Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
2 "NÉPÚJSÁG 1989. november 24. Az Országgyűlés harmadik munkanapja (Folytatás az 1. oldalról.) ban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság úgy foglalt állást: a három törvényjavaslat nem alkalmas a tárgyalásra. Ezért a testület azt javasolta a kormánynak: vonja vissza a törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés reform-, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén viszont olyan határozatot hozott, hogy javasolja az Országgyűlésnek: a törvényjavaslatokat tárgyalják meg. A két bizottság kialakította álláspontját a száznál több módosító indítványról is. Jakab Róbertné elmondotta: a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat - a Házszabályok szerint - az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Az általános vita lezárása után az elnök javaslatára az Országgyűlés szavazással dönti majd el, hogy a törvényjavaslatokat részletes vitára bocsátja-e vagy elutasítja, illetve átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Mivel a kormány a törvényjavaslatokat nem vonta vissza, a képviselők megkezdték azok tárgyalását. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban Békési László pénzügyminiszter mondta el expozéját. Békési László beszámolt arról, hogy a törvényjavaslatok előkészítése során, a szakmai és bizottsági vitákon - miként az várható volt - jelentős érdek- és véleménykülönbségek kerültek felszínre, amelyek szenvedélyes vitákhoz, néha szélsőséges megnyilatkozásokhoz is vezettek. A kiélezett viták első nagy témakörének lényege: vajon dinamizálható-e a gazdaság rövid távon és gyors ütemben, s az adók radikális csökkentése képes-e kiváltani és megalapozni egy nagymérvű gazdasági növekedést. A második nagy kérdéskör: maradjon-e minden változatlanul 1990-re, s csak akkor kerüljön sor az adótörvények módosítására, ha javasoltnál nagyobb lépések tehetők meg. A harmadik nagy kérdéscsoport: márpedig most döntsön a parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es költségvetési törvényjavaslattal együtt? * Azt javasolta, hogy a parlament ezen az ülésszakon döntsön az adótörvényről, azért, mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az adók mértékét. Az előkészítő viták során talán a legtöbb támadás a vállalkozási nyerségadó tervezett mértékét érte. A kormány kompromisszumként azt ajánlja, hogy az eredetileg javasolt 45 százalék helyett a nyereségadó mértéke 40 százalék, illetve 3 millió forint nyereségig 35 százalék, az állami tulajdon utáni részesedés mértéke 18 százalék helyett 20 százalék legyen. Nagy ösztönzőerőt jelenthet a kis- és a társasvállalkozások számára, hogy gépeik, berendezéseik, technológiai beruházásaik költségeit két esztendő alatt leírhatják az adójukból, s így adómentesen bővíthetik vállalkozásaikat. Hasonlóan fontos új eleme a törvény- javaslatnak, hogy az ország foglalkoztatási gondokkal küzdő településein a mmunkahelyteremtő beruházások és a foglalkoztatás bővítését szolgáló fejlesztések adókedvezménye és lejárati ideje egyaránt lényegesen emelkedik. Kiélezett vita kiséri a .személyi jövedelemadó korszerűsítési javaslatát is - mondotta a továbbiakban Békési László. A kormány a személyi jövedelemadó alapelveinek feladásával nem érthet egyet. Ugyanakkor kész a rendszer hiányosságainak korrigálására, torzító hatásainak megszüntetésére. A kormány 15 százalékos adószintet javasol, ami az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re tervezett jövedelemnövekedés alapján 2 százalékos adószintcsökkentést, tehát 2 százalékos reáljövedelem-növekedést jelent. A kormány egyetért ugyanakkor a progresszió csökkentésének szükségességével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, illetve ötkulcsos változatot javasol. Ezek mindegyike valamennyi jövedelemsávban csökkenti a fizetendő adót. Ismét széles körben felmerült a túlóradíjak és különböző bérpótlékok adómentességének vagy elkülönített adóztatásának követelése. A változtatás nem a dolgozóknak, hanem a munkáltatóknak kedvezne. Ezért a kormány az egyes jövedelmek elkülönített adóztatását nem javasolja. Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy a kormány hiánytalanul teljesíti a bányászoknak, az egészségügyi dolgozóknak és a pedagógusoknak tett ígéreteit - hangsúlyozta Békési László. - A föld alatti pótlék emeléséhez külön állami támogatást nyújt, az egészségügyben dolgozók és a pedagógusok bérét 1990-ben minimum 25 százalékkal emeli, amely fedezetet nyújt az ügyeleti és túlóradíjak növelésére is. A kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhítsük jövőre a gyermeknevelő családok terheit. Ez az összeg a jelenleg átlagosan 1720 forintos gyermekenkénti családi pótlék reálérték-megőrzését biztosítja, sőt valamivel túlkompenzálja. Az előkészítő viták alapján a nagycsaládosok kiemelt támogatása érdekében a kormány módosítja a beterjesztett javaslatát, és azt ajánlja a parlamentnek, hogy a három- és többgyermekes családok havi 1000 forintos adóalap-kedvezménye - a 300 forintos családipótlék-növe- lés mellett - továbbra is maradjon meg. A továbbiakban a miniszter az általános forgalmiadó-törvény módosítási javaslataiból három témakörre hívta fel a figyelmet. Nélkülözhetetlen a magánimport után is megállapítani az általános forgalmi adót - mondotta többek között a miniszter, majd a kormány nevében azt javasolta a parlamentnek, hogy a magángépko- csi-import általános forgalmi adóját ne január 1-jével, hanem azonnali hatállyal léptesse életbe. Ez természetesen nem vonatkozik a már megrendelt és később leszállítandó személygépkocsikra. Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a kiélezett politikai és gazdasági helyzetben elemi érdekünk, hogy az adótörvények módosítására vonatkozó döntések ezen az ülésszakon megszülessenek, lezáruljanak az áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. Ezután az adótörvények módosításával kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnöke adott tájékoztatást. Az elnöklő Jakab Róbertné, elnézést kérve a bizottság előadójától, félbeszakította az előterjesztést. Bejelentette: a parlament magas rangú külföldi vendéget fogad, az ülésszakra megérkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. Ro Te Vu beszédet mondott a törvény- hozás előtt, körvonalazva egy kölcsönös bizalomra, megértésre és együttműködésre alapozott világ képét. Ezután a parlament fQlytatta az adórendszer módosítására vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalását. FEKETE JÁNOS, a reformbizottság előadója, félbemaradt felszólalását befejezte, majd a bizottsági vélemény elhangzása után megkezdődött a személyi jövedelemadó feletti vita. A vita közben Pesta László, az Ország- gyűlés jegyzője bejelentette, hogy megtörtént a szavazás és annak értékelése. Az alkotmánybíróság tagjává választották dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost. Az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé pedig dr. Nyikos Lászlót választották meg. Este 6 órakor az elnöklő Fodor István berekesztette az Országgyűlés harmadik munkanapját. Mivel a személyi jövedelemadó feletti általános és részletes vitát lezárták, pénteken a parlament az általános forgalmiadótörvény-javaslat feletti általános vitával folytatja munkáját. Megszűnt a NEXT 2000 (Folytatás az 1. oldalról.) lezettsége, a pártprogram, valamint a saját munkájukból élők alapvető érdekei alapján konstruktív kritikával viszonyul minden olyan kormányzati, parlamenti döntéshez, amely a - szükséges - pénzügyi egyensúlyteremtés érdekében felad egyes alapvető gazdaságpolitikai célokat, mint a reálbérek védelme, vagy a munkanélküliség megfelelő társadalom- politikai kezelése. A testület a továbbiakban megtárgyalta és elfogadta agrárpolitikájának téziseit. Megállapította, hogy annak kedvező hátteret kell teremtenie hazánk kincset érő természeti adottságainak hasznosításához, lakosságunk jó színvonalú és kiegyensúlyozott élelmiszerellátásához. Akik ebben tevékenyen részt vesznek - a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem dolgozói - kapják meg áldozatos munkájuk anyagi és erkölcsi elismerését. Az Elnökség hangsúlyozta, hogy a tulajdonviszonyokat, a szövetkezés gyakorlatát, a gazdálkodás rendjét úgy kell megreformálni, hogy az ne veszélyeztesse létrehozott értékeinket, a termelés és az ellátás biztonságát. A jövő hatékony mezőgazdaságát elsősorban és főként új, korszerű eljárások és piaci módszerek beépítésével kell megteremteni, s emellett az elavult gazdálkodási módszerek lebontása is feltétlenül szükséges. Az Elnökség a tézisek teljes szövegét nyilvánosságra hozza. A párt vezető testületé állást foglalt a párt kezelésében lévő egyes ingatlanokkal kapcsolatban. Ezek szerint az Országos Iroda az illetékes állami szerveknek további hasznosításra átadja a kezelésében lévő balatonaligai, balatonföldvári, balatonarácsi, dobogókői, római-parti pártüdülőket, továbbá a megyei pártszervek által üzemeltetett vendégházakat. Az üdülők és a vendégházak állaguknál, felszereltségüknél fogva alkalmasak a rendeltetésszerű működésre, a színvonalas, kulturált üdültetésre, vendéglátásra. A párt a tagdíjbevételekből folyamatosan jelentős összegeket fordított e létesítmények állagának szinten tartására. Mint ismeretes, a kongresszus úgy döntött, hogy az MSZP a pártvagyonból csak annyit tart meg, amennyi a működé-' séhez elengedhetetlenül szükséges, a többinek a kezelőjogát pedig átadja az önkormányzatoknak, illetve kormányzati célokra. E döntés értelmében látott hozzá gyorsítva a pártvagyon teljes körű és tételes számbavételéhez, hogy a kormány döntése alapján, illetve annak segítségét igénybe véve, azzal őszintén elszámolhasson, rendezhesse azt a nyilvánosság előtt. így ennek részeként döntött menet közben az üdülőkről, s foglalt korábbi ülésén állást abban, hogy a Politikai Főiskolát, a Társadalomtudományi Intézetet, valamint három kerületi párt- székházért soron kívül átad. Ugyancsak döntött abban, hogy az elődpárt azon vállalkozásainak működését, amelyek jogilag és erkölcsileg is kifogásolhatók, megszünteti. így például a NEXT 2000 működését már megszüntette. Közéleti hírek A Magyar Néppárt Paks és városkörnyéki szervezete ma délután 17.30 órai kezdettel bemutatkozó összejövetelt és tagtoborzót tart Gerjenben a kultúrház klubhelyiségében. Napirenden szerepelnek a nagyválasztmányi ülés utáni időszerű politikai témák, illetve az érdeklődök választ kaphatnak kérdéseikre. A néppártos összejövetel - mint mindig - nyitott, tehát pártállásra való tekintet nélkül mindenkit várnak a szervezők. * Pakson megalakult az MSZMP ideiglenes szervezőbizottsága. Ügyintézéssel megbízta Gyuricza Imrét. Telefon (75) 11-247. A szervezőbizottság 1989. december 4-én délután 17 órakor újraszervező taggyűlést és aktívaértekezletet tart, melyre Paks város és környéke MSZMP tagjait és a szimpatizánsokat szeretettel várja. A gyűlés helye: Paks, Dózsa Gy. u. 23., az MSZMP volt párthelyisége. Paks Város Ideiglenes MSZMP Szervező Bizottsága * A Fidesz alakuló gyűlést tart november 27-én 19 órakor Bonyhádon a művelődési házban, melyen részt vesz Kristóf Csaba országos választmányi tag. * A Fidesz szekszárdi csoportja tagtoborzó gyűlést tart november 27-én 17 órakor Szekszárdon a Bezerédj u. 22- ben. Meghívott vendég Kristóf Csaba országos választmányi tag. Töretlen úton? Felnőttek fóruma a gyermekmozgalomról / Bizonytalanság, tétova várakozás, megfáradt lelkesedés. Válságban az úttörőmozgalom. A társadalmi létünk változásait elindító politikai forgószél hirtelen lefújta róla a negyvenhárom év alatt lassacskán rárakódott port, s a kötelezően választott - eddig egyetlen, jelenleg legnagyobb - gyermekszervezet működési zavarai, formalitása, áldemokratizmusa nyíltan is kimondhatóvá, megváltoztatása elodázhatatlanná vált. Az úttörővezetők ma kezdődő X. országos konferenciája a régi hibákkal szakítva, a mozgalom értékeinek megőrzése, továbbfejlesztése mellett új célokat, tartalmi jegyeket magába foglaló alapszabály kidolgozását tűzte ki feladatául. Örsi óra A küldöttek a Zánkai Úttörővárosban tanácskoznak a hét végén. Sokan közülük bizonyárajártak itt iskolás korukban is, hiszen a Balaton-parti óriás táborban fennállása óta sok-sok ezer magyar és külföldi gyermek megfordult. Az úttörő egyik legnagyobb vonzerejét jelentették valaha a táborok, rengeteg olyan család volt, ahol a szülők keresetéből egy magyar tengeri kirándulásra sem futotta. Küzdeni kellett érte, jutalomnak számított egy zánkai, csillebérci nyaralás. Ugyanakkor egy tavaly Burgenland- ba induló szekszárdi gyerekcsoport tagjainak több mint fele járt már korábban külföldön, az egyik tizenhárom éves kislánynak Ausztria volt a hetedik olyan ország, ahova eljutott. Az ő számukra nem igazán „sláger" egy belföldi jutalomút. Mint ahogy nehéz kopott, sivár iskolai tantermekbe maroknyi úttörőszobákba is visszacsalogatni „őrsi órára” (már az elnevezés is riasztó) azokat a gyerekeket, akik délelőtt ugyanott ülték végig a tanítást, s ugyanaz a szigorú tanár néni feleltette őket, aki délután mint nyakken- dős rajvezető áll eléjük. Főleg, ha otthon színes tévét, videofilmeket is nézhetnének a kötelezően előirt mennyiségű gesztenye vagy papír ösz- szegyűjtése, blöd szövegű, politikától csöpögő mozgalmi dalok kántálása helyett. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazokkal barátkoznak legszívesebben iskolán kívül is, akikkel behatásukkor az adminisztráció egy osztályba sorolta őket. Az egy osztály egy raj elv szerencsére már sok helyütt megszűnt, az osztályfönökség sem jelent automatikusan rajvezetöséget, de az igazán életszerű gyerekek, felnőttek számára egyaránt örömöt jelentő, a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő, érdeklődésükön alapuló tevékenységi formákra csak elszórtan találunk jól be is vált kezdeményezéseket. A pedagógusok érzik, hogy a gyerekeknek szükségük van segítségre szabadidejük kellemes, okos eltöltésében legtöbben igyekeznek akár „széllel szemben” is tenni valamit, de sokan beleuntak, belefásultak már az úttörősdibe, őszintén szólva magukra is maradtak a feladat megoldásában. Néhány évvel ezelőtti ominózus kijelentés óta, miszerint az úttörő nem az MSZMP gyermekszervezete, valahol a levegőben lóg a mozgalom, megválaszolatlan a kérdés: hát akkor kié. Arra is felelnie kell a konferenciának, milyen irányban kellene továbbindulni, milyen értékék mentén kellene újjászervezni a gyerekek életét, hangulatát befolyásoló, egyre sokszínűbbé váló társadalmunkba való beilleszkedésüket előkészítő mozgalomnak. Fürdővízzel az úttörőt? Mit vár a konferenciától, milyen gyermekmozgalmat szeretne, tettem fel a kérdést néhány Tolna megyei küldöttnek. Weimann Imre, Dombóvár társadalmi úttörőelnöke úgy véli, az eddigitől eltérő, gyermekközpontú, alulról építkező, az önkéntességet szem előtt tartó, politikai áramlatoktól, pártoktól független mozgalmat kell létrehozni. Úttörővezető társaival egyetértésben többek között azt javasolja, 6-7 éves kortól (felső határ nélkül) csak egyszer kelljen belépni a szövetségbe, ne legyen külön kisdobos és úttörőavatás. Horváth Erzsébet, Tamási szintén társadalmi munkában dolgozó úttörőelnöke a tanácskozást előkészítő dokumentumok alapján úgy látja, az úttörőmozgalom sok olyan feladatot is felvállal - például a rendezett családi környezet biztosítása -, melyeket a kormánynak kellene megoldania. Az új alapszabály tervezésével kapcsolatban a városkörnyék úttörővezetői nem látják elég világosan, mit jelentene az uniójelleg. Szerintük az apparátust „elfelejtve” önálló csapatok szövetségeként kellene működni. A csapatok többsége egyébként nem tart igényt a területi szövetségekre, így a városira, megyeire sem.- Névváltoztatási javaslatok is vannak. Félő, hogy ezek az MSZMP kongresszusának lemásolását jelentik. A személyes véleményem az: fennáll a veszélye, hogy a fürdővízzel együtt kiöntjük a gyereket is - tette hozzá Horváth Erzsébet. * Fontos dolgok dőlhetnek tehát el Zán- kán. Feltéve, ha a közelmúlt hasonló fórumaiból okulva a plenáris ülések nem torkollnak személyeskedő, toleranciát nem ismerő, parttalan vitába, ha a tartalmi kérdések megválaszolása helyett nem a tagdijak mértéke, a tagsági könyvek borítójának'színe kerül az eszmecserék középpontjába. S főleg, ha a résztvevők egy percig sem felejtik el, hogy - bár a gyerekek nem lesznek jelen (legalábbis remélhetőleg nem igaz, hogy néhányat meghívtak és valahol az üléstermen kívül, képernyőn követhetik, hogyan is döntenek a jövőjükről, - őket, a gyerekeket képviselik. CSER ILDIKÓ A Tv és a Rádió felügyelőbizottságának ülése A Televízió politikai, gazdasági és morális helyzetét, műsor- és vezetési struktúráját elemezte a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyelőbizottsága csütörtökön tartott, második ülésén. Szakemberekkel ezúttal arról konzultált: miként lehet a Magyar Televízió munkájának feltételeit, működési rendjét a megváltozott és folyamatosan alakuló körülményekhez igazítani. A felügyelőbizottság tagjait a politikai pártok, társadalmi szervezetek jelölték, s őket a miniszterelnök kérte fel erre a munkára. A bizottság tagjai: Bálint Attila, Bihari Mihály, Bogár László, Domonkos István, Fábián János, Karcsay Sándor, Kőhalmi Ferenc a bizottság koordinátora, Kósa Ferenc, Molnár Tamás, Szeredi Pál, Tim- kó Iván, Zelnik József. A bizottság titkárságának vezetőjévé a miniszterelnök Szilvásy Györgyöt nevezte ki. Táviratok a Parlamentbe A Tolna megyei ellenzéki pártok (Független Kisgazda és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Fiatal De'mokraták Szövetsége) tegnap táviratot küldtek Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöknek, valamint a Tolna megyei képviselőcsoportnak. A távirat szövege a következő: „Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy támogassák a Magyar Demokrata Fórum Bánffy György képviselő úr által beterjesztett javaslatát. Támogassák azt, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát és 1990. március 11 -én kerüljön sor az új parlament megválasztására, méghozzá úgy, hogy azon a napon a képviselőkre és a leendő köztársasági elnökre voksoljon a nép.” Ugyancsak táviratban üdvözölték Bánffy György képviselőt, aki a Magyar Demokrata Fórum javaslatát előterjesztette az Országgyűlésnek. Munkájukhoz sok sikert kívánnak a táviratot küldő pártok.
