti nagykövetének.- A megszokottnál több gép még nincs ezen a területen - számolt be a tapasztaltakról Csorba József -, az általuk tervezett új töltésszakaszok nyomvonalát viszont már hetekkel ezelőtt kitűzték a csehszlovákok. Ehhez nyiladékokat vágtak az erdőben, leütötték a jelzőfákat. Az elterelés részletes tervét nem ismerjük - mondotta. Egy nem hivatalos dokumentációból arra következtetünk, hogy csehszlovákterületen, körülbelül Dunacsun magasságában helyeznének el egy duzzasztót, úgynevezett bukóval. Innen építenék tovább a tározótér új töltését az üzemvízcsatornáig. Az új duzzasztólétesítmény elsősorban a tározótérbe vezetné a vizet és csak a felesleges bukna vissza az öreg Dunába. A csehszlovákok azt hangsúlyozzák, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti koncepciója szerinti másodpercenként 50-200 köbméter vizet így is megkapná a Duna. A folyó túlsó oldalán igen nagy géppark található, 34 kilométernyi komoly töltést készítettek az üzemvizcsatornához, s megépítették a tározótér bal oldali töltését is. Ha a tervezett rövid szakasznál vonnák össze ezeket a gépeket, elvileg megépíthető lenne egy év alatt az új töltés. Szerény megemlékezés a novemberi évfordulóról Utóhatásának számos következménye erősen vitatható, világtörténelmi jelentősége már kevésbé. A nagy októberi szocialista forradalom tegnapi évfordulója - a hetvenkettedik - nem tekinthető kereknek, s a mostani megemlékezés is eltért valamelyest a korábbiaktól. Szekszárdon, a Mártírok terén található emlékműnél elmaradtak az ilyen és ehhez hasonló alkalmakkor megszokott ünnepi beszédek. A jelenlévők - a Hazafias Népfront, az MSZP, az MSZMP, a tanácsok megyei és városi szervezeteinek képviselői, valamint a Szevisz és a Tomiszsz képviselői, s több magánszemély - a hagyományoktól eltérően - nem egymás után, hanem egyszerre koszorúztak. Miközben fokozatosan elhalkult az alkalomhoz illő zeneszó, a résztvevők egyperces néma vigyázzállással, s főhajtással tisztelegtek.- szá - kpm A résztvevők egyszerre emlékeztek meg az évfordulóról
