Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
1989. november 22. KÉPÚJSÁG 3 Pártok és szervezetek a népszavazásról (4.) November 26-án legújabb kori történelmünkben először népszavazásra készül a Magyar Köztársaság. Ezen a helyen, azonos terjedelemben, azonos kérdésekre válaszolnak megyénk pártjainak és szervezeteinek képviselői: O- Pártjuk miként tekint a november 26-i népszavazás elé, mozgósítják-e tagságukat és milyen módon? ©- Erejükhöz, politikai aktivitásukhoz híven felkészültek-e a négy cél - a munkásőrség feloszlatása, az MSZMP-vagyon elszámoltatása, a pártszervezetek munkahelyről történő kivonulása és a köztársasági elnök megválasztása - politikai sikerének elérésére? ©- Pártjuk szerint megválasztható-e a november 26-i felhatalmazás alapján a következő év január 7-én a Magyar Köztársaság első elnöke vagy pedig az új parlament által? ©- Tagságuk egységesnek mondható- e a négy cél megítélésében és valamelyik esetleges leszavazását sikertelenségnek vagy politikai hibának tartanák? Magyar Szocialista Párt „A közvetlen demokrácia eszközeivel élni kell” Dr. Jánosi György, a Magyar Szocialista Párt Tolna Megyei Szervező Irodájának vezetője. O- Az MSZP Országos Elnöksége és a megyei szervező iroda is úgy foglalt állást, hogy mozgósítani fogjuk a párt tagjait, illetve igyekszünk ennél jóval tágabb kört elérni. Mindenképpen azt tartanánk célszerűnek; ha az emberek elmennének erre a szavazásra. A jogállamiság kérdését kell itt alapvetően szem előtt tartani, vagyis azt; hozzá kell szoknia az állampolgároknak ahhoz, hogy a közvetlen demokrácia eszközeivel is élhetnek, de élniük is kell. Ennek érdekében igyekszünk hatékony kampányt is kifejteni. ©- Igen. Ennek érdekében törjük a fejünket. Sokszínű kampányt szeretnénk, és nem titkolt célunk az, hogy kicsit direktebb módon is megpróbáljuk befolyásolni a párt tagjait és a szimpatizánsokat. Az MSZP-nek határozott álláspontja van mind a négy kérdésben. Jelmondatunk: „Egy nem és három igen”. Azért, hogy most valóban a nép dönthessen. Az MSZP Tolna Megyei Szervező Irodájának álláspontja az utóbbi három kérdésben eltér az Országos Elnökségétől. Az MSZP Országos Elnöksége nem kívánja a párttagságot és az állampolgárokat ezekben a kérdésekben befolyásolni. Ezzel szemben a Tolna Megyei Szervező Iroda úgy foglalt állást, hogy az alábbi három kérdésben az „igent" támogatja. Vagyis: egyetért, hogy a munkahelyen szervezett formában politizálás ne folyjék. Egyetért abban, hogy a munkásőrséget meg kell szüntetni, de egyetért abban is, hogy a párt vagyonáról a parlament előtt nyilvánosan el kell számolni. Mi ezekkel az igenekkel is támogatni kívánjuk az Országgyűlés munkáját. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ebben az időszakban el kell ismertetni az Országgyűlés legitimitását. ®- Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy most dőljön el az, hogy 1990. január 7-én válasszuk meg a köztársasági elnököt. Meggyőződésem, hogy csak így érhető el az, hogy az átmeneti helyzetben közvetlenül a nép válassza meg a köztársasági elnökét. Jelen pillanatban ez a biztosíték arra nézve, hogy egy demokratikus érzelmű, a nép által támogatott ember kerüljön a köztársasági elnöki székbe. O- Felelőtlenség lenne felvállalni, hogy a párttagság egységes-e vagy nem. Hiszem, hogy ezt egyik párt sem mondhatja el magáról. MSZP-tagjaink között vannak olyan érzelműek is, akik nem nézik jó szemmel azt, hogy a párttörvény megtiltja a munkahelyeken való szerveződést. Másokban traumát okoz a munkásőrség megszüntetése. Ezeket az érzéseket nagyon nehéz kiiktatni. Akkor tartanánk a kampányunkat sikertelennek, ha az első kérdésben az állampolgárok döntő többsége „igen”-nel szavazna, tehát a parlament általi elnökválasztást választaná. Szabad Demokraták Szövetsége „Döntsön a nép!” Szabó Zoltán, a Szabad Demokraták Szekszárdi Szervezetének ügyvivője: O- Röviden válaszolok: nagyon megkönnyebbültünk és nagy várakozással tekintünk elé. A tagságunkat mozgósítottuk, ismeretségibaráti köreinket kértük, álljanak mellénk. 0- Az első három kérdést követő, negyedik miatt nem irta alá az SZDSZ a kerekasztali megállapodást. Tagságunkat a kérdések megítélésében az egységesíti, hogy a mi szervezetünk a legnyitottabb ma Magyarországon. Hiszen az SZDSZ-program, elvi nyilatkozat és alapszabály annyira nyitott, hogy sem embereket, sem pedig csoportokat nem zár ki magából. Mi nem frakciózunk, mint volt az MSZMP-ben. Mi meghallgatunk mindenkit. Ami csak egy kicsit is belefér ebbe a szervezetbe, azt befogadjuk. Ma úgy tudjuk: nincs ma Magyarországon olyan ember, akinek az elképzelései ütköznének az SZDSZ-ével. ®- Véleményünk szerint január 7-én és népszavazással nem választható meg a köztársasági elnök. Két ok zárja ki megválasztha- tóságát. Az egyik, hogy nem középerős köztársasági elnököt választana az ország most népszavazással, hanem egy diktátort. Mert, ö a hadsereg főparancsnoka, az ő javaslata alapján nevezi a parlament a miniszterelnököt, stb. Ez egyszemélyi hatalom lenne. A másik: a mai napon az ellenzék nem tud felállítani semmilyen ismert személyt, aki érdemben fel tudná venni a harcot Pozsgay Imrével. Becsülendő és tisztelendő, hogy vannak olyan pártok és szervezetek, akik állítottak jelöltet annak tudatában, hogy tudják, hogy nincs semmi esélyük. Ma Magyarországon Pozsgay Imrén kívül más kompetenciával rendelkező személy nincs. O- Nem lehetne politikai hiba. Sikertelenség? Ezt sem lehet ilyen élesen kimondani. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy döntsön a nép. És még egy: a szabad választást követően a parlamenti elnököt ne a nép válassza, hanem egy valóban legitim parlament. Egy olyan, hol nem nyolcvan százalékban még mindig MSZMP-tagsága van, hanem amelyik már egy valóban többpártrendszerű parlament. Egy ilyen parlament nevezzen ki egy valóban reprezentatív köztársasági elnököt. De: hatalommal nem felruházva. Az interjúkat SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS készítette. Szakszervezet „Munkavállalóink jelen lesznek” Péti Imre, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkára: O- A megszokott korábbi beidegződésünket tükrözi, hogy e sorozatban is a szakszervezeteket besorolták a politikai pártok és csoportosulások közé. Nem helyes. A szakszervezeti mozgalom nem párt. Az igaz, hogy a korábbi évtizedekben a szakszervezeti mozgalom is részese volt annak az intézményrendszernek, amelyben kevesebb gondot fordítottak a közvetlen érdekvédelemre, mint a politikai tevékenységre. Mozgalmi munkánk elsősorban a munkavállalók gazdasági létéhez kötődik. Ennek ellenére nem vagyunk közömbösek, átérezzük felelősségünket a társadalomirányítás javításában, a politikai rendszer összehangolt, zavarmentes működésében. Nem vitatom, hogy politikailag kiemelten fontos szerepe van a november 26-i népszavazásnak. A jelenlegi feszült politikai-gazdasági helyzetben a munkavállalók nagy többségét nem a szavazásra feltett négy kérdés foglalkoztatja. Hanem: a magas infláció, a megélhetés alapját képező élelmiszerek és szolgáltatások széles körének áralakulása, a munkanélküliség jelenléte és tömegessé válásának veszélye. A megye szervezett dolgozói elsősorban a végeredményben érdekeltek: lesz-e végre érzékelhető pozitív gazdasági és társadalmi kibontakozás és ez milyen mértékben szolgálja alapvető érdekeik megvalósítását, mennyiben járul hozzá életünk jobbra fordulásához. ©- Ezek a kérdések leginkább politikai természetűek. Az első három kérdés megválaszolása parlamenti döntéssel lényegében már megtörtént. Hiszen érvényes törvények és kormányhatározatok vannak. Ismereteink szerint a végrehajtás folyamata is megkezdődött (munkásőrség felszámolása, pártvagyon visszaadása állami kézbe, munkahelyi pártszervek megszűnése). Annyi megjegyzést a munkahelyi pártszerveződéshez, hogy szakszervezeti tisztségviselőként is örülök a törvény általi szabályozásnak. A politikai pártok szerveződésének területi határait rendezi, s azonos bánásmódot, esélyegyenlőséget ír elő valamennyi párt számára. Mi a munkahelyi „kivonulástól” szakszervezeti szervezeteink jelentőségének, szerepkörének megerősödését várjuk a kapun belül. ©- Lényegében a népszavazás napján elsősorban az első kérdésnek lesz igazán jelentősége. A köztársasági elnök választásába a munkavállalók közvetlen beavatkozása elkerülhetetlen. Ez ne a pártok közötti alkudozás tárgya legyen. Hangsúlyozom, a munkavállalók nagy többségénél ma nem az a kérdés, hogy mikor lesz a köztársaságielnökválasztás, s milyen módon legyen az. O- Erre a kérdésre egyenként a munkavállalók válaszolnak majd. Annyit elmondhatok: a népszavazás fontos. De ha ez is csak a „pénzt viszi” és előrelépést nem jelent, akkor a kiábrándultság csak tovább fokozódik és ismét csak a társadalom lesz ennek a kárvallottja. (Folytatjuk) Vita az MSZP agrárprogramjáról A földhasznosításról és a borról (Folytatás az 1. oldalról.) sági válság kezeléséről szóló pártközi tárgyalásokra is és támogatja a Magyar Néppárt pártközi konzultatív testület létrehozásáról szóló javaslatát. Az MSZP agrárpolitikai célkitűzéseit Zelenyánszky András, az MSZP agrártagozatának képviselője három tömör, jelszónak is beillő gondolattal jellemezte: fejlődő és virágzó falvakat, szabadon választott tulajdont és garanciáit, az ország tisztességes élelmiszerellátását és minőségi exportot. Az előadó részletesen foglalkozott az agrárprogram földtulajdonról vallott téziseivel is. A föld legyen azé, aki ténylegesen megműveli, vagyis teljes jogú, valódi, nevesített tulajdonosa legyen minden darab földnek, és a tulajdonformát se központilag kijelölt mechanikus arányok határozzák meg, hanem a termelés hatékonysága. A kártalanítási igényeket is jogosnak tartja az MSZP, de ne a szövetkezetek káVálasztásokra készül az ország. A következő hetekben, hónapokban több alkalommal urnák elé hívják a lakosságot Szekszárdon is. Természetes, hogy a választásokban érdekelt pártok programjuk és jelöltjeik mellett propagandát fognak kifejteni. Erre jó és rossz példák már egyaránt vannak a városban. Minden pártnak szüksége van olyan helyekre, ahol feliratait elhelyezheti. Ezzel azonban nem »okozhat károkat, rára elégítsék ki ezeket a követeléseket. A szövetkezeti formáról szólva az előadó emlékeztetett a szövetkezés eredeti céljára: a tagok találják meg a saját boldogulásukat, amely akkor lehetséges, ha a szövetkezet a tagságé lesz. Ez feltételezi a szövetkezeti vagyon oszthatóságát, a tagok teljes jogú tulajdonosi mivoltát és a minimális állami korlátozást. Az MSZP agráprogramja a jelenlegi árképzés tarthatatlanságából kiindulva az értékarányos árak, a korszerű árpolitika mellett foglalt állást. A mezőgazdaságot a teljesítőképesség alapján kell adóztatni, a támogatásokat pedig a külpiaci megjelenés, a rossz termőhelyi adottságok, a korszerű technika és technológia bevezetése, vagy a hosszú idő után megtérülő beruházások esetében, alapos mérlegelés alapján lehet adni. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy az élelmiszer- ipar és az alapanyagtermelés eltérő érdekeltségét meg kell szüntetni és úgy a belföldi piacon, mint a külkereskedenem sértheti a köz- és magántulajdont. Az MSZP szekszárdi alapszervezetének kulturális tagozata kezdeményezi és felkéri a város tanácsát, hogy a plakátok kiragasztását érintő szabályok kidolgozásában és az azok betartásához szükségés feltételek megteremtésében a különböző pártokkal közösen egyezzen meg. Nem szabad megengedni, hogy nagybecsű műemlékeinket, középülemben sokkal több piaci szereplőre van szükség. A monopolhelyzetet itt is meg kell szüntetni. A vállalkozásbarát agrárpolitikát képviseli az MSZP és ennek feltételrendszerét úgy kell biztosítani, hogy lehetővé tegye az ágazat tisztes jövedelemtermelését. Az alapanyagtermelők rendelkezhessenek az általuk megtermelt deviza egy részével is. Zelenyánszky András szólt a tudomány, a kutatás szerepéről, a gyorsabb műszaki fejlesztés szükségességéről, valamint a mezőgazdaság érdekképviseletének megújításáról, az agrárkamara fontosságáról is. Az agrárprogram egésze - mondta az előadó - a vidéki települések fejlődését is szolgálni kívánja, hiszen e két terület elszakíthatatlan egymástól: a falvak rangját a mezőgazdaság nélkül nem lehet visszaadni. A vita lapzártakor még folytatódott.- KAMARÁSNÉléteinkét és a polgárok lakóházait bárki feliratokkal és falragaszokkal arasszá el. Környezetünk rendjét, utcáink és köztereink esztétikájának védelmét mindannyiunk közös érdekének tartjuk. A politikai élet megújulása ne közös értékeink rovására történjék! Magyar Szocialista Párt szekszárdi alapszervezetének kulturális tagozata A Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. A megbeszélés két fő témája a földhasznosítás és földvédelem helyzete, illetve az Aliscavin Borászati Közös Vállalat 1989. évi munkája volt. Farkas István, a megyei földhivatal vezetője tartott elsőként beszámolót. A megye földterületének alakulásáról - az utóbbi két évet figyelembe véve - elhangzott, hogy a mezőgazdasági földterület 675 hektárral csökkent, a különféle kultúrákban szóródással. A csökkenés nem olyan mértékű, ami a mezőgazdasági termelést komolyan veszélyeztetné. A megyei tanács vb 1988 nyarán e témakörben határozatot hozott, ennek végrehajtását is tárgyalta tegnap a bizottság. Az önkéntes földcserék szorgalmazása nem vezetett eredményre, a kamatmentes hitel e célra történő fölvételének a lehetőségével sem élt egyetlen üzem sem. A helyi tanácsok ösztönzése, hogy a kezelésükben lévő termőföldek hasznosítása érdekében készítsenek 3-4 évre szóló programot, csak részben vezetett eredményre. A határozatnak megfelelően zajlottak a tavaszi határszemlék, melyek megállapították, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek tulajdonában lévő termőföldek hasznosítása megoldott, s csökken a magántulajdonú földek művelésének elmulasztása is. Farkas István javaslatára az említett vb-határozat hatályon kívül helyezését kezdeményezte a mezőgazdasági bizottság, mivel a földtörvény 1989. évi és a jövőben várható módosításai - például, hogy az állami tulajdonú földeket használó szervezeteknek a jövőben kezelői jog helyett csupán használói joga legyen; hogy az állami tulajdonú földeket ne lehessen eladni, társaságba bevinni, stb. - a földhasznosítási és földvédelmi kérdéseket új megvilágításba helyezik. Mi a teendője ilyen körülmények között a tsz-eknek, érdeklődnek-e a várható törvénymódosítás előtt az ingyenes használatukban lévő állami tulajdonú földek megvétele iránt? - merült föl a kérdés. Akinek van pénze, attól az a logikus magatartás, ha megváltja az ilyen földet addig, amíg lehet... - volt a konzultáció eredménye. A volt magántulajdonosok és örököseik Tolna megyében nem ostromolják az illetékes szerveket földjük visszavétele érdekében - tudtuk meg. Érdeklődők ugyan vannak, de ezek nem termelni akarnak a földön, hanem eladva azt, anyagi hasznot remélnek. Ezen segíthetne, ha a földek megváltása forgalmi értéken történne. Második napirendi pontként Módos Ernő, az Aliscavin igazgatója szólt a bortermelés és -forgalmazás jelenlegi helyzetéről, vállalata ez évi munkájáról és a jövőre vonatkozó alternatívákról. A borpiacon jelenleg kereslettúlsúly mutatkozik, emiatt élénk a borgazdaságok egymás közti forgalma is, a tavalyinál 30-40 százalékkal magasabbak az értékesítési árak. Az Aliscavin kezdettől fogva nyomasztó forgóalaphiánya a magas hitelkamatok miatt egyre nehezebbé teszi a működést. A probléma föloldására kétféle lehetőség mutatkozik. Egyesülés a Pan- nonvinnel - ám ezt a tagvállalatok zöme nem támogatja, hiszen elveszítené ismét a térség önálló arculatát. Másik megoldás az önálló gazdálkodás, ám új formában, plusztőke bevonásával. - ri A városkép védelmében, választások előtt