Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-28 / 282. szám

1989. november 28. tcx.nan 2 “íshÉPÜJSÁG Ma hirdetik ki a népszavazás végeredményét (Folytatás az 1. oldalról.) elszámolásával és a munkásőrség fel­oszlatásával kapcsolatos kérdésekre adott, az Országgyűlés döntéseit meg­erősítő szavazatok aránya lényegében az első részeredmények közlése óta szinte változatlan - 94 százalék körüli. Miként elmondták: ez már csaknem biz­tosra vehető végeredmény. Elhangzott az is, hogy hétfőn reggel a választásra jogosult állampolgárok szá­ma 7 058 324 volt, a leadott szavazatok száma pedig 4106 485. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok 58,2 százaléka vett részt a népszavazáson. A még hiányzó jegyzőkönyvek beérke­zése előtt megkezdődött a meglévők adatainak feldolgozása. A végleges eredményt kedden délelőtt hozzák nyil­vánosságra. Ezt megelőzően - miként el­hangzott: ÁNH-döntés alapján - az elő­zetes és ideiglenes végeredményt nem teszik közzé. * Szinte befejezett tény, hogy a népsza­vazáson, habár csekély mértékben is, de az IGEN szavazatok kerültek fölénybe a NEM szavazatokkal szemben az első kérdésre adandó válaszban. Ugyanak­kor rendkívül magas volt a távolmaradók aránya; a választópolgároknak mintegy 40 százaléka döntött úgy, hogy nem vok­sol a népszavazáson. Az előzetes válasz­tási eredményről Pozsgay Imre állammi­niszter hétfőn délután nemzetközi sajtó- konferencián számolt be. A politikus a nép döntésének követ­kezményeit elemezve a hátrányok közé sorolta, hogy késlekedhet a szilárd intéz­ményrendszer kiépítése Magyarorszá­gon, a politikai stabilitáshoz vezető út pe­dig göröngyösebbé válhat, mint ezt ko­rábban gondolták. Előnyéhez tartozik azonban, hogy az állampolgárok közvet­len tapasztalatokat szerezhettek dönté­seik szabad alakításában, ami a szabad választások előkészítéséhez, begyakor­lásához nagy segítséget ad. További ha­szon: a népszavazást kezdeményező pártok megszabadulhatnak attól a komplexustól, hogy Magyarországon va­lamiféle kommunista hatalomátmentés megy végbe. Mostantól fogva a népsza­vazásteremtette politikai menetrend sze­rint zajlanak a változások. Pozsgay Imre a maga részéről hozzátette: továbbra is az MSZP elnökjelöltje marad. Elnökjelölti kampányának kezdetével azonban meg­várja a népszavazás eredményének or­szággyűlési jogi értelmezését, illetve azoknak a szabályoknak a kimunkálását, amelyekkel a parlament megszabja a kampányban követendő magatartást. *- „Választási győzelmet kell bejelente­nem” - így kezdte a népszavazást támo­gató négy párt hétfői sajtótájékoztatóját a Fészek Klubban Freisinger Jenő. A Füg­getlen Kisgazdapárt szóvivője rámuta­tott: a vasárnapi referendumon a magyar nép győzött, mert bebizonyította, hgy nem fásult bele az eddigi politikai küzdel­mekbe, és saját kezébe kívánja venni sorsa alakítását. Erre utal, hogy a vasár­napi népszavazáson csaknem 60 száza­lékos volt a részvétel. A szavazók aktivitá­sa azt is jelzi, hogy az állampolgárokat semmilyen párt, semmilyen Országgyű­lés nem zavarhatja meg, és csakis a né­pet meghallgatva lehet a nép nevében politizálni. A szavazólapon szereplő má­sodik, harmadik és negyedik kérdésre adott igenek elsöprő többsége pedig azt mutatja, hogy a nép egyértelműen a múlt ellen voksolt. Az első kérdésre adott „igen" és „nem” válaszok szoros alakulá­sa minden politikai erőt eddigi politikájá­nak végiggondolására kényszerít. A sza­vazók számára pedig olyan tanulsággal szolgál, hogy a másként voksoló nem el­lenség, s tisztelni kell a véleményét. Pető Iván, a Szabad Demokraták Szö­vetségének ügyvivője is kiemelte: egyér­telmű győzelemnek tekinthető a népsza­vazást kezdeményező pártok számára, hogy a szavazópolgárok többsége min­den ellenpropaganda és bojkottfelhívás dacára elment szavazni és kinyilvánította véleményét. Az államfő megválasztására vonatkozóan tulajdonképpen két kérdés szerepelt a szavazólapon - fejtegette Pe­tő Iván. Míg a népszavazást kezdemé­nyezők a választás időpontjára kértek véleményt, az Országgyűlés magyaráza­ta pedig a módjára vonatkozott. Ezzel is magyarázható az első kérdésre adott vá­laszok szoros eredménye. A szabad de­mokraták ügyvivője rámutatott: miután a sajtóértekezlet idején a végleges ered­mény még nem ismert, tisztább lelkiis­merettel fogalmazhatja meg az SZDSZ indítványát. Nevezetesen: a szoros ered­mény ismeretében megoldás lehetne, ha a parlament elfogadna egy kiegészítő módosítást az alkotmányban arra, hogy az állampolgárok a szabad parlamenti választások után közvetlenül választhas­sák meg a köztársasági elnököt. Ez tisz­tességes megoldás lenne, s nem vetőd­hetne fel probléma azzal kapcsolatban, hogy a kétfajta kérdés közül mire voksolt a lakosság valójában - fűzte hozzá Pető Iván. (A sajtótájékoztató befejezése után érkezett egy nem hivatalos értesülés, mi­szerint az 1. kérdésre az „igen” válaszok kerültek minimális többségbe.) A sajtóértekezleten Pető Iván megerő­sítette a négy párt csütörtöki tájékoztató­ján megfogalmazott véleményt, hogy a népszavazás elrendelését kísérő techni­kai gondok és jogilag is támadható hibák ellenére sem fogják a referendum vég­eredményét megkérdőjelezni. Tirts Tamás, a Fidesz választmányá­nak tagja hangsúlyozta: a referendum al­kalmával a magyar nép bebizonyította, hogy tud élni a demokrácia egyik leg­alapvetőbb intézményének, a népszava­zásnak a lehetőségével. Ő is szólt arról, hogy bár a népszavazás előkészítése nem volt megnyugtató, hiszen részhibák mutatkoztak, alapvetően a referendum egészének tisztasága nem kérdőjelezhe­tő meg. Csurdi Sándor, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt országos választmá­nyának tagja szerint a Magyarországon első ízben megtartott népszavazás törté­nelmi jelentőségű, és új korszak nyitá­nyát jelenti. Majd arról szólt, hogy az el­múlt hónapokban a hazai politikai élet­ben két tábor erővonalai alakultak ki: egy progresszív, amelybe a jelen lévő négy párt tartozik, illetve egy konzervatív, amely bojkottra szólított föl. Végleges fel­állás azonban nincs, mivel mozgások még elképzelhetők. Csurdi Sándor rá­mutatott: az SZDP nagyon bízik abban, hogy a négy párt mostani szövetsége a választásokra megerősödik. Személycserék és általános sztrájk Csehszlovákiában Három napon belül másodszor ült össze a CSKP Központi Bizottsága, hogy megvitassa a kialakult politikai helyzetet és további személycseréket hajtson végre. A KB vasárnap este kezdődött és hét­főre virradóra véget ért újabb tanács­kozásán a KB elnökségéből leváltották Miroslav Stepánt, a prágai pártbizottság szombaton lemondott vezető titkárát, Jozef Lenárt KB-titkárt, valamint Miroslav Zavadilt, a csehszlovák szakszervezet központi tanácsának elnökét. A KB el­nökségébe hét új teljes jogú tagot válasz­tott be, KB-titkár lett Vasil Mohorita, a Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke és Ondrej Saling, a Szlovák KP KB titkára. A tanácskozás úgy döntött, hogy új vezető­ség és megfelelő akcióprogram kidolgo­zása érdekében jövő év január 26-ra összehívják a CSKP rendkívüli kong­resszusát. A KB-ülésen Urbanek főtitkár azt han­goztatta, hogy a jelenlegi feszült helyzet megoldásához az egyetlen út a hivatalos vezetés párbeszéde a politikai pártokkal, az 1968-as reformkommunistákat tömö­rítő Obrodával és a Polgári Fórummal. Megfigyelők a megújulást szorgalma­zó erők teljes győzelmének tartják, hogy három napon belül másodszor ült össze a CSKP Központi Bizottsága és további kádercserékkel igyekezett eleget tenni a tüntetők és saját párttagjai követelé­seinek. A november 17-i rendőri beavatkozás miatt leváltják a szövetségi és a cseh bel­ügyminisztert. Karel Urbanek a tanács­kozáson mondott beszédében azt hang­súlyozta, hogy a politikai pártokkal, az 1968-as reformkommunistákat tömörítő Obrodával és a Polgári Fórummal való párbeszéd nélkül nem lehet kijutni az or­szág politikai válságából. Urbanek fel­kérte Adámec szövetségi és Pitra cseh kormányfőt, tegyenek javaslatot az új szövetségi és cseh belügyminiszter sze­mélyére. A főtitkár szerint a reformokat tekintve Csehszlovákia hasznosítani kí­vánja a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatait, de a problémá­kat a saját feltételeinek megfelelően kell megoldania. Miroslav Zavadil a csehszlovák szak­szervezet központi tanácsának rendkí­vüli ülésén vasárnap benyújtotta lemon­dását, helyébe Kari Henest választották meg a csehszlovák szakszervezetek új elnökének. A megújulás iránti elkötelezettség ha­talmas manifesztációjává vált a diákok, művészek, munkások és a Polgári Fórum által meghirdetett csehszlovákiai kétórás általános sztrájk. Hétfőn pontosan délben Prágában és az ország nagyvárosaiban szirénák, au­tótülkök, harangok jelezték a munkabe­szüntetés kezdetét. Úgy tűnik, gyakorlati­lag leállt a gyárak többsége, a tömegköz­lekedés, beszüntették a munkát a hivata­lokban, az intézményekben. Az emberek az utcákra és a terekre vonultak, ahol a diákok, a művészek, a munkások, a Pol­gári Fórum képviselői szóltak a töme­gekhez. A csehszlovák televízió kétórás élő adásban közvetítette az eseményeket és készített interjúkat az általános sztrájk résztvevőivel. A tv híradásaiból is megál­lapítható, hogy a sztrájkfelhívás szinte össznépi támogatásra talált, az emberek ezzel akarták kifejezni szilárd eltökéltsé­güket egy új, demokratikus, pluraliszti­kus, a CSKP egypárti uralmát megszün­tető társadalmi rendszer megteremtésé­re. A prágai Vencel téren többszázezer ember gyűlt ismét össze, a főváros ipari negyedében, Vysocanyban hatalmas tö­meggyűlést tartottak, ahol egyebek kö­zött Valtr Komarek, a prognosztikai inté­zet vezetője mondott nagyhatású beszé­det. Komarek, akit a tüntetők egy része szívesen látna a miniszterelnöki szék­ben, legalábbis a transzparenseik erről tanúskodtak, éles szavakkal ítélte el a sztálinizmust és hitet tett egy modern, fej­lett, demokratikus, gazdaságilag virágzó, szabad Csehszlovákia mellett. A nemzet­közi hírű reformközgazdász visszafordít­hatatlannak nevezte a Csehszlovákiában megkezdődött megújulási folyamatot és azt hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai változások részét képezik annak a glo­bálistörténelmi irányzatnak, amely a gor- bacsovi politikával kezdődött és végbe­megy Lengyelországban, Magyarorszá­gon, az NDK-ban, Bulgáriában és nem állt meg Csehszlovákia határainál sem. Négy évtized után újra Bolgár szociáldemokrata párt Négy évtizedes szünet után, hétfőn fel­újította tevékenységét a Bolgár Szociál­demokrata (egyesült) Munkáspárt. A hír a fővárosban körözött angol nyelvű köz­lemény nyomán terjedt el. A dokumen­tum szerint a végrehajtó bizottság a Szo­cialista Internacionálé tagjának tekinti a pártot, amelynek újbóli működéséről mind Willy Brandtot, az Internacionálé el­nökét, mind Petar Mladenovot, a bolgár államtanács elnökét értesítették va­sárnap. Az eseménnyel kapcsolatban Grudi Pancsev, a párt szóvivője az MTI tudósí­tójának elmondta: „pártunknak sok tagja van, hiszen soha nem oszlatták fel, nem tiltották be, egyszerűen csak abbahagyni kényszerült működését, tagjai nem tud­tak politikai tevékenységet kifejteni. Már megkezdődött új tagok felvétele is, szá­mokról még nem érdemes beszélni. Min­denesetre: nem az illegalitásból léptünk ki, hanem - úgymond - a szünetelteté­sünk ért véget. TOT­kongresszus: december 10-12. A termelőszövetkezetek december 10-ére, vasárnapra összehívott kongresszusának elő­készületeiről tájékoztatták az újságírókat hétfőn, a TOT székházában. Elhangzott: a háromnapos­ra tervezett kongresszuson valamennyi termelő- szövetkezet, a területi érdekképviseleti szerve­zetek, valamint a szövetkezeti közös vállalatok - különböző fórumokon megválasztott - küldöttei tanácskozási joggal vesznek részt. A kongresszus napirendjéről elmondották: a kongresszus elé terjesztett írásos anyagok fölött az előkészítő szakaszban széles körű vita folyt a területi szövetségekben és más fórumokon. A ta­pasztalatokat, elképzeléseket és követeléseket a végleges változatnál figyelembe veszik. A kongresszuson a legnagyobb vita valószí­nűleg a földtulajdon rendezéséről, a szövetkezeti modell megújításának módozatairól és az érdek- képviseleti szervezet átalakításáról folyik majd. Abban máris nagy az egyetértés, hogy a jelenlegi munkavállalók szövetkezetéből a tulajdonosok szövetkezetét kell kialakítani. Románia legfőbb ügyésze a birkás románok kiadatását kéri (Folytatás az 1. oldalról.) a magyar-román határt, magukkal hozva az állatokat is. Jelenleg Békéscsabán, a menekülttáborban tartózkodnak és ügyükben folyik a vizsgálat. Mivel a cselekmények egy része a ma­gyar büntetőjog szerint is olyan lekményt valósít meg, amely kiadatás alapja lehet, ezért a Fővárosi Főügyészség indítványt nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a ki­adatási letartóztatás elrendelésére. Amennyiben a kiadatási letartóztatást a Fővárosi Bíróság elrendeli, úgy az irato­kat fel kell terjeszteni az igazságügy-mi­niszterhez. Ő hozhat végleges döntést a kiadatásról. „ Tizenkét lakosra jut egy-egy besúgó” Mihály román exkirály hétfőn felhívta Mihail Gorbacsovot és George Busht, hogy a csúcstalálkozón „ne feledkezze­nek meg a szerencsétlen román népről”. Az olyan fontos országoknak, mint az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Fran­ciaország, sürgősen „nyomást kell gya­korolniuk" a helyzet megváltoztatása érdekében - jelentette ki újságíróknak a svájci emigrációban élő volt uralkodó. Ki­jelentette, hogy Románia rendszere „az állami terrorizmus eszközével tartja féken a népet”. „A diktátor makacsul tö­rekszik a románok erkölcsi és fizikai elpusztítására” - mondotta a most 68 éves I. Mihály. „A Román Kommunista Párt kongresz- szusának komédiája” és Ceausescu újraválasztása annál is „botrányosabb, mert a Románia körül élő népek egymás után szerzik vissza az önkifejezés sza­badságát” - mondotta az egykori uralko­dó. - „Ideje, hogy Romániában is változá­sok történjenek” de kétséges, hogy az események a közeljövőben a többi kelet­európai országhoz hasonlóan alakulnak. „Tizenkét lakosra jut egy-egy besúgó, s bár mindig van esély robbanásra, ez alig-, ha következik be rövid időn belül” - véle­kedett az exkirály. A volt uralkodó különben elmondta, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a neki és családtagjainak címzett életve» szélyes fenyegetések, amelyek állítása szerint „minden kétséges kizáróan a ro­mán titkosszolgálattól származnak”. Nem tudja a jobb kéz... (Folytatás az 1. oldalról.) annyit jelent, hogy 10 százalékos vám­tétel esetén a gépkocsi értékének 35 százalékát kell fizetni. Ez a törvény azonban nem vonatkozik azokra, akik november 25-e előtt már kiutaztak az országból, és a vásárlási számlán is no­vember 25-e előtti dátum szerepel. így a szombaton behozott 571 és a vasárnap beérkezett 160 autó tulajdonosának nagy többsége még mentesült az áfa alól. A kedvezmény azokra is vonatkozik, akik november 25-e előtt rendeltek autót és annak teljes vételárát még az említett nap előtt magyar pénzintézetnél befi­zették. * Még nem lépett hatályba az általános forgalmi adóról szóló törvény, ugyanis egyelő­re nem hirdették ki a Magyar Közlönyben. Ezt Latkóczy Antal, a Magyar Közlöny szer­kesztője mondta el az MTI kérdésére, miután hétfőn délelőtt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál még úgy tudták, hogy már november 25-étől alkalmaz­ni kell az új törvényt. Az Országgyűlés főtitkára, Soltész István elmondta, hogy hétfő délután 2 óráig még meg sem kapták a törvényt a Pénzügyminisztériumtól. A jogsza­bály szövegét még ellenőrizniük kell, mielőtt azt az Országgyűlés elnöke és a köztársa­sági elnök aláírja. Mindez lényegében azt jelenti, hogy még hétfőn is áfamentesen lehetett személy­autókat Behozni külföldről. A Pénzügyminisrfériumból szerzett információk szerint a törvény várhatóan e hét közepén jelenik meg a Magyar Közlönyben, azaz ekkor lép hatályba. Idén tehát már majdnem ötvenezer gépkocsit hoztak Nyugatról állampolgáraink, hála a kedvező vámszabályozásnak. Ám azzal mindenki tisztában volt, hogy a ne­künk előnyös vám csak a kormány pillanatnyi megingásának, véletlennek vagy téve­désnek köszönhető és nem lesz sokáig érvényben. Az utóbbi időben már nem volt ti­tok, hogy január 1-jétöl kiterjesztik ezekre az autókra is az általános forgalmi adót, így aztán, ahogy közeledett az év vége, úgy nőtt a behozatal és biztosra lehetett ven­ni, hogy nagyon sokan gyűjtögetik még a valutát és szándékoznak kimenni kocsiért még ebben az évben. Pénzügyminiszterünknek azonban váratlan, meglepő húzással sikerült a parla­mentben keresztülvinnie, hogy az új szabályozás azonnal lépjen életbe, megelőzve ezzel, hogy a sok mohó valutagyűjtögető romlásba döntse országunkat azzal, hogy mindent elsöprő autóvásárlási kampányt indít év végéig és dollármilliókat költ el Nyugaton. Gondolom, alaposan meglepődtek azok, akik mondjuk éppen a jövő hétre tervezték autóbeszerző kirándulásukat. Még meglepőbb, hogy a jelek szerint a kor­mányzati szerveket is felkészületlenül érte a dolog, tudniillik azóta is zűrzavaros a helyzet: senki sem tudja jelenleg, hogy az új jogszabály mikor lép életbe. A pénzügy- miniszter helyettesei azt nyilatkozták, hogy már 24-én éjféltől érvényes, a törvény szerint azonban csak a kihirdetés napjától lehet az, vagyis akkor, amikor a Magyar Közlönyben megjelenik. Nos, erre még egy kicsit várni kell, mert a közlöny főszer­kesztője még nem kapott információt, nem beszélve a vámosokról, akik szintén nem tudják, hogy most mi újság. Pedig az egyszerű állampolgár elvárná, hogy a kormány - ha már kihúzza zsebükből a pénzt - legalább szervezetten, határozottan tegye. Az adópolitikai módosítások szüksé­gességét lehet tényekkel, számokkal indokolni, elfogadni azt, hogy a kormány az egész ország érdekét nézi. De nem lehet mentség a fejetlenségre, szervezetlenségre, kapko­dásra, aminek egyre nyilvánvalóbb jeleit tapasztalhatjuk. - árki ­Moszkva átértékeli ’68-at? A szovjet külügyi szóvivő nem zárta ki hétfői sajtóértekezletén, hogy a csehszlová­kiai változások nyomán sor kerülhet a Szov- jetunióban'az 1968. augusztusi beavatkozás hivatalos átértékelésére. Jurij Gremitszkih hozzátette, hogy ha ez szükségessé válnék, akkor nemcsak a Szovjetuniónak kellene megtenni ezt a lépést, hanem a beavatkozás minden résztvevőjének, és azoknak a csehszlovák politikusoknak is, akik annak idején, magukat a „nemzet egészséges erői­nek nevezve” kérték a Varsói Szerződés be­avatkozását. A jelen helyzetre vonatkozóan a szóvivő megismételte a szovjet külügyminisztérium egy korábbi nyilatkozatát: a mostani szovjet vezetés megengedhetetlennek tartja a maga számára, hogy beavatkozzék a közép-kelet- európai országok belső folyamataiba, erőt al­kalmazzon velük szemben, vagy erővel fe­nyegesse őket. A szóvivő azt a véleményt hangoztatta kor­mánya nevében, hogy az új csehszlovák vezetésnek rendkívül nehéz feladattal kell megbirkóznia. Hozzáfűzte, hogy a belső problémák leküzdésének egyetlen járható útját látja, ez pedig a különböző politikai erők párbeszéde. A Pravda prágai tudósítója szerint korai lenne még acsehszlovák változásokatvégle- gesen értékelni, hiszen minden az új pártve­zetés konkrét lépésein múlik. Annyi azonban szerinte máris megállapítható, hogy Cseh­szlovákiában most megkezdték a sztálinista rendszer lebontását. - Eltűnt az a válaszfal, amellyel a csehszlovák társadalmat elzárták saját 1968-as múltjától - mondotta. Úgy véli, hogy Csehszlovákiában a szocialista meg­újulás folyamata kezdődött el. A változást az SZKP KB lapjának tudósítója szerint az idézte elő, hogy a csehszlovák népnek elege lett a várakozásból. Mint írja, a pangás már fojtogatta az ország társadalmát - Egy helyben topogott a gazdaság, s a hang­zatos ígéretek ellenére semmi sem valósult meg az ígért demokratikus reformokból. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom