Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP­____________ii..'...............________________is_________________::......:__is__ X XXIX. évfolyam, 265. szám 1989. november 8., SZERDA Löszfalról faragják az agyagot 7 Szezonvég a téglagyárban Bari László és Kosa Attila szedik le a nyers téglát Márciustól októberig tart a téglagyári szezon, s Pakson a téglagyárban október 20-tól érzékelik, hogy lanyhult a szállítás üteme. Jó minőségű alapanyagot bá­nyásznak a híres paksi löszfalon, bár ahogy Ritter József gyárvezetőtől meg­tudtuk: 10-12 méteres magasságban egy mészkőpadka húzódik meg. Idén négymillió-háromszázötvenezer téglát vittek el az ország különböző települései­re az építkezők, hisz jó híre van a paksi kisméretű téglának. A gyár történetében Bagerrel marják az agyagot a löszfalról egyébként a hatvanas években gyártot­ták a legtöbb téglát - több mint nyolcmil­liót. Hiába drága a tégla - 4 forint 45 fillér darabja -, minimális rajta a nyeresége a gyárnak, mert magas az önköltség. En­nek jórészt az energiaár emelkedése az oka, amit az árban nem tudnak kompen­zálni. Most egyébként éppen átalakításra készülnek: a nehéz fizikai munka kiváltá­sára átalakítják a kemencét úgy, hogy targoncával tudják ki- és betolni az ége­tőtérbe a téglát. Ez nem kevesebbe, mint négy és félmillió forintba kerül majd. A munkákat december elején kezdik, s jö­vő szezonkezdetre fejezik be. Ez az a gyár, amelynek még fizetnek is, hogy tüzeljen, hisz a hulladékszénen kí­vül olajos iszapot, és a bonyhádi Zomán- cárugyár zománciszapját is elégetik, s ezzel megsemmisítik a veszélyes hulla­dékot. dvm Fotó: Kispál Mária Telhetetlen a holló Vita a lapterjesztési dijak körűi A jövő évi terjesztési tarifákról vitat­koztak kedden a Magyar Posta köz­pontjában a posta képviselői, vala­mint a lap- és könyvkiadók szakem­berei. A tanácskozáson - amelyen mintegy 40 kiadó képviseltette ma­gát - Kertész Pál, a Magyar Posta el­nökhelyettese ismertette az intéz­mény elképzeléseit az új tarifákról. (Folytatás a 3. oldalon.) Szekszárd és Pécs között interjú Mayer Mihály püspökkel- 1940-ben 482 működő papja volt a pécsi egyházmegyének. Mel­lettük voltak szerzetesek, szerzetes­nők, akitf besegítettek a lelkipásztori munkába. Jelenleg 147 működő pap van, közülük 100 hatvan éven felüli. Negyven év mulasztását talán két év­tized sem tudja majd enyhíteni. Be­hozni semmi esetre nem tudja. Ezért kell majd olyan laikusokat is talál­nunk, akik hitvalló emberek, és akik a lelkipásztorkodó papok mellé állnak, hogy segítsék őket munkájukban - mondotta a püspök. Az interjú lapunk 2. oldalán olvas­ható. Báta non coronat? ' A tanács nem fogadja el a kerületbeosztást Ugocsa non coronat - a hagyo­mány szerint Ugocsa vármegye írta ezt a lakonikus választ, amikor I. Fer- dinánd 1527. november 3-án saját koronázására hívta a rendeket. Ma­napság királyok koronázására rit­kán, képviselőválasztásra viszont 4-5 évenként hívják, nem a rende­ket, de az ország népét. Most is meg­kezdődött a felkészülés, a megyei ta­nács múlt heti ülésén döntött arról, hogy milyen kerületbeosztást java­sol elfogadásra a Minisztertanács­nak. Lehet, hogy a javaslatot a Mi­nisztertanács elfogadja, a bátai vi­szont nem. Hétfőn este tanácsülést tartottak Bátán. Az elnök ismertette a kerület­beosztást. Eszerint Báta a bonyhádi székhelyű választókerületbe tartoz­na. Mint a hozzászólásokból és a ha­tározatból kitűnik, Báta mindig is a sárközi falvakkal együtt választott, néprajzilag, történelmileg odatarto- zónak érzi magát. A tanács tagjai úgy gondolják, a község érdekeinek megfelelő képviselet csak a hagyo­mányok, a kialakult gyakorlat tiszte­letben tartásával biztosítható. Véle­ményükhöz olyannyira ragaszkod­nak, hogy elhatározták: ha kell, in­kább bojkottálják a választást. Mind­járt megtették az első lépést is, azaz nem tették meg: nem választottak vá­lasztási és szavazatszámláló bizott­ságot. Mint ismeretes, november végén népszavazás lesz, hamarosan vég­legesítik a képviselői választókerüle­tek határát is. A bátai patthelyzet fel­oldása érdekében tenni kellene va­lamit. Meggyőződéssel, érvek és ellen­érvek ütköztetésével - pótolni azt, ami az előkészítés szakaszában el­maradt. Indulatos országgyűlési képviselők „Hol volt eddig, államtitkár úr?” Elterelik a Dunát? „A Parlament az adótörvényt és a költ­ségvetést nem fogadhatja el, mert ben­nünket képviselőket semmibe sem avat­tak be, egyáltalán nem tudjuk, hogy mi a helyzet. Semmit sem vizsgáltak meg ösz- szefüggéseiben, tehát nem tudják, hogy a javaslatok, az intézkedések milyen ha­tással lesznek a magyar vállalatokra, in­tézményekre, állampolgárokra. Pedig mindig a végeredmény az érdekes. A téesztagot nem érdekli, hogy milyen köz- gazdasági körülmények között dolgozik az elnök, csak az, hogy van pénz, vagy nincs. A jövőben pedig nem lesz pénz. Ha a jövő évi tervet nem válságtervnek ne­vezzük el, akkor senki sem fogadja el a parlamentben. Egyáltalán: semmit sem vettek figyelembe abból, amit különböző bizottsági üléseken elmondtunk. Ilyen koncepciótlan, egy hónap alatt összevá­gott adótörvény-módosítási javasalatot és költségvetést egyszerűen nem lehet elfogadni. Különösen most, mikor bizal­matlanok az emberek és félnek a jövő­től.” Ez a keserű, s ingerültséget sem nél­külöző monológ Varga János országgyű­lési képviselőből szakadt ki tegnap a Tol- na megyei képviselőcsoport ülésén. A parlament november 21-én újabb ülést kezd meg, ahol az adótörvény mó­dosítása, valamint a jövő évi költségvetés kerül napirendre. A csoport megbeszélé­sére szakértőket hívtak: dr. Surányi Györgyöt az Országos Tervhivatal állam­titkárát, dr. Sugár Dezsőt, a Pénzügymi­nisztérium vállalkozási főosztályának ve­zetőjét, s még néhány speciális szakértő is jelen volt. Az adótörvény-módosítás a teljesitményfékek oldására a befekteté­sek ösztönzését tűzte ki célul. A személyi jövedelemadótól többek között függetle­nítik a szociálpolitikai elemeket. Az államtitkár, dr. Surányi György rendkívül széleskörűen, alaposan és őszintén tájékoztatta a képviselőket, ami­nek röviden az a lényege, hogy idén ha­tározott romlás tapasztalható az ország­ban, és a gazdasági céljainkat nem tud­juk teljesíteni. Az a kudarc, amit ma az or­szág elszenved, nem a gazdaságpoliti­kából, hanem a kormány sorozatos hibás intézkedéseiből fakad. Magasabb lett az infláció, s az eladósodás elviselhetetlen mértékben növekedett. Körülbelül ezek a mondatok lehettek azok, amelyek miatt Simon Péter képvi­selő föltette a következő kérdést: „Hol dolgozott eddig az államtitkár úr?” Tud­niillik, ha ilyen pontosan tudják, hogy hol és mi a baj, akkor miért nem intézkednek időben, miért nem szólnak a szakértők az illetékes tárcának. Ez is az oka annak, hogy nagyfokú bizalmatlanság alakult ki a kormánnyal szemben. Tudniillik a nép­szerűtlen, de szakszerű döntéseit nem időben hozza meg. A képviselők a körül­belül 3 kilónyi sűrűn gépelt, táblázatok­kal tűzdelt anyagokat most hétfőn kapták meg. A paksi atomerőműben - ahol Si­mon Péter dolgozik - négy közgazdász vette kézbe az anyagot, hogy pontosan kidolgozza: mit hoz az adótörvénymódo- sitás, s a költségvetés jövőre. A képviselők ilyen körülmények között nem csoda, ha indulatosak: pontosan ti­zenhárom nap múlva összeül az or­szággyűlés. D. VARGA MÁRTA Új erőgépeket még nem látni a dunaki- liti tározótér csehszlovák oldalán, az át­építés nyomvonalát viszont már kitűzték a szomszédos országban - tudta meg Csorba Józseftől, az Észak-dunántúli Közi- vig dunakiliti kirendeltségének helyettes vezetőjétől az MTI munkatársa. A magyar építők naponta járnak át a csehszlovák ol­dalra, Pozsonyig ugyanis ők készítették el a tározótér jobb oldali töltését. Az MTI azért érdeklődött a dunakiliti ki- rendeltségen a fejleményekről, mert Jó­zef Oblozinsky, a bős-nagymarosi beru­házás csehszlovák vezetőhelyettesének a sajtóban is megjelent véleménye szerint amennyiben a magyar fél hivatalosan kez­deményezi az államközi szerződés módo­sítását, gyakorlatilag azonnal megkezdik a Duna elterelésének munkáit. Az államközi szerződés módosítására vonatkozó jegy­zéket - mint ismeretes - az elmúlt hét pén­tekén adták át Csehszlovákia budapesti nagykövetének.- A megszokottnál több gép még nincs ezen a területen - számolt be a tapasztal­takról Csorba József -, az általuk terve­zett új töltésszakaszok nyomvonalát vi­szont már hetekkel ezelőtt kitűzték a csehszlovákok. Ehhez nyiladékokat vág­tak az erdőben, leütötték a jelzőfákat. Az el­terelés részletes tervét nem ismerjük - mondotta. Egy nem hivatalos dokumentá­cióból arra következtetünk, hogy csehszlo­vákterületen, körülbelül Dunacsun magas­ságában helyeznének el egy duzzasztót, úgynevezett bukóval. Innen építenék to­vább a tározótér új töltését az üzemvízcsa­tornáig. Az új duzzasztólétesítmény első­sorban a tározótérbe vezetné a vizet és csak a felesleges bukna vissza az öreg Du­nába. A csehszlovákok azt hangsúlyozzák, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti koncep­ciója szerinti másodpercenként 50-200 köbméter vizet így is megkapná a Duna. A folyó túlsó oldalán igen nagy géppark található, 34 kilométernyi komoly töltést ké­szítettek az üzemvizcsatornához, s meg­építették a tározótér bal oldali töltését is. Ha a tervezett rövid szakasznál vonnák össze ezeket a gépeket, elvileg megépíthető len­ne egy év alatt az új töltés. Szerény megemlékezés a novemberi évfordulóról Utóhatásának számos következmé­nye erősen vitatható, világtörténelmi jelentősége már kevésbé. A nagy ok­tóberi szocialista forradalom tegnapi évfordulója - a hetvenkettedik - nem tekinthető kereknek, s a mostani meg­emlékezés is eltért valamelyest a ko­rábbiaktól. Szekszárdon, a Mártírok terén talál­ható emlékműnél elmaradtak az ilyen és ehhez hasonló alkalmakkor meg­szokott ünnepi beszédek. A jelenlévők - a Hazafias Népfront, az MSZP, az MSZMP, a tanácsok megyei és városi szervezeteinek képviselői, valamint a Szevisz és a Tomiszsz képviselői, s több magánszemély - a hagyomá­nyoktól eltérően - nem egymás után, hanem egyszerre koszorúztak. Miköz­ben fokozatosan elhalkult az alkalom­hoz illő zeneszó, a résztvevők egyper­ces néma vigyázzállással, s főhajtás­sal tisztelegtek.- szá - kpm ­A résztvevők egyszerre emlékeztek meg az évfordulóról

Next

/
Oldalképek
Tartalom