Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-30 / 284. szám
A műszaki átadást megelőző pillanatokban érkeztünk a Tolna Megyei Kórház új gyermekosztályának épülete elé. A képzőművész megálmodta dekoráció (pasztellszínezésű formák) azt az érzést keltette bennünk, amikor beléptünk az' előcsarnokba, hogy valamilyen biztonságos álom-vagy mesevilágba csöppentünk. A várakozóban épp értekezletre készültek. A háromemeletes épület földszintjén balra adminisztratív helyiségek, főorvosi szoba, tárgyalóterem, jobbra gyermeksebészeti és orr-fül-gégészeti műtő, nagyon modern altatógéppel, fűthető csecsemő-műtőasztallal... De itt helyezték el az ambulanciát is; itt zajlik majd le a betegfelvétel. Saját ultrahang-labo- (Fclytatás a 2 oldalon.) íllamminiszter Kedves Tolna megyei Honfitársaim, Barátaim! December elsejére szóló ismételt meghívásuknak terveimtől éa szándékomtól eltérően, legnagyobb sajnálatomra nem tudok eleget tenni. Nagy őrömmel és várakozással készültem erre a napra. A személyes találkozás, a tartalmas program alkalmat teremtett volna arra, hogy az Önök körében is közvetlen tapasztalatokat gyűjtsék, megismerjem a megyében élők mindennapjait, gondjait. Ezúton kérek elnézést mindazoktól, akik gondosan és szeretettel készültek találkozásunkra. Az utóbbi napok belpolitikai eseményei megsokszorozták államminiszteri kötelezettségeimet. A látogatás napjára soron kivül összehívott Minisztertanácsi ülés olyan témájú és jelentőségű, amelyről nem maradhatok távol. Bizom abban, hogy indokaimat megértéssel fogadják, s a személyes találkozásunkra a minél közelebbi jövőben sor kerülhet. Budapest, 1989. november 29. Milyen megyei tanácsot akarunk? „Az államapparátus reformja, a sokat emlegetett jogállamiság, az állampolgárok viszonya a hatalomhoz valószínűleg nem lent, nem fent, hanem középen fog eldőlni.” Rácz Zoltánnak, aki a Szekszárd-Ert Klub zászlaját kibontva nyitotta meg a Népújság hasábjain a vitát ez a mondata másik nyolc vitacikket segített nyilvánosságra. Immár több mint két hónap után a szerkesztőség fórumot biztosított a vita résztvevőinek és az érdeklődőknek a sajtóházban, hogy szembesítsék véleményüket és - amennyiben ez lehetséges - szűrjék le a vita konklúzióit. (Folytatás a 3. oldalon.) Az országos népszavazás hivatalos eredménye: 6101 szavazattal győzött az IGEN Ünnepi nyitva tartás a kereskedelemben A fővárosi és megyei tanácsok kereskedelmi osztályai, sőt a kereskedelmi vállalatok is a korábbinál jóval nagyobb önállósággal határozhatják meg, hogy az év végi ünnepek előtt mikor tartják nyitva a boltokat. A Kereskedelmi Minisztériumban elmondták, hogy - a KPVDSZ-szel és a Kisosszal egyeztetve - csupán javaslatokat tesznek az üzletek célszerű nyitva tartására. Eszerint december 10-én, ezüstvasárnapon, valamint december 17-én, aranyvasárnapon az iparcikküz-' letek, ruházati boltok és áruházak a hétköznapi rend szerint tarthatnak nyitva, de ha úgy vélik, hogy számukra ez nem kifizetődő, kinyithatnak fél napra is, illetve egyáltalán nem kell kinyitniuk. Feltehetően sok vállalatnál meggondolják majd a nyitva tartást, korábban ugyanis központi bérpreferenciát kaptak a rendkívüli nyitva tartásokra, ami most elmarad. December 23-án, szombaton minden kereskedelmi és vendéglátóegység számára kötelező, hogy a pénteki rend szerint tartson nyitva. December 24-én, vasárnap - szintén kötelezően - 13 óráig fogadják a vásárlókat az élelmiszerüzletek, a csarnokok és a piacok. Ezen a napon a vendéglátóhelyeknek 15 óráig kell nyitva tartaniuk, a pályaudvarok környéken lévő vendéglők azonban szükség esetén meghosszabbíthatják a nyitva tartást. December 25-én, hétfőn és 26-án, kedden a kijelölt vendéglátóhelyeken tejet és kenyeret árusítanak, s a Gelkánál szokásos ünnepi ügyeletet tartanak. December 30-án, szombaton a szokásos szombati nyitva tartás érvényes, ezt azonban szükség szerint meghosszabbíthatják a vállalatok. December 31-én vasárnapi, január 1-jén ünnepi rend szerint tartanak nyitva a virág- és édességboltok, valamint a vendéglátóhelyek, s mindkét napon ügyeletet is tartanak az erre kijelölt szolgáltatók. A vasárnapi és ünnepi rend között az a különbség, hogy míg vasárnaponként több üzlet rendszeresen nyitva tart, az ünnepeken ezek is bezárnak. Ilyen például a három nagy budapesti élelmiszeráruház, a Sugár, a Szent István körúti és a Batthyány. Az országos népszavazás hivatalos végeredménye: az érvényesen szavazó polgárok 50,07 százaléka (2151 926 állampolgár) voksolt IGEN-nel és 49,93 százaléka (2145 825 állampolgár) szavazott NEM-mel arra a kérdésre, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására. A hivatalos végeredmény tehát - ha az adatokban némi eltérés mutatkozik is - megerősítette az előzetes eredményt, a „négy IGEN” győzelmét. Erről az eredményről szerda este a parlamentben adott tájékoztatást az Országos Választási Bizottság. A népszavazás eredményéről szóló jelentés tartalmazza azt is: vasárnap 4 541 077 állampolgár szavazott, ez a választásra jogosultak 58,03 százaléka. Az országos népszavazás érvényes és eredményes valamennyi kérdésben. A jelentésből az is kiderül, hogy az országban jelenleg 7 824 775 választásra jogosult állampolgárt tartanak nyilván. Pécs díszpolgára lett Cserháti József püspök Pécs díszpolgárává avatták szerdán Cserháti Józsefet a pécsi egyházmegye közelmúltban nyugdíjba vonult püspökét. A főpapot szerdán a Palatínus Szálló Bartók- termében tartott ünnepi tanácsülésen köszöntötték a város vezetői. Munkássága méltatása során hangsúlyozták: nagynevű elődeihez hasonlóan, mindig igazi lokál- patrióta módján segítette a város fejlődését, szépítését, kulturális életének gazdagítását, s kiváltképpen a műemlékek védelmét. Cserháti József az idén hármas jubileumot ült betöltötte 75. életévét 50 évvel ezelőtt szentelték pappá és 25 évvel ezelőtt lett a pécsi egyházmegye püspöke. ATI-igazgatók munkaértekezlete Kétnapos országos szakmai-módszertani munkaértekezletet tartanak az autóközlekedési tanintézetek igazgatói (Folytatás a 2. oldalon.) Megkérdeztük: Hol tart az APEH-székház építése? Szekszárd városközpontjában serény munka folyik: épül az APEH-székház. Köztudott, hogy a költségvetés a székházak építésére az adótörvények bevezetését követően biztosította a pénzeszközöket. Hol tart ma az APEH-székház építése? - kérdeztük Antus Gyulától, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazgatójától.- Jelenleg az épület vázszerkezetének a befejezésén dolgoznak az épitők. A terv szerint 1990. október 31-re készül el a székházunk, amely kétemeletes lesz, és beépítik a tetőteret is. A földszinten 120 négyzetméteren üzlethelyiségeket alakítanak ki, az egyenként 30 négyzetméteres üzleteket a városi tanács értékesíti majd. Pillanatnyilag három helyen, a TÁÉV irodaházában, a Bezerédj utcában, és a Széchenyi utcában dolgozik az adóhivatal és az adófelügyelöség. Ha felépül a székházunk, mind a száz dolgozónknak jut majd hely. A székház földszintjén kulturált körülmények között tudjuk fogadni az ügyfeleinket. Az emeleten irodák lesznek, számítógépekkel berendezett helyiségek, mikrofilmtárolók. A Széchenyi út 24. szám alatt továbbra is működik az ügyfélszolgálat, tekintettel arra, hogy ezt a helyet megszokták már az ügyfelek és a város központjában van. A székház építése egyébként másutt is folyik az országban: többek között Egerben, Szombathelyen és Békéscsabán. Az építkezés telek és áfa nélkül 36 millióba kerül, telekkel, áfával, közművekkel, berendezéssel és parkolóval együtt 65 millió forintba kerül összesen.- a - a „Vettünk magunknak egy komoly munkalehetőséget” Pálinkafőzde Hőgyészen Kopár őszi táj, fáradt barna színek. A savanykás erjedésszag messze kúszik, még talán a szemközti Rőzsehegyen is érezni. Ha nyár lenne, bizonyára millió muslinca keringene a hordók körül a cefreszagtól megrészegülten. De most, a csípős őszi hidegben csak a horkanó lovak őrlika körül gomolyog a pára. Újabb hordókat hoznak, alig van már hova rakni. Az erjedő gyümölccsel teli fa-, műanyag-, bádogedények szinte bekerítik a hőgyészi falu szélén álló pálinkafőzőét. Nagy a káosz. Kívül. (Folytatás á 3. oldalon.) Álomosztály?
